Kassai Munkás, 1914. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1914-05-16 / 20. szám

6. oldal. KASSAI MUNKÁS Az „Alkotmány“ fricskázza a kassai papok lapját. Az „Alkotmány“ csütörtöki számának szerkesztői üzenetei között a következők olvashatók: „Beküldő. Olvastuk annak a vidéki katholikus lapnak a „Böském“­­ről szóló dicséretét. Úgy látszik ott a felvidéken nem olvasnak újságot s igy nem tudják, milyen felháborodást keltett a darab katholikus körökben. Néha az újság­íróknak is kellene újságot olvasni.“ A fricskának is bátran beillő üzenet a Felvidéki Újságnak szól. Nevezett újság ugyanis a színháztól havonta 60 korona pausálét húz, amelynek ellenében ugyanúgy dicsérnie kell a Csicsóné kerek farát, mint a Jézus életét Ezt persze a szent olvasó királynéját bújó „Beküldő“ éppúgy nem tudja, mint az „Alkotmány“ szerkesztősége. Hisszük, hogy a papok lapja szerkesztőségében lesz annyi ügyesség, hogy az „Alkotmány“ elé tartja a keddi számát, amely viszont már a fenekére hajigál a rakon­cátlan „Böském“-nek. Az igaz, hogy az „Alkotmány“­­nak erre újabb fricskával kellene felelni azért, hogy amit a kassai feketék egyik helyen elnadrágolnak, azt a másik helyen ne becézgessék. Lehet azonban, hogy az „Alkotmány“ rájön, hogy itt pénzről van szó és a további fricskázást beszünteti. Nagy tűzvész Magurán. A felsőszepesség népét nemcsak a szegénység pusztítja, hanem a gyakori tüzek is Ha a hitvány szalmatetejű kalyibák közül egy kigyulad, akkor utána megy az egész falu így történt ez a héten is, amikor a szepesófalui járásban levő helyen tűz ütött ki. Elpusztult 69 ház, köztük az iskola is, a mellék­­helyiségekkel együtt s csak a templom, a plébánia, a korcsma s az a néhány ház maradt meg, mely a négy év előtt tűzvész után épült fel újra. Leégett a katholikus iskola tetőzete is. Két sertés, két borjú és megszámlál­hatatlan szárnyas is elpusztult a tűzben. A szegény emberek összes élelmiszere, ruházata, berendezése, takar­mánya és gazdasági eszköze a lángok martalékává lett. 250 ember maradt hajlék és betevő falat nélkül. A kár kitesz hivatalos becslés szerint 178.000 koronát, bizto­sítva pedig csak öten voltak csekélyebb összegekre. Halálos baleset az erdőben. A Hernádfalu község határában fekvő „Bisztre“ nevű erdőrészben folyó hó 12-én szálfák leengedésével voltak a mun­kások elfoglalva. Egy leguruló szálfa Orolin Pál hernádfalvi munkást magával ragadta. A szerencsétlen ember eközben oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy pár óra múlva meghalt. Távolítsátok el a kisdedeket. A napos tavaszi időben sok apróság lepi el a Mihály-kápolna virágos környékét. A gyerekek közt akadt egy csintalan, aki a csizmatisztító bicskájával egy fiatal összetett háromszöget vágott a kápolna falára E miatt aztán most a plébános úr, aki nagy ráértében már nemcsak a feje bubján, hanem a füle tövén is megolvasta a hajszálakat, fölkereste a polgármestert, hogy a kisdedeket kergettesse ki a kápolna környékéről. A polgármester azonban ennek az indoko­latlan kívánságnak nem tett eleget, hanem figyelmezteti a közönséget, hogy hasonló eset elkerülése végett ügyel­­tessenek a gyermekeikre, hogy azok, különösen a kápolna falára, összetett háromszögeket ne rajzolgassanak. A tőke vért iszik. Rózsahegy két papírgyárában az elmúlt évben, hivatalos megállapítás szerint, 325 baleset történt. E szerint pedig az említett gyárakban a sok verejték mellett minden hatodik munkás vért is áldozott a tőke oltárára A sebesültek közül 1 halálos, 11 pedig olyan sérülést szenvedett, hogy teljesen munka­­képtelenné vált. Súlyos sérülést szenvedett még 262 munkás, ezek azonban tíz héten belül meggyógyultak. 51 munkásnak a sérülése 3 napon belül gyógyult. Ezzel szemben a részvényesek évenként húsz százalékos osztalékot vágnak zsebre. Iparpártolás a Szepességen. Szepesolaszi kép­viselőtestülete egy letelepülő gyár és munkáslakások részére megszavazott a vasútállomás mellett 10 kataszt­­rális hold földet, a gyári épületekhez és munkáslaká­sokhoz szükséges anyagot (900 köbméter fa, 90,000 drb. tégla, 700 köbméter terméskő, 800 köbméter homok és kavics), a jelenlegi lenbeváltó épületeket tejes felszerelésükkel és 60,000 korona értékű részvény­­jegyzést. Az áldozatkész város figyelmének azonban még arra is ki kellett volna terjeszkednie, hogy a gyáros a munkásokat korlátlanul ne zsákmányolja ki. Az újhelyi ipartestületben agyba-főbe veréssel „békéltetnek“. Heincz Sándor kocsifényező és címfestő­­mester, a sátoraljaújhelyi ipartestület elnöke és a vég­­elgyengülésben kimúlt sátoraljaújhelyi keresztény szociális munkásegyesületnek volt elnöke, bár összeköttetései révén munkával jócskán rendelkezik, segédet csak nagy ritkán tart, m­ost azonban, miután azoknak fizetni sem kell, annál többet. A felebaráti szeretet fehér galambjától megszállott mester azonban nem engedi ám a szegény tanoncokat állandóan a műhelyben penészedni Nappalra kiviszi őket a szellős szőlőjébe és mikor ott készen vannak a napi munkával, este hozzálátnak a tisztes ipar fejlesz­téséhez. Egy Orbán Viktor nevű tanonc azonban rájött, hogy ez az állapot egy kissé embertelen és azt mondta: — A szőlőbe menjenek a vincellérek, én a műhelyemben akarok dolgozni! Orbán Viktor azonban nem dolgozhatott a műhely­ben mert Heincz úr, miután neki nem kell ilyen „akaratos“ tanuló, elkergette. Orbán Viktor ekkor panaszra ment az ipartestületre. Azt akarta, hogy belőle csináljanak mesterembert, hiszen már másfél évet eltöltött Hericznél. Az ipar­testületen azonban megint szembe került Hericcel, miután ő a testület elnöke A testületen aztán úgy kezdődött a békéltetés, hogy Windt Jakab alelnök neki­rontott a fiúnak és össze-visza pofozta. Majd mikor az ütlegelésben elfáradt, Heincz elnök rontott rá és úgy összeverte, hogy sérüléséről orvosi látleletet kellett fel­vétetni. Az elkeseredett fiú brutális bántalmazod feljelen­tette a bíróságnál. A zsolnai légionárius, Zsolnai tudósítónk írja: Március végén egy Fried Arnold nevű 22 éves fiatalember bekopogtatott a város polgármesteréhez, ahol elmondta, hogy másfél évet szolgált az idegen légióban s kereskedelmi érettségije van. Állításait okmányokkal igazolta, mire a polgármester 2 korona napidíjjal alkalmazta dijnoknak. A fiatalember a városi előkelőek részvétele mellett előadást tartott az idegen légióról és egyéb olyan kérdé­sekről, ami Zsolnán ismeretlen. A detektívnek azonban gyanús lett az idegen és utána kutatott. A „Rendőri Közlönyében csakugyan rátalált: csalás és okirathami­­sítás miatt körözik. A legionáris beismerte, hogy a körözés elől szökött Algírba Letartóztatták és Buda­pestre szállították. Zsolna most légionárius nélkül maradt. A molnár már nem őröl. Pasztirák András harcsi (Zemplén) molnár kabátja munka közben a fogaskerekek közé akadt. A sebesen forgó kerekek azután besodorták a Pasztirák kezét is és tőből leszakították. A rémes bal­eset következtében a szerencsétlen ember másfélórai szenvedés után meghalt. Tost Barna díszelnökké választotta Dratvás Gyuszit. Tost Barna az utóbbi időben a letört emberek gárdájába tartozott. Barna úrban azonban benne van az élni vágyás ösztöne és mindenáron egzisztálni akar. A héten például a három tagú „ellenzéki“ legényegylet cégére alatt legényegyleti díszelnökké választotta Dratvás Gyuszit, az új mungókövezetet. Hogy a nagy választó ezen a réven jut-e valamihez, az még nem egészen bizonyos. 20. szám.

Next