Kassai Munkás, 1909. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-02 / 1. szám

naMpujpni - 2. oldal. KASSAI MUNKÁS 1. szám­­ kodó osztály sajtója, amely nem veszi észre, hogy az óra nem csinálja, hanem csak mutatja az időt. Ha minden óra megállana, azért eljönne a dél, a nap felkelne ... Az uralkodó osztály hiába hirdeti a mai társadalom örökkévalóságát, mert a tények rácáfolnak. Marx ezt így fejezi ki valahol: „Minden társadalom magában foglalja a múltat, mint ennek sírja és a jövendőt, mint en­nek szülője.“ A mai társadalom a jobbágy- és céhkorszak sírja és szülője a szocialista társa­dalomnak. A munkásosztály agitátorai pedig nem má­sok, mint sírásói a mai társadalomnak és hírnö­kei, csákányosai az új társadalomnak. Minél többen vagyunk sírásók és csákányosok, annál gyorsabban tűzhetjük az ormokra a vörös lo­bogót. Ma, amikor minden oldalról támadják a munkásosztályt, amikor kíméletlen és durva kézzel a proletariátus feltörekvését megakadályoz­zák, ma, amikor a porkolábok megszaporodtak és számunkra nyitogatják a börtönajtót, ma, amikor ennek dacára, sőt talán ezért minden társadalmi réteg forrong, nekünk nem szabad az evolúciót tétlenül nézni, hanem a szervezkedés fegyverével és a sajtó (Népszava, Szocializmus) terjesztésével osztályhatalomra kell szert tennünk, hogy az uralkodó osztály támadását kivédjük és újabb támadásokra vértezettek legyünk. És ebben a munkában minden munkásnak részt kell venni, ha azt akarjuk, hogy az evo­­lúció után következő revolució gyümölcseit a magunk számára kiaknázzuk. Porosz Mihály: Politikai nyilvános népgyűlést tartottunk az elmúlt évben hét esetben. Egyet a hatóság betiltott. Tüntető fel­vonulás volt május elsején. Lampionos tüntető felvonulá­sunkat a hatóság betiltotta, mindennek ellenére Andrássy választójoga ellen bejelentés nélkül háromszor tüntettünk. A végrehajtó bizottság 51 rendes és 3 rendkívüli ülést tartott. Volt pártbizalmi ülés 4, össz-szervező ülés 13, összvezetőségi ülés 12, össztaggyűlés 9, szövetkezeti ülés 3, választott bírósági ülés 2. Szakgyűléseken képvi­seltettük magunkat 50 esetben. Értekezletet tartottunk 69-et, nyilvános szakgyűlést 12-et, fölolvasást 19-et. Szín­házi munkáselőadást rendeztünk 4-et. Vidéki gyűlésre előadót küldtünk 3 esetben. A mozgalomból kifolyólag ez évben Kaszán és a kerületben 35 havi s 9 napi elzárásra és 2910 korona pénzbüntetésre ítélték el elvtársainkat. Ismerteti ezután a Népszaváért és a Kassai Munkásért folytatott agitációt, ennek akadályait és sikereit. Ezután a pénztári jelentés következett, amelyet Czeglédi elvtárs a következőkben tett meg: bevétel volt a múlt évi 279 korona áldozattal együtt 4415 korona 54 fillér; kiadás 4300 korona 42 fillér; maradvány 115 kor. 12 fillér. Az ellenőrző bizottság jelenti, hogy mindent rendben talált. Jelenti továbbá, hogy két ügyben kellett az eljárást megindítani. A jelentésekhez hozzászólottak Borovszki, Grósz, Kovács és Singer (Eperjes) elvtársak. Molnár elvtárs válasza után a jelentést a pártérte­kezlet egyhangúlag tudomásul vette és a fölmentvényt megadta. A jelölő bizottság megválasztása után­ Martos elnök a délelőtti tanácskozást berekesztette. Pártgyűlésünk. Fontosságra nézve nem volt még egyetlen pártgyű­lésünk sem olyan, mint a legutóbbi. E pártgyűlésen nem­csak a vezetőség beszámolóját hallgatták meg a küldött elvtársak, hanem­­határoztak a fölött is, hogy mi módon fejlesszük tovább a mozgalmunkat. Továbbá nagy lelkesedéssel helyeselték az országos pártgyűlésnek a politikai tömegsztrájkra vonatkozó határo­zatát is. A pártgyűlés karácsony első napján a Munkás­ Otthon nagytermében folyt le, melyről a következőkben számo­lunk be: Délelőtt. Féltíz órakor Martos Manó elvtárs, a pártszervezet elnöke üdvözölte a megjelent küldötteket. Molnár Miklós elvtárs ajánlatára megválasztották elnököknek Martos Manó és Csigás Pál, jegyzőknek Surányi Lajos és Singer Rezső elvtársakat. Molnár Miklós párttitkár elvtárs ezután a pártszer­vezet végrehajtó bizottságának és a titkárságnak jelentését a következőkben teszi meg : Elsősorban megemlékezik el­hunyt elvtársainkról. Meghaltak ebben az esztendőben: Rapcsák Gyula, Kiss István, Pavek József, Bolda István, Aranyosi József, Urbán Tivadar, Klacsmanovics István és Fuchs János. Délután­ Fél 3 órakor elnök a tanácskozást újból megnyi­totta és átadta a szót Prensz elvtársnak, aki a napirend 2. pontját, „A szervezkedés és a sajtó“, hosszabb beszéd­ben, általános figyelem közepette fejtegette. Beszédében kiemelte, hogy a munkásságnak ma már egyik legfonto­sabb fegyvere a sajtó. Abban a reményben vesz búcsút a kassai munkásságtól, hogy az az eddigieknél is nagyobb mértékben kitesz magáért, ha a közért kell cselekednie. A megindult vita folyamán Buchinger Manó elvtárs (Budapest) visszatér egy pillanatra a végrehajtó bizottság jelentésére s megbotránkozással említi azt a hallatlan ül­döztetést, amely a kassai elvtársakat érte a hatalom ré­széről. Hiszen már ez a tény is — úgymond — a leg­­elkeseredettebb küzdelemre kell, hogy tüzelje az elvtársa­kat. Ajánlja a pártértekezletnek, hogy a mozgalom hatal­massá tétele érdekében határozza el az utcai bizalmi férfi­­rendszer kiépítését. A napirend e pontjához hozzászóltak még Martos, Szánd és Molnár elvtársak. Ezután a pártértekezlet a megválasztandó végrehajtó bizottságnak kötelességévé tette az utcai bizalmiférfi-rendszer kiépítését. Ezután következett a napirend 3. pontja : „A rend­kívüli pártgyűlés határozata“. Ennek a pontnak előadója szintén Buchinger elvtárs volt, aki nagyjában a követke­zőket mondotta : December 6-án Magyarország munkás­ságának képviselői Andrássy jogfosztó tervezete ellen ki­mondották a politikai tömegsztrájk alkalmazásának szük­ségességét. Több mint két évtized óta olyan vérkeresztségen ment keresztül a magyarországi munkásság jogokért foly­tatott küzdelme, amilyenről más civilizált állam népének fogalma sincs. És ebben a küzdelemben teljesen ma­gunkra vagyunk hagyatva. Pedig kimutattuk, hogy az ált. választójog nemcsak munkásérdek, de a demokrácia ér­deke is. És amikor ennyire magunkra vagyunk hagyatva, jogunk van a politikai tömegsztrájk fegyveréhez nyúlni. Miután az uralkodó osztály Oroszországot csinált ebből az országból, a mi teendőnk sem más, mint az orosz prole-

Next