Kassai Munkás, 1912. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-06 / 1. szám

• szám. KASSAI MUNKÁS „Újságírók“ etetése a kormánypénzen. A fene tudja, hogy és mikéntede tény az, hogy Iglón meg­jelenik egy kedélyes családi lap, amelynek szerkesztője, Telléry Gyula, nagy munkába fogott néhány héttel ezelőtt. Meg akarja alakítani a Felvidéki Magyar Írók és Újságírók Szövetségét. A derék szerkesztőt ebben a munkájában nem tartóztatja föl az, hogy a Felvidéken olyan kevesen vannak a föntemlített mesteremberek, hogy bizony azokból még egy tisztességes 5—10 tagú választmányt sem lehetne összeboronálni. De nem sokat törődnénk mi evvel, mint ahogy más ártatlan ügyekkel sem törődünk sokat. Azt azonban már nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a holnapi alakuló cécóra összeverődő adózámok-hírlapírók az államköltségén torkig zabálják magukat. Mert az lesz ám az alakuló ülés egyik legki­emelkedőbb pontja. Jellemző különben az az indokolás is, amelylyel Serényi földmivelésügyi miniszter engedé­lyezte ezt az állami etetést. Tessék csak elolvasni: ...Miután ezen kirándulásr­­a Rákosi Jenő disz­­beszéde után következik a tátrai kirándulás. ( Szerk) a tátrai turistika és idegenforgalom propagálása érde­kében kívánatosnak tartom s a lehetőség szerint támo­gatni kívánom, értesítem, miszerint egyidejűleg intéz­kedtem, hogy a kiránduláson résztvevők­­tehát bárki, akinek jobb lajbija van. Persze az iglói pedellus nem lesz ott. ( Szerk.) 1912. évi január hó 8-án Tátra­­lomnicon tárcám terhére ebédre vendégül láttassanak, a sportpályák di­taan használata részükre engedélyeztessék. , Tetszik látni. Micsoda atyai szív lüktet ebben a miniszterben. Még arról is gondoskodik, hogy a jólakás után a sportpályákon potyára ejtődzhessenek az urak. Ezek után pedig még csak annyit jegyzünk meg a miniszter úrról, hogy ő az, aki a kormányban a föld­­birtokosok osztályérdekeit képviseli és így tekintélyes erővel hozzájárul a magyar nép tengertálra való hajtá­sához. A szökött pékinas személyleírása, Kohn Miksa pékmestertől megszökött Pakarcsik János nevű 13 éves tanonca. A szökött tanonc hatósági személyleírása így szól: alacsony, sovány, sápadt arcú, kék szemű, ruhá­zata hiányos A szökés okát természetesen ezek után nem kell kutatás tárgyává tennünk. Elitélt „angyalcsináló“. Az újhelyi törvényszék két évi börtönre ítélte Tóth Istvánná odavaló asszonyt, akit magzatelhajtással vádoltak. Ezzel szemben pl. az olasz királynak a hajaszála sem görbül meg, pedig Őfelsége már kész embereket gyilkoltat halomszámra. Adj Isten, de sokat. Ez a nem éppen szerény igényű felírás fityegett azon a bukszán, amelyet tegnap­előtt az Andrásy-kávéház előtt találtak. A bukszában 31 korona volt. Tehát az Isten nem fogadott szót, sőt ami kicsi volt, még azt is elvette — mondaná erre egy legényegyletista. A Malomárokba kergette a rendőrség Vojták Anna 20 éves leányt. Nevezett állás nélkül volt és ezért a rendőrség meg akarta tőle „tisztítani“ a várost. A sze­gény leány azonban inkább a Malomárok hús vizét választotta. Kifogták és a kórházba szállították. Fel­­gyógyulása után a rendőrség újból kezdi az előbbi tortúrát.­ A bőkezű adományozó. A Franck gyár 60 koronát adományozott a mentőknek. De a soványra díjazott mun­kásainak egy fillérrel sem emelné a bérét. A kassai építőmunkások január 27-én a Schalk­­ház dísztermében nagy táncmu­ltságot rendeznek. A német választások. Két világ fog összecsapni január 12-én Németországban. A birodalmi képviselők választásánál iszonyú erőmérkőzést fog kifejteni a világ legerősebb szociáldemokrata pártja egy szintén hatalmas kapitalizmussal. Hogy miként dől el ez a szinte párat­lanul álló küzdelem, még nem tudni. Az azonban bizo­nyos, hogy a január 12-iki dátum történelmi neveze­tességű lesz Rendkívüli vármegyei gyűlés volt tegnap dél­előtt, melyen megszavazták a tisztviselők drágasági pót­lékára szükséges másfélszázalékos pótadót A munkapárt újéve. A most folyó év első nap­ján is összeszedelődzködtek a munkapárt tagjai és el­mentek a pártelnökhöz, a főispánhoz és a képviselőhöz bévékázni. A bévékázás során a pártelnöknél dr. Neu­­wirth Elek mondott beszédet, melyből kiemelkedik az, hogy a haza egén nincsenek vészteljes fellegek, sőt mostanában még a bárányfelhők is eltűntek. (De kár, hogy a szónok nem olvasta el a tüdővész- és a kiván­dorlási statisztikát, valamint a véderőjavaslat szövegét.) A pártelnök már nem ilyennek látja a jelenlegi helyzetet. A főispánnál mondott beszédében az ország politikai és közállapotait aggasztóknak mondja. A főispán azon­ban nem sokat törődik ezzel. Válaszában csupán a párt­fegyelem fontosságát emelte ki. Kérte a magyarok istenét, hogy a megjelenteket és hozzátartozóikat a leg­nagyobb boldogsággal áldja meg. Természetes, hogy a főispán szerény kérelmét a magyarok istene iziben tel­jesítette. Ezután a Blanár Béla háza táját szállta meg a párt. Itt a víg cimbora képű Varga Kálmán kívánt „a szó szoros értelmében boldog újesztendőt“ a képvise­lőnek, aki persze már egy kissé komolyabb válasszal felelt, melynek végeztével a párt csendben és rendben szétoszlott Tudomásul. A tegnap estére hirdetett előadás, mely a városházán lett volna megtartva, elmaradt. A megnyitó előadás idejét tudatni fogjuk olvasóinkkal. Honi borfejlesztés állami pénzen. A földmi­velésügyi miniszter egy negyedmillió korona értékű tokaji bort vásárolt a budafoki állami pincészet részére. A tömeges borvásárlás a „hegyaljai borkereskedelem fejlesz­tése“ érdekében történt. A Természetbarátok Szilveszter-estélye várako­­kozáson felül sikerült. Az estélyen számos felszólalás, szavalat és dal hangzott el. Felülfizettek: Haisig Sándor 5 K-t, Kozmus Béla 2 K-t, Davidovics Emil és Tomcsó József 1 — 1 K-t, K. E.. I. 40 f-t, Főpincér 20 f-t, Böjthe Gyula pedig 10 adag sonkát adományozott. Lekvárt loptak a Kemény Lajos városi levéltáros szőlőjéből Lám, ha mindenkinek jutna lekvár, ilyesmik sem fordulnának elő. Bizonyos, hogy mire a két forint áru lekvár fele meglesz, csupán keresési díjra elköltenek 10—15 forintot. A béres sorsa. A boldogkőváraljai szeszgyárban Hlatki János 60 éves béres amint a forró moslékkal telt kútból a hízó ökrök számára moslékot akart men­teni, elvesztette az egyensúlyt és beleesett a moslékba, ahol annyira leforrázódott, hogy néhány órai kínlódás után meghalt. A kútnak hiányzott a kávája és így bárki is beleeshetett volna. Vért csapoltak a falu legényei. Tusár Gáspár tardonai legény verekedés közben megszúrt egy legényt, mire annak cimborái Tusárra rohantak és annyira összeszurkálták, hogy a békepoharat már bajosan ihat­­ják meg vele a buzgó vércsaplárok. Gellért főpincér a pincéregyletnek 2 K-t adományozott­ ­5. oldal. Nagy farsangi vásár órákban és ékszerekben Pollacsek Herman órás- és ékszerésznél Kassa, Deák Ferenc­ utca 32.

Next