Kárpáti Igaz Szó, 2017. június (13. évfolyam, 81-94. szám)

2017-06-03 / 82. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2017. június 3., szombat . N­ Vitában a gazság tuszi і Ha van időm, szívesen і nézem a különböző té­vécsatornák vitaműsorait. Bölcs emberek mondanak­ ki nagyon nagy igazságo­kat, röhejes közhelyeket és - igen - alkalmasint bő­­­­dületes marhaságokat. A minap is belefutottam egy vitaműsorba. A lesújtó magyarországi demográfiai állapotokat elemezve P. R. független újságíró fedezte fel - egé­szen IV. Bélától eredeztet­ve - az egyedüli üdvözítő megoldást: szervezetten le kell telepíteni az ország­ban 600 ezer ukránt, akik­nek nemhogy unokáik, de már a gyermekeik is nagy magyarok lesznek. S hogy­­ mennyire járható ez az út, József Attilát idézte meg, aki lám, mekkora magyar költő, holott az anyja kun­­ volt, az apja félig székely, fé­lig román vagy egészen az. Mintegy az elhangzottakra reflektálva W. A. festőmű­vész enyhén szólva is lefity­­málóan jegyezte meg: min­denki hallott szorgalmas­­ németről, de szorgalmas ukránról alighanem senki. Nos, szerintem a kolléga fenomenális javaslata nettó butaság. Több okból is: 1. Mire fel­választaná vajon 600 ezer ukrán új szülőhazá­jának Magyarországot? Ha távozik - és erre millió példa akad már most-, akkor vagy egy hozzá etnikailag közel álló országot választ, vagy ha nem, akkor Magyaror­szágnál jóval fejlettebbet. 2. Tisztában vagyunk a hazai viszonyokkal, s így bizton állíthatjuk: az uk­rán­ság népesedési kedve semmivel sem nagyobb a magyarokénál. 3. Én egyáltalán nem va­­­­gyok benne olyan biztos, hogy 600 ezer ukrán egy nemzedéken belül trikoló­­ros „józsefattilává" válik. Nem tette azt évszázado­kon keresztül a román, a szlovák, a szerb, a horvát, a ruszin sem. Ennek egyik „eredményén" pedig hol­nap fogunk szomorkodni, de nagyon. A művész úr megjegyzése azonban több mint ökör­­ség, egyenesen vérlázító! Fogalmam sincs, mire alapozza egy egész népet megbélyegző véleményét. Az én tapasztalatom példá­ul megyénk járásait, falvait­ végiglátogatva-és gondo­lom, nem vagyok egyedül-, hogy szorgalom terén szláv­­ szomszédjaink semmiben sem maradnak el tőlünk, magyaroktól. „Semleges" helyen is bizonyítanak: Ka­nadában például az egyik, ha nem a legiparkodóbb et­nikai közösségként tartják számon az ukránokat. A legveszélyesebb az egészben, hogy mindezt olyan nézők ezrei látják, hallják, akiknek dunsztjuk і sincs a valós állapotokról. і így megvan a veszélye, hogy I mivel mind a sületlenséget, І mind a megbélyegzést kész І tényként fogadják el, a vitá-­­ ban nem igazság, hanem igazság születik. Hiánypótló kiadványok láttak napvilágot Rendhagyó könyvbemu­tatóra került sor az Ung­vári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnáziumban. A ter­minológiai kisszótárakat Pusztay János kezdemé­nyezésére az intézmény ta­náraival közösen alkották meg a magyar tannyelvű középiskolák számára. A kiadványokban a magyar­­országi, kárpátaljai és uk­rán szakkifejezések van­nak összehasonlítva. Kovács Péter bevezető­jében elmondta: a könyvek arra hivatottak, hogy első­sorban a végzősök külső független tesztelésre (ZNO) való felkészülését könnyít­sék meg. - Egy dolog beszélni uk­ránul és egy másik ismerni a szakkifejezéseket - szögez­te le az igazgató. - Régóta szükségünk lett volna már egy ilyen kiadványra. A si­keres tesztvizsgához elen­gedhetetlen, hogy ismerjük a szükséges szakkifejezése­ket. Az első gondolat az volt, hogy csupán a magyar-ma­gyar kifejezéseket hasonlít­ják össze, tehát az anyaor­szági és a határon túl hasz­nálatos terminológiát. Majd felvetődött, hogy ha már Kárpátaljáról van szó, ak­kor egy harmadik oszlopba kerüljenek be az ukrán szak­szavak is. Az azonos nyelvű összehasonlításra azért van szükség, mivel vidékünkön nem magyar nyelven íródott, hanem ukránból fordított tankönyveket használnak a tanintézményekben, ezért az általunk használt termino­lógia jelentősen eltér a ma­gyarországitól. A gyors ütemben elké­szült kémiai, fizikai és ma­tematikai kisszótárak mellett egy szintén egyedi, magyar toldalékok ukrán értelme­zésekkel elnevezésűt is megjelentettek, ami főképp azoknak jelent segédesz­közt, akik idegen nyelvként tanulják a magyar vagy az ukrán nyelvet. Mint azt a direktor megjegyezte: azért épp a gimnáziumban gyűl­tek össze a könyvbemutató megtartására, mert a művek többségét az intézmény je­lenlegi és egykori tanárai állították össze. Az írások megálmodója, Pusztay János professzor az esemény hátterét ecsetelte.­­ Az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával sikerült megvalósítani a munkánkat. A Maer (ma­gyar terminológia) nevet viselő programunk két ku­tatócsoport összefogásával jöhetett létre — magyarázta a professzor.­­ A program cél­ja, hogy a magyar nyelven folyó szakmai kommuniká­ciót erősítse és hozzájáruljon ahhoz, hogy megkönnyítse a tudományos kapcsolatot a szakmabeliek között. Arra törekszünk, hogy az egész magyar nyelvterületen egy­séges megnevezés legyen. Ezt elsősorban az iskolai tankönyvekben használatos kifejezésekre alapozzuk. Azon vagyunk, hogy egy Kárpát-medencei adatbázist hozzunk létre, ami mindenki számára elérhető lesz az in­terneten. Arra ugyanis nincs elég anyagi keret, hogy megfelelő mennyiségben kinyomtassuk a könyveket minden iskola számára. De talán a fiataloknak is kézen­fekvőbb, ha online férhetnek hozzá. A nyelvész kitért arra, hogy a későbbiekben a töb­bi elcsatolt területre is sze­retnék kiterjeszteni a Kár­pátalján elkezdett munkát. Véleménye szerint akkor lehet majd egy teljes körű, átfogó összehasonlítást végezni a magyar-magyar szakkifejezések tekinteté­ben. Megjegyezte: tantár­gyanként más-más az elté­rés mértéke. A természettu­dományi tárgyak esetében nemzetközibb a szóhaszná­lat, a legnagyobb - kb. 8-10 százalékos — különbség a magyarországi és az itteni szakkifejezések között a matematikában figyelhe­tő meg. Értelemszerűen a társadalomtudományban jelentősen nő ez az arány. A meghívott vendégek közül először Szabó János, Magyarország Ungvári Fő­konzulátusa képviseletében arra intette a jelenlévőket, hogy minél színesebben használják a kétségkívül gazdag magyar nyelvünket. A konzul kiemelte az anya­nyelv megőrzésének fon­tosságát Kárpátalján, mivel a vidék hídszerepet tölt be Ukrajna és Magyarország között. Rezes József hatalmas lépésként értékelte az ese­ményt, ami elősegíti a kár­pátaljai magyarság szülő­földjén való boldogulását. A megyei nemzetiségi és val­lási főosztály vezetője úgy fogalmazott: a kiadványok valamilyen szinten elmossák a trianoni határokat, egye­sítik a nemzetet. Arra kérte azonban a diákokat, hogy a könyvből szerzett tudást ne Magyarországon kamatoz­tassák, inkább maradjanak itt, a szülőföldjükön. Ők, akik a magyarság ügyéért harcolnak, cserébe mindent megtesznek azért, hogy bát­ran, bármikor használhassák az anyanyelvüket. A köztisztviselő beszéde végén elismerő oklevelet nyújtott át Boriszova Évának és Hladonik Istvánnak. Sterr Attila, a megyei oktatási és tudományos főosztály helyettes vezetője hiánypótló és hasznos mun­kaként jellemezte a kiadvá­nyokat. Könyvfordítóként saját tapasztalatait meg­osztva érzékeltette, milyen nehézségekkel találkoznak a fordítók az ukrán-magyar kifejezések tekintetében. Végezetül a szerzők rész­letezték munkájukat. Szem­­rád Emil (kémia) átfogó pre­zentációjában rávilágított a kémiai nevezéktan történeti fejlődésére, illetve a kémiai elemek megnevezéseinek sajátosságaira a magyar és az ukrán nyelvben egyaránt. Hladonik István (fizika, matematika) megjegyezte, korábban is törekedtek a terminológia egyeztetésére, amihez jelentős könnyítést nyújt e kiadvány. Zákány Krisztina, a Magyar Filo­lógiai Tanszék vezetője és egyben a kezdeményezés itteni koordinátora arra biz­tatta a hallgatóságot, hogy a Boriszova Évával közö­sen összeállított könyvet ne csak szakemberek vegyék a kezükbe, hanem bárki, aki az anyanyelvünket vagy az államnyelvet szeretné elsa­játítani. Simon Rita A köztisztviselő beszéde végén elismerő oklevelet nyújtott át Boriszova Évának (felvéte­lünkön) és Hladonik Istvánnak a megyei nemzetiségi és vallási osztály nevében Hír-Tár Állatmenhely Nagyszőlősön Nagyszőlős önkor­mányzata programot dolgozott ki a kóborál­latok megmentésére. A településen ugyan­is egyre súlyosabb problémát jelentenek a túlságosan elszaporo­dott gazdátlan kutyák, macskák. Az önkor­mányzat tájékoztatója szerint már elkezdték a létesítmény dokumen­tációjának elkészítésére szükséges pénz gyűj­tését. A lengyelországi állatvédő egyesülettel közösen készült terv szerint egy 0,3 hektáros területen kap elhelyezést a menhely. Nyílt nap A SKANZENBEN Ungváron a nemzetkö­zi gyermeknap alkalmá­ból számos rendezvény közül válogathattak a legkisebbek. Az érdekes helyszínek egyike volt a falumúzeum területe, ahová ingyen léphettek be az érdeklődök. Voltak itt kézműves mesterkurzusok, kö­télhúzó verseny, népi játékok és aszfaltrajz­­vetélkedő. Az érdek­lődök tárlatvezetők kíséretében a skanzen házaiba is bekukkant­hattak. Cigaretta A GÖDÖRBEN Csempészek által elrejtett cigarettára bukkantak a Munkácsi Határőrosztag katonái Asztély térségében. A határsávtól kétszáz méternyire egy jókora gödörben hevert az 1500 doboz jövedéki terméket tartalmazó három láda. Az osztag sajtószolgálatának tájékoztatója szerint az idén 255 ezer doboz füstölnivalót koboztak el a csempészektől. Orvva­dászokat FÜLELTEK LE A napokban a rahói rendőrséghez egy tiszabogdányi lakos­tól - aki mellesleg a helyi vadásztársaság helyettes vezetője - bejelentés érkezett, miszerint feltehető­leg orvvadászokra bukkant. A megállí­tott VAZ-2108 típusú gépkocsi volánja mögött egy 25 éves láposmezői (Rahói járás) férfi ült, az autó­ban továbbá egy 27 és egy 28 éves helyi lakos is tartózkodott. Egyi­kük rendelkezett egy hivatalosan bejegyzett vadászpuskával. Az esetet megelőzően az erdészet munkatársai egy hátizsákot talál­tak a vadásztársaság területén, melyben műanyagzacskóba csomagolva vadálla­tok tetemei voltak. A gyanúsítottak azonban tagadták, hogy bár­mi közük is lenne a csomaghoz. Az ügyben büntetőeljárás indult. Hír-Tár Írja velünk a Kárpáti Igaz Szót! Bizonyára az Ön kisebb vagy nagyobb közösségében is történnek események, amelyek, bár mi nem szerzünk tudomást róluk, megérdemelnék, hogy lapunk, a KISZ­ hasábjain megjelenjenek. Nos, Önnek nincs más dolga, mint néhány mondatban megírni a történéseket, aztán elküldeni posta- vagy e-mail-címünkre. Még teljesebbé teheti a beszámolót, ha fotót is mellékel hozzá. A hír közlése garantált, írja velünk szűkebb pátriánk legidősebb, immár 97. esztendős magyar nyelvű sajtókiadványát!­s .

Next