Kárpáti Igaz Szó, 2017. szeptember (13. évfolyam, 130-145. szám)

2017-09-02 / 130. szám

2017. szeptember 2., szombat HÁGÓN, HATÁRON INNEN ШРАП IGAZ SZÓ­­. Adalékok az Ungvári­­ Hungarológiai Központ krónikájához 1986. január 31-én az SZSZKSZ és az MNK kormánya 1.3. sz. együtt­működési jegyzőkönyve értelmében a Magyar Művelődési és Oktatási Minisztérium, valamint az SZSZKSZ Közokta­tási Állami Bizottsága 1986-1990-re határoza­tot hozott orosz nyelvi és ruszisztikai kutatá­sokra Magyarországon, magyar nyelvi és hun­garológiai kutatásokra a Szovjetunióban. 1987. október 27-én alá is írták a határozatot Ruszisztikai Központ létrehozásáról a budapesti egyetemen és Hungarológiai Központ megalakításáról az Ung­vári Állami Egyetemen (UÁE). Az Ungvári Állami Egyetem rektora a Hun­­g­arológiai Központ szer­­­­vezési, előkészületi mun­kálataira 1988. január 12-én kiadta a 15­05. sz. rendeletet, melynek első két pontja előírja: 1. A Hungarológiai Köz­pont megnyitásának idő­pontja az UAE Magyar Filológiai Tanszékének bázisán 1988. január 14. 2. A Hungarológiai Köz­pont igazgatója Lizanec Péter professzor, a Ma­gyar Filológiai Tanszék vezetője. Az elmúlt 30 év alatt a Hungarológiai Központ­ban jelentős szervezési, tájékoztatási, pedagógi­ai és tudományos­ kuta­tómunkát végeztünk. A Hungarológiai Központ célja: segíteni és koordi­nálni az Ukrajnában folyó magyarságtudományi pe­dagógiai, kutatói munkát, elősegíteni az iskolák, tu­dományos intézmények, kiadók tanárainak, kuta­tainak, munkatársainak együttműködését, tovább mélyíteni az ukrán-ma­gyar nyelvi, irodalmi, művelődési kapcsolatok tanulmányozását. A Hungarológiai Köz­pont munkatársainak és a Magyar Filológiai Tanszék tanárainak köz­reműködésével napvi­lágot látott a hétkötetes Összkárpáti Nyelvatlasz (1988-2003), Lizanec Péter háromkötetes atla­sza, A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza, a Magyar-ukrán szótár (2001), az Ukrán-magyar szótár (2005, második ki­adás 2008), Ukrán-ma­gyar, Magyar-ukrán ál­landósult szókapcsolatok és kifejezések Juntára (2009), Hungarológiai kutatások bibliográfi­ai mutatója (1990), Ör­ményország, Oroszor­szág, Ukrajna és Észtor­szág hungarológusainak bibliográfiai mutatója (1997). Több tanköny­vet jelentettünk meg: Українська мова для угорців (1992), Угорська мова для українців (1992), Венгерский язьік для начинающих (1991, 1999), Учим украинский язьік (2009). Megje­lentettük „Az Ungvári Nemzeti Egyetem ma­gyar tagozata 40 éves” c. kiadványunkat (2003), valamint lefordítottuk la­tinról ukránra és kiadtuk Lutskay M. grammati­káját, a „Slavo-ruthena grammatik”-ot (1989). A Kárpátaljai Megyei Tanács felkérésére tudo­mányosan megalapoztuk és visszaállítottuk a ma­gyarlakta kárpátaljai tele­pülések történelmi nevét. Az Ukrán Legfelső Ta­nács jóváhagyta ezeket a megnevezéseket. A Hun­garológiai Központban 17 nemzetközi tudomá­nyos konferenciát tartot­tunk, megalapítottuk az Acta Hungarica c. szak­mai folyóiratot, mely­nek 21 száma jelent meg (1990-2014). 2012-2014-ben a 808. sz. állami költségvetésű téma keretében a Hunga­rológiai Központ mun­katársai az M­E Magyar Filológiai Tanszékének oktatóival három mono­gráfiát adtak ki: A kárpát­aljai magyar nyelvjárá­sok szótárát (2012-2014) 960 oldal terjedelemben, Hungarisztika az Ungvá­ri Nemzeti Egyetemen (2013) 266 oldal terje­delemben, valamint az Acta Hungarica c. szak­­folyóiratot (2014) 290 oldal terjedelemben. 2015-2017-re újabb té­majavaslatot nyújtottunk be a minisztériumba álla­mi költségvetésre. Újabb tankönyvek kiadását ter­vezzük ukrán nyelvből a kárpátaljaiak számára, tanulóknak és felsőok­tatási intézmények hall­gatóinak. Technikai esz­közök megjelentetését is tervezzük a tanköny­vekhez. A Hungarológiai Központ tudományos ku­tatói (Lizanec Péter, Bé­res Erzsébet, Seres Kris­tóf, Jackovics Marian­na) aktív tevékenységet fejtenek ki a kárpátaljai népköltészeti és néprajzi gyűjtésünk anyagainak feldolgozásában. Négy monográfiát szeretnénk megjelentetni e témakör-ben. A HungarC.*68'ai Köz­* M 1 e 1 pont bázisán működ!k a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság (1993-tól), amelynek tagjai sorában 36 nagy­doktor, professzor, 46 kandidátus, docens van. A Társaság folyóirata A KMTT Tudományos Köz­leményei, melynek eddig öt száma jelent meg. A Hungarológiai Központ­ban alakult meg a Kár­pátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövet­sége (1998). A Hungarológiai Köz­pont fennállása óta a munkatársak 18 állami költségvetésű témát ku­tattak nyelv- és iroda­lomtudományból, törté­nelemből, néprajzból. A tudományos munkatársak ezenkívül a Tudomány- és Oktatásügyi Miniszté­rium 2006. október 30-án kelt 520/3. szerződése értelmében és az Okta­tásügyi Minisztérium 2006. október 19-i 712. sz. rendelete alapján a határokon átívelő együtt­működésben a Debrece­ni Egyetemmel közösen dolgoztak „Az ukrán­magyar etnolingvisztikai kutatások” c. témán. A Hungarológiai Központ három munkatársa védte meg kandidátusi érteke­zését (Soós Kálmán, Bíró Andor, Berta Nóra). Ket­ten befejezték kandidá­tusi értekezésüket (Béres Erzsébet és Seres Kris­tóf). A Hungarológiai Köz­pont szorosan együttmű­ködik a római, a párizsi, a hamburgi hungarológiai központtal. Több neves személyi­ség látogatott el hozzájuk: Ivan Pljuscs, az Ukrán Legfelső Tanács volt ház­elnöke, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, magyarországi nagykövetek, főkonzulok, magyar, ukrán parlamen­ti képviselők, akik ven­dégkönyvünkbe beírták véleményüket, így példá­ul Talancsuk volt okta­tási miniszter: „Nagyon fontos és hasznos mun­ka folyik a központban. Az Ukrajnában élő népek kölcsönös tiszteletben tartásával lehet építeni független, demokratikus államot. Szeretném, ha ez az állam minden itt élő ember számára anyaor­szág lenne. E tekintetben a központnak nagy jelen­tősége van, s példát mutat, hogyan kell szükséges és fontos munkát végezni. Minden jót kívánok!” (1993) Juhnovszkij aka­démikus, ukrán parla­menti képviselő ezt írta: „Nagy örömmel ismer­kedtem meg az ungvári egyetem Hungarológiai Központjának munkatár­saival. Örülök, hogy sike­resen működik egy ilyen központ. További sikere­ket kívánok az új, függet­len Ukrajnában!” (1991). Pálinkás József, az MTA elnöke a Hungarológiai Központ fennállásának 20. évfordulóján rendezett ünnepségen így fogalma­zott: „Az ungvári Hun­garológiai Intézet, mint az egyetlen ilyen profilú intézmény az összes volt szocialista országban, a térségben (Ukrajna, Szlo­vákia, Románia, Magyar­­ország) mindenképpen integráló szerep betölté­sére rendeltetett. Az itte­ni kutatásnak, amelynek a magyarságtudomány területén a legfontosabb intézménye az Ungvári Állami Egyetem kere­tében működő Hunga­rológiai Intézet, benne kell maradnia az eleven, nemzetek közötti, tehát nemzetközi körforgás­ban.” A Hungarológia Köz­pont tudományos és szel­lemi központ is a tanárok és a hallgatók számára egyaránt. Rendszeresen ad otthont tudományos konferenciáknak, kiál­lításokat rendez ismert kárpátaljai festők, kera­mikusok alkotásaiból. Itt tartjuk meg a szép ma­gyar kiejtés és szónoklat házi versenyeit. Jelenleg a Hungarológi­ai Központ szerves részét képezi az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos In­tézetnek. Lizanec Péter professzor, a Hungarológiai Központ igazgatója E* & mm m m m тш ils m tm­­* ШШ **« *r «ж»літ ** »■ Є «їїі *•*'*£*>+?* /.................................................................~~..........y Eseménymorzsák Terjed az afrikai sertéspestis Afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedésben hul­lott el tíz állat a Tiszaújlakon működő sertéstelepen. Az eset után Nagyszőlősön ülést tartott a járási ál­lami közigazgatás mellett működő állatjárványügyi rendkívüli bizottság. A fórumon megyei vezetők és a nagyszőlősi járási települések polgármesterei is jelen voltak. A tanácskozáson bejelentették, a Tisza-Zahid Kft. sertéstelepén elhullott állatokból vett mintákban a lembergi állatorvosi laboratóriumban az ASP kórokozó­ját mutatták ki, adta hírül a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás sajtószolgálata. A közlemény szerint ez az első eset, hogy a Nagyszőlősi járásban házi sertésekben mutatták ki az ASP-t. A járási állatjárványügyi rendkívüli bizottság vesztegzár alá helyezte a Tisza-Zahid Kft. sertéstelepét, jóváhagyta az ASP-góc felszámolását és a betegség to­vábbterjedésének megakadályozását célzó ütemtervet.­­ A tiszaújlaki sertéstelepen mintegy 650 állatot tartottak. Kárpátalján először augusztus 12-én mutatták ki az ASP vírusát házi sertésekben a Munkácshoz közeli Alsókerepec egyik háztáji gazdaságában. A megye területén az afrikai sertéspestis a múlt év végén jelent­­ meg egy nagyszőlősi szálloda gazdaságában tartott vaddisznókban. Később a veszélyes betegség a Bereg­szászi, Ilosvai, Ökörmezői, Técsői és Volóci járásban is felütötte fejét a vaddisznóállományban. Főkonzuli vélemény a határátkelésről Az utóbbi hetekben nehézkessé vált a határátkelés Kárpátalján. A témával kapcsolatban Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja újságíróknak kifejtette, az elmúlt időszakban technikai fennakadások voltak a határátkelő mindkét oldalán. Folyamatos munkálatok zajlanak az ügy megoldása érdekében. A határok fizikai áteresztő képessége rossz, ezenkívül a vízummentesség bevezetését követően 40 %-kal meg­emelkedett a határátlépők száma, a vendégmunkások is közrejátszanak a hosszú sorok kialakulásában. A diplomata szerint a megoldás új határátkelők nyitása és a meglévők korszerűsítése. „Ha minden a tervek szerint alakul, és sikerül a két félnek megegyeznie, a közeljövőben hat határátkelő felújítására, korszerűsíté­sére, bővítésére kerül sor. 2018 tavaszán megnyitják a Nagypalád-Nagyhódos ukrán-magyar határátkelőhelyt is, ami reményeink szerint elősegíti a gyorsabb határát­kelést”, fogalmazott a főkonzul. Nem tetszik a polgármester A munkácsiak egy része nincs megelégedve vá­lasztott polgármesterével. Véleményüknek tiltakozó megmozdulás keretében adtak hangot. A városháza előtt mintegy százan verődtek össze, hogy kifejt­sék véleményüket Andrij Baloga tevékenységéről. Az elégedetlenkedők szerint Munkács vezetője nem törődik a lakosokkal, fittyet hány az emberek érde­keire. Leginkább a sportiskola uszodájának zárva tartása verte ki a biztosítékot. Turisz Ingrid megyei­­ képviselő azt hangoztatta, hogy a város önkormány­zata akadályozza a civil szervezetek és a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szövetségeinek tevékeny­ségét. A demonstrálók szerettek volna találkozni a polgármesterrel, ám az nem tartotta fontosnak, hogy kimenjen hozzájuk. Megszállták a megyei tanács elnökének hivatalát A keleti harcteret megjárt veteránok által alakított, eddig ismeretlen Karpatszka Zemlja (Kárpáti föld) nevű szervezet katonaruhába öltözött tagjai szállták meg a megyei tanács elnökének hivatalát. Azt hangoztatták, hogy Mihajlo Rivisz ignorálja a harcokban részt vettek érdekeit és semmibe veszi azok törvényes jogait. Azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben nem ül le velük tár­gyalni a tanácselnök, jobb, ha másnap meg sem jelenik a munkahelyén. Ők ugyanis menesztik, s rákényszerítik a képviselőket egy rendkívüli ülésszak összehívására, egy új elnök megválasztására. KISZ­-összeállítás

Next