Kassai Hirlap, 1920. január-június (17. évfolyam, 1-146. szám)
1920-05-26 / 118. szám
KVil. évfolyant. kassai Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice, Főutca 60. sz. Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. u. 4 órakor. Kosice, 1920. május 26. Szerda POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐI LÁSZLÓ BÉLA. Előfizetési díjak: Egész évre 126 £.f félévre 63 X., negyedévre 3150 X., egy hóra 10 50 1 Egyes szám 50 fit Inzultálták a szlovák nemz. földmívespárt titkárát A „Slovensky Denník“ írja: Nem meri a kormány megakadályozni Fercán erőszakosságait ? Hol vagyunk ? A vörös tanácsok köztársaságában-e már, vagy pedig a rend és igazság országában? Érvényesek-e még a köztársaság törvényei vagy pedig az „ököljog“ a törvény? Azért kérdezzük ezt, mert a nemzeti földművespárt titkára, Pavlik Lipótváron, a múlt kedden II. osztályú kupéban Felián és társai által — ezek között az egyik Schulz zsidó bérlő — nyilvánosan inzultálva lett. Amikor ugyanis Ferián a kupéba lépett, ez a zsidó magyarul figyelmeztette őt Pavlik jelenlétére, mire Felián gúnyosan köszöntve a titkárt, durván mellbe ütötte, majd ütlegelni kezdte Amikor a védtelen ember kiszabadult, Felián odanyújtott neki 100 koronát „nesze —, úgymond — ez a jutaíritád azokért a támadásokért, amiket ellenem a lapokban intéztél.“ Pavlik leszállt a vonatról és jelentést tett a katonai rendőrségnél, mely Feliánt letartóztatta, de ennek ama kijelentésére, hogy Pozsonyba a minisztériumba megy az összes szociáldemokraták nevében, azonnal szabadon is bocsátották. Ott tartunk már tehát, hogy még a katonai rendőrség is fél az ilyen terroristáktól? Tovább folytatva útját, elmondta Ferián, hogy 3000 darab bolsevista röpiratot rendelt meg, egyet közülök ráerőszakolt Pavlikra is, azzal, hogy tanuljon belőlük és váljon hasznos emberré. Gyalázta Srobárt, akiről azt mondta, hogy éppen úgy elagyabugyálja, mint Pavlikot, ha nem lesz szociáldemokrata. Erről a Feriánról egyébként olyan hírek keringenek Nyitrában, hogy vörös gárdákat szervez s a nép sokat szenved erőszakosságai miatt. Gondoskodjon a kormány azonnal róla, hogy Ferián, aki vagy megbolondult a bolsevista tanok következtében, vagy pedig bolsevista bőrbe bújt gonosztevő, azonnal az őt megillető helyre szállíttassék: vagy fegyházba, vagy pedig a bolondok házába. A parlament. Nevezetes dátum a csehszlovák köztársaság történelmében ez év május 26, mert ezen a napon ült egybe törvényesen megválasztott parlamentje. Másfél esztendő teljesen elég volt az előkészítő munkák elvégzésére, a forradalom lezajlására s míg az újonnan alakult, vagy a háború folytán megnagyobbodott államok még mindig csak a kezdet kezdetén állanak, még azt sem tudják, tulajdonképen hogy is kellene a békés munkának alapjait lerakni, körülöttünk mindenfelé forradalmi állapotok uralkodnak még s belátható időn belül kilátás sincs azoknak megszűnésére, milyen magasan áll ezek fölött a csehszlovák köztársaság, melynek rendes parlamentje is megkezdi most működését! Hogy milyen óriási feladat vár az új parlamentre, azt elképzelhetjük. Szükségessé válik ott az összes eddig tett intézkedéseknek felülvizsgálása, mert tudjuk, hogy a intézmény, nemzetgyűlés, mint forradalmi más alapokon állott, mint a parlament s az akkori viszonyok is más eljárást követeltek, mint a mostaniak. A demokráciának elvei nem érvényesülhettek a forradalom alatt az egész vonalon, mert hiszen a forradalmi szellem volt az uralkodó planéta, amelynek más parancsa van, mint a béke angyalának, a forradalom előkészítő állapot, mely céljainak elérése érdekében minden eszközt felhasználhat s ezeknek alkalmazásában nem is lehet válogatós. S amig az állam a maga létét biztosítottnak nem látja, addig nem is léphet ki a forradalmi állapotból, mert ezzel létfeltételeitől fosztaná meg magát, amely egyenlő az öngyilkossággal Mi, azelőtt csak akik a forradalmi állapotokat leírásokból ismertük, akik nem éltünk még át ilyen időket, nem igen tudtunk, vagy nem igen akartunk beletörődni a forradalom által előidézett helyzetbe. Ha az állam létének biztosítása céljából rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe, zúgolódtunk s kiabáltuk, hol van itt a demokrata szellem, hol van az egyéni szabadság stb. persze elfelejtettük, hogy átmeneti időket élünk, hogy forradalomba sodródtunk, amikor minden máskép van, mint konszolidált viszonyok között.Ez az állapot most véget ér. A parlamentnek más útjai és más eszközei vannak, mint a különféle forradalmi szervezeteknek, amelyeket nem a meglevő törvények, nem is megfontolás hoz létre, a meggondolás és hanem a pillanatnyi adott helyzet, az állapotoknak napról-napra történő változásai. Ilyenkor elvekről beszélni nem lehet. Egyetlenegy elv uralkodik ilyenkor: a forradalmi elv, mely minden népnél, minden országban egyenlő s csak akkor adja át helyét más elvnek, amikor a forradalom már elérte célját. A csehszlovák köztársaság kormányzásában most már a forradalmi elveket azok az elvek váltják föl, amelyek a békés munkának útjait irányítják. Köztársaságunk demokratikus alapon épült föl s így a parlament arra hivatott, hogy minden téren a demokrácia elveinek hódoljon. Amikor az ilyen parlament összeül, megszűnnek a rendkívüli intézkedések. A polgári jogok a maguk sérthetetlenségében visszaállíttatnak, az egyénnek joga és szabadsága újra biztosított és a fegyverek jogát a törvények uralma váltja föl. Majd észrevesszük e változást rövidesen s belátjuk azt is, hogy miért volt szükség a forradalmi intézkedésekre. A parlamantben helyt talál minden jogos panasz és sérelem, ott egyenlő elbírálás alá tartozik minden ügy, melyekre eddig épen a forradalomra tekintettel még csak nem is gondolhattak, vagy ha gondoltak is, nem intézhettek úgy el, amint azt várni lehetett volna. Igazán örömünkre szolgál, hogy elérkeztünk már idáig s kezdetét veheti a demokratikus haladás, melynek legfőbb biztosítéka az a liberális blokk, amely a kormány köré csoportosul. A kormány összeállítása valóban szerencsésnek mondható és Tusor miniszterelnök az ő bölcs előrelátásával olyan munkaprogrammot ad a parlamentnek, amelynek keresztülvitele a boldogulás útjára vezérli a köztársaság népeit. 118. szám Junius 4én aláírják a magyar békét. (Budapest.) A magyar békedelegáció lemondott. Az utolsó ülés Apponyi Albert gróf elnöklete alatt volt a külügyminisztérium tanácskozó termében, amelyen részt vett Teleky Pál , gróf külügyminiszter is. Apponyi Albert gróf kijelentete, hogy a magyar békedelegáció munkája befejeződött, sajnos, igen kevés eredménnyel. A békeszerződés tervezetét végleges szövegnek nyilvánították. Ha ez nem is az ultimátum merev formái között történt, úgy mégis ultimátum jellegű. A kísérő Irat több szakasza azonban enyhíti ezt a merevséget. A békedelegáció megkeresésére a javaslaton néhány változást tettek. A leglényegesebb a Duna medencének egységes kezelése, amely nemcsak a hidrografikus viszonyokra, hanem a közgazdaságra is vonatkozik. A területi meghatározások, amelyek legsúlyosabban esnek latba, nem változtak ugyan, hogy lényeges változtatás a szerződésben nem történt. A helyzet talán annyiban enyhült, hogy a békeszerződés aláírására való felszólítással egyidejűleg megnyílt az út a revízió felé. Politikai megfontolás dolga, hogy miképen értékeljük ezt az eredményt. Lényeges változtatások nem történtek. A népszavazás elvét mereven visszautasították. A békedelegáció nincs abban a helyzetben, hogy elfogadhassa a szerződést. A legfelső tanácsnak arra a kérdésére, vájjon a békedelegáció feljogosítottnak érzi-e magát ennek a békeszerződésnek aláírására, a magyar békedelegáció főmegbízottai és megbízottai értekezletén csak azt lehetett válaszolni, hogy a békedelegáció nem tekinti magát feljogosítottnak, hogy ezt a szerződést aláírja. Ez természetesen nem érinti a kérdést, hogy alá kell-e írni a békeszerződést vagy sem. A békedelegáció átlépte volna hatáskörét, ha olyan politikai momentumokat akart volna megítélni, amelyekről az ország magatartásának kell döntenie. Ez pedig az ország politikáját irányító tényezők feladata. A békedelegáció tehát visszaadja megbízását azoknak, akiktől a megbízást kapta. A békedelegáció tagjai ezzel nem akartak kitérni a felelősség elől. Szónok, mint a nemzetgyűlés tagja, meg fogja ragadni az alkalmat, hogy faz politikai szempontból állást foglaljon a kérdésben. Noha a delegáció kézzelfogható eredményt nem ért el, mindazonáltal működése nem volt eredménytelen. Azokban a körökben, amelyek ma Európa sorsát irányítják, Magyarország irányában a hangulat jelentékenyen megváltozott. A delegáció befejező akkordja semmi esetre sem lehet kétségbeejtő lemondás, hanem azt kell éreznünk, hogy Magyarország új fellendülés kezdetén áll. Apponyi Albert grófot beszéde végén a jelenlevők lelkes ovációban részesítették. * (Versailles, május 22 Csz.) Prasznovszki kiküldött délután 2 órakor átadta Henri ezredesnek Versaillesben a magyar kormány három okmányát. Az egyik okmány Millerandhoz, a békekonferencia elnökéhez van intézve Apponyinak, a magyar békedelegáció elnökének aláírásával. A második jegyzékben gróf Apponyi bejelenti a békekonferenciának, hogy a magyar békedelegátusok leköszöntek. A harmadik jegyzékben gróf Teleky külügyminiszter jelenti Millerandnak, hogy Prasznovszki rendkívüli kiküldöttet átmenetileg megbízták a békedelegáció ügyének elintézésével. (Páris, május 22. Csi.) A nagykövetek tanácsának határozata szerint a magyar békeszerződést június hó 24-én fogják aláírni .Versaillesben Panasz a lisztkészleteket ellenőrző bizottság ellen- A polgármester figyelmébe. A Kassai Hírlap szombati számában egész terjedelmében leközölte a lisztkészletek ellenőrzésére vonatkozó hivatalos közleményt- A közlemény világosan kifejezi azt, hogy a „háztartásban“ levő lisztmennyiségek kerülnek ellenőrzés, illetve számbavétel alá ; hogy ez a számbavétel „kíméletesen“ fog foganatosíttatni és hogy a fejkvóta szerinti mennyiség lefoglalás alá nem eshetik. Úgy látszik azonban, hogy az a bizottság, amely a szóban levő hirdetménynek hírlapi közzététele előtt a Tordassyutcában működését megkezdte, hivatali túlbuzgóságból hatáskörét jóval túllépni igyekezett, másrészt pedig olyan aggresszív fellépést tanúsított, hogy az a hivatalos körök kíméletességet hirdető, tehát határozottan kuláns intencióit semmiképen sem fedheti. Nevezett bizottság az elmúlt hét péntekjén délelőtt kiszállt Mandel Jenő Tordassy utca 6. sz alatti házába. A háztulajdonos készséggel mutatta meg háztartása összes helyiségeit, a pincéket, a padlást stb A bizottság a számbavétel alkalmával csakis a tényleg bejelentett minimális néhány kilogramm lisztet találta meg, amelyet, dacára a nagyszámú családtagok sokszoros igényének, le akart foglalni és erről a szándékáról csak erélyes tiltakozás után volt hajlandó letenni .Megjegyzendő, hogy érthetetlen eljárás az is, hogyha valamely család néhány kg. bejelentett fehérliszt felett rendelkezik, amelyből fehér kenyeret rendelet szerint nem is volna szabad sütni, e lisztelosztó hivatal ennek a háztartásnak aránytalanul hosszú időre beszünteti úgy a kenyér, mint a lisztjegyek kiosztását.) Az említett bizottság Mandel Jenőt ezután felszólította, hogy az egyik bútorozott lakásban, amelyben csehszlovák katonai személyek laknak, vele együtt foganatosítsa a kutatást. Ezt Mandel Jenő megtagadta azzal, hogy bár felnyitotta a bizottság előtt a lakást, de — requilált és lakott szobáról lévén szó — a lakók jelenléte nélkül nincs jogában a lakásba belépni. A hirdetmény szerint aző csak a saját háztartásáért tartozik felelni. Erre a bizottság felszólította Mandel Jenőt, hogy a lakásával egyáltalán össze nem függő különálló, ugyanabban a házban lévő és katonai cikkek árusítására berendezett üzlethelyiségében a folytatólagos felkutatásnál jeles legyen. A kereskedő udvariasan megjegyezte, hogy a lisztellenőrző bizottság, — tudomása szerint — csak a háztartások ellenőrzésére hivatott s az üzlethelyiségekben való regviráláshoz talán külön és iparhatósági felhatalmazásra is volna szükség Az egyik hivatalnok erre Balla György zsupáni tanácsos aláírásával ellátott igazolványt mutatott fel, amelyet azonban Mandel Jenő egyrészt nem értett meg, minthogy az igazolvány kizárólag csak szlovák nyelven volt kiállítva, másrészt azonban ez az igazolvány, ha az üzlethelyiségek ellenőrzésére is kiterjedt volna, nem fedte volna a közzétett hirdetmény hatályát. Tekintettel arra, hogy nyitott üzlethelyiségbe bárki beléphet, nem áll az, hogy a kereskedő a bizottságot az üzletbe való belépésben akadályozta volna, de a mostani letartóztatásoktól és szuronyok közt való bekísérésektől tarka világban, az üzlete jóhírneve ér-