Kárpáti Igaz Szó, 2017. szeptember (13. évfolyam, 130-145. szám)
2017-09-02 / 130. szám
2017. szeptember 2., szombat HÁGÓN, HATÁRON INNEN ШРАП IGAZ SZÓ. Adalékok az Ungvári Hungarológiai Központ krónikájához 1986. január 31-én az SZSZKSZ és az MNK kormánya 1.3. sz. együttműködési jegyzőkönyve értelmében a Magyar Művelődési és Oktatási Minisztérium, valamint az SZSZKSZ Közoktatási Állami Bizottsága 1986-1990-re határozatot hozott orosz nyelvi és ruszisztikai kutatásokra Magyarországon, magyar nyelvi és hungarológiai kutatásokra a Szovjetunióban. 1987. október 27-én alá is írták a határozatot Ruszisztikai Központ létrehozásáról a budapesti egyetemen és Hungarológiai Központ megalakításáról az Ungvári Állami Egyetemen (UÁE). Az Ungvári Állami Egyetem rektora a Hungarológiai Központ szervezési, előkészületi munkálataira 1988. január 12-én kiadta a 1505. sz. rendeletet, melynek első két pontja előírja: 1. A Hungarológiai Központ megnyitásának időpontja az UAE Magyar Filológiai Tanszékének bázisán 1988. január 14. 2. A Hungarológiai Központ igazgatója Lizanec Péter professzor, a Magyar Filológiai Tanszék vezetője. Az elmúlt 30 év alatt a Hungarológiai Központban jelentős szervezési, tájékoztatási, pedagógiai és tudományos kutatómunkát végeztünk. A Hungarológiai Központ célja: segíteni és koordinálni az Ukrajnában folyó magyarságtudományi pedagógiai, kutatói munkát, elősegíteni az iskolák, tudományos intézmények, kiadók tanárainak, kutatainak, munkatársainak együttműködését, tovább mélyíteni az ukrán-magyar nyelvi, irodalmi, művelődési kapcsolatok tanulmányozását. A Hungarológiai Központ munkatársainak és a Magyar Filológiai Tanszék tanárainak közreműködésével napvilágot látott a hétkötetes Összkárpáti Nyelvatlasz (1988-2003), Lizanec Péter háromkötetes atlasza, A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza, a Magyar-ukrán szótár (2001), az Ukrán-magyar szótár (2005, második kiadás 2008), Ukrán-magyar, Magyar-ukrán állandósult szókapcsolatok és kifejezések Juntára (2009), Hungarológiai kutatások bibliográfiai mutatója (1990), Örményország, Oroszország, Ukrajna és Észtország hungarológusainak bibliográfiai mutatója (1997). Több tankönyvet jelentettünk meg: Українська мова для угорців (1992), Угорська мова для українців (1992), Венгерский язьік для начинающих (1991, 1999), Учим украинский язьік (2009). Megjelentettük „Az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar tagozata 40 éves” c. kiadványunkat (2003), valamint lefordítottuk latinról ukránra és kiadtuk Lutskay M. grammatikáját, a „Slavo-ruthena grammatik”-ot (1989). A Kárpátaljai Megyei Tanács felkérésére tudományosan megalapoztuk és visszaállítottuk a magyarlakta kárpátaljai települések történelmi nevét. Az Ukrán Legfelső Tanács jóváhagyta ezeket a megnevezéseket. A Hungarológiai Központban 17 nemzetközi tudományos konferenciát tartottunk, megalapítottuk az Acta Hungarica c. szakmai folyóiratot, melynek 21 száma jelent meg (1990-2014). 2012-2014-ben a 808. sz. állami költségvetésű téma keretében a Hungarológiai Központ munkatársai az ME Magyar Filológiai Tanszékének oktatóival három monográfiát adtak ki: A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótárát (2012-2014) 960 oldal terjedelemben, Hungarisztika az Ungvári Nemzeti Egyetemen (2013) 266 oldal terjedelemben, valamint az Acta Hungarica c. szakfolyóiratot (2014) 290 oldal terjedelemben. 2015-2017-re újabb témajavaslatot nyújtottunk be a minisztériumba állami költségvetésre. Újabb tankönyvek kiadását tervezzük ukrán nyelvből a kárpátaljaiak számára, tanulóknak és felsőoktatási intézmények hallgatóinak. Technikai eszközök megjelentetését is tervezzük a tankönyvekhez. A Hungarológiai Központ tudományos kutatói (Lizanec Péter, Béres Erzsébet, Seres Kristóf, Jackovics Marianna) aktív tevékenységet fejtenek ki a kárpátaljai népköltészeti és néprajzi gyűjtésünk anyagainak feldolgozásában. Négy monográfiát szeretnénk megjelentetni e témakör-ben. A HungarC.*68'ai Köz* M 1 e 1 pont bázisán működ!k a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság (1993-tól), amelynek tagjai sorában 36 nagydoktor, professzor, 46 kandidátus, docens van. A Társaság folyóirata A KMTT Tudományos Közleményei, melynek eddig öt száma jelent meg. A Hungarológiai Központban alakult meg a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (1998). A Hungarológiai Központ fennállása óta a munkatársak 18 állami költségvetésű témát kutattak nyelv- és irodalomtudományból, történelemből, néprajzból. A tudományos munkatársak ezenkívül a Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium 2006. október 30-án kelt 520/3. szerződése értelmében és az Oktatásügyi Minisztérium 2006. október 19-i 712. sz. rendelete alapján a határokon átívelő együttműködésben a Debreceni Egyetemmel közösen dolgoztak „Az ukránmagyar etnolingvisztikai kutatások” c. témán. A Hungarológiai Központ három munkatársa védte meg kandidátusi értekezését (Soós Kálmán, Bíró Andor, Berta Nóra). Ketten befejezték kandidátusi értekezésüket (Béres Erzsébet és Seres Kristóf). A Hungarológiai Központ szorosan együttműködik a római, a párizsi, a hamburgi hungarológiai központtal. Több neves személyiség látogatott el hozzájuk: Ivan Pljuscs, az Ukrán Legfelső Tanács volt házelnöke, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, magyarországi nagykövetek, főkonzulok, magyar, ukrán parlamenti képviselők, akik vendégkönyvünkbe beírták véleményüket, így például Talancsuk volt oktatási miniszter: „Nagyon fontos és hasznos munka folyik a központban. Az Ukrajnában élő népek kölcsönös tiszteletben tartásával lehet építeni független, demokratikus államot. Szeretném, ha ez az állam minden itt élő ember számára anyaország lenne. E tekintetben a központnak nagy jelentősége van, s példát mutat, hogyan kell szükséges és fontos munkát végezni. Minden jót kívánok!” (1993) Juhnovszkij akadémikus, ukrán parlamenti képviselő ezt írta: „Nagy örömmel ismerkedtem meg az ungvári egyetem Hungarológiai Központjának munkatársaival. Örülök, hogy sikeresen működik egy ilyen központ. További sikereket kívánok az új, független Ukrajnában!” (1991). Pálinkás József, az MTA elnöke a Hungarológiai Központ fennállásának 20. évfordulóján rendezett ünnepségen így fogalmazott: „Az ungvári Hungarológiai Intézet, mint az egyetlen ilyen profilú intézmény az összes volt szocialista országban, a térségben (Ukrajna, Szlovákia, Románia, Magyarország) mindenképpen integráló szerep betöltésére rendeltetett. Az itteni kutatásnak, amelynek a magyarságtudomány területén a legfontosabb intézménye az Ungvári Állami Egyetem keretében működő Hungarológiai Intézet, benne kell maradnia az eleven, nemzetek közötti, tehát nemzetközi körforgásban.” A Hungarológia Központ tudományos és szellemi központ is a tanárok és a hallgatók számára egyaránt. Rendszeresen ad otthont tudományos konferenciáknak, kiállításokat rendez ismert kárpátaljai festők, keramikusok alkotásaiból. Itt tartjuk meg a szép magyar kiejtés és szónoklat házi versenyeit. Jelenleg a Hungarológiai Központ szerves részét képezi az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetnek. Lizanec Péter professzor, a Hungarológiai Központ igazgatója E* & mm m m m тш ils m tm* ШШ **« *r «ж»літ ** »■ Є «їїі *•*'*£*>+?* /.................................................................~~..........y Eseménymorzsák Terjed az afrikai sertéspestis Afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedésben hullott el tíz állat a Tiszaújlakon működő sertéstelepen. Az eset után Nagyszőlősön ülést tartott a járási állami közigazgatás mellett működő állatjárványügyi rendkívüli bizottság. A fórumon megyei vezetők és a nagyszőlősi járási települések polgármesterei is jelen voltak. A tanácskozáson bejelentették, a Tisza-Zahid Kft. sertéstelepén elhullott állatokból vett mintákban a lembergi állatorvosi laboratóriumban az ASP kórokozóját mutatták ki, adta hírül a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás sajtószolgálata. A közlemény szerint ez az első eset, hogy a Nagyszőlősi járásban házi sertésekben mutatták ki az ASP-t. A járási állatjárványügyi rendkívüli bizottság vesztegzár alá helyezte a Tisza-Zahid Kft. sertéstelepét, jóváhagyta az ASP-góc felszámolását és a betegség továbbterjedésének megakadályozását célzó ütemtervet. A tiszaújlaki sertéstelepen mintegy 650 állatot tartottak. Kárpátalján először augusztus 12-én mutatták ki az ASP vírusát házi sertésekben a Munkácshoz közeli Alsókerepec egyik háztáji gazdaságában. A megye területén az afrikai sertéspestis a múlt év végén jelent meg egy nagyszőlősi szálloda gazdaságában tartott vaddisznókban. Később a veszélyes betegség a Beregszászi, Ilosvai, Ökörmezői, Técsői és Volóci járásban is felütötte fejét a vaddisznóállományban. Főkonzuli vélemény a határátkelésről Az utóbbi hetekben nehézkessé vált a határátkelés Kárpátalján. A témával kapcsolatban Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja újságíróknak kifejtette, az elmúlt időszakban technikai fennakadások voltak a határátkelő mindkét oldalán. Folyamatos munkálatok zajlanak az ügy megoldása érdekében. A határok fizikai áteresztő képessége rossz, ezenkívül a vízummentesség bevezetését követően 40 %-kal megemelkedett a határátlépők száma, a vendégmunkások is közrejátszanak a hosszú sorok kialakulásában. A diplomata szerint a megoldás új határátkelők nyitása és a meglévők korszerűsítése. „Ha minden a tervek szerint alakul, és sikerül a két félnek megegyeznie, a közeljövőben hat határátkelő felújítására, korszerűsítésére, bővítésére kerül sor. 2018 tavaszán megnyitják a Nagypalád-Nagyhódos ukrán-magyar határátkelőhelyt is, ami reményeink szerint elősegíti a gyorsabb határátkelést”, fogalmazott a főkonzul. Nem tetszik a polgármester A munkácsiak egy része nincs megelégedve választott polgármesterével. Véleményüknek tiltakozó megmozdulás keretében adtak hangot. A városháza előtt mintegy százan verődtek össze, hogy kifejtsék véleményüket Andrij Baloga tevékenységéről. Az elégedetlenkedők szerint Munkács vezetője nem törődik a lakosokkal, fittyet hány az emberek érdekeire. Leginkább a sportiskola uszodájának zárva tartása verte ki a biztosítékot. Turisz Ingrid megyei képviselő azt hangoztatta, hogy a város önkormányzata akadályozza a civil szervezetek és a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szövetségeinek tevékenységét. A demonstrálók szerettek volna találkozni a polgármesterrel, ám az nem tartotta fontosnak, hogy kimenjen hozzájuk. Megszállták a megyei tanács elnökének hivatalát A keleti harcteret megjárt veteránok által alakított, eddig ismeretlen Karpatszka Zemlja (Kárpáti föld) nevű szervezet katonaruhába öltözött tagjai szállták meg a megyei tanács elnökének hivatalát. Azt hangoztatták, hogy Mihajlo Rivisz ignorálja a harcokban részt vettek érdekeit és semmibe veszi azok törvényes jogait. Azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben nem ül le velük tárgyalni a tanácselnök, jobb, ha másnap meg sem jelenik a munkahelyén. Ők ugyanis menesztik, s rákényszerítik a képviselőket egy rendkívüli ülésszak összehívására, egy új elnök megválasztására. KISZ-összeállítás