Községi polgári fiú- és leányiskola, Kassa, 1887
6 irányban nagyobb kiterjedésű, mint éjszak-dél irányban. Homer szerint (Kr. e. 950.) e lap mozdulatlan volt s partjait az Oceanus mosta . Thales (Kr. e. 650.) felfogása szerint e földlap vizen úszott. Ámde már az ókorban is voltak egyesek, kik a föld gömbölyű voltát állították, mint pl. Pythagoras, Eodoxus és leghatározottabban stagirai Aristoteles, (Kr. e. 384.) csakhogy e kimagasló alakok nem tudták nézetüket kellőleg bebizonyítva az igazság magaslatára emelni, s így követőkre nem találtak. Az elsők, kik a föld gömbölyűségét tanították, a pythagoraeusok voltak, különösen Parmenides és Eodoxus, de csak Aristoteles (Kr. e. 350.) adott egyszersmint érveket is tanának bebizonyítására, melyeknek később Pholemaeus (Kr. e. 130.) végre megszerzette a teljes diadalt. Azonban már a XVI. században ismét a régi elmélet került felszínre, a mi felett nem is igen csodálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy még ma is vannak sokan, kik a tanultabb emberek szavát meg nem hallgatva, pusztán a látszatnak hódolnak s egyedül az abból vont következtetéseket tartják föltétlenül igaznak, daczára annak, hogy egyetlen egy bizonyító érvet sem tudnak felhozni nézetük igaz voltának megerősítésére. Ellenben számos tünemény van úgy az égen, mint a földön, melyek mindannyian a föld gömbölyűségét csalhatlanul bizonyítják. Ezek közül a legfontosabbak: a) Ha emelkedett helyről magunk körül tekintünk, a belátott földterület, a látkör, kör alakúnak látszik ; ez csak úgy lehetséges, ha földünk gömb, mert csak ily alak bír azon tulajdonsággal, hogy minden szelvénye kör. b) Minél magasabbra emelkedünk, annál nagyobb lesz a belátott földterület, azaz, annál inkább nagyobbodik látkörünk; e tünemény elő nem fordulhatna, ha a föld alakja a régiek állításával megegyeznék. A látkör-nagyobbodásnak azonban van határa , ugyanis ha végtelen magasságból nézhetnénk a földre, úgy annak felénk fordított felét látnák teljesen. E látkör valódi látkörnek neveztetik. c) Ha a tengerparton megállva, a közeledő és távozó hajókat szemléljük, azt vesszük észre, hogy a közeledő hajóknál először is a hajó árbocza, aztán a dereka, végre maga az egész hajó lesz láthatóvá; a távozó hajóknál pedig ép az ellenkező látvány nyílik, mert előbb a hajó alja tűnik el, aztán a dereka, végre az egész hajó kiesik látkörünkből. Ha földünk nem volna gömb alakú, úgy