Kassai Munkás, 1907. március-június (1. évfolyam, 1-17. szám)

1907-03-16 / 1. szám

1. szám, 5. oldal. KASSAI MUNKÁS elhinnünk, hogy egy intézet igazgatója és tanári kara ezért kizárjon egy hallgatót, tönkre téve annak egész jövőjét. A jegyző úr tárgyal. Az ipartestület jegyzőjéről, Laci Béláról van szó, akinek egyéb teendőin kívül az is hivatása, hogy a munkások panaszait felvegye, és azokat az illetékes békéltetőbizottság elé terjessze. Ámde Lach úr önmagát feltolta bíróvá és ítéleteket hoz. Ezen önkényes eljárás ellen a munkásság körében már régóta hallatszik panasz. Legutóbb a Liska sütödéjében dolgozó munkásokra hozott lesújtó ítéletet kimondván: tartoznak a munkát különbeni visszavezetés terhe alatt újból felvenni,, dacára, hogy nevezett munkaadó az iparhatóság által is láttamozott árszabályt súlyosan megszegte. De most hagyjuk ezt. A tény az, hogy Laci úrnak csak panaszfelvételre van joga. Ítélethozatra egyedül a békéltetőbizottság illetékes. Ezt mind azért mondjuk el, hogy Laci urat figyelmeztessük „különbeni következmények terhe alatt,“ hogy maradjon meg hivatásánál. Országos pártgyűlés. A szociáldemokrata párt ez idén március hó 31. április 1. és 2-án tartja Budapesten rendes évi kongresszusát. A napirend közül különösen két pont : az általános titkos választói jog és a községi politika fog nagyobb vitát provokálni. A kongresszusra a helyi pártszervezet ajánlatára a bizalmi férfi testület Preusz, Marios és Molnár elvtársakat küldötte ki. A burzsoá társadalom tükre. Ki nem hallotta már a polgári „egész tudósokat“ a socialisták istelenségén és erkölcstelenségén siránkozni. Szemünkre vetik, hogy mi fölöslegesnek, sőt károsnak tartjuk az egyház általmegkötött házasságot. Ugyanakkor bordélyházakat tartanak fenn, mintegy bizonyítékául a polgári erkölcsösségnek. Proletárleányok ezreit a prostitúció karjaiba kergetik, hogy olcsó szerelmet biztosítsanak maguknak. Azok a szerencsétlen teremtések, kik az erkölcsösök társadalmában „erkölcstelenekké“ lettek, kik, hogy megélhessenek testüket bocsájtják áruba, közmegvetésben részesülnek, azok részéről, kik szerencsétlenségök okozói. Ha egyszer „elbuktak“ nincs mentség, életök végéig kell nekik a „családi élet szentségét“ védeni. Gaz lélekkufárok kezei közé jutva, hihetetlen rossz sorsuk van az amúgy is vérig alázott emberi lényeknek. Valóságos rémregény az életök. Bizonyságul ide iktatunk egy esetet, mely Kassán történt. M. C. gráci leány egy úri háznál benn volt, hol rövid idő múlva áldozata lett egy ficsurnak. A leányt gazdája, a ficsur papája természetesen elküldte. A szerencsétlen leány az utcára került „bűnben“ fogamzott magzatjával. Innét csak egy lépés volt a bordélyházba. Másfelé nem volt itt. Egyik lélekkufártól a másikig vándorolt. Míg legutóbb a Mészáros utca 21 szám alatti b. házba került, kinek tulajdonosa egy Pálfy névre hallgató, volt rendőr. Ez az emberbőrbe bújt vadállat, nem átallja a védtelen leányokat bottal véresre verni. A szerencsétlen M. C.-t, aki másodszor is anyának érezte magát, annyira összeverte, hogy többször elájult. Ezek után azt hinné valaki, hogy Pálfy urat súlyos, halált okozható testi sértés miatt, az ügyészség vád alá helyezte. Dehogy. A rendőrség kihágásért 100 koronára ítélte, a leányt pedig elküldte Grácba, hol újból kezdheti, — ha ugyan bírni fogja — amit itt elhagyott. A kassai nőmunkások egyesületének alapszabályát ezúttal másodízben küldte vissza a belügyminiszter módosítás végett. A legkizsákmányoltabb proletárság, a nőmunkások és a kassai szervezett munkások feszült érdeklődéssel várják, hogy várjon a belügyminiszter fog-e még indokot találni a nőmunkások önművelődésének megakadályozására. Szövetkezet. 1. A szükségleti cikkek rohamos drágulása kényszeríti a munkásokat, hogy jövedelmüket — mely nem növekszik — szaporítsák, ha másként nem, bérharcokkal. A legutóbbi időben tapasztaljuk, hogy míg a munkabér 10—20%-al — hosszas küzdelmek árán— emelkedik, addig az élelmiszerek, lakás-és ruházati cikkek 60, 80, sőt 100 százalékkal is emelkedik. Ha polgáremberrel— aki a tőke kizsákmányoló sajátosságait nem ismeri — a drágaságról beszélünk, mindig a munkások sztrájkjait fogja a drágaság okául felhozni. Ez állítás fejtetőre állított voltát kell, hogy minden gondolkozni tudó ember kétségbe vonja. Ha igaz volna, hogy azért van drágaság, mert sztrájk van, a munkások volnának — sztrájkjaik révén — a világ legboldogabb emberei. Nem volnának árukkal teletömött üzletek és rongyosan járó proletárok. Nem kellene az élelmezési cikkek óriási mennyiségét külföldre szállítani, míg a proletárok gyermekei ezrenként pusztulnak el az élelmezés hiányos volta miatt lassú éhhalállal. És nem volnának 15—16 emberrel összezsúfolt odvak. Az igazság az, hogy a munkások nem bírnak felségestől, gyermekestől annyit keresni, amennyi életök föntartásához szükséges. A drágaság előidézői nem mások, mint a kapitalisták. A mindent felfaló agrárius érdekcsoport vámháború komédiát csinál, csakhogy megakadályozza a szomszédállamok élőmarha és húsbehozatalát. Az önálló vámterületet belátható időn túlra elsikkasztják, hogy az urak ne legyenek kényszerülve mezőgazdasági terményeiket itthon olcsóbban értékesíteni. Fogyasztási adókat rónak a nép legelemibb szükségleteire, hogy az államháztartás költségeit a néppel fizettessék meg. Kartelleket csinálnak a gyárosok, a nagykereskedők, követik a jó példát a kiskereskedők. Mindezt a fogyasztókkal fizettetik meg. A munkást tehát kétszer zsákmányolják ki. A termelésnél, mikor az általa termelt javaknak igen csekély hányadát kapja vissza munkabér fejében, továbbá a fogyasztásnál, mikor az általa termelt javakat harmad- vagy felülfizetések. A kassai nőmunkások folyó évi február 2-án tartott mulatságán a következő felülfizetések folytak be: Száraz János Rozsnyó 5 kor., Csapó S., özv. Kis J.-né 3—3 kor., Jakab Lajos, Jochman József, Bákóczi Márta, Drab Róza, Jakob Oszkárné, N. N., Gruber Lajos, Petrus, Stier B., Preusz, Drab M., Sárosi Erzsi, Martos, Aigner Gy., Listyák J., Listyák J.-né, Kemény D. 2—2 kor., Horos Adél L40, Ritterstein J., Jakob Oszkár, Tamási Ilonka, Buzás Juliska, Makara Veronka, Domsitz L.-né, Rondrik Mariska, Smögner Zsuzsika, Benkő Margit, Vendel Miczike, Ozv Kubinyiné, Horváth Mariska, Wanke J., Welisch Arthur, Pajtás, Druzsbarszki, Csicsiló J., Winkler J., Luszterics L., Molnár M.-né, Pásztor Mariska, Szűcs Mariska, Pongló Mariska, Eizenkrant, Béres Juliska, Moderer F., Pásztor Emma, Szepesi Elek 1—1 korona.