Kárpáti Igaz Szó, 2017. október (13. évfolyam, 146-161. szám)

2017-10-03 / 146. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2017. október 3., kedd V t Érvényesülés Szüleim számára - és még sokan gondolták így­­ - természetes volt, hogy magyar gyerekként ma­gyar iskolába járatnak. Akkoriban még az orosz nyelvet kellett tanulnunk. Sokáig hadilábon álltam­­ vele, és nem is nagyon szerettem. Édesapám és­­ anyukám úgy próbáltak segíteni, hogy nyaranta elküldték táborozni. Ami egyrészt jó volt, mert­­ szláv közegbe kerültem.­­ Másrészt viszont oroszt csak elvétve hallottam,­­ mert a többségnél a „pozeraj" járta. Ez meg is bosszulta magát, mert amikor az egyetemen egy szemeszternyit uk­ránt is tanultam, s fogal­mazást kellett írni a záró­vizsgán, a mondataimba­n bizony bőven keveredtek efféle szavak. Mondta is a tanár, hogy remek a dolgozat, csak épp nem ukránul, hanem „po­­zakarpatszki" készült. Na de vissza a sulihoz. Már akkoriban, közel fél évszázada is akadtak olyan magyar szülők, akik orosz vagy ukrán iskolá­ba adták a csemetéjüket, mert szerintük úgy köny­­nyebben érvényesülhet­nek. Nos, lehet, hogy né­melyeknél ez valóban mű­ködött, és sikeres karriert futottak be. A személyes tapasztalataim viszont azt mutatják, semmivel sem jutottak előrébb, mint mi, akik Petőfi és Arany nyelvén szívtuk magunk­ba a tudást. Szülővárosom magyar alma materéből kikerülők tucatjai jutottak el a nagy szláv birodalom legkülönbözőbb egyete­meire, főiskoláira és vál­tak kiváló mérnökökké, kutatókká, orvosokká. Voltak, akiket nyugatabb­ra sodort a sors, és germán nyelvterületen alkottak nagyot. És tehették ezt azért, mert volt bennük kitartás, no meg anya­nyel­vükön tanulva nagyszerű alapokat szereztek. És vannak, akik szláv nyelvű iskolába járva oda jutottak, hogy sem magyarul, sem oroszul, sem ukránul nem tanul­tak meg rendesen még beszélni sem. Vagy ha igen - tisztelet a kivétel­nek -, kihalt belőlük min­den nemzeti öntudat. Mondogatják is, milyen hibát követtek el a szüle­ik, amikor nem magyar iskolába adták őket. Ezek az emberek most úgy korrigálják ezt, hogy a gyermekeiket magyarul taníttatják. Közben gon­doskodnak arról, hogy csemetéjük megtanulja az államnyelvet, és mellé még a világnyelvek vala­melyikét, mert a globali­zálódó világban ez lehet az érvényesülés legköny­­­­nyebben járható útja. A Zene Világnapja alakalmából a Budapesti Molnár Antal Zeneiskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola közös koncertet szervezett a beregszászi Művelődési Házban. A két intézmény kapcsolata újkeletű, vi­szont van egy másik ösz­­szekötő kapocs, Regő Szabolcs a magyarországi iskola tanára egykor a be­regszászi zeneiskola tanít­ványa volt. — Évek óta fel szerettem volna lépni szülővárosom­ban az általam alapított Big Banddal. Végre ennek is eljött az ideje, ami öröm­mel tölti el a szívemet — mondta a koncert előtt Regő Szabolcs. Az idős zenetanár nem érkezett üres kézzel, kottákat hozott a beregszá­szi iskolának. Mint ahogyan a Budapesti Molnár Antal Zeneiskola igazgatója, Kiss Tünde sem, aki 300 ezer forintot ajándékozott a „kis­testvérnek”.­­A Beregszászi Művésze­ti Iskolával, s annak tanári karával nemrég vettük fel a kapcsolatot, most járunk itt először. Sok a partnerintéz­ményünk Magyarországon és a határon kívül, s az, hogy immár Beregszászon is van, számunkra ünnepi alkalom - mondta Kiss Tünde. - Jó lenne, ha a kö­zeljövőben testvérisko­lák lennénk. Úgy hiszem, ez hamar realizálódhat, ugyanis a zenészek szót értenek egymással. Szeret­nénk erősíteni az együtt­működésünket, következő lépésként eleget kívánunk tenni a budapesti zeneis­kola meghívásának - tette hozzá az elhangzottakhoz Bobály István, a művészeti iskola igazgatója. A közös koncerten első­ként a beregszászi iskola tanítványai léptek színpad­ra, majd a Vidákovics Izsák vezette vendégzenészek szórakoztatták a jelenlé­vőket. Kép és szöveg: Hegedűs Csilla Együtt ünnepeltek Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségének állásfoglalása 2017. szeptember 25-én Petro Porosenko elnök aláírta a parlament által elfogadott oktatási törvényt, amely a szeptember 28-i kihirdetést követően érvénybe lépett. Sokan abban bizakodtak, hogy a különböző beadványok, illetve a nemzetközi közvélemény nyomására az elnök megvétózza vagy át­dolgozásra visszaküldi a törvényhozásnak, esetleg előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól - azonban az ukrajnai nemzeti kisebbségek, illetve a szomszédos országok kormányai részéről elhangzott kritikák rendre süket fülekre találtak. Az oktatásról szóló törvény elfogadásával megszületett az a jogi keret, amely teljes egészében átszabályozza a je­lenlegi rendszert. Le kell szögeznünk, s mindenkiben tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a 7. cikkely tartalma — ami gyakorlatilag az anyanyelvi oktatás jogának megvonását, sárba h­pzását jelenti - nem hirtelen felindulásból elkövetett „mellényúlás”, hanem több éve tartó, az utóbbi években különösen fel­gyorsult általános ukránosítási koncepció és folyamat része, illetve azt, hogy a magyarság érintettsége az ügyben nem járulékos veszteség. Sajnos ezt támasztják alá az elmúlt évek provokációi, amelyek elkövetőit senki nem vonta felelősségre, illetve azok a sajtóanyagok, amelyek bennünket megbízhatatlan, illojális, az ukrán nyelvet elutasító, azt elsajátítani nem kívánó népcsoportként mutatnak be. Bár a törvényalkotók a nemzeti érdekekre hivatkozva figyelmen kívül hagyták mind az Alkotmány passzusait, mind pedig az ide vonatkozó nem­zetközi kötelezettségvállalásokat, nekünk, ukrajnai magyaroknak továbbra is jogkövető magatartást kell tanúsítanunk. A magyar közösség érdekeiben eljárva, alkotmányos és emberi jogaink védelmében minden rendelkezésre álló fórumon hallatni kell hangunkat, hivatalos alkotmányossági panasz­szal kell élnünk előbb az ukrajnai, majd pedig a nemzetközi fórumok felé. Javasoljuk, hogy a kárpátaljai politikai, szakmai szervezetek hivatalos meg­kereséssel forduljanak a Legfelső Tanács emberjogi biztosához, indítsanak bírósági keresetet a törvény alkotmányellenes cikkelyeinek érvénytelenítése érdekében, illetve kezdeményezzék, hogy a parlamenti képviselők hasonló alkotmányos panasszal forduljanak az Alkot­mánybírósághoz. Elvárjuk és természetesen támogatjuk Ma­gyarország és a szomszédos országok kormá­nyainak a kisebbségi jogok, ezen belül az anyanyelven való oktatáshoz való jog helyreállítása érdekében indított küzdelmét.­­ Fontosnak tartjuk, hogy a kárpátaljai magyarság egységének megbontá­sára irányuló törekvéseket még csírájában elfojtsuk, a jövőre való tekintettel elengedhetetlen egy kárpátaljai magyar általános stratégia kidolgozása, elfogadása és megvalósítása. Első lépésként a politikai érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével jöjjön létre egy olyan koordinációs testületet, amely a magyar kormányzattal és az országgyűlés politikai pártjaival egyeztetve konkrét stratégiát és taktikát dolgoz ki a kárpátaljai magyarság jövőjéről. Minden politikai, oktatási, gazdasági, kulturális lépést ezzel a testülettel egyeztetve fogadjanak el és valósítsanak meg. Konkrét feladatokat tűzzünk ki az oktatási rendszer megőrzésére, keressük azokat az alternatívákat, amelyeknek az adott kö­rülmények között van létjogosultságuk. A kárpátaljai magyar oktatási teret egységes egésznek tekintsük, ennek megfelelően cselekedjünk. Vizsgáljuk meg a kárpátaljai magyar érdekérvényesítés jelenlegi lehetőségeit, ezzel kapcsolatban távlati cselekvési tervet dolgozzunk ki, majd megfelelő tár­sadalmi konzultációt követően fogadjuk el azt, megnevezve a megvalósítás konkrét szakaszait, végrehajtóit. Korábbi tapasztalataink alapján a közeljövőben mind a magyar közösség egésze, mind annak konkrét képviselői számíthatnak nyomásgyakorlásra, megfélemlítésre, esetleg retorziókra, éppen ezért fontos, hogy az elkövetkező időszakban mindannyian jogkövető álláspontot képviseljünk, s ne üljünk fel semmiféle provokációnak Legyünk higgadtak tegyük félre a korábbi megosztó gondolatokat, s egy túlélésre berendezkedő közösségként figyeljünk egymásról Beregszász. 2017. szeptember 28. " 2017. szeptember 28. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége HÍR-TÁR Nem vált be A KORSZERŰ MÓDSZER Hiába alkalmazott állítólag korszerű út­javítási technológiát a Bitunova Ukrajina ukrán-osztrák közös vállalat, a módszer nem vált be a Bereg­­vidéki utakon. A cég a kátyúk eltüntetésé­re speciális gépekkel látott hozzá, amelyek sűrített levegővel minden idegen anya­got eltávolítanak a kezelendő felületről és a repedéseket, kátyúkat bitumenes keverékkel töltik fel. Ez azonban a térség­ben hatástalannak bi­zonyult, a Nagybakta térségében felvitt burkolatjavítások ugyanis egy hetet sem bírtak ki. Korán jöhet a tél A kárpátaljai meteo­rológusok korán bekö­szöntő telet jósolnak. A valódi télig még hátra van bő két hónap, de már október második felében fagyossá és ha­vassá válhat az időjárás. A hosszú távú előre­jelzés szerint, ha csak néhány napra, de ízelí­tőt kapunk a szibériai hidegből, s a havazást viharos széllökések is kísérhetik. Nemzetközi BÁBFESZTIVÁL 16. alkalommal került sor az ungvári nemzetközi bábfeszti­válra. Idén Ukrajna tíz megyéjéből érkeztek színházi kollektívák az eseményre, ezenkí­vül francia, argentin, szlovák résztvevőkkel bővült a fellépők sora. Versenyen kívül bemu­tatkoznak az ukrajnai színművészeti főis­kolák hallgatói is. Az unikális rendezvény fődíja idén az ismert ungvári szobrász, Kolodko Mihály egyik munkája. Megmenekül AZ ÁL­LAMI ÉNEKKAR? Nehéz helyzetbe ke­rült a 72 éve fennálló Kárpátaljai Állami Népi Énekkar. Bár már többször jelezték mind a filharmónia, mind a megyei művelődési főosztály felé, hogy a kollektíva a rendkívül alacsony bérek miatt lassan szétszéled, s előbb-utóbb felosz­lik az énekkar, ha nem változik a helyzet, panaszukra nem reagáltak. Végső elkeseredésük­ben a megye vezetői­hez fordultak. A megyei tanács legutóbbi ülésén meg­tört a jég - a képviselők úgy döntöttek, 30 szá­zalékkal emelik a kollektíva finanszíro­zását. HÍR-TÁR Írja velünk a Kárpáti Igaz Szót! Bizonyára az Ön kisebb vagy nagyobb közösségében is történnek események, amelyek, bár mi nem szerzünk tudomást róluk, megérdemelnék, hogy lapunk, a KISZ­ hasábjain megjelenjenek. Nos, Önnek nincs más dolga, mint néhány mondatban megírni a történéseket, aztán elküldeni posta- vagy e-mail-címünkre. Még teljesebbé teheti a beszámolót, ha fotót is mellékel hozzá. A hír közlése garantált, írja velünk szűkebb pátriánk legidősebb, immár 97. esztendős magyar nyelvű sajtókiadványát!

Next