Kassai Munkás, 1909. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-02 / 1. szám
ELŐFIZETÉSI Árak. Egész évre 3 K 20 félévre K 60 f. ...... . , Negyedévre 80 fillér Egy hóra 28 fillér. Megjelenik minden Szombaton. Egyes szám ára 6 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Kossuth Lajos utca 27. szám. I. emelet Telefonszám: 136. III. évfolyam. Kassa, 1909. január 2. 1. szám. Céljaink és eszközeink. A munkásmozgalom erősbödésével jár a szocialista eszméknek mind szélesebb körökben való terjedése. A mozgalom következtében minden társadalmi réteg és factor kényszerült a szocialista eszmékkel foglalkozni. Az író az újságban, a pap a szószéken, a földesúr a domíniumán. A proletáreszme uralja a társadalmat. Prohászka, aki állandóan az „Omnibusz Caritas“ jelszaván nyargal, minden szónoklatába belekever egy kis szocializmust, sőt a „liberális“ hangot pengető jászóvári prelátus sem menekül tőle. Mindenki foglalkozik a szocialista eszmékkel. Azonban ki-ki a maga módja szerint. Forrongás észlelhető mindenfelé, mintha nagy átalakulás előtt állanánk. Egyetlen társadalmi réteg sincs megelégedve. Minden téren látjuk az evolúciót, (fejlődés) amely utat csinál a revoluciónak, (felforgatás). Oyan a társadalom, mint a tojás élete: benne mozognak, forrnak az erők, de a kemény burok nem engedi kitörni a keletkező életet. Ám az erők egyre forrongóbbakká lesznek, szerveződnek, erősbödnek — ez az evolúció és amikor elég erősek, széttörik a burkot és jelentkezik az új élő — ez a revolució. Azevolúció és revolució idejét a mi munkánk gyorsítja és minél inkább gyorsítjuk, annál előbb fejezhetjük be történelmi hivatásunkat, amely a munkaeszközök társadalmasításából áll. Már megírtuk sokszor, hogy a munkásság célja akkor, amikor a hamisítatlan választójogért, szociális törvényjavaslatokért, nyolc órai munkaidőért, munkásvédelmi törvényekért, hygenikus és egészségügyi törvényjavaslatokért küzd, akkor csak utat tör a szocialista társadalom felé. Ezek csupán eszközök a végső cél az osztályuralomtól mentes szocialista társadalom megvalósítására. Egyszóval mi élesszük az osztályharcot, hogy megszüntessük az osztályokat. A szegény és gazdag fogalma csak a magántulajdon rendszerén felépült társadalomban ismeretes, ahol nincs magántulajdon, amely a kizsákmányolás alapja, ott burzsoá és proletár közötti ellentét sincs, minthogy a burzsoá is, a proletár is ismeretlen. Azonban ha ölbe tett kezekkel néznénk a forrongást, akkor is elkövetkezne a mi győzelmünk. Mert Marx klasszikus mondása: a kisajátítók kisajátítása a mai társadalomban minden téren megnyilvánul. A tőkefelhalmozódás egyre tart, aminek szükségszerű folyománya a tömegnyomor felhalmozódás. Tehát mi csupán gyorsítjuk a fejlődés tempóját a végső célért: az ember felszabadítása az ember uralma alól. És ebben a törekvésben eszközeink: a sajtó és a szervezkedés. A proletáriátust, a munkásosztályt egy táborba szervezzük; a vagyontalanokat, a szegényeket, a nyomorgókat eltávolítjuk a gazdagoktól, a munkaeszközök birtokosaitól, a jólétben úszó uraktól, minthogy éles ellentét van a két osztály között. Az egyiknek, a vagyonos osztálynak az az érdeke, hogy a munkásosztályt kizsákmányolja; a másiknak, a vagyontalan osztálynak az az érdeke, hogy a kizsákmányolás lehetőségét ma korlátozza, később teljesen megszüntesse. A szervezkedésnek eme motívumait a sajtó állandóan hirdeti. Az osztályharc küzdelmében a sajtónak ez a szerepe. Felvilágosítani, oktatni, osztálytudatot plántálni, a szocialista sajtó hivatása. És a szervezkedés sikere abban rejlik, minő sikerrel terjesszük a sajtót. Régen az osztályküzdelmek felkelésekben, kard és egyéb gyilkoló szerszámok forgatásában merült ki. Ma a küzdelem terrénuma a sajtó, ahol apró ólomkatonák hirdetik az eszmét, toborozzák az új társadalom hívőit és mérik kíméletlen ostorcsapásaikat a kinövésekre, az igazságtalanságokra . . . Régen a tömegek elől a betűket elzárták, az Írást elégették, ma azonban már megalkusznak a fejlődés törvényeivel és az uralkodó osztály védekezése nem a sajtómáglya, hanem a „Szűz Mária virágos kertje“, „Jézus szent szívének hírnöke“, „A legszentebb rózsafüzér királynője“ és egyéb hasonló című és lelket mételyező, osztálytudatot elzáró sajtó terjesztésében nyilvánul meg. Ez az utal-