Kassai Munkás, 1910. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-01 / 1. szám

4. oldal. KASSAI MUNKÁS 1. szám. lecsepülte, azt mondta — a vakmerő — hogy Jézus nem az Isten fia, sőt még­ azt is mondta, hogy törvény­telen gyermek volt. Püspök úr! ha az ilyen veszedelmes tanok elterjedését meg nem akadályozzuk, végünk van. Én már szeretett lapunkban kirohantam ellene, de ez nem ér semmit, bolondnak tartanak miatta, sőt már azt is hallottam, hogy a benne foglalt rágalmakért Bokányi pert akaszt a nyakunkba. Más itt a teendő. Méltóztas­­sék elrendelni, hogy papjaink az összes templomainkban hirdessék ki, hogy Bokányi hazudott és hogy Jézus az Isten fia marad továbbra is. — Bravó, kis madaram, bravó! ezt jól kigondol­tad. Ne félj, jutalmad nem fog elmaradni. (Holló egy vizenyős vigyor váltása után él). * E rémes álom következménye pedig jön az, hogy másnap, amikor a templomok szószékeiről a krisz­tusi szeretetet kellett volna hirdetni, szidódott Bokányi és a szociáldemokrácia. Ezért azonban nekünk, akik inkább állunk a krisz­tusi szeretet alapján, mint a papok, nem szabad meg­haragudnunk, mert tudni kell azt, hogy a rémes álmok következtében elkövetett rossz cselekedeteket még a bíróság is enyhébben bünteti. A város irodalombarát. A szerdai közgyűlés dr. Czobor Alfréd és Kemény Lajos levéltárnokok kérelmére 500 koronát szavazott meg az általuk megindítandó „Adalékok Abaujtorna vármegye és Kassa szab. kir. város történelmi múltjából“ cimű­ folyóirat támogatására. Ugyanennyit kaptak annak idején a megyétől is. A két temetőbe járó bácsi tehát legközelebb megkezdheti nagy és nemes munkálkodását, a város közönsége pedig nem­sokára gyönyörködni fog a felderített „dicső“ múltban. Mert — reméljük — úgy lesz megírva, hogy abban még a tábort tapasztó cigány is örömét leli. Elnézés, vagy hanyagság. Pár hóval ezelőtt a gáz- és villamossági társaság a Mészáros­ utca egy részén felszedette az aszfaltot, hogy a Domonkosok villany­világításához a kábelt lerakathassa. Ez a művelet meg is történt. Azonban az aszfalt és a kövezés még mai napig sem lett helyreállítva, mert a gáztársaság igazga­tója úgy látszik azt várja, hogy a föld lefurkózását em­berek helyett a jótékony eső végezze el. Azonban ez­által a hanyagság által mindennap forgalmi akadályokat idéz elő, mert az igát húzó szerencsétlen állatok sok­szor negyedórákig vergődnek s a lábukat majdnem kitörik, mig keresztül vergődnek a nyitva hagyott sán­cokon. A város tekintetes urai pedig — akik máskü­lönben, „érthető okokból“, nagy hívei a jószágvédelem­nek — vagy annyira hanyagok, hogy ezt észre sem veszik, vagy elnézik, hogy a „beszagoltatni“ elfelejtő társaság egy pár korona megtakarítása végett hónapo­kon keresztül beépítetlenül hagyja az általa felbontott utcát. Ez utóbbi esetben csak arra volnánk kiváncsiak, hogy miért olyan elnézők a vagyonos gáztársaság mu­lasztásával szemben. A garadnai birtok. Hónapokkal ezelőtt került szóba a város tulajdonát képező garadnai birtok ügye. Arról van szó, hogy a mostani bérlet 1910. évben lejár. Egyes lapok is, de a városháza emeletén is otthonos urak egynémelyikének az volt a „véleménye“, hogy adja el a város a birtokot. Mi a magunk részéről, már eleve óva figyelmeztettünk minden arra hivatottat, hogy a köztulajdont képező birtokot eladni nemcsak hiba, hanem egyenes merénylet Kassa város összességének érdekei ellen. Az e héten tartott városi közgyűlésen napirend tárgyát képezte a garadnai birtok bérleti ügye. A közgyűlés helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a birtokot nem adja el, hanem arra nyilvános árlejtést hirdet. Már most csupán azon múlik a kérdés, hogy amíg egyrészt a mostani bérlő is aspirál a bérlet további megtarthatásáért, addig, másrészt a garadnai birtokosok is együttesen kívánnak résztvenni a pályá­zaton. Hogy melyik megoldás felel meg a közjónak mindkét oldalról, arról lapunk legközelebbi számában beszélünk. Az elosztás megtörtént. Múlt számunkban már megemlékeztünk arról, hogy a kétmilliós államsegélyből Kassának 42 ezer korona jutott és hogy ezt az össze­get a belügyminiszter rendelete alapján a tisztviselők fizetésének rendezésére, vagy pedig, ha ez rendezve van, rendőrség, vagy közegészségügyi intézmények fej­lesztésére kell fordítani. A szerdai közgyűlés végzett az összeg felosztásával, de úgy, hogy még a belügyminisz­ter­ rendelkezéseit sem vették figyelembe. Ugyanis az öszeg nagyobb felét, 24 ezer koronát, a tisztviselők múlt évben rendezett lakbérének újbóli rendezésére for­dítja, a másik részén pedig elkészítteti a város építési szabályzatát. E szerint tehát közegészségügyi intézmé­nyek fejlesztésére egy koldusnak való krajcár sem maradt. Boltitűz. Csütörtökön délben a Deák Ferenc­­utca 13. szám alatt levő Littmann cég rövidáru üzlete kigyuladt, amíg a tulajdonos ebédnél volt. A gyúlékony anyaggal felszerelt üzlet egy pár perc alatt teljesen lán­gokban állott, úgy, hogy mire a tűzoltóság megérkezett, már teljesen leégett, még az utcán levő portál is. Névtelen tejek. A mai világban már nemcsak az a fontos, hogy minden született emberfiának legyen be­csületes neve, hanem az is, hogy minden kifejt tejnek meglegyen a neve. Például, ha tej az éjszakát átaludja, akkor az aludttej név éppen úgy megilleti, mint — mondjuk — a fekete gróf születendő kis fiát a grófi név. Ha a tej a csecsszopók korát éli, akkor édestej a neve. Ha egy kicsit idősebb, akkor a fölöstej elnevezés dukál. Ha pedig a sölt leszedik róla, akkor szedett­ tejje lesz. Ezt minden jó háziasszony tudja. És mi nem is azért írtuk ezt le, hogy tőlünk tanulják meg, hanem azért, mert a kassai rendőrség egy kávést 15 korona pénzbüntetésre ítélt, mert az tejes köcsögeire nem pin­­gálta rá a tejek különböző neveit. Tisztelendő az Bobok és a magyar színészet. Történt az Urnák 1908-ik évében, hogy Besztercebányán a színház leégett. Természetes, hogy ennek következ­tében a színészek kenyér nélkül maradtak. És hogy bekövetkezendő nyomorukat mégis enyhítsék, Bobok besztercebányai paphoz fordultak, aki az ottani kath. Legényegylet elnöke, hogy engedné át nekik az egylet nagytermét. Tisztelendő ul Bobok azonban ezt a szerény kérést megtagadta és azt mondta a színészeknek, hogy „Ha nem tudnak megélni, menjenek el béreseknek és cselédeknek“. Bobok uram eme kulturtalan és pöffesz­­kedő kijelentését annak idején Magyari Lajos a Kassai Hírlapban kellőképpen méltatta. Ez azonban már nem tetszett Boboknak és becsületsértésért vádat emelt Ma­gyari ellen. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a kassai törvényszék, mely Magyarit dr. Gádor Herbert hatalmas védőbeszéde után csupán 20 korona fő- és 10 korona mellékbüntetésre ítélte. Mindkét fél felebbezett. Nagy választéki! BT más Férfi télikabát hosszú 25 k Férfi téliöltöny . 20 k L rueiyillés „ „ rc-'iri IG K Fiú „ . 14 K Fő-utca 55., a színházzal szemben Egy férfi téli nadrág 5 korona. Szabott árak!

Next