Kassai Munkás, 1912. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-06 / 1. szám

2. oldal. KASSAI MUNKÁS A mateóci lemezárugyárnak sem volt jó­dolga. A fuvardíjak emelése és a Galíciával való vasúti összeköttetések hiánya miatt panaszkodik. Munkáshiányt is észlel a nemes gyár, amiért a törvényt okolja, mert az a fiatal munkások vég­nélkül való kihasználását még Magyarországon sem engedélyezi. A gépgyártás helyzete állandó javulásnak örvend. Ugyanez nem mondható el a gépgyári munkások helyzetéről. Az üveggyártásról Pausz Tivadar mond el több oldalt kitevő panaszt. A szabóipar képviselői az osztrák és a budapesti versenyre panaszkodnak. A szerencsi cukorgyár munkáshiányról pa­naszkodik. Hogy miért van náluk munkáshiány, arról legközelebb riportban számolunk be. A dohánygyáraknak nem sok mondani­va­lójuk volt. Ezek egyikéről különben mi a közel­múltban már megmondtuk a véleményünket. A szeszipar az ausztriai beözönlés miatt panaszkodik. Az építőiparosok munkáshiányról panasz­kodnak. Tanonc kellene nekik. Sok. Értjük. A nyomdaipar is panaszkodik. Sújtja a bér­emelés. Fáj neki a munkások 4—5 koronás kol­dusbére. No azért tönkre nem megy. Sőt gazdái nagyobbára friss szint­ű gömbölyű alakot nyernek. A korcsmárosoknak is van bajuk. Azt ugyan nem mondják, hogy az emberek nem isznak eleget. A törvény ellen panaszkodnak. A legjobb dolguk van a bankoknak. Ezek közül például a Sárospataki Takarékpénztár a jelentés évében 24 százalékot fizetett. Ezek aztán nem is panaszkodnak.* Rövid visszapillantást vetve a jelentésben foglaltakra, elmondhatjuk, hogy panasz van bőviben, de arról nincs szó, hogy a kamara hol és mit segített a panaszok orvoslásánál. Lehetséges, hogy ezt egy még későbben megjelenő jelentés fogja, tárgyalni. Pártunk válasza Khuennak. Pártunk központi vezetősége a napokban adta meg a választ Khuen választójogi körkérdésére. Pártunk a miniszterelnöknek küldött válaszában kifejezésre juttatta, hogy lehetetlen­nek tartja azt, hogy a belügyminiszter ne ismerné a nyilvánosan működő pártok választójogi véleményét. Mindazonáltal pártunk egy jól megindokolt emlékirattal felelt a belügyminiszternek, amelyben kimutatta mind­azon okokat, amelyek a demokratikus választójog hala­déktalan törvénybe iktatását szükségessé teszik. A fölsallangozott véderő. Savanyu meglepetést hozott az új esztendő a véderőjavaslatok dolgában. A miniszterelnök ugyanis kikotyogta, hogy a véderőjavas­latok tervezetében eddig ismert milliók még nem vég­legesek, mert ahhoz még, különféle címeken, sallangok is csatoltatnak. Hite jár annak is, hogy a király utasí­totta a hadügyminisztert a címer- és jelvénykérdés végre­hajtására. Ez lenne ugyanis a csalétek a fölsallangozott véderő minél előbb való keresztülviteléhez. Telket vesz a város. Drága gondoskodás katonáikról. A Kálvária alatti félelmetességig csöndes területen van egy eldugott csizmasarok alakú hasznavehetetlen telek. A telek, mely közel hét hold területű, a dr. Láng Jenő táblabíró tulajdonát képezi. Ebbe az értéktelen telekbe néhány héttel ezelőtt szerelmes lett él­es pol­gármesterünk és az együttes bizottsági ülésen javasolta a városnak a telek megvételét, még­pedig tizennyolc ko­rona árban. Hogy miért lett ebbe a telekbe a polgármester és még néhány, a táblabíró úrhoz közelebb álló bizottsági tag annyira szerelmes, az még eddig nem szivárgott ki. Azt már megmondta maga a polgármester, hogy mi a célja a telekkel. Az, hogy mellőle a jelenlegi faraktárt kitelepítsék és vagy a — szerintünk még holdban levő — honvéd tüzérség kaszárnyája, vagy házhelyek részére parcelláztassék. Hát mi nem mondjuk, hogy ennek a tervnek a háta mögött valami komiszság rejtőzik, azt azonban már most, a dolog tanulmányozása után kijelenthetjük, hogy ennél rosszabb üzletet keresve sem lehetett volna ter­vezetbe venni. Hogy áll a dolog? Azt, hogy mikor lesz honvédtüzérség, még Hazai sem tudná megmondani és ha lesz is, ki tudja, Kassa, amely már úgy is tömve van katonasággal, kap-e ilyet. De ha kapna is, kérdjük, szabad-e kaszárnya célokra 18, illetve az át­ratási és egyéb költségekkel legalább is 20 koronás telket vásárolni? Tisztességes városi politika mellett nem szabad. A katonaság a legrosszabb lakó. Tehát, ha lesz is honvédtüzérség, hát menjen ki olcsóbb­­helyekre. Azért a tiszteknek nem kell külön tisztilakásokat csináltatni, mint ahogy ezzel a polgármester érvelt, mert hiszen akkorra már elkészül a villamos is. De lakások részére sem megfelelő ez a telek. Egyrészt azért, mert teljesen el van zárva a forgalma­sabb helyektől, másrészt, mert a telek alaktalansága miatt nem lehet jól elhelyezni az utcákat. Úgy, hogy a telken vagy kevés fronttal biró, mély és nagy kertes parcellákat kellene hasítani és akkor azt pocsék ár­a kellene elvesztegetni, vagy több utca kihasításával kellene frontos telkeket csinálni, ami szintén nem gazdaságos, mert így a teleknek legalább egyharmadát utcákra kellene pocsékolni, úgy, hogy ez esetben már harminc koronába is belekerülne ez a telek négyszög­ölenként. De még ez esetben is értéktelenek volnának ezek a telkek, mert az eleven forgalommal nem lenné­nek összekötve. Igaz, hogy erre nézve is van már spekuláció. Az ugyanis, hogy a püspök kertjén utcát vágnak. Azt meg kell adni, hogy nem rossz spekuláció ez De csak a püspökre nézve nem rossz, sőt nagyon is jó. De a városra nézve nem. Mert tessék csak elképzelni azt a hízott összeget, amelyet Kassa önzetlen püspöke köve­telne ezért az utca­nyitásért Egyszóval itt némely emberek ismét jó üzletkét akarnának csinálni a város kárára. Mi ez ellen már előre is tiltakozunk és kérjük a városi képviselők komolyabb elemeit, hogyha a telek megvizsgálására kiküldött bizottság a januári közgyű­lésen azt megvételre ajánlaná, mint a közre nézve veszedelmest, utasítsák vissza. A papok kenetteljes beszéde helyett az Életnek higgjetek mert csak ez az igazi tanító. Benne. A gazdagok különösen lenézik azt a szegényt, akit ki­használnak. Balzac, 1. szám.

Next