Kassai Munkás, 1918 (9. évfolyam, 2-8. szám)
1918-11-16 / 2. szám
2. oldal. KASSAI MUNKÁS A világ proletárjainak nagy és mély gyásza van Dr. Adler Viktor, az osztrák-német szociáldemokrácia nagy tudása és törhetetlen munkássága vezérének kezéből kihulott a legnemesebb fegyver: az irótoll. A veszteség, amely az új osztrák-német köztársaságot érte, annál tragikusabb, mert Adler Viktorra soha sem volt népének nagyobb szükége, mint.Amost, amikor a népek maguk vették kezükbe sorsaik* idtézését és mikor őt a nép bizalma a külügyminis teri székbe ültette. Abba a székbe, amely évszázadokoig^jUcs^ grófoknak, a népet semmibe vevő, imperialista politikusnak és diplomatáknak volt fentartva. Hogy ki volt Adler Viktor, azt a munkásság előtt nem kell hasábokon fejtegetni. Nagy képzettségű, melegen érző, mindent felismerő és megértő, fáradhatatlan energiájú, ékes tollú, meggyőző szavú előharcosa volt a jogegyenlőségnek, a népjogoknak, az állami és társadalmi felszabadulásnak, évtizedeken át hirdetője a szocializmus elhomályosíthatatlan igazságainak és hatalmas szervezője az osztrák-német munkáság politikai és gazdasági küzdelmeinek. Mindnyájunk élénk emlékezetében van még az a felhördülés, amellyel a néhai Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmazott politikusai, a feudális csoportok Lajtán inneni és túli hada Czernin volt külügyminiszter felé fordult, amikor másfél év előtt a stockholmi konferencia idején Adler és társait magához hivatta és őket a Monarchia hivatalos külpolitikájába beavatva arra kérte fel, hogy a stockholmi szocialista konferencián ne csak aos,vák a szociáldemokráciát, hanem a Monarchia külügyi politikáját is képviseljék. Adler vállalta a feladatot és teljesítette ugyanazon napokban, amikor Bécsben fia, dr. Adler Frigyes, fölött a bíróság ítélkezett. Jól emlékszünk ezen bűnper előzményeire és lefolyására. Az ügyész vádbeszédet mondott Adler Frigyes fölött, Adler Frigyes válasza vádbeszéd volt Ausztria felett. Amikor a fiú Ausztria szükségszerű bomlását a vádlottak padjáról bejelentette, az apa a nemzetközi konferencia zöld asztalánál igyekezett a világot meggyőzni arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia népei sem egymásnak, sem más népnek nem ellenségei és hogy ez a rendszer, amelyben élnek, nem a népek akaratán, hanem a tényleges hatalmi és erőviszonyokon alapul. Most, amikor a Volkszeitungot, a népérvényesülést hirdető politikáját tettekkel tudta volna szolgálni, itt kellett hagynia mindent. Az ígéret földjének kapujáig elérkezett, a földet munkájával termőképessé tette, de gyümölcsét már nem érhette meg. Az osztrák-német munkásság soha el nem múló hálája és az egész civilizált világ nagyrabecsülése kíséri útjában. A Kassai Nemzeti Tanács mélyen érzett részvétéről táviratilag értesítette az osztrák-német népköztársaság kormányát és az osztrák-német szociáldemokrata pártot. A kassai munkásság osztatlan megilletődéssel adózzék ezen tiszta jellem és fenkölt szellem emlékének. Dr. Weisz Endre: A radikálisok. Kassa város polgársága vasárnap délelőtt a Schalkház-moziban megalakította az Országos Radikális Párt kassai szervezetét. Ehez az alakuláshoz nekünk néhány megjegyzésünk van. Ott kezdjük, hogy mi a radikálisok szellemi vezérét, Jászi Oszkárt, igen nagyra becsüljük. Mi magunk is sokat tanultunk tőle. Azt azonban egy cseppet sem tartjuk szerencsés állapotnak, ami Kassán a Jászi Oszkár tiszta lobogója alatt történik. Ebben a városban ugyanis a dögleni sehogy sem akaró politikai hullák hirtelenében talpraugrottak és berohantak a Radikális Pártba. Régi, mindenkitől megutált mungók és megmilliomosodott hadseregszállítók, ahelyett, hogy elhúzódnának sötét odúikba, most egyszeriben fölcsapnak radikális párti fővezéreknek. Szerencsétlen politika volt ezeket szerephez juttatni. Ez ellen bizonyára tiltakozna Jászi Oszkár is, ha véletlenül ismerné a részleteket De nemcsak a politikai erkölcs szempontjából esik kifogás alá a hullák föltámasztása, hanem a politikai okosság szempontjából is. A radikálisok kassai alakulása kész prédája a klerikális agitációnak. A radikálisokká vált mangókkal és hadimilliomosokkal szemben a kerikás rosszakarat játszva veheti föl a küzdelmet és ha egy kis eszük van, még Apponyit is erkölcsi példának állíthatják ki ellenük, mint aki belátta politikájának tarthatatanságát és visszavonult a politikától. De nemcsak ízléstelenség történt a radikálisok alakulásnál, hanem némi inkonzekvencia is. Az adás vezérszónoka, dr. Kendi Zoltán, igen helyesen alipította, hogy ma r*r arról van szó, fönmaradon-e a mai rendszer, vagjön a konfektivizmus ? Serinte is utónainak kell jönni. Ennek ellenére a Radikális Párt a magántulajdon rendszerén áll, ami ugyan még nem kifogásolható, mert hiszen gusztus dolog, hogy valaki követi-e a meggyőződést, vagy nem. Az azonban már bűn, hogy a bukott politikusokkal és hadseregszállítókkal túlságosan megterhelt pártba mindenáron proletárokat akarnak beszervezni. A tisztviselőkről és egyéb szellemi munkásokról van szó. Megjegyezzük, hogy belőlünk nem a féltékenység beszél. Mi tudjuk azt, hogy fél év múlva minden szegény ember a szociáldemokrata pártban lesz. Csak azt nem tartjuk helyesnek, hogy a tisztviselők még egy újabb csalódással megterhelten jöjjenek hozzánk. Új kormánybiztosok. A kormány Kassa város kormánybiztosává Molnár Miklós elvtársunkat nevezte ki. E kinevezés jelentőségével lapunk vezető cikkében foglalkozunk. Itt említjük meg azt is, hogy Abaúj- Torna vármegye kormánybiztosává Horváth Elemér vármegyei főjegyzőt, Sáros megye kormánybiztosává pedig Maléter Istvánt nevezte ki a kormány. 2. szám. Miért verik agyon a jegyzőket? Debrőd község lakossága nevében Dunajszky Ferencz, Meleg Ferencz, Molnár Elek, Máté Bálint, Somodi Barna és Dunajszky Károly a kassai Katona- és Néptanácsnál a következő panaszt tették: Schuszter Kálmán körjegyző 1915-ben a kiutalandó korpáért négy koronát szedett be a lakoságtól és azt elsikkasztotta Ugyanezt megismételte a következő években is 1916. év őszén karhatalommal más község határába hajtotta ki a népet kavicsot fuvarozni. A fuvarozási díjat a vállalkozóktól fölvette és elsikkasztotta. 1917. szélén a Somodi és Debrőd községből elrekvirált terményből raktárt létesített. A néptől a korpát elkobozta és jó komájai közt szétosztotta. A lakosság cukorjárandóságát magánál tartotta, a kávét és a petróleumot pedig csak részben osztotta ki. A szénát csak a szegényebb emberektől rekvirálta el. Az elöljáróság és azok rokonsága semmit sem adtak. És a széna árát még ki sem fizették.