Kassai Hirlap, 1915. január-június (12. évfolyam, 1-145. szám)
1915-03-10 / 56. szám
XII. évfolyam. KASSAI Ára 6 fillér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Ára 6 fillér. Előfizetési Áruk : HELYBEN : Egész évre 14 — K VIDÉKRE : Egész évre 20 — K Fél évre 7 — K Fél évre 10 — K Negyedévre 3'80 K Negyedévre 5— K Egyes széni Aritti fillér. 1915. Kassa, Március FELELŐS SZERKESZTŐ LÁSZLÓ BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: FŐ UTCA 60-ik SZÁM. Telefonszám: 19S. Megjelenik minden du. 5 órakor. Jön a tavasz és mindjárt itt van a kertművelés ideje. A kerttulajdonosok bizonyára már tanakodnak, hogy milyen virággruppokat formáltassanak és azokat miként ültessék be. A hivatásos kertészek pedig nagy előkészületeket tesznek, hogy kellő mennyiségű szép virágpalánt és dísznövény álljon vevőik rendelkezésére. Mi azonban azt szeretnők, ha az idén lehetőleg minden kertben, a legvagyonosabb ember kertjében is, virággruppok helyett nagyrészt konyhaveteményt gruppok lennének. Virágos kertek helyett főzelékkertek legyenek az idén. És azt szeretnők, ha ebben a háborús esztendőben a kertészek és virágkereskedők inkább zöldség- és veteménypalánták s magvak eladásából, valamint konyhakertek magműveléséből szerveznének mentős nagyobb jövedelmet. Kertgazdasági terményeink szaporítása képezze az idén legfőbb gondját mindenkinek, akinek módjában áll ezt a fontos közérdeket szolgálni. Annak a bizonyos legvagyonosabb embernek is meg kell fontolnia, hogy hiába vannak ezresei a bankokban s a tárcájában, mert azoktól jól nem lakik, ha egyszer elfogynak az élelmiszereink. Márpedig könnyen elfogyhatnak vagy legalábbis elviselhetetlenül megdrágulnak, ha nem használunk ki minden rendelkezésünkre álló módot: a készletek gyarapítására. És megint éppen a vagyonos embernek nem utolsórendű értéke, hogy ő maga is megtegye a lehetőt annak a meggátlására, hogy az élelmi cikkek válsága rendbontó ínséggé fajulhasson, mert az ily veszedelmes állapotnak elsősorban ő vallhatná kárát. A tavasz, a termőföld töméntelen kitűnő táplálékot kínál, ha idejekorán és teljes odaadással látunk munkához. Az iskolák igazgatóságai sokat tehetnének a növényi táplálékok termelésének elősegítésére. Amelyik iskolának nincs kertje, alkalmas földje, az kaphasson ilyent a várostól vagy más testületektől. A derék tanulóifjúságot bizonyára nem sokat kell kapacitálni, hogy egyéb sportolás helyett az idén egész lelkesedésével vesse rá magát a kertművelésre. A dolog nevelési haszna nyilvánvaló. Azt nem tagadhatja senki, hogy élelmikészleteink növelésére mai helyzetünkben meg kell ragadnunk minden lehető alkalmat. i A kárpáti harcok. Sajtóhadiszállás, március 9. A sajtóhadiszállásról jelentik, hogy Kárpátokban olyan hevességgel harcolnak a katonáink, mint hetek óta nem. Az oroszok kétségbeesett kísérletei Uzsok és Lupkov körül eredménytelenek. A Dunajecnél hatalmas gyalogsági harcok folytak. Oroszlengyelországban pedig csapataink több helyen előretörtek. Enver basa elismerése. Konstantinápoly, március 9. Enver basa tegnap legnagyobb megelégedését fejezte ki a Dardanellákat hősiesen védett csapat előtt. A Dardanellák bombázása. Páris, március 9. I Párisból jelentik Román át, hogy az egyesült flotta tegnap ismét megkezdte a Dardanellák bombázását. Szalonik a Dardanelláknál megsérült. 4 angol cirkáló. Rotterdam, március 9. Rotterdamból jelentik, hogy a holland tengerpartokhoz négy angol cirkáló érkezett, amelynek hullámai a tengerpartra üveget sodortak. Ugyanebben a jelentésben közli Ariestro gőzös kapitánya, hogy február végén hajóját német torpedó elsülyesztette. Német hajók elindulása, New York, március 9. New Yorkból jelentik, hogy az ottani német hajók minden előkészületet megtettek, hogy a kikötőből e napokban kijuthassanak. Az uj görög kormányelnök, Athén, március 9. Athénből jelentik, hogy Zaimis nem vállalta az uj kormány megalakítását és igy a király Gunarist bizta meg kabinetalakitással. # J dráma második felvonásának közepén az értelmesebb színházi habitué körülbelül tudja, mi lesz a darab csattanója. Gyakran nem is a logika vezeti rá, hanem valamilyen meg nem határozható érzés: ennek így kell végződnie. A habituének zsöllyéjében ül most a közvélemény s amikor a világháború legújabb fordulatára esik pillantása, az az érzése támad : ez már a béke koboldja. Ezt az érzést azonban még a legtisztább és legerősebb logika emeli át a sejtések világából a valóság — vagy mondjuk csak a valószínűség — kemény talajára. Érdek, számítás, kalmárgondolkodás indította meg ezt a háborút. Anglia érdeke volt, hogy pusztulás szakadjon Európára. Ő számított arra, hogy a pusztulásból hasznot fog húzni, az ő kalmárképzelete varázsolt a romokra pénzeszacskót, amelybe belenyúlhat. Ezek a kalmárálmok szertefoszlottak. Ma már Anglia is, Amerika is látja, hogy a középponti európai hatalmakat nem lehet legyőzni; a világháborúban elfoglalt pozíciójuk sziklánál szilárdabban áll, abból morzsányit letörni nem lehet. Ezért küldi flottáját ijedten a Csendes-Óceánra Amerika, azért áll Anglia meg Németország közé közvetítőként, azért töri fejét újra a békén az Unió elnöke , Wilson. Anglia tanácstalanul néz a közvetítésre, de ez a bizonytalanság voltaképen forró vágyakozást rejteget. Nyilvánvaló, hogy ugyanaz a géniusz, aki a háború bölcsőjénél őrködött, a háború koporsójához készülődik. Még néhány jelenetnek le kell ugyan addig peregnie, de a dráma nézői már sejtik a kifejlődést. Seregeinknek és a szövetségesnek seregei mindenütt diadallal verik vissza az ellenség támadásait s minden ütközet után tért nyernek, Dardanellák ostroma meddőnek bizonyul, az eddig semleges hatalmak nem szegődnek az antant szolgálatába , más kifejlet tehát el sem képzelhető, mint a háború gyors befejezése és az általunk diktálandó béke.