Kassai Hirlap, 1920. január-június (17. évfolyam, 1-146. szám)

1920-05-28 / 120. szám

2. oldal. gal, rendőrséggel, szövetkezettel és kert­gazdasággal. A terv megvalósításához azonban pénzre van s­ükség. Ebben a tekintetben is utal Pozsony példájára, ahol a város 50 mil­liós kölcsönt bocsátott ki s javasolja, hogy ennek megtárgyalása végett a vá­rosi főszámvevő küldessék ki Pozsonyba, ahol az illetékes tényezőkkel érintkezésbe lépve hozzáfoghasson a szüséges előter­­jesztések megtételéhez. Azt hinni, hogy Kassán 60 milliós vámosi kölcsön minden nehézség nélkül elhelyezhető lenne. Ha 10 milliós függő kölcsön biztosíttatnék, megkezdhetők lennének az építkezé­sek. Beszámolójában megtette az előterjesz­tést egyrészt a barakkok átalakítására, a tervpályázat kiírására, amelyet 10 napi határidőben kíván megállapíttatni. Felha­talmazást kér egyben arra is, hogy a munkálatokhoz szükségeltető összes in­tézkedéseket megtehesse, megrendeléseket, kötéseket, bevásárlásokat eszközölhessen. Másrészt pedig a végleges építkezések kérdésének megoldása végett érintkezésbe léphessen az államépitészeti hivatal főnö­kével, az Iparoskor épitészeti szakosztá­lyával, s az épitőmunkások termelő és beszerzési szövetkezetével. A tervek tehát megvolnának. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e előte­remteni a szükséges pénzösszeget. Azt hisszük, hogy beteljesül dr. Vukovics Károlynak előterjesztésében kifejezett ama óhaja, hogy a jómódú lakosság nem fogja pénzét a ládafiában hevertetni, de szívesen fekteti azt városi kölcsönbe, amelynél jobban nem gyümölcsöztet­­hető az. 500 év óta gyógyítanak CSUZT, KÖSZVÉNYT, ISCHIAST stb. ez megtörténik, a szociáldemokrata párt fölszólítja a tábornokot, hogy Horthy kormányzó Beregszászon lakó rokonait tartóztassa le és túszként kezelje, míg Horovitz élve vagy halva elő nem kerül- Páris tábornok a letartóztatásukat el­rendelte. A prágai külügyminisztérium erélyes hangú levélben követeli a ma­gyar kormánytól Horovitz Emil azonnali szabadlábra helyezését. Egyidejűleg közölte a tábornok a ki­küldöttekkel, hogy a sátoraljaújhelyi magyar parancsnoksággal kötött egyez­ményt, amely bizonyos könnyítéseket tartalmaz a határátlépésre vonatkozólag oly célból, hogy a határok mentén levő földek akadálytalanul megmunkálhatók legyenek, megszüntette, mindaddig, amíg a Horovitz ügy teljesen tisztázva nincsen.“ TRENČANSKE-TEPLICE (Slovenské) TRSNCSÉNTEPUC rádiumtartalmú kénes héviz- és iszapfürdői. Fürdők szállodákkal egybeépítve és egész éven át üzemben Felséges vidék. Enyhe éghajlat. ::::::::::: Elsőrendű ellátás. ::::::::::: Olcsó előidény árak. Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság i9o A „Horovitz“-ügy. Egy hivatalos jelentés. Az „U. K­“ Horovitz Emil cseh­szlovák detektív ügyében, akit állítólag magyar katonák elraboltak,­ a követ­kező illetékes helyről származó jelen­tést közli:­ „A" szociáldemokrata párt, amelynek Horovitz tagja volt, lépéseket tett Páris tábornoknál azirányban, hogy az eltűnt detektívnek hollétét kinyomozzák és azonnali szabadonbocsájtását, ha kell, diplomáciai úton kiforszírozzák, ha­sonló esetek előfordulását erélyes óvin­tézkedések megtételével megakadályoz­zák. A tábornok Magyarországba külte vezérkari­­ főnöket, aki a Sátoralja­újhelyen tartózkodó Nagy Pál tábor­nokkal tárgyalt ez ügyben. A vezér­kari főnök visszaérkezve küldetéséből, jelentést tett a Nagy Pál tábornokkal folytatott tárgyalásairól. 23-án délelőtt Páris tábornok magá­hoz kérette a szociáldemokrata párt titkárságát és értesítette a pártot a jelentés tartalmáról, amely szerint Nagy tábornok kijelentette, hogy az eset nem az ő parancsnoksága alatt levő kör­zetben történt ugyan,, de ő felszólította a szomszéd vagon parancsnokságát, hogy ez ügyben a legszélesebb körű nyomozást indítsa meg. A párt kikül­döttei a nyomozás eredményével,­­nem elégedtek meg,­­hanem kijelentették, hogy nekik pozitív adatokkal támoga­tott bizonyítékaik vannak , arról, hogy Horovitzot igenis meggyilkolták és testét borzalmasan megcsonkították. Kifejtették továbbá azt a nézetüket, hogy a magyar hatóságok azért nem merik még a holttestet sem kiszolgál­tatni, mert akkor nyilvánvalóvá lenne az embertelen megcsonkítás ténye az egész világ előtt Követelik, hogy Horo­vitz Emilt akár élve, akár halva szol­gáltassa ki a magyar kormány a cseh­szlovák hatóságoknak. Addig is, amig KASSAI HÍRLAP Keleti vásár Pozsonyban • Franciaország Irta: Stodola Kornél, kormányelőadó. Stodola Kornél kormányelőadó párisi útjáról a „Slovensky Dennik“-ben a következőkben számolt be : A párisi kereskedelemügyi miniszté­rium régi palota, épen úgy, mint Prá­gában. A legszivélyesebb fogadtatás, az ipar és kereskedelem legfőbb férfiai által. Az előszobákban mindenütt nagy sokaság, de érdem szerint megy a dolog. A felhívás így szólt: Várjon Franciaország nem venne-e részt az 1921-ben Pozsonyban rendezendő nagy keleti vásáron, mely a cs. kormány égisze alatt és hozzájárulása mellett fogg végbe menni, nem venne-e részt leg­alább olyan formában, ahogyan azt a cs állam tette a „Főire Lyonnaise“-n. Okok : Eg­yedül Pozsony képes az ő kitűnő földrajzi fekvése folytán, a Duna mellett, a balkáni és más kereskedők­nek tömeges látogatását biztosítani s ezáltal Közép-Európának kereskedelmi fordulatát kelet felé-A Keleti vásár Pozsonyban kitűnő reklámot csinálna a francia ipar részére Keleten. A cs- köztársaság fő és úgyszólván egyedüli örököse az iparnak a volt monarchia államai között s igy egymaga annyi látogatót tud szolgáltatni a vá­rosra­, mint a többi államok együttvéve. Feltételek : A francia ipar első-osztályú gyártmányt küldene­­ a speciális termé­keiből, melyek így nem lennének a cs­­köztársaság ipari termékeinek verseny­társaivá. Ebben az ügyben teljes he­lyeslésre találtam. Azután rámutattunk arra, hogy a Keleti vásár intézménye állandó ma­radna s hogy az egész intézménynek összes tagjai itt egyedül a „becsületért“ cselekesznek mindent. Bárhová lép ma az ember az itteni nagy központokba, hol az a cél, hogy szervezzék az ipart és kereskedelmet, mindenütt csak ezzel a gondolattal találkozunk: „Expansion politique et economique“ és különösen ez utóbbira helyezik a fősúlyt. Hisz az egész hábo­rút gazdasági érdekekért viselték. Van ebben bizonyos gazdasági imperializmus, mint a jövőre való okos biztosítása a saját cikkeink kelendőségének, mint a lehetősége a munkának és az elfoglalt­­ságnak, minden körülmények között. Azután a párisi nagy­vásárnak a meglátogatása következett. Hatalmas vásár kisebb-nagyi­bb pavilonokkal. Az ilyen minta­vásárnak más a célja, mint a kiállítás. Súlyt helyez az üzletre és a kereskedelem célirányosságára és prak­tikus voltára. Ez n­yomja rá a bélyeget minden vásárra és így a párisira is. Mindenekelőtt a pavilonok kötötték le a figyelmemet, a modern technika vívmányaival felszerelve: főleg az óriási fűtés s az energiának átvitele nagy távolságba; a nagy telefon háló­zat, stb. Azután a francia tengerentúli gyarmatok pavilonja. Végül a műipar pavilonjai, ahol a franciáknak nincsen konkurenciájuk és ha eljönnek hoz­zánk, megmutatnák nekünk a­ műipar fejlődését. Gyönyörű zenéje ez a jövőnek, de reális lehetőségek is, amelyekhez per­sze csak­is erőteljes rendszeres munka árán juthat hozzá a cs. köztársaság, t. i ahhoz, hogy a cs. állam lelkiismeretes közvetítő legyen közgazdasági téren a Kelet és a Nyugat között, mint egykor Velence és Genua. Ebben az esetben ez a fordulat a mi rég dicső Pozsonyunkban központosul, a főútvonalon: Páris és Bagdad között. ilftPI HÍREK. Messiiröttlem a Laborczban. Édes kedves olvasóm tudom — te azt mondod, hogy nem érdekel. Hogy semmi közöd hozzá. Persze, hogy azt mondod, mert Te Kassán ülsz a­­ Slávia-kávéház teraszán, vagy a gőz­ j fürdőben és nem tudod mit jelent az­t a Laborczban fürdeni! Laborcz! Gyermek,korom bohó em­lékei ezer és ezer színes képpel ele­venedtek fel előttem, midőn először csapkodtam, karjaimmal a víz­sima tükrébe. Óh de jó is volt akkor , téged . . • Ilyenkor már szívszorongva számítottuk a napokat, az órákat, melyek a szünidőből még elvászta­­t­nak bennünket. Az iskola­ padjait elhagyva, mint a méhraj leptük el a Laborcz medrét, ott ültünk reggel, este,­­vízben töltöt­tünk napjaink legjavát. És lám, mintha semmi sem változott volna, mintha — mintha most is ott lubickolnék a part mellett. Gyermek kacaj, vidám’ nótázás mindenütt. Ép úgy mint ak­kor . . . Amott egy gyerek ..fejest“ ugrik egy fatönkről, odébb pedig a másik számolgatja hányszor tud be­fogott szájjal a viz alá merülni­ Né­­hányan lapos köveket dobál­tak a partról a viz színén végig. „Kacsáz­nak“ ép úgy mint régen Egy nyurga fiúcska ép most kötözi össze barát­­jának levetett ruháit, majd a másik­nak harisnyáit dugja el a bokor mögé. Lesz majd keresés és vesződés, ha fel akar öltözni a kis Ernő ! . . . Lám, szakasztott úgy van most is, mint azelőtt. Azaz, hogy, azaz, mintha mégsem lenne szakasztott úgy- Va­lami • • • valami . • . mintha mégis más volna? Avagy csak én érzem másként? Néhány lépésnyire tőlem — mint fürdőző nymphák — heverészik né­hány leány a parti homokban. Ked­vesek, szépek, a levegő telve van asszony-illatjukkal, szemük fénye ver­senyre kél a homok­kristály szem­cséinek csillogásával; madarak a fákon, mintha nékik dalolnának,, az ezüst pikkelyű halacskák mintha esik őket néznék, de ők minderről nem tudnak, mindezt nem látják,, hancú­­roznak vidáman, talán semmire sem gondolnak. Jaj, mily jó is­ lehet nékik ! Őket nem riasztja az Élet, velük nem száll síkra a Gond. Engem pedig hív az­­ élet átka, hív, szólít, menni kel­­M Menni kell 1 < .A Csak még egyszer szeretnék gyer­mek lenni újra- Csak még egyszer akarok vidáman kacsázni, csak még egyszer akarok parittyázni, kerítés­­mászáson felszakított nadrággal haza­menni, hogy megverjen a mamám. Azután nem bánom, jöhet ismét a bú, a csalódás, a dac és a keserv. Eh, álom ! Nem lehet! Az élet átka hív, menni kell- Menni kell I . . . — A katonai diktatúra megszünte­tése. Ungvárról jelentik, hogy Pall­er miniszterelnöki tanácsos kijelentése sze­rint a katonai diktatúrát Szlovenszkón, valamint a ruszin területen rövidesen beszüntetik. — Nyilatkozat. (Beküldetett*) A rossz költemény és a névtelen támadás szer­zője rendesen ismeretlen akar maradni. A jelen esetben nem is kíséreljük meg keresni a beküldőt, mert sejtjük, hogy ki írta a Ruska Zemlja (Užhorod) május 8-iki 17. számában megjelent förmed­­vényt, amely szerint a beregilosvai uj főszolgabíró, dr­ Blahout, egy ruszin nyelvű beadványt nem acceptált, mert az nem csehül vagy németül volt meg­írva ... és hogy menjen el a főbíró úr, ha a környezetébe nem tud illeszkedni stb. A minden téren loyális, páratlanul szorgalmas, ritka becsületességű, vég­telenül jóindulatú és csodálatosan tü­relmes tisztviselő ezt a támadást nem érdemelte meg és a közlemény — amint azt positive megállapítottuk — közönsé­ges orvtámadás, beküldője pedig go­nosz indulatú hazug ember, akit sze­mélyes bosszú vezetett a főszolgabairó­­nak egy feltétlenül közérdekű ügyben hozott határozata miatt . E kijelentés­sel a járás közönsége tartozik a főszolga­bírónak és az igazságnak. Tötöss Ede, Fried Jenő, László Sándor, — Május 30-án lesz Bankón a tu­risták majálisa, mely az idény egyik legsikerültebb táncvigalmának ígérkezik. A rendezőség gondos, körültekintő mun­káját dicséri, hogy az anyagiakon kívül kiváló súlyt helyezett a majális erkölcsi sikerére is, mely célból a­ különféle apróbb szórakoztató m­­ellett művészi érzékkel összeállított kabaré-műsor fogja teljesen díjtalanul mulattatni a Bankót csak kirándulás kedvéért fölkereső kö­zönséget is. Viszont kereskedőinknek a nemes célt­ megértő áldozatkészségéről tesz tanúságot a sok és szebbnél-szebb tombolatárgy, nemkülönben a közönség között árverésre kerülő értékes műtár­gyak, melyek egym­agukban jelentéke­nyen növelik majd a munkás-üdülőtelep alaptőkéjét. A bőséges programr­­ból ítélve, valóságos népünnepély jellegét fogja magán viselni turistáink ezidei majálisa, mely iránt különben város­szerte a megérdemelt érdeklődés mu­tatkozik­. Az a kellemetlen demokrácia. Demokratikus köztársaságban élünk, szerencsésen levedlettük azt az undo­rító régi rendszert, amelyben egy-egy tehetősebb polgárra nem voltak a köz­rendészeti szabályok alkalmazhatók. A „ki vagyok, mi vagyok, takarodjon a szemem elől, majd ellátom én a maga baját“ idő elmúlt, de vannak, akikben még mindig él e nemes tradíciójú pasáskodás, akik még visszaringatták magukat a letűnt régi időkbe, amikor­­ peckesen sétáltak el a hosszú sorban­ álló és váró közönséges emberek mel­lett és egyenesen benyitottak a pénztá­rakba, irodákba, üzletekbe. A demok­rácia e jómódúak efajta privilégiumát megszüntetni igyekezett, a rendeletek, szabályok­ érvényességét kiterjesztették a dölyfös oligarchákra is, akik közzül eggyel, akit a rettenetes demokrácia bizonyos tekintetben egy kalap alá von szegénység-szagú embertársaival, a kö­vetkező épületes eset történt: Egy hely­beli bank igazgatója kávéházból jövet egy arra menő­ villamosra ugrott fel,, a tiltott oldalon. Mikor a peronnon levő detektívek a legújabb villamosrendészeti rendelet értelmében megakadályozták a felszállást, az igazgató úr leugrott és­ a hátsó peron felé igazgatta magát. Fel­ugrott ismét. A kötelességtudó detek­tívek I­e igazoltatták, erre kitört az igaz­gató űrből az antidemokratikus világ­nézet. „Neki ne parancsoljanak, ő ott száll fel, ahol neki tetszik, majd ő meg­mutatja, és papirost véve elő, felírta a két detektív nevét. Eddig szól a história. Az epilógusa, reméljük, megtanítja a kegyelmes basa urat arra, hogy azt a bizonyos demokráciát, azt a kellemetlen, idegesítő valamit a jövőben respektálja. — Sliač kúpele (župa Slovens­ka) nyári postahivatal megnyitása. 19^Q. évi május 14-én Sliac-fürdőben fürdői M­ENY A­SSZO­ YYI KE­LE­N legolcsóbb iron, legjobb minőségben u.m. vászon, chiffon, ballst, lepedők, törülközők, törlőrongyok, ttanavas, zelir, kéknyomás, matracok, továbbá pamut- és gyapjúszöveteket szálaz nagyban és kicsinyben TESCHHAUER SAMU szövetáruháza Kosice, Fő­ utca 92. szim.

Next