Kassai Munkás, 1911. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-07 / 1. szám

1. szám. ránt sárba, ami nekik szent. (A szent­be természetesen a papi szerető is bele­értődik.) De nézzük csak milyen újság ez az “Antiszemita“ című újság? Nem kell fára­doznunk azzal, hogy a benne foglaltakról kimutassuk, hogy azok bolond agy­szüleményei, hanem egyszerűen idézzük a dunaszerdahelyi járásbíróság ítéletének az indokolását, amelyben jellemeztetik az „Antiszemita“ című újság szerkesztője, Deák Antal egyházaskarcsai tisztelendő uram, íme: ... Ezzel szemben a királyi járásbíróság a vádlott javára enyhítő körülményként tudja be azt, hogy vád­lott bizonyos tekintetben nem teljesen normális lelki­­állapotú, hóbortos ember benyomását teszi, aki, mintha tisztítási, erkölcsnemesítési mániában volna, anélkül, hogy a fönt hivatkozott iratokból és előadott tényekből is nyilvánvaló s egyébként is ismeretes viselkedésénél fogva magát erre hivatottnak jogosan tekinthetné. .. Tehát ennek a bolond embernek a szörnyszülemé­nyét fogja a Felvidéki bizonyos esetekben reklámirozni. E hít megírása közben az jutott eszünkbe, hogy „a zsák megtalálja a foltját Az eperjesi Martinovics-kör f. hó 21-én, szom­baton este fél kilenc órakor, a munkásbiztosító pénztár tanácstermében (Fő­ utca 101.) rendkívü­li közgyűlést tart. Szerkesztők siratása. Bennünket minden polgári laptól nagy űr választ el. Néha napján azonban vannak esetek, hogy egyet értünk velük. E tekintetben Kassán a legközelebb áll hozzánk a Kassai Újság. Éppen ezért jogosítva érezzük magunkat olyasminek az elmondására, amit más lapnál figyelemre sem méltatnánk. Ez a sűrű szerkesztőváltozásoknál szokássá vált szerkesztés h­atás, ami pedig minden őszinteség híján való. És éppen ez a legsúlyosabb. A Kassai Újságnak volt egy jó szer­kesztője, fölmondták neki, aztán megsiratták — a nyil­vánosság előtt. Jött egy fiatalabb szerkesztő, fölmondták neki, ezt is elsiratták — ismét a nyilvánosság előtt. Ez helytelen és árt a lap komolyságának is. Azért a Kassai Újság jól teszi, ha a jövőben nem űz ilyen komédiát. Nincs ennek helye ilyen kis városban, ahol a lap bel­­ügyeit még a Macskazugban lakó polgártárs is úgy ismeri, mint a rossz pénzt. Vezérek kerestetnek. Hogy hol ? megmondjuk azt is: a feketék közt. Azért kerestetnek vezérek, mert a feketék azt hiszik, hogy a vezérekhez majd úgy ragad a nép, mint a juhász bozontos kutyájához a bogáncs és akkor eredményesen küzdhetnek­­a haladás ellen. Nevetni való ügy ez. Mert az tény, hogy kövér püspök­falatokra és gyöngyöző tokaji borra még akadnak vezér­­ségre kiszemelt zaliánsok, de hogy ezekkel tömegeket lehetne gyűjteni a cél — a papzsák megmentése — érdekében, az ki van zárva. A „suszterek“ is kívántak boldog újévet. Azokról a „suszterekről“ van szó, akik a Szent Erzsé­bet nyomdában talpalnak. Hát bit ezek a szerencsétlen alakok is kívántak b. u. é. k.-t. Még­pedig a püspök­nek. Persze ők maguk nem járultak uruk zsámolya elé, hanem Csaby utján kívánták a b. u.­é. k.-t. Pedig ez elhibázott dolog volt. Mert ha maguk mennek szegény lázári alakjaikban, bizonyára megesett volna rajtuk Ágoston szive és kaptak volna egy kis morzsát fájdal­mas sebeik gyógyítására, amelyeket eddig a keddi heti fizetés csak tágított és mélyített. A dologból tehát az a tanulság, hogy nemcsak a szalonnát nem szabad a kutyára bízni, hanem a b. u. é. k.-t sem. Elveszett egy piros ridikül a péntek esti színházi elő­adáson. A megtaláló szíveskedjék a Munkás-Otthonba felvinni. Az új év kezdetén. Szilveszterkor, éjfél után két órakor, véres verekedés történt a Fő­ utcán, a Bihari vendéglő előtt. A verekedést a fehér papok berúgott szolgái és egy katona kezdte, akik belekötöttek Taracz­­közi Géza, Traum József, Bodák Pál és Hamza István munkásokba. A verekedés vége az lett, hogy a katona Hamza fején súlyos sebet ejtett, aki még ma is a kór­házban fekszik. A felbőszült verekedők egyike aztán Bihari vendéglős ellen fordult és őt is megsebesítette. A vere­kedők ellen az eljárás megindult. Falusi idill, Monaj abaúj megyei községben a múlt héten volt a bíróválasztás, mely alkalommal Géczy István került a bírói székbe. Ez rendkívül nagy fájdal­mat okozott az ellenpárton, akik fájdalmukban vas­villákkal támadtak a mulatozó győztesekre. A dolog vége az lett, hogy Juhász András és Kiss János halá­losan megsebesültek. Kifogástalanul öltözködhetik, ha ruháit Fehér Jakab üzletében (Kassa, Fő­utca 7, a törvényszékkel szemben) szerzi be. A Magyar Általános Hitelbank Kassai Fiókjánál (Fő­utca 45), mint hivatalos aláírási helyen, f. hó 11-ig bezárólag jegyezhető a most kibocsátásra kerülő 200 millió korona 1910. évi magy. kir. adómentes 4 százalékos állami járadékkölcsön eredeti feltételek mellett a mai hirdetmény értelmében. Elsőrangú szabászati és varró szakiskola Kassán. Özv. Klein Lipótné értesíti a n. é. hölgy közönséget, hogy iskolája meg­­nagyobbitása folytán uj tanítványokat vesz fel. Tanít a legújabb fran­cia és angol mód szerint. A tanítványok saját munkájukat készíthetik és igy a tandijat is megkereshetik. Beiratások Fő­ u. 33. a. történnek. BÁLLA KÁVÉJA a legjobb és legolcsóbb! Figyelem ! KEMÉNYKALAPOKAT 4, 5 és 6 korona árban legelőnyösebben vásárolhat FRISCH SAMU férfi­ divatüzletében, Fő-utca 27. szám alatt. Schubert József modernül berendezett borbély­­üzlete Kassán, Klobusitzky­ utca 20. szám alatt van. Munkáslapok előfizetve. Tanonc felvétetik. SZAKMOZGALOM. Pincérügyek. A Kassa és vidéke pincér munkások titkársága és díjtalan munkaköz­vetítő hivatala a Fazekas­ utca 24. szám alatt van. — Telephon szám 425. Tisztújító közgyűléseink ideje közeledik és a jelölések és választások alkalmából nem lesz fölösleges némi irányelveket már jóelőre megjelölni. Minden intézménynek olyanok az igényei, mint amilyen maga az alapja, vezérlő szelleme. S mennél fejlet­tebb ez a szellem, mennél szélesebb az alap s mennél életbe­vágóbbak azok az érdekek, amelyek rajta nyugszanak, mennél több jogokkal rendelkezik és kötelezettségekkel tartozik, annál fejlettebb érzéket, lelkiismeretes munkálkodást, rendet fegyelmet és következetességet követel elsősorban a Vezetőség és az ennek élén álló Elnökség részéről. Persze a régi összvéregyesületeknél ilyesmikről szó sem lehetett. Nem is volt rá szükség. Az a sovány segély, amit nekünk nyújtottak, úgy sem volt egyéb alamizsnánál. S a többi célok sem szolgáltak egyebet, mint hogy igavonó páriá­kat neveljenek a pincérségből. Azért itt mindegy volt, akárkit is választottunk a Vezetőségbe. Egyre ment a főnökökből, vagy jóbarátainkból megválasztott Vezetőségnél akár megfeleltek a kö­telezettségeiknek, akár nem. Fődolog volt a taps, éljenzés és a személyi kultusz, no meg az alárendelt lojalitás. Ja! De azóta már változtak ám az idők és a viszonyok A telhetetlen kapitalizmus nyomában járó szociális áramlatok ben­nünket sem hagytak érintetlenül. Föleszméltünk mi is. Lelepleztük a régi egyleteket. Meztelenre vetkőztettük azokat a sokat hangoz­tatott „közös érdekeket“, sőt osztálytudatos szervezetben is tömö­rültünk. A „közös érdekek”ből igy lettek osztályérdekek. Az ala­mizsnából igy lettek emberi jogok, gazdasági vívmányok. Meg­szabadultunk a szipolyozó közvetítőktől is. A szabadnapot s e réven a helyettesítések által a munkanélküliek segélyezését is igy oldottuk meg. Tisztességes bánásmódot igy szereztünk. Így let­tünk tagjai egy nagy politikai pártnak, s egy gazdasági fölszaba­dulásért küzdő munkástársadalomnak. Önérzetesen állíthatjuk: KASSAI MUNKÁS 5. oldal. Arany- és ezüstéremmel kitüntetve leírni a­ mist­ói tonhal 5 fórimtól leijemi Pollasseh Herman­ni- és ékszerészei Deák F.­ 32.

Next