Kárpáti Igaz Szó, 2017. május (13. évfolyam, 66-78. szám)
2017-05-25 / 76-77. szám
4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2017. május 25., csütörtök Becsődölt a privatizációSzoborpark a Lenin Az ukrán miniszterelnök szeretné új kerékvágásba terelni a tavaly teljesen vakvágányra futott privatizációt. Volodimir Grojszman szerint a veszteséges állami vállalatok csak fékezik az ukrán gazdaság fejlődését. A költségvetés a tavalyi esztendőben 17 milliárd hrivnyás privatizációs bevétellel számolt, de csak 189 millió hrivnya folyt be. Ellenben csak az Igor Kolomojszkij oligarcha tulajdonát képező PrivatBank kényszerű államosítása 116 milliárd hrivnyájába került az ukrán adófizetőknek. Tavaly 139 állami tulajdonban lévő objektumot értékesítettek, valamint 406 olyat, ami addig kommunális tulajdonban szerepelt. 2015-ben még kevesebb folyt be az állami vagyon értékesítéséből, akkor csupán 151 millió hrivnyával gazdagodott a költségvetés, míg 2014-ben háromszor ekkora összeg került az államkasszába. A csökkenő bevételek miatt a vagyonkezelő alap korábbi igazgatóját idén tavasszal menesztették. A kormányfő abszurdnak tartja, hogy miközben az állami vállalatok többsége veszteséges, az ezeknél foglalkoztatott menedzsment finoman szólva is tehetős. Grojszman szerint az elmúlt 25 évben privatizáció jogcímén csak szétlopták a vagyont. Nyílt titok, az ukrajnai oligarcha réteg a kilencvenes években fejlődött ki, amikor a Szovjetunió szétesése után valóságos szabadrablás folyt a korábban állami tulajdonú cégeknél. 2017-ben három és fél ezer állami céget akarnak értékesíteni, de egyelőre még hozzá sem láttak. A legnagyobb közülük az odesszai kikötői üzem, amit már tavaly is meghirdettek 13,175 milliárd hrivnya bevezető áron, de érdeklődő nem akadt. Ugyanakkor Valerij Konovaljuk ellenzéki parlamenti képviselő elhibázottnak tartja a Fekete-tengeri kikötő eladását, akárcsak a Turboatom és az Ukrszpirt stratégiai jelentőségű vállalatok magánosítását. Indoklása szerint a Turboatom tavaly fél év alatt 431 millió hrivnya profitot termelt, s termékeit a világ 45 országába exportálja. Az Ukrszpirt 59 millió hrivnya nyereségre tett szert hat hónap alatt, a cég kontrollálja az alkoholpiac nagy részét, a képviselő szerint amennyiben meginog ez a fajta kontroll szerepe, a piacot elárasztják a silány minőségű italok, ami már tavaly is száznál több halálos áldozatot követelt. Konovaljuk szerint nem szabad ezektől megszabadulni, inkább fejlesztésekkel kell elérni, hogy a cégek a hazai gazdaság motorjai legyenek. A képviselő úgy gondolja, hogy a kormány azért szabadulna tőlük, mert így akarják palástolni a hozzá nem értésüket, azt, hogy képtelenek rendes gazdái lenni ezeknek a vállalatoknak. D.Gy. ПРИВАТИЗАЦИЯ f f 1O і іІ і Ь Tavaly csupán 189 millió hrivnya folyt be Fogynak az édesvízkészletek, kimerülnek a műtrágyagyártás alapanyagforrásai, például a foszfátbányák vagy a kőolajlelőhelyek. Kevés szó esik azonban a termőföldről, talán mert annak pusztulása nem olyan látványos. Holott az utóbbi időben több tanulmányból kiderült, hogyha az eddigi ütemben romlik tovább a minősége, akkor hat évtized múlva semmi nem marad a Föld termőtalajai nagyobb részéből. A termőföld az élet alapja — hangoztatta a téma legfrissebb átfogó jelentésében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Az élelem 95 százaléka onnan származik, de a termőföld ugyanúgy véges, mint a víz vagy a kőolaj. A tanulmány szerint három centiméter jó minőségű talaj képződéséhez több ezer év szükséges, márpedig minden percben 30 futballpályányi terület megy tönkre, főként az intenzív talajművelés következtében. Az utóbbi öt évtizedben ugyan a hatékonyság javulása miatt ugyanekkora területen jelentősen nőtt a növénytermesztés, de ez idő alatt az erózió és egyéb problémák következtében a termőföld harmada elveszett. A Föld 13 milliárd hektárnyi szárazföldjének kevesebb mint a fele használható mezőgazdasági célra, beleértve az állattartást is. Földművelésre pedig mindössze 1,4 milliárd hektár alkalmas, mert a többi túl vizes, száraz, sziklás, rossz minőségű, esetleg mérgezett vagy fagyos. A termesztésbe bevont részek legalább harmada pedig gyenge vagy súlyosan kimerült; utóbbi kategória azt jelenti, hogy a föld 5-20 centiméter vastag, leggazdagabb felső rétegének több mint kétharmada eltűnt - vélekedett nemrég a világhírű Sydneyi Egyetem egyik neves szakértője. A lényeg: általánosságban elmondható, hogy a termőföld természetes regenerálódása negyvenszer lassúbb, mint a pusztulása. Hiszen élő massza, amelyből egy maréknyi, főként a többmilliárdnyi mikroorganizmus - baktériumok, gombák, protozoonok (állati jellegű egysejtűek) - és a több ezer rovar, atka, féreg révén több élőlényt tartalmaz, mint ahány ember él a Földön. Bolygónk biológiai sokszínűségének negyede a termőföldben található. Ez a közeg az úgynevezett anyakőzetből évmilliók alatt jött létre és halmozódott fel:kész laboratórium, amely lehetővé teszi a szerves anyagok lebontását, öszszekeverését, és azt, hogy a növények felszívhassák a táplálékukat. A termőföld romlásának több oka is van. A művelésbe való bevonás a természetes növényzet kiirtásával - például erdők kivágásával - kezdődik, majd szántással folytatódik, aminek következtében az értékes rétegeket elfújja a szél vagy elmossa az eső. Ráadásul a termőföld elvesztésével a talaj vízmegtartó képessége is romlik, vagyis az eróziós folyamat egyre jobban felerősödik. Mivel a víz kevésbé marad a talajban, csak egy része hasznosul a növények gyökerén felszívódva, és a maradék végül a tengerekben köt ki. Ugyancsak gond, hogy az eső, az öntözés vagy az egyre gyakoribb áradások által kimosott termőréteg a folyókba, tavakba, tengerekbe kerül - veszélyeztetve a vizek élővilágát-főleg, ha a víz még műtrágyát vagy növényvédő szereket is kiold. A termőföld másik fontos szerepe a szén megkötése és a víz átszűrése. Az évszázadok óta folytatott fenntarthatatlan mezőgazdasági művelés következtében az Ohio Állami Egyetem szénciklus kutatását vezető Rattan Lal szerint a világ termőföldjei elvesztették eredeti széntartalmuk 50-80 százalékát, melynek jelentős része oxidálódott, növelve a légkörben az üvegházhatású szén-dioxid mennyiségét. Ráadásul a termőföldben a szerves vegyületek felbontásában döntő szerepet játszó mikrobák szénnel táplálkoznak, továbbá a szén a növények tápanyagfelszívásában is szerepet játszik, így a karbon hiánya a termőföld minőségére is jelentős hatással van. A fenntartható mezőgazdaság technológiái között fontos szerepet játszhat az úgynevezett széngazdálkodás: a légkör szén-dioxid-tartalmát valamiképpen vissza kell juttatni a termőföldbe, ami a klímaváltozás elleni harc eszköze is lehet. A növények által belélegzett szén-dioxidot, átalakult szerves formában, vissza lehet juttatni a szármaradványok bedolgozásával, így a felmerülő problémát természetes úton oldhatjuk meg. Most jutottunk a megoldáshoz. Javítsa ön is a megélhetését biztosító termőföld termékenységét, minőségét, összetételét a Phylazonit-készítmény bevonásával. Az általunk forgalmazott biotermék a legtöbb talajproblémára hosszú távra szóló megoldást kínál egyszerű módon. Méghozzá úgy, hogy a pénztárcáját is kíméli. Amennyiben kérdéseik vannak a talajoltással, vagy annak technológiájával kapcsolatban, keressenek bennünket. Szívesen segítünk, tanácsot adunk tapasztalt mezőgazdászokból álló csapatunk tagjainak bevonásával. Tóth Zoltán kertészmérnök, Phylazonit szaktanácsadó Bővebb információt a 067-314-84-27 és a 066- 437-58-00-as telefonszámon kaphatnak. Interneten: E-mail: info@phylazonit. com. ua honlap: www.phylazonit. com. ua oldalon tekinthetik meg az eddigi termelői tapasztalatokat. A LEGEREDMÉNYESEBB A PHYLAZON Talaj problémák és megoldások EMLÉKMŰVEKNEK Múzeumot létesítenek Kijevben az ukrán kiállító- és vásárközpont területén, ahol a szovjet idők elbontott szobrait és más emlékműveit mutatják be. Az ukrán főváros vezetésének reményei szerint a szoborpark bekerül Kijev tíz leglátogatottabb turisztikai látványosságai közé. Erről Volodimir Prokopiv főpolgármester-helyettes beszélt azon a sajtótájékoztatón, amelyet az építkezés megkezdésének alkalmából tartottak. A várakozások szerint a múzeum már ősszel fogadhatja az első látogatókat. A szoborpark a Szovjetunió Monumentális Propagandája nevet kapja. Egy szakértőkből álló testület dönti majd el, hogy a fővárosban, illetve az ország régióiban elbontott köztéri szobrok és más emlékművek közül melyek kerülnek be a kiállítás darabjai közé. A tervek szerint a múzeumban kialakítanak egy ismeretterjesztésre és vitafórumok megrendezésére alkalmas területet azoknak, akik érdeklődnek a huszadik századi történelem iránt. A beruházás az előzetes becslések szerint mintegy 10-15 millió hrivnyába kerül. Azzal kapcsolatban, hogy miért éri meg Kijevnek ez a beruházás, a tisztségviselő kifejtette: először is, a hely egyfajta jelképe lesz annak, hogy Ukrajna végleg szakított a kommunista múlttal. Másodsorban szerinte ez lesz az ország legjobb ilyen tematikájú múzeuma, így a főváros újabb turisztikai nevezetességgel fog bővülni. „Az a feladatunk, hogy ne felejtsük el történelmünk szovjet lapjait, hanem épp ellenkezőleg, emlékezzünk rájuk. Emlékezzünk arra, minek nem szabad soha többé megismétlődnie” - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón részt vevő Volodimir Vjatrovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője. Az ukrán parlament 2015 áprilisában törvényt fogadott el, amelyben egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. A kommunista emlékművek eltávolításáról 2015 november végén hozott rendeletet a művelődési minisztérium. Az év végéig a kommunista diktatúra vezéralakjainak csaknem 140 szobrát bontották el, köztük 40 Lenin-szobrot.