Állami főreáliskola, Kassa, 1903
n dulásával együtt mindinkább nyugatról tódulnak a látóhatár fölé, legtöbbször óriási vihart okozva és vakító villámokat szórva. Végre megnyílnak az ég csatornái s a lehűtött vízpárák termékei majd sűrű záporpatakokban, majd pedig a földmívesek szorgalmának gyümölcseit tönkretevő légtömegekben hullanak alá. E nemű égiháborúk keletkezésükből kifolyólag a legveszedelmesebbek, egyrészt gyakoriságuk miatt, másrészt mert a légkör alsóbb rétegeiben keletkeznek, minek folytán a felhők közel lévén a Föld felületéhez, a felhők elektromosságának kiegyenlítődése legtöbb esetben a felhők és a Föld között történik, miért is a romboló villámcsapások rendkívül gyakoriak. Veszedelmesek ezen égiháborúk rendkívül gyors vonulásuknál fogva is. Sebességük ugyanis nem ritkán 10—15 m-nyire rúg mpkint, a felhőtömeg tehát óránkint 30—40 km- nyi utat tesz és így a pusztítás nyomai nagy területekre terjednek ki. Jellemző e zivatarokra, hogy elvonulásuk rendszerint több napra terjedő hűvösebb időjárást von maga után, ami az északi áramlatnak fölülkerekedéséből természetszerűen következik. A keleti vonulás és égiháború akkor jön létre, amidőn az uralkodó északi áramlattal heves egyenlítői áram találkozik és azt ellensúlyozni iparkodik. Miután itt a déli áramlat a diadalmaskodni vágyó, igen természetes, hogy a folyamat csak lassan történhetik, mert a déli áramlat az északi felett mintegy úszva marad és ezt csak fokozatosan hatja át. A keveredés mérvével együtt jár a déli áramlatnak túlsúlyra jutása, mely előttünk az északi áramlatnak irányváltozásában lesz látható s először keleti, majd délkeleti irányt vesz fel. fia a kiegyenlítődés igen lassú, egyszerű esőzés lesz a következménye. Ha pedig a déli áramlat felette heves, keleti vonulású égiháború jön létre. Jellege és lefolyása ezen zivatarnak az előbbinél enyhébb, mert a vonulása felette lassú és sokszor órákig egy helyen dühöng. Mivel továbbá a felhők képződése a magasban megy véghez, azért a villámok átcsapása rendszerint a felhők között történik és csak ritkább esetben jut egy-egy villám a Földre. Hogy ez aztán az elektromosságnak nagy feszültsége miatt igen romboló, az természetes. Jellemző ezen keleti vonulású zivatarokra, hogy nyomukban közönségesen nyomott, fülledt, úgynevezett tikkasztó meleg jár, ami újabb zivatarra ad alkalmat, vagy meleg utóesőzést okoz.