Kassa-Eperjesi Értesitő, 1861 (Jahrgang 23, nr. 1-101)
1861-06-01 / nr. 44
44. szám Megjelenik minden Évnegyedi előfizetés : nézve 70 Kis Eperjesre 1 frt., vidékre bérmentes szállítás mellett 1 frt. 25 kr. 0- é. Egy háromszor hasítós sörért bekr. ausztr. XXIII. évfolyam Erscheifit: jeden ) Mittwoch "und Samstag? Pränumeration , vierteljährig für' Kasc<au 70 kr. für Eperties 1fl., mit freier BEEIN 1: fl: 25 fr, OR Zunsertionsgebühr« * für eine 3mal gespaltene Ber titzeile 6 kr: OW. pénzben. Kaschau- Eperieser Kassára iktatási dij 6 EPERJÉSI 1,6 MN idol Nr, 41. ödsd 2 <== = === eredményének " érett megfontolásai után, további , nézeteit , a nagyméltóságu magyar királyi tanácsnak tudtával adni fogja. A magyar kereskedelmi és iparkamarák átalakitását illető, a nagyméltóságu magyar királyi helytartótanácshoz intézet véleménye: A kassai kereskedelmi és iparkamarának, (Vége) A kamara tehát azt tartja, hogy az érintett második kérdésre sokkal helyesebben a törvényhozás magasabb álláspontjából és minden, a kérdéses tárgy iránti kamarai vélemények érett vizsgálata következtében későbben mint bármely egyes kamarának korlátoltabb látköréből már most felelni lehet. Tekintve mindazáltal Magyarország kereskedelmi és ipari viszonyait, a kívánt sikerre való meglehetős kilátással , vezérelvekül talán ki lehetne tűzni : 1. Hogy a jelenlegi kamarai kerületek nevezetes nagyobbítása s ennél fogva a most fenálló kamarák számának leszállítása nem czélszerű, sőt 2. Hogy a kamarák átalakítása alkalmával, sem ezeknek jelen kerületeik, sem Magyarország előbbi kerületeinek határai föltétlen szabályul ne szolgáljanak , hanem csak azon tekintet döntő erővel bírjon, hogy minden kamara székhelyéül egy arra alkalmatos, mennyire lehetséges a kamarai kerület közepében fekvő város kijelöltessék.Egyébiránt "a mostani kamarai kerületek határainak némi változása több okokból kívánatos lenne ugyan, de e határok jelentékenyebb módosítása alig kivihető, ámbár p. 0. Kassa várostól igen messze fekvő Marmaros és talán Ugocsa vármegye is, egy másik kerületbe inkább mint a kassaiba beillene.— Az utolsó, a kereskedelmi és iparkamaráknak kor- és czélszerü átalakítását illető fontos" kérdésre nézve a kamara nézetei a következők :1?7 INnW OC Menn A ki a fenállott cs. kir. ministerium. 4 + -ik évi böjtmáshó 26-án — a kereskedelmi és iparkamarák alakítása tárgyában — kelt rendeletét olvassa, félre nem ismerheti ugyan a kormánynak azon szándékát, hogy egy, nemcsak az ő érdekében, hanem a kereskedési és ipar valódi érdekében is működő intézetet életbe léptessen ; de egyszersmind azon szilárd és szűk korlátokat is észre veendi, melynek az akkori,absolutus és bureaukratikus rendszer szellemében a kereskedés "és" ipar szabad mozgását akadályozván, ezzel együtt a kamarai intézetnek rendelet szerinti üdvös működését nagy részint lehetetlenné teszik. 45isgo u59,5%5 De kinek alkalma volt:sok évek lefolyta alatt a "fent érintett ministeriális rendelet egyes pontjai czélszerűségét vagy czéliránytalanságát nem csak elméletileg tanulmányozni,“ hanem: e rendeletz minden tételes eredményez gyakorlatilag is nem SEU entebbi észrevételek valóságát elismerni, hanem a kamarai intézet eddigi asztalai, az |. szervezését és jövendőbeli átalakítását illető nézeteit e kamarának is helyeselni fogja. Mivel azonban e kamarának nem az a szándéka, hogy a kereskedelmi és iparkamarai intézet jelenlegi szervezetének hiányait részletesen előtüntesse, vagy az említett intézet alapszabályait körülményesen meghatározó törvényjavaslatot fogalmazzon , hanem csupán csak a fent említett felhívás értelmében, azon alapokat, melyekre ez intézet általában és belszervezete különösen fektetendő lenne kijelölni. kivánja ; tekintéve az alkotmányos rendszer igényeit és Félmagyarországnak kereskedelmi s iparviszonyait és támaszkodva tizenegy évi tapasztalatainak eredményeire, következő vezérelveket inditványba hozni bátorkodik : A kereskedelmi és iparkamarai intézet — vagy bárminek is nevezetessen jövendőben — csak akkor lehet igazán hasznos Magyarországban, ha a nemzet rokonszenvére szert tehet, mit ismét csak akkor képzelhetni. I. Ha az" intézet szervezete valódi szabadalma s alkotmányos, a magyar nemzet jelleméhez illő elveken alapul. 11. Ha most említett elvek szerinti, hazai törvény által czélszerűen kijelölt, és lehető legnyilvánosabb működése, nem csak valódi rendeltetésének, hanem egyúttal az értelmes közönség és különösen azon egyének igazságos várakozásainak megfelel, kiket fenállása leginkább érdekel. III. Ha azok, kik a kamarák számára s fentartására adóznak ez adó által túlterhelve nem érzik magukat. Mennyiben, és mi módon e vezérelvek számba, vétethetők és alkalmaztathatók legyenek, természetesen a törvényhozás bölcs belátásától függ, ki különben is a kereskedelmi és iparkamarai intézetet és annak "valódi rendeltetését, mint szintén Magyarország nemzeti jellemét és kereskedelmi s ipari viszonyait teljesen fismeri ! ! „Minthogy azonban e kamara sokévi tapasztalatai kétségtelenül bebizonyították , hogy a most fenálló kamaratörvényben, nagyon is sok, az itt fent indítványba hozott három vezérelvekkel ellenkező rendelések foglaltatnak név szerint: a kamarák hatáskörét, kötelességeit, hatóságokkali viszonyait, tanácskozási modorát, postabérfizetésre való kötelezettségét, levelezési feltételeit, osztályokba való, feloszlatását , rendes és levelező tagjai"számát, végtére a most gyakorlatban lévő szerfelett bonyolult, időtrabló és ép oly sokba kerülő mint czéliránytalan, nem, kedvelt választási-és költségfedezési, modort meghatározó rendszabályok sokkal is számosabbak és nyomatékosabbak, "semhogy az azok iránti észrevételeket nagyon könyedén vagy igen rövideden előadni tála elnökileg kimondatott lehetne , van szerencséje elkamarának jelenteni, "hogy vaz e tárgyak"iránti előteges, mennyire lehet részlete tanácskozással, egy Saját kebeléből kinevezett, számos tagokból álló bizottmányt megbizván, e tanácskozás x | | ! : Hazai hirek. — Országgyűlési napló. (Kivonatban.) Mult hó 23-ki képviselőház ülésében, midőn a jegyző csengő hangjai gróf Andrássy Gyulát szólitá sorompóba , a ház feszült figyelemmel fordult feléje. A gróf halvány érdekes arcza, s kimért mérsékelt hangja sajátságos ellentétet képezének beszéde éles, találó, jól átgondolt folyamával, melyben fény és meleg, oly benseleg; szövetkezének, mint a tavaszi napsugárban. A nemes gróf Deák Ferencz . inditványát mind végig érdeken, és szellemdúsi beszédében hatalmasan pártolta. . Utána a Szaplonczay József beszélt, ö a határozat mellett szavaz s; óvatosságra inti a képviselőházat, nehogy törvényes jogainkból ármány útján valamit veszítsünk. Beszédét avval végzé , hogy az ily.kormány irányában ö lélekismeretesen magra mint határozatra nem szavazhat. Szentiványi Károly tetszéssel fogadott jeles beszédében Deák feliratát pártolja; Grabarics Ernő beszéde; megpihentetév a feszült hallgatóságot, a ház komoly hangulatát felderitvén , rés mintegy, figyelmeztetni" akarván az elmélyedteket, hogy: legkomolyabb tárgynak is van kedélyes oldala, csak legyen a ki a leplet lerántsa. , Egyébiránt ő egy uj inditványt tesz , hogy a képviselőház magát mindaddig napolja el, mig az erdélyi és horvát követek megjelennek, s a felelős miniszterium kinevezve nem leend; : Gorove István, a. felirat "melletti nyilatkozott. Gróf Széchenyi Béla, a legnagyobb magyar elsősszülött fia" a felirást pártolja, mert választói kivánságát tudván, nem akar erőssebb eszközökhöz folyamodni, addig, mig a békés kiegyenlítés; minden módjait meg nem kisértettük.. — Különben a vallások egyen— joguságának szeretnéciai zsidók emancipatió ́ ját bővebben említeni , melyet sem keresztényi szeretetből ,sem politikából megtagadni nem lehet. A Sárközy József ma határozatra szavaz, miután szerinte törvényes "állásunkat az osztrák kormány irányában" semmit sem tevés által nyerhetjük vissza legbiztosabban. A képviselőház, mult. hó 24-ki ülésében Tisza Kálmánnak rar törvénykezésre vonatkozó inditványa felolvastatván, az ellenvetés nélkül elfogadtatott és az abban javalt 9 tagu bizottmány a házszavazás utjáni megválasz. Azután a felirat feletti" vitákra tért "át a ház. ; ez Bezerédy László Deák, inditványa mellett nyilatkozott, s beszédében leginkább a legitimitás eszméjét fejtegette. : | | | ee eee msg