Kassai Munkás, 1911. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-07 / 1. szám

2. oldal. 1. szám Mn KASSAI MUNKÁS Meg is látszik az eredménye az állam ilyetén gazdálkodásának. íme: Tüdővészben évenként 86—90 ezer ember pusztul fel. Van tüdővészes az országban 600.000. A gyermekhalandóság 13—15% 10 éve» alul. A halvaszületés 16—20%. Fertőző betegségben az összes halálozottak 23<>/o-a pusztult el 1908-ban. A jár­vány az országban állandó. Egyik alig múlik el, jön a másik. Nagyon természetes tehát, hogy mig 1895-ig 1000 katonakötelesből 385 vált be, adddig 1907-ben 1000 közül csak 143 volt alkalmas. Jellemző, hogy ugyanezen idő alatt szeszmonopoliumok panamázásában és szeszgyárak alapításában világrikordra jutottunk. És amennyire emelkedik az alkoholfogyasztás, annyira sülyed egyéb'tápláló, erőt adó tápszereknek a fogyasztása. 1885 óta 1907-ig a fejenkénti húsfogyasz­tás 19—20 o/o-kal csökkent. A magyar állam a népek nagy nemzetközi erő­versenyével mit se törődve csinálja tovább a maga kis játékait. Ma1 340 ” millió körül jár az államadósságok után fizetendő évi kamat és 300 korona az átlagos földmunkabér, 580 korona az ipari munkabér. Egye nagyobb terheket raknak az ország népére, mely testilej és szellemileg roncsolt, betegesedet cs erejevesztett. Államilag szabályozzák a lótenyésztést és milliókat köl­tenek apaménekre, de nem akarják és nem merik a pálinkásbutikok vasárnapi elzárását törvénybe foglalni. Inkább bevárják az államcsődjét, de nem juttatják csődbe a népmérgezőket, a tömeggyilkosokat, az alkohol- kufárokat. Nyomorult, beteg országnak beteg a népe is. Alkoholizált országnak koldus a munkássága. Alkoholi­zált munkássággal nem teremthetők meg sem gazdasá- lag, sem politikailag azok a nagyméretű organizációk, melyeknek hivatása e koldusországból, ez úri országból a dolgozó néprétegek országát kiépíteni. Az alkoholizált munkás nemcsak hogy nem társunk és támogatónk, de egyenesen akadályozónk, késleltetünk és legtöbbször árulónk is a harcban, akár gazdasági, akár politikai küzdelmünkről van szó. Önmagunk, harcaink iránti kötelességünk tehát, hogy az alkoholnak minden téren való pusztításaival szembeszálljunk. Az alkohol pusztítása az ország általános pusztulását vonja maga után, de az elsőt rajtunk gázolja az országot pusztító minden kór, minden rossz. Az alkoholizmus is első sorban a proletárság sorait tizedeli, nekünk kell tehát az első sorokban harcolni a munkásmérgezők érdekszövetsége és veszedelmes törekvései ellen. A világ legnagyobb fizetésű alkalmazottja John Hays Hammend ismert amerikai bányamérnök, aki kerek 2 millió korona évi fizetést kap az észak­amerikai bányatrusttől, amelynek ő a főmérnöke. — Természetes, hogy Hays Hammond azért szintén a kizsákmányoltak közé tartozik, mert nevezett társaság­nak bizonyára több millióra rugó hasznot hajt. A bábaképző tájékáról. — A sok bába közt elvesznek az — orvosok. — Rósz koszt és egyéb piszkok. — Kassa városa nagyra van azzal, hogy van egy bábaképző intézete. Ilyen intézményt, ha az a célnak megfelel, mi is nagyrabecsülünk. Mert bizony fontos érdeke az államnak és a társadalomnak, hogy jó bábái legyenek. Egy jó bába többet ér, mint ezer pap. De a kassai bábaképzőről egy cseppet sem lehet mondani, hogy megfelel hivatásának. Sőt annyira rósz, hogy ha nem volna Kassán egy nagy „cseléd“ gárda, mely férj és családi tűzhely nélkül is kellőképpen szaporítja az ország gyér népességét, a kutya se menne oda — kölykezni. A bajok okozója pedig nem más, mint Widder igazgató. Ez az ur, diplomás ember léttére, gorombább, mint egy tevehajcsár. E mellett bizonyít az a körülmény is, hogy rövid időn belül 5 gyakorlóorvos szökött meg a keze alól. Csak pár hétig, vagy két-három napig bírták tűrni az igazgató ur szekatúráit. De volt egy fiatal orvos, aki csak pár óráig volt az intézet szolgálatában. Délelőtt érkezett meg Pestről és délután már csomagolt és ment vissza a fővárosba. De nemcsak az igazgató úrral van bajuk az orvo­soknak, hanem Kissnével, az intézet „fömadámnéjá“- val is. Ez a hölgy ugyanis akként részesíti az orvoso­kat kosztban, ahogy a szeszélye diktálja Ha akad olyan, aki állandóan nyalja neki a kezét, az jól lakik, aki nem nyal, az éhen marad. Ellenben madáme Kiss kedves gyer­mekei jól laknak. Ez, amit itt leirtunk, szóról-szóra igaz. A felelős­séget vállaljuk érte. És ha az orvosokkal igy bánnak, akkor elképzel­hetjük, miként bánnak a betegekkel ? Az állatoknál is rosszabbul. Ha a jószág közéig az ellés idejéhez, még a legbutább paraszt is megkíméli, kifogja a járomból, itt azonban az utolsó percig nehéz munkát végeztetnek az oda került szerencsétlenekkel. Ezt betetőzi a rósz táplálkozás. Aminthogy az or­vosok nem kapnak rendesen enni, úgy nem kaptak a betegek. És ami keveset kapnak is, az legrosszabb. A múltkor például az történt, hogy férges lencsét kapnak a betegek, amitől többen nagyon rosszul lettek. De ezeken kívül még olyan kisebb fajta zsarolás­félék is vannak az intézetben. A főmester itt madáme Veréb. A kis esetek kereszteléseknél fordulnak elő a következőképpen: Madáme Veréb fogja a kis porontyot, viszi keresz­telni és a keresztelésért fölvesz 8 koronát. Ha a beteg­nek komaasszonya van és az akar keresztelni, Verébné megakadályozza. De volt egy szegény cselédleány, aki­nek nem volt 8 koronája és igy a fiúcskája pogány maradt. Jó volna, ha ezekben a nem éppen díszes ügyek­ben a kassai orvosi kar egy kis rendet teremtene. És igy a közönség érdeke is, meg az ő pusztulásnak indult jó hírük is meg lenne mentve. A világ legnagyobb mozdonyát most építették meg az amerikai mérnökök. A mozdony önsúlya 3500 métermázsa és 1600 méter hosszú, teljesen megrakott tehervonatat minden nehézség nélkül képes tovább vontatni. A Közönség szerencséje •• 8 f örök," 1 Of Őri divatkereskedönél (Fő-utca 40. Dómmal szemben) szerzi be selyem, szallag, csipke, ing, gallér, nyakkendő, fűző, keztyü, menyasszonyi kelen­gye stb. áruszükségletét, ahol mindenféle áruk a legfinomabb minőségben, olcsó árakért árusittatnak. Szervezett munkásoknak nagy árkedvezmény!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék