Kárpáti Igaz Szó, 2018. február (14. évfolyam, 17-30. szám)
2018-02-03 / 17. szám
2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2018. február 3., szombat Egy fontos mondat fiú Aán Január 28-án volt 29 éve, hogy elhangzott a rend-szerváltás legfontosabb mondata. Pozsgay Imre, a kádári hatalom egyik fontos politikai személyi-sége akkor jelentette be a maga csendes, megfontolt módján, hogy 1956 népfel-kelésnek tekinthető. A hír néhány óra alatt azokhoz is eljutott, akik nem hallgattak rádiót. Mindenki tudta, ez azt jelenti, hogy a Kádár-kormány ideológiai fundamentuma megrejpedt. A kisember számára is nyilvánvaló lett, hogy a politikai erjedés új szakasz-ba érkezett. Jómagam sze-ímélyesen ismertem Pozsgay Imrét, aki hosszú ideig a Duna Televízió Baráti Körének az elnöke volt. Elmondta, már egy ideje érelődött benne a bejelentés gondolata, de megvárta, amíg Grósz Károly, akkoriz első titkár külföldre utazik. Amikor hazaérkezett, már a repülőtérről hívta, majd alapos fejmosás következett, de a szellemet már nem lehetett visszakényszeríteni a palackba. Ma is úgy gondolom,ahogy az elmúlt három évtizednek ez volt a legfontosabb bejelentése, nekünk, magyaroknak mindenképpen, de Kelet-Európa többi országára is kihatott. Valamhol itt kezdődött a vasfüg-göny átvágása. A követ-kezmények ismertek, étvi- dúltak azok a kezdetben apró, majd egyre nagyobb változások, amelyek aztán politikai hegyomlásokhoz vezettek. A párt radikális része fel akarta akasztani Pozsgayt, az ország józan része azonban mély tiszteletet érzett, s remélte, hogy ő lesz a köztársasági elnök. Bár megérdemelte volna, і politikai ellenfelei mindent megtettek, hogy félreállítsák, a nemzeti oldal pedig gyáva volt kellő eréllyel kiállni mellette. A pártál-lami időkben ő volt Aczél György nagy ellenfele, ők I voltak a népi-urbánus киї-1 túzharc megszemélyesítői. Aczél kegyeltjei, akiket demokratikus ellenzékként ismert meg az ország, abíban gyorsan megegyeztek az MSZP ősbolsevikjaival és liberálisaival, hogy nincs I helye a politika első vonalában. Bár egészen 2016 márciusában bekövetkezzett haláláig megmaradt I a politika közelében, nyilvánvaló volt kiszorított I helyzete. Mostanság már kez-denek közterületeket el-nevezni a rendszerváltási idején szerepet vállaló iI személyiségekről, talán valakinek eszébe jut ő is... Ebben a fecsegő, ferdíté-sekkel, hazugsággal átitatott közéletben a 29 éve elhangzott szavainak ha- talmas súlya van. Valamit kimondott, amivel akkor hatalmas kockázatot válj rájt. Ledöntötte a legnagyobb tabut, s mi azt hittük, ezután már mindent kimondhatunk. Ma több a tabu, mint akkor volt, de erről Pozsgay nem tehet t.iAUUi Elutasított nyugdíjasok: VAN-E VISSZAÚT? Nagy közfelháborodást váltottak ki az egyes magyarországi sajtóorgánumokban megjelent cikkek, riportok, melyekkel a kárpátaljai „ukrán nyugdíjasokat” támadják. Szerintük több mint harmincezer idős ember forintmilliárdokkal apasztja a magyar nyugdíjkasszát, s teszik ezt törvénytelenül. Holott, mint arról már korábban is írtunk, az Ukrajna és Magyarország közötti szociális ellátás kérdéseit az 1963. július 1-jén a Magyar Népköztársaság és az akkori SZSZKSZ között megkötött szerződés szabályozza. Mint azt lapunknak is többen jelezték, az anyaország az utóbbi időben rendkívül megszigorította a külföldiek nyugdíjának odaítélését: sokan, miután lemondanak róla Ukrajnában, hónapokat, vagy akár egy évet is várnak, míg megítélik nekik a járandóságot, addig az idős ember teljesen jövedelem nélkül marad. Rendszeresen ellenőrzik, életvitelszerűen tartózkodik-e bejelentett lakásában az illető, s nem egyszer amiatt utasítják el kérelmüket, mert nem találják őket a helyszínen. Ennek kapcsán érdeklődtünk a megyei Nyugdíjalapnál, az elmúlt években tulajdonképpen hányan szüntették meg ukrajnai nyugdíjukat, s milyen feltételek mellett lehet újraigényelni az ukrajnai járandóságot? Olekszij Bolsakov, a megyei Nyugdíjalap külföldi járandóságokkal foglalkozó osztályának vezetője lapunknak elmondta, 2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését. Ebben az időszakban további 3793, még munkaképes korában Ukrajna területéről oda áttelepedett, időközben nyugdíjassá vált személynek igazolták az ukrajnai munkaviszonyát. Ezek tehát olyan emberek, akik több éven át Magyarországon dolgoztak és ott adóztak. Az egyéb országokba áttelepült meglett korúak számáról nem kaptunk pontos adatot, de a szakember szerint közel 50 főről van szó. Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban megtörténik, hogy Magyarország elutasítja az ukrajnaiak nyugdíjigénylését, tavaly huszonöt alkalommal történt ilyen. Ahhoz, hogy valaki újrakérje ukrajnai nyugdíját, ismét lakcímet kell létesítenie az országban. Le kell fordítania a Magyar Állam által kiadott elutasítást igazoló dokumentumot, amit közjegyző hitelesít, s ezzel, valamint a személyi igazolványával, személyazonosító számával fel kell keresnie a korábbi lakcíme szerint illetékes nyugdíjosztályt, ahol kérvényezi illetménye utalásának folytatását. Ezután ismét bekerül a Nyugdíjalap rendszerébe, s a kérvény beadásának dátumától felszámolják járandóságát. Ez nem szokott sok időt igényelni, már a következő hónaptól utalják is a pénzt. Arra a kérdésre, fizet-e az állam az elmaradt hónapokért, az osztályvezető elmondta, igen, de valamivel később. Először ellenőrizzük ugyanis, az illető nem fellebbezett-e a budapesti elutasító döntés ellen. Ha bebizonyosodik, hogy negatív döntés született az ügyében, átutaljuk az elmaradt hónapokért járó illetményt is. Viszont ez csupán az általános, civil nyugdíjakra vonatkozik. Az idevágó ukrajnai törvény értelmében, akiknek nálunk kiemelt - rendőri, katonai stb. -járandóságot ítéltek meg korábban, nem igényelhetik azt visszamenőleg, számukra csupán a kérvény beadásának időpontjátóljár ismét ukrán nyugdíj, amit újraszámolnak. Érdekes adalék: évek óta szó van róla, hogy a Magyarország területén élő egykori ukrán állampolgárok nyugdíját Ukrajna fogja utalni. Hat éve ugyan elkészült a szociális ellátásra vonatkozó új kétoldali szerződés, de az még mindig ratifikálásra vár. Amennyiben az elfogadásra kerül, úgy a nyugdíjkorhatár elérésekor és a minimális munkaviszony meglétekor az Ukrajnában ledolgozott évekért az ukrán állam számolja majd fel és a szomszédos ország nemzeti valutájában biztosítja a nyugdíjat. Magyarország pedig a nála ledolgozott évekért fogja fizetni a járandóságot. A két ország közötti megállapodás 9. cikkelye értelmében azonban egyelőre az a szociális biztosítási szerv folyósítja a járandóságot, melyben az illető állandó lakhellyel rendelkezik. Vagyis egykori honfitársaink havi illetményét a magyar állam állja. Magyar Tímea Ukrajna fizet az elmaradt hónapokért, de nem mindenkinek Zánkó Barnabás felvétele HÍR-TÁR KÖZEL ÖTEZREN JELENTKEZTEK PRÓBATESZTRE Január 31-ig jelentkezhettek a külső független értékelésre (ZNO) készülők próbatesztírásra. Kárpátaljáról 4767 kérelmet regisztráltak, a jelentkezők összesen 7110 próbateszt megírására vállalkoztak. A kárpátaljaiak számára ННШІІНіНШіі egy-egy próbateszt megírásának díja 132 hrivnya. A tesztírás helyszínét 13 kárpátaljai település közül választhatták ki. A próbatesztekre jelentkezők március 1-jétől nyomtathatják ki a regionális oktatásminőség-ellenőrzési központok weboldalán nyitott személyi fiókjukból a jelentkezési lapot, amelyen a választott vizsgatárgyak, illetve a tesztírás helye is fel van tüntetve. Ukrán nyelvből és irodalomból 2018. március 24-én, a többi tárgyból (Ukrajna története, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, angol nyelv, spanyol nyelv, német nyelv, francia nyelv) március 31-én lehet próbavizsgát tenni. 11 EZREN KÉRTEK JOGI SEGÍTSÉGET Tavaly 11 ezer alkalommal kértek segítséget a megyei jogi tanácsadó ügynökségtől. A lakosság elsősorban szociális, örökösödési, föld- és családügyi kérdésekben kaphatott költségmentesen segítséget a szakemberektől, mondta el sajtótájékoztató keretében Vaszil Popadinec, az ügynökség regionális központjának igazgatója. A hivatal árvák, az ATO-ban harcolt katonák, háborús veteránok, kisjövedelmű családok, rokkantak, áttelepültek, családon belüli erőszak áldozatainak jogait védte a bíróságokon, készítette elő a hivatalos eljáráshoz szükséges dokumentumaikat. Akinek hasonló segítségre van szüksége, a 0800213103-as forródróton érdeklődhet. Együtt A TERMÉSZET VÉDELMÉÉRT 2017 őszén a beregszászi erdészet munkatársai „az erdő jövője a te kezeidben van” elnevezésű nagyszabású természetvédelmi akciót tartottak. Ennek során magyar-, illetve ukrán tannyelvű iskolák diákjai összesen 3,5 tonna makkot gyűjtöttek. Mintegy 152 ezret csíráztatásnak indítottak, s feltehetőleg ez év tavaszán kiültetik a beregszászi járási erdőkben. Templomokat FOSZTOGATTAK Kárpátalja különböző településein 13 templomot rabolt ki három ungvári férfi, s mintegy 150 000 hrivnya értékben okoztak kárt az egyházközségeknek. A rablások szervezőjét előzetes letartóztatásba helyezték, míg két társa jelenleg házi őrizetben van. Tettükért héttől tizenkét évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak. HÍR-TÁR ÍRJA VELÜNK A KÁRPÁTI IGAZ SZÓT! Bizonyára az ön kisebb vagy nagyobb közösségében is történnek események, amelyek, bár mi nem szerzünk tudomást róluk, megérdemelnék, hogy lapunk, a KISZ hasábjain megjelenjenek. Nos, Önnek nincs más dolga, mint néhány mondatban megírni a történéseket, aztán elküldeni posta- vagy e-mail-címünkre. Még teljesebbé teheti a beszámolót, ha fotót is mellékel hozzá. A hír közlése garantált, írja velünk szűkebb pátriánk legidősebb, immár 98. esztendős magyar nyelvű sajtókiadványát! Vі •$ ♦: If Elindult aKöldökzsinór program Elindult a határon túl élő családokat segítő Köldökzsinór program. A támogatásokkal a kormány anyagilag is el akarja ismerni azokat, akik magyar gyermeket vállalnak a világ bármely pontján - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján, értesít az MTI. A program egyik eleme a 64 125 forintos egyszeri b anyasági támogatás, a másik pedig a babakötvény, amihez az állam 42 500 forintot biztosít, később pedig évenként kamattámogatást. Eddig 523 határon túli család igényelte az anyasági támogatást. Novák Katalin hangoztatta, minden magyar gyerek kincs, bárhol szülessen is. Elmondta, erőforrásként tekintenek a csaknem 4,5 millió határon túl élő nemzettársunkra is, akik szintén hozzájárulhatnak a magyarság gyarapodásához. A kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést a szolgáltatásokhoz, csökkenti az adminisztrációs terheket. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a magyar nemzet számára a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar családok jelentik a legfontosabb értéket. A kormány 2010 óta sokat tett azért, hogy valamennyien érezzék, egy nemzet tagjai vagyunk. Közölte, tavasszal több pályázatot is meghirdetnek a határon túl élő magyarok számára. Ezek között említette a családokat segítő szolgáltatásokat indító vállalkozók számára kiírt 500 millió forintos pályázatot. A várandósságot és a gyermekszületést pedig egy 150 millió forintos egészségügyi eszközbeszerzési pályázattal támogatnák. Szeretnék a védőnői szakmai hálózatot is kiterjeszteni, elérhetővé tenni azt a határon túli magyarok számára is.