Kassai Munkás, 1911. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-07 / 1. szám

A FELSŐMAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT POLITIKAI HETILAPJA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 3 K 20 f. Félévre 1 K 60 f. Negyedévre 80 fillér. Egy hóra 28 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. Megjelenik minden szombaton SZERKESZTŐSÉG: Kassa, Kossuth Lajos-u. 23. — Telefon: 187. KIADÓHIVATAL: Mészáros-utcza 41. szám. — Telefon: 187. V. évfolyam. Kassa, 1911. január 7. 1. szám. Elvtársak! Polgárok! 1911. évi január 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, az Uránia Színházban nagy nyilvános népgyülést tartunk. Napirend: 1. A politikai helyzet és a választójog. 2. Az egyesülési és gyülekezési jog. Előadó: Budapestről. Testvéri üdv. a kassai szociáldemokrata párt. Az alkohol, az állam és a munkásság (V. S.) Az a szívós, kitartó küzdelem, melyet a munkásság egy kicsiny csapata évek óta folytat a pro- letárság legborzalmasabb ellensége, az alkohol ellen, nem meddő szélmalomcsata. Hovatovább a munkásság eljut ahhoz a belátáshoz, hogy az alkohol a proletárság felszabadításának éppen olyan jelentős akadálya, mint a vallási bigottság. Sőt még ennél is hatalmasabb. Hatalmasabb azért, mert a vallási bigottéria karmai között vergődő tömeg eszéhez, öntudatához még nin­csen minden útvonal elzárva. A bigott és fanatikusan vallásos munkást hamarosan életre, öntudatra korbá­csolhatja a küzdelem, a tapasztalat, a meggyőző beszéd vagy esemény. A bigott munkás gondolkodási képes­sége nem veszett el, csak megtompult megsebesült. Az alkoholizált munkást se szó, se cselekedet meg nem győzheti. Mert az alkohol mérge testi szer­veivel együtt gondolkodóképességét is kikezdi. A testi roncsoltság, a szellemi érzékelésképességét is megrontja. És amily mértékben gyöngül, betegesedik, inficiálódik a fizikum — hatványozottan pusztul vele a gondol­kodóképesség is. Az alkoholizált munkás gondolkodó­képessége már nem sebesült, hanem halott. A proletárfelszabadulás nagy gondolata minden nevelésből folyó vagy a körülmények következtében megjegecesedett maradiságot le tud gyűrni a munkás lelkében. Kipusztitja belőle a hazafiság tévhitét, a val­lásosságprédikálta, beidegzett elégedettséget és meg­nyugvást. Forradalmositani tudja a kicsiny, elhagyott városkákban patriarchális viszonyok között élő munká­sokat, ha odakerülnek a gép, a kapitalizálódott ipar légkörébe. Csodákat teremt a fejlődés az emberi gon­dolkodásban, forradalmat kelt egész nemzedékek lelki életében. Hatásában bámulatos, eredményeiben leirha- tatlanul hasznos az a munka, melyet a szemünk láttára végez ilyenformán a gép, az ipari fejlődés. De szárnyaszegetten törik meg minden ható­képessége ott, ahol befészkelte magát az alkohol, mely hályogot sző a tisztán érzékelő munkás szemeire, mely fásulttá, megadóvá, közönyössé teszi, mely kiöl a leiké­ből minden lelkesedést, minden magasabb célú törekvést. A forradalmasodás kezdetének nehézségei között élő országok munkásságára nézve különös és kétszeresen súlyos csapás az, ha a tömegek körében az alkohol- pusztitó szenvedélye mélyre eresztette gyökereit. Legkitűnőbb, legsiralmasabb példája ezen igaz­ságnak Magyarország. A kapitalizmus itt még csecsemő­korát éli. Az ország csak az utóbbi néhány évtizedben lépett az iparosodás útjára. Ipari munkástömegei a föld rabszolgái köréből rekrutálódván sokáig, nem is halad­hatott hát a fejlődés a nyugati országok tempójában. És hogy ma se halad úgy, annak az osztályhatalmi el­nyomó politikán kívül a tömeg alacsonyigényüségén, az ipar fejletlen voltán kívül hatalmas mértékben az alko­holizmus az oka. <. Meg nem állapítható számszerűleg, hogy mennyi alkohol fogy el az országban, de nagyon szomorú adatokat borítanak azok a jelenségek, melyeket a külön­féle statisztikai adatokból kölcsönzött alanti számok és tények nyújtanak. A magyar állam 1907. évi költségvetése 1555 millió kiadást állit be 1908-ra. E milliókra többek között a fogyasztási adókból 143 milliót irányoztak elő annak idején fedezetül. (Földadóból csak 67 milliót, dacára a 42 millió hold területnek.) Minthogy a fogyasz­tási adót városi adók alakjában is rójják le az alkohol után, lehetetlen e számból biztos következtetést vonni. A statisztika szerint Magyarországon fejenként 10 liter bort, 11 liter sört és 12 liter pálinkát fogyaszt minden lakos. Ha a minden lakosról átszámítjuk e mennyisége­ket azokra, akik tényleg isznak, mert hisz minden lakos nem iszik, sejthetjük azt a rettenetes pusztítást, amit ez országban az alkoholtőkések profitja érdekében a magyar állam szabadalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék