Munkás, 1924 (15. évfolyam, 131. szám)

1924-11-07 / 131. szám

Világ proletárjai egyesüljeseki L&. ‘13m­ Mif A (KASSAI MUNKÁS) A CSEHSZLOVÁKIAI KOMMUNISTA PÁRT (A m­. INTERNACIONÁLE SZEKCIÓJA) magyar nyelvű KÖZLÖNYE XV. évfolyam Kosice, 1924. november 7. péntek EH 131. szám Az októberi győzelem a leninizmus győzelme írta: Kun Béla. Az októberi forradalomban a bolsevikok­nak az a taktikája győzött, amely mindig élesen megkülönböztette őket a mensevi­­kektől. Az októberi forradalom nemcsak az orosz burzsoázia, hanem az opportuniz­mus fölött aratott győzelmet is jelent. A győzelmes október az igazán forradalmi marxizmus, azaz az imperializmus szaka­szára alkalmazott leninizmus győzeleme az opportunizmus fölött, amely nem tudta fel­fogad, hogy a világháború a kapitalizmus összeomlásának és a proletárforradalom­­nak előjátéka volt Az októberi forradalom bebizonyította Marx és Lenin államelméletének helyes­ségét. Bebizonyította továbbá a Lenin ál­tal a párt szerepére nézve kifejtett elmé­letnek helyességét Az októberi forradalom megvalósította a leninizmus egyik fő gondolatát: a proletá­­riánus és a parasztság szövetségét az elő­­csapata, az Oroszországi Kommunista Párt által megtestesített munkásosztály irányí­tása alatt. Október képezte a bolsevizmus által a taolgozó tömegek többségének megnyerése céljából követett taktika csúcspontját. Ez a taktika abban nyert kifejezést, hogy a bolsevikok egységes, acélos pártja a pro­­letariátus, a parasztság és a kisburzsoázia egy részének szociális szempontból döntő jellegű rétegeit vezetése alatt egyesítette, másik részüket pedig semlegesítette. Ilyen­formán az októberi forradalom az egész dolgozó lakosság forradalma volt, emellett azonban megtartotta kifejezetten proletár­ osztályjellegét, amely nemzetközi jelentő­séget kölcsönzött neki Már az 1905. évi orosz forradalom is tömegmozgalmat váltott ki Nyugaton, így például az ausztriai munkástömegek által az általános választójogért folytatott ered­ményes harc és az 1906. évi belgiumi álta­lános sztrájk a megindult nagy orosz forra­dalom visszatükrözése volt. De összehasonlíthatjuk-e az 1905. évi forradalom hatását azzal a visszhanggal, amelyet a mi októberi forradaknunk kel­lett? Eltekintve a Németországban, Ausztriá­ban, Angliában és az egész világon kitört elemi erejű tömegmozgalmaktól, eltekint­ve számos szovjetköztársaság megalaku­lásától, szétáradt a forradalmi hullám Ke­letre és Nyugatra. És mint legfontosabb eredményt, megteremtette a Kommunista Internacionálét 52 szekciójával, amely az októberi forradalom befolyása alatt és annak tapasztalataitól erősödve, hivatva van a világforradalom nagy feladatainak elvégzésére. Az október által elindított első hullám megteremtette a kommunista pártokat, ezek azonban még nem voltak bolsevik pártok. Most, mikor az októberi forradalom he­tedik évfordulóját ünnepeljük, testvér­pártjaink saját bolsevizálásukat végzik. A közben eltelt idő során az egyes kom­munista pártok és az egész Kommunista Internacionálé nemcsak az orosz tapasz­talatok, hanem a bajor és magyar tanács­köztársaságok­­tapasztalatai, az olaszor­szági gyármegszállások tapasztalatai, va­lamint a német proletariátus által a múlt év októberében szenvedett vereség ta­pasztalatai alapján meggyőződhettek ar­ról, hogy csak egy hatalmas, zárt, bolse­vik harcos párt záloga a győzelemnek. Ezeknek a tapasztalatoknak és a fáradt­ságos mindennapi munkának kell megvilá­­gítaniuk a kommunista pártok előtt, hogy milyen hatalmat jelent a döntő harcban a parasztsággal való szövetkezés a prole­­táriátus irányítása alatt. Most minden kommunista párt megérti, hogy helyes szakszervezeti taktika, he­lyes nemzetiségi és paraszttaktika nélkül nem állhat fenn igazi kommunista párt és nem is következhetik be győzelem. Ezért kell és ezért fogja az egész világproletá­­riátus a munkás- és parasztforradalom nagy évfordulóját ezzel a jelszóval ünne­pelni: „A Kommunista Internacionále bolse­­vizálásai* 3*1 A pártkongresszus tárgyalásai A Csehszlovákiai Kommunista Párt máso­dik kongresszusáról a következő folytatólagos jelentést közöljük: Az üdvözlő nyilatkozatok után hosszas, per­cekig tartó taps és éljenzés fogadta Burian elvtársnak azt a közlését, hogy a Kommunista Internacionálé nevében Manuilszkij elvtárs fogja üdvözölni a kongresszust. Az éljenzés és taps orkánszerűvé lett, mikor Manuilszkij elvtárs a szónoki emelvényre lépett Az egész kongresszus felállt és elénekelte az Internacio­­nálét Percekig tartott míg Manuilszkij elv­­társ megkezdhette kimerítő, sűrű éljenzések­­kel megszakított beszédjét amelyet teljes ter­jedelmében legközelebb fogunk közölni. Manullszkij elvtárs beszédjében többek kö­zött Kreiblich elvtársnak egy brosúranagyságú cikkéről is említést tett amely a legélesebb támadásokat tartalmazza a Kommunista Inter­­nacionáléval szemben. A „Kommunistische Re­vue“ szerkesztősége a cikk leközlését megta­gadta, illetve a cikket állásfoglalás céljából a párt szűkebb körű végrehajtó bizottsága elé terjesztette. A végrehajtó bizottság megállapí­totta ugyan, hogy a cikk leközlése ellenséges viszonyt teremtene a CsKP és a Komintern között és ezért nem azonosíthatja magát a cikkel, de ami a dolog lényegét képezte, nem utasította el a cikk tartalmát és nem tagadta meg a közösséget Kreibich elvtársnak a cikk­ben foglalt álláspontjával. Kreibich elvtárs szintén az előállható ellenséges viszonyra való tekintettel a röviddel a kongresszus előtt írt cikkének leközlésétől elállt ugyan, a cikk tar­talmát azonban nem adta fel. Haken elvtárs In­dítványt terjesztett a kongresszus elé arra nézve, hogy a cikk teljes egészében legyen sokszorosítva és szétosztva a delegátusok kö­zött Kreibich elvtárs az indítvány leszavazása előtt nyilatkozatot terjesztett a kongresszus elé, amelynek értelmében a cikket legmélyebb meggyőződéséből írta ugyan, de annak közlésétől eláll, mert nem akar ellen­séges viszonyt teremteni a CsKP és a Kommu­nista Internacionálé között. Haken elvtárs erre újból megokolta indítványát, amely szerint Kreibich elvtárs a cikk leközléséről lemondott ugyan, annak tartalmát azonban továbbra is legmélyebb meggyőződésének tartja és ezért szükséges, hogy a delegátusok megismerkedje­nek annak az igazi nézeteivel, aki eddig részt­­vett a párt Irányításában és aki eddig résztvett vett a párt Irányításában és aki esetleg újból je­lölve lesz az végrehajtó bizottságba. A kon­gresszus viharos szavazással elfogadta Haken elvtárs indítványát és utasította az elnökséget a Kreibich-cikk sokszorosítására és a delegá­tusok között való szétosztására. Utána került sor Zápotodca elvtárs be­szédjére, aki titkári jelentése adta elő. Ebben azonban a nagyobb részt nem a jelentés képezte. Ebben a tekintetben Zápo­­tockis elv­társ utalt a delegátusoknak ,adott nyomtatott beszámolóra és beszédjében inkább a Komintern kongresszusi határozataival szemben politikai álláspontját fejtette ki, éle­sen támadva a baloldalt. Be kell számolnom, — mondta, — a CsKP eddigi működéséről. Erről a működésről már ennek a kongresszusnak megtartása előtt el­hangzott a kritika és pedig ennél a kongresz­­szusnál magasabb fórum, a Kommunista Inter­­nacionálé végrehajtó bizottsága és világkon­gresszusa részéről. Nehéz tehát védelmezni ezt a működést. Ha a világkongresszus és a Komintern kri­tikája ellenére mégis bizonyban­ próbálom. Hogy a párt igyekezett megfelelő irányban működni, ne vegyék ezt úgy, mintha nem érte­nék egyet az ötödik világkongresszus határo­zataival. A nyomtatott beszámolónak arra a részére utalok, amely a CsKP működéséről szól. Mi­lyen helyzetben voltunk az első kongreszus után? A proletariátus önbizalma­­ csökkent, a kapitalizmus offenzívában volt. A reakció a Rabin ellen intézett merényletet is fel akarta használni ellenünk. A rezrotörvény idején fel­osztás fenyegette a pártot. Pártunk ezzel szemben indított akciója eredményes vol.­ A pártvezetés mindig gondosan mérle­gelte a helyzetet és megállapíthatjuk, hogy a pártvezetés minden tekintetb­en elvé­gezte forradalmi kötelességét, az októberi németországi eseményekkel szem­ben is. Nyíltan bevakoltuk, hogy a viszonyok nálunk­ nem forradalmi jellegűek. Tudtuk, hogy amikor szomszédságunkban forradalmi mozga­lom fejlődik ki, nekünk is kötelességeink van­nak ezzel a mozgalommal szemben és bízvást állíthatom, hogy helytálltunk volna, ha a né­metországi forradalmi események tovább fej­lődtek volna. Ez alkalommal azonban meg kellett állapítanunk szervezeti apparátusunk számos gyöngéjét is. A múlt ősszel tartott kladnói konferencián ezekre a hiányokra rá­mutattam és számos intézkedést javasoltam ezeknek a hiányoknak kiküszöbölésére, anélkül, hogy ennek „baloldali“ vagy csillogó ellenzéki színezetet adtam volna. Újból csak az elrendelt akciókra, a ta­gok á­tregisztrálására, egységes tagsági igazolványok, bélyegek stb. bevezeté­sére hivatkozhato­m. Akadni fognak talán, akik szerint ezek az ad­minisztratív munkák nem segíthetik elő sokban a párt bolsevizálását és forradalmi képessé­geit Én más nézeten vagyok és azt tartom, hogy az a párt, amelynek tagjai még legele­mibb szervezeti kötelességüket sem végzik, nem lesz képes nagyarányú propaganda­munkára. Hogy a párt ezt a minden térre elágazó pro­pagandamunkáját elláthassa, hogy a munka forradalmi ütemben haladjon, midnenekelőtt a rendelkezésre álló szervezeti egységeket kell összefoglalni. A páártvezetőségnek élénk érzé­ke volt ezzel a feladattal szemben. Nem fogok mesét elmondani az ebben a te­kintetben végzett részletmunkáról. Még a párt fölött elmondott kritika ellenére is azon a né­zeten vagyok, hogy munkánk nem vo­l­­ába­­való. • Egyes „baloldali“ elvtársak szerint in­kább kicsiny, de tiszta, mint nagy töm­e_ Pi­pás­ legyünk. Nem osztom ezt a nézetet és főfeladatunknak látom a tömegpárt fenn­tartását és forradalmasítását. A tiszta mag helytelen elméletét kezdettől fogva el­nyomtuk a pártban és elnyomjuk ma is, mert ebben nem a munkásmozgalom fejlő­dését, hanem megkárosítását látjuk. Nem hisszük, hogy nagyobb lesz a befolyásun­k a gyárakban, ha kevesebben leszünk. Nem akarom bálvánnyá tenni a pár­tot. De nem látom szükségesnek azt sem, hogy a pártot szétromboljuk csak azért, hogy belőle kihámozzuk a tiszta magot. Utalni akarok még beszámolóm egyes pontjaira. A beszámoló szerint pártunknak 138,966 tagja van és így minden 98 lakos­ra egy kommunista párttag esik, így mi vagyunk a Kommunista Internacionále leg­jobb szervezettségű szekciója. Foglalkozás szerint a pártban mindössze fél százalék intellektuel van, mi vagyunk tehát az in­­ternacionále leginkább proletárjellegű parti­ja. A nemzetiségi elosztás tekintetében egyetlen pártnak sincsen olyan súly©* helyzete, mint a miénknek. A párttagok tömege hat nemzetiség között a követke­zőképpen oszlik meg: Csehek 85.567 61.56 százalék Lengyelek 1.036 0.96 százalék Ebből az összetételből természete­­­sít elég sok nehézség szokott előállni. A többségben lévő nemzetiségek, így t­úl a szlovák elvtársak napilapot sik­­nek kiadni, ez a követelés azonban ol, pénzügyi probléma, amelyet megoldan, nem lehet egykönnyen. A sajtóra és a párt pénzügyi helyzetére vonatkozó megjegyzések után Zápotocky elvtárs a Kominternnél és a pártvitával szemben elfoglalt politikai állásfoglalásának ismertetésére tért át: Semmi kifogásunk az ellen, hogy a Kommunista Internacionálé szemünkre ve­ti hibáinkat és hiányosságainkat, de mi le­veszünk magunknak jogot ahhoz, hogy a magunk ellenvetéseit a Komintern..­ szemben előadjuk. Állást foglaltunk az el­lenzéki elvtársak következő beszédjeivel szemben: Elfogadtok mindent lelkesedéssel? Igen vagy nem? Ha nem fogadjátok el lelkes®e­déssel, akkor ellenségei vagytok a Kom­r­munista Internacionálénak, akkor nem fo­gadjátok el az ötödik kongresszus határo­zatait. Foglaljatok nyíltan állást! Esküdje­tek meg, mert máskülönben nem hiszünk nektek. És ha valaki kijelentette, hogy el­fogadja az ötödik kongresszus határozatait, akkor kijelentették, hogy ez nem elég, ha­nem garanciákat kell adni arra nézve, hogy végre is fogja hajtani. Ez a mód lehetetlen. Ezzel a móddal helyezkedtünk szembe. Nyíltan megmondtuk, hogy az ötödik kongresszus számos határozatáért nem­ lel­kesedünk és végrehajtásuk tekintetében sok nehézséget látunk. Beláttuk, hogy el­vi szempontból nem lehet kifogás ellenük, mert a nemzetközi helyzet ilyen irányzatot kíván meg, a mi viszonyainkra nézve azoon­ban bizonyos módosításokat láttunk szük­ségeseknek. És arról, hogy a határozatok végrehajtása nálunk milyen formában é® módon történjék, ennek eldöntésére túl va­gyunk a legvávatottabbak. Németek 29.127 20.95 százalék Szlovákok 11.084 767 százalék Magyarok 7.517 5.40 százalék Ruszinok 4.395 3.10 százalék QP£ c Proletárt celého svefa spo|fe sál

Next