Munkás, 1925 (16. évfolyam, 34-51. szám)
1925-03-22 / 34. szám
I. oldal________________ A Cs. K. P. Szunjatszen halálához Prága, március 19. (CKK.) Pártunk központibizottsága Szunjatszen halála alkalmából a következő táviratot menesztette a Gomindán-párthoz: Nagy fájdalommal vettük a hirt nagy vezéretek, Szunjatszen haláláról, Szunjatszenben. Veletek együtt, történelmi személyt gyászolunk, akinek nagy jelentősége volt mindig a kizsákmányolt és elnyomott kínai néptömegeknek az imperializmus igája alól való felszabadításában. Szunjatszen felismerte, hogy a kommunizmus győzelméért küzdő nemzetközi forradalmi proletariátus egyúttal minden elnyomott nép és nemzet felszabadításáért is küzd, és hogy viszont a másik oldalon az elnyomott nemzetek és gyarmati rabszolgák szabadságharca döntő jelentőséggel bír a proletáriátus nemzetközi felszabadító harcára nézve. Szunjatszen teljes egészében megértette az ébredő kínai munkásosztály kezdődő harcának világtörténelmi jelentőségét. Biztosítunk legbensőbb részvétünkről, de egyben szilárd elhatározásunkról is, hogy a Kommunista Internacionálé többi pártjával együtt támogattuk minden eszközzel nehéz harcotokat. Éljen nagy vezéretek, Szunjatszen emlékezete! Éljen a kínai munkások és parasztok szabadságharca! Éljen minden elnyomott és kizsákmányolt harci szövetsége! A Cs. K. P. központi bizottsága. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A bratislavai munkásság egységes harca Kíméletlen harc a bérek felemelése érdekében • Március 29-én értekesletet tartanak a bratislavai és nyitrai csupa ksemlanécsai és bizottságai A bra ’avai üzemi tanácsok és bizottságok március 16-án értekezletet tartottak, amelyen m megtárgyalták a drágaság elleni és a béremelések érdekében megindítandó harc módozatait. Az értekezleten megjelentek a keresztényszocialista, nemzeti szocialista és a szociáldemokrata üzemi tanácstagok is, úgy, hogy ez az értekezlet megvalósította a bratislavai munkásság egységes frontját. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta, hogy összehívják a bratislavai és nyitrai zsupában levő valamennyi üzemi bizottság és tanács képviselőit együttes megbeszélésre, amelyre meghívják az üzemek és gyárak bizalmijait, továbbá az egyes uradalmak képviselőit is. Az együttes értekezlet március 29-én lesz megtartva a bratislavai Munkásotthonban (Kino „Central“ Dunajská ulica 5. 48.) A konferencia elé nagy várakozással tekint az egész munkásság, mert ez lesz az első értekezlet, ahol a t 'i megye munkáságának és földműn*--á- •"•"••nnk képviselői jelennek meg politikai és szakszervezeti különbség nélkül. Az értekezlet egyedüli napirendi pontja a munkabérek felemelése érdekében indítandó akció megbeszélése lesz. Elvtársaink kötelessége, hogy Hat éve fordul - 1925. március 21-é ra -időben tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb, emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő, i mbit óriás mered szemünkbe, mely tizenkét hét alatt nem nyilt ki, ámulattal nézni rája; nem látta, mi lát, mily hatalmasat, de most, hogy fordulón a most hasad, már tudja, hogy csodánkat hogy’ csodálja. ó, most megérted, rob, kit újra vág húsig bilincs, hogy voltál már szabad. Nem kellett lesned ha,járod szavát, és érezhetted embernek magad. S ha egy percnél nem is tartott továbbá a percnek íze mindig ég a szádban, s mind égetőbben ég, mikor veled hóhérod egyre rosszabbat nyelet, ujra rádigázott szolgaságban, most megérted, Tab, ki újra vaktrtta bea Heg a a fényről álmodd hogy voltak itt már éles sugarak, amiktől szétlazult a jégpokol, hogy éltél egy tavaszt s egy fél nyarat, mik már övöd nap,átlökték az égre, hogy voltál máskép, mint ahogy ma vagy, nem kéz és láb csak. Nem. Voltál az agy, mely, mit kigondol, büszkén hat végre. S hogy volt e volt, nem híg álom csupán, melyből kiébredtél hogy elveszítsd, hogy kérődsz rajta bambán és topán, kínlódva, hogy megint életre szítsd, azt most tudod csak, ennyi év után, mert minden év többet beszél a múltról, a hősökről, akiknek sikerült, a vértanúkról, akikbe került, s a leckéről, a jobban megtanultról Most már tudod: nem úgy van az, hogy ott kisiklott csak a történet-szekér. Most már tudod, hogy végleg elfogyott a több lát, mely más Irányba tér, s hogy akkor nem hamissal csak nagyot léptél a az eggyetlen utadra levél Nem voltál légbe málló puszta szó, ábrándozó sem H kalandozó/ csak kérdést kaptál a hangom» feliáll 8 felelted azt, and a Melett • amtt felelned Mi majd korcap M s múlt hangodat tovább ha neveled, attól marad jövendöd hangja friss , ha láncodat még egyszer levered: nincs már kovács, ki visszapörölyözze, ha u.ra mozdulsz: végső mozdulat, nem gyűr le többé rabtartó urad, s az épület nem rád, reá dűl össze! Mikor volt? Tegnap. S holnap ura lessz! Agyunkban van s izmunkban van a magi Mért mondjam, hogy kedvet s erőt ne vessz? erőben s kedvben éh s lánc tartanak. S mert egyre szűikebb lessz a szűk rekesz, amelybe visszadugtak rossz robotra: kitörsz belőle, szabadulni fogsz, hitvány bilincset játszva félredobsz, s lecsapsz e kőbe dermedt állapotra. Ki mondja azt, hogy elveszett csatánk? hogy rajtunk győzelem uthat nekik! Mi most van: farsang és farsangi fánk, nyel,ék mohón, sohá nem nyelhetik! Nyelék, de nézzenek reszketve ránk, mert öklünk dugja le végső falatjuk, a társaságot, mely lelkünk eszi, vélvén, ez halhatatlanná teszi: Igenn, mi mégis, mégis meghálálnál Igen, ni meg! van miek silót* kelen» Hm! egy oroág-érifet élő valóság, nem tündér-csoda! csak arra nézz és ujongón kiálts önüdvözítő üdvözlést oda! ők megcsinálták s mink ismertük egyszert s ez most már mindig bennünk zakatol, nem törli ki se gyilkos daru-toll, se orvul ömlő ámítási vegyszer! Nem tévedés volt és nem vakmerés, nem kísérlet a nem-lehet felé, s ha érte járt halál, vasrács, verés, mi álltunk bot, börtön, bitó elé. S ha mozdulunk az ura felkelés, az küzdelem lessz, véres bál, vírradtig. Vér-sikerek és hulla-láncosok, urficskák, úrnők, shimmy-táncosok, mi készülünk. Mulassatok ti addig. Jó.'.. Ünnepeljünk. Volt És elbukott? Nem.. Nem bukott el. El nem bukhatik Kelet riadja ezt, s a nagy Nyűgöt még nem nyugodt, és még se nyughat is. Nem holt a holt a sir felé rúgott, nincs előbb élő nálunk s holtainknál. Napunk már bontja tüz-arany ha át, rajongva nézd a múlt koporsóit: mellette száz Piros bölcsöcske ring már, Gábor Andon ék MUNKÁS________________ _____ március" 10% nagy agitációt fejtsenek ki az értekezlet sikere érdekében. Ma legfontosabb kérdése minden munkásnak a bérek felemelése, törekedni kell tehát arra, hogy valóban eredményes munkát végezhessen a konferencia. Ehez szükséges, hogy minden üzeni tanács és bizottság elköldje képviselőjét, ahol pedig nincs, ott az Üzemi vagy gyári bizalminak kell eljön az értekezletre. Azonnal gyűjtést kell Indítani hogy minden üzem, gyár és major elküldhesse képviselőjét! Támadnak a mdnptácsi sikerek Minden erőnkés a munkaidőnkeetegyfedésére • A haóóságok nemtörődömségére válaszolunk a tömegtüntetésekkel A köztársaság minden részében Irtózatos hadjáratot indítottak a kapitalisták a munkásság kivívott politikai és gazdasági joga ellen. A kapitalizmus konszolidációs, újjáépítése máskép nem történhetik meg, csak a munkások könyörtelen letiprásával. Ez a foyamat elérkezett hozzánk is Munkácsra. A mi városunk amúgy is híres fejlett zugkereskedelem és féktelen kizsákmányolás tekintetében. A mi kreszterosaink ebben a támadásban, amely most, hogy az áruk árait 50— 60 %-kal felemelték és így a béreiket ugyanilyen arányban leszállították, abban nyilvánul meg, hogy a munkaidőt a mai 12 órától 16, sőt 18-ra akarják emelni. Az itteni kereskedők úgy csinálták meg ezt a támadásukat, hogy fétig lehúzott rendű nevök mögött dolgoztatják az alkalmazottakat és ezzel lehetővé teszik a vevőknek, hogy még vasárnap délután is vásároljanak. Rakásszámra adjuk be a hatóságoknak a feljelentéseket a záróra be nem tartása miatt, de azok ma nem igen foglalkoznak a láncosok megbüntetésével A legutóbb történt meg, hogy Mermelstein Lajos porcelánkereskedő még vasárnap délután is nyitva tartotta a boltját és dolgoztatta a segédeit, és amikor felszólítottuk a 200-as rendőrt, hogy velünk jöjjön be és állapítsuk meg, hogy munkaidőn túl dolgoznak akkor azt felelte, hogy ehhez neki semmi köze. Legújabban Harstein vénség, aki egyébként kalapos kisasszony egy többszörös bukott síkerrel, Mittelraannal végig házalák a boltosokat, hogy egységesen követeljéka hivatalos engedelmet a vasárnapi nyitvatartásra. Már forronganak, hogy többet lophassanak. Vigyázat, kereskedelmi alkalmazottak, az utolsó falatot akarják megrövidíteni. Harcra sorrakozzatok. A munkáslevelezés eddigi mérlege Többet írjatok a munkások és parasztok tényleges életéről! Minden akcióról részletes jelentést kell küldeni, nemcsak a gyűlések lefolyását kell vázolni — Jelentsétek be a levelezők címét! Nagy lekesedéssel indult meg a munkás- és parasztlevelezők munkája Minden munkás örült annak, hogy írhat a saját életéről és harcairól az ő saját lapjának. Mi még jobban örültünk ennek. Hiszen kommunistának legnagyobb öröme lehet az, ha a munkások öntudatra ébrednek, meglátják saját helyzetüket és sorsukat és ami a legfőbb, segíteni akarnak ezen. Mert lényegében ezt jelenti a levelek megírása. Már elég hosszú idő óta folyik ez a munka, úgy, hogy elkészíthetjük a nyers mérleget. Meg kell vizsgnilyen irányokban munkás- és parasztleveleznik eddigi tevékenysége, milyen tanulságokat lehet ezekből levonni a jövőre nézve. Az eddig érkezett levelek nagy tömkelegében nehezen lehet egységes bírálatot mondani mégis meg kell állapítanunk egy nagyon gyakori jelenséget. Túl sokat írnak levelezőink olyan eseményekről, amelyek nem érdekelnek nagy proletár rétegeket, hanem vagy csak egy családot, vagy a községet. Ez alatt azt értjük, hogy nem olyasvalamit írnak meg a levelezők, ami közös minden munkás életében, vagyis a tényleges, mindennapi életkörülményeket, hanem, ezt mellőzve egészen apró jelentőségű dolgokat közölnek velünk. Nem mondjuk, hogy ez teljesen helytelen mert sok esetben az ilyen apróságok is nagyon sokat mondanak, azonban meg kell jegyeznünk, hogy legfontosabb számunkra, ha a proletárok mindennapi életét, egész sorsukat és lizetőiket vázolják a levelezők. Erre való a „Hogyan élnek a proletárok“ rovat, amely bizony eléggé el van hanyagolva. Pedig ebben a rovatban alkalma nyílna minden munkásnak, kisgazdának és földmunkásnak, hogy elmondja minden panaszát. Azonban lapunk hasábjairól láthatjuk hogy nem nagyonigyekeznek ezt a rovatot kihasználni az elvtársak. Úgyszintén nagyon fontos, hogy a papok tevékenységéről rendszeresen tudósítsuk a lapot. Előfordul néha-néha, hogy egyes elvtársak írnak erről, azonban ilyenkor nem jegyzik meg például, milyen vagyona van a papnak, miyen életmódot folytat, hanem csupán egy megtörtént esetet vázolnak. Így azután a helyzetet nem ismerő elvtársak nem tudnak maguknak tiszta képet teremteni az egész dologról Fel kell hívnunk elvtársaink fgyelmét arra, hogy az eddig lefolytatott hatalmas akciókra nagyon gyengén tudósították a sajtót. A nagy drágaságellenes akciót sokkal jobban ki lehetett volna használni tömegagitációra, ha a nagyobb üzentek és uradalmak levelezői vázolják helyetüket, a munkásság hangulatát, az esetleges szociáldemokrata vagy kerszac szervezetek viselkedését az akcióval szemben. Ez azonban nem történt meg, az elvtársak csupán a gyűlések és tüntetések lefolyásáról írtak tudósításokat. Ezt a jövőben korrigálni kell. Ez a kérdés mindig időszerű, most éppen úgy, mint holnap írjon tehát minden üzemi és uradalmi levelező erről ! Ezzel szemben meg kell említenünk azt is. lítbről nem kell oly ijjs községi ügyek csal kelnek, hát még hitkkel foglalkozunk is, kell megírni ami ésszak milyen népjóléti kitétel a kommunista párt, hogyan viselkednek ezzel szemben az egyes pártok, milyen a községi alkalmazottak helyzete, stb. Azonban hangsúlyozzuk, hogy többet ér egy kis üzem életének a vázolása mint az egész városházai cirkusz tárgyalásainak az ismertetése! Felhívtuk elvtársainkat, hogy válasszon minden üzemi és uradalmi vagy falusejt levelezőt, a címet pedig jelentsék be nekünk. Eddig csak három cím érkezett, hol maradt a többi levelező wine?! Erre föltétlenül szükségünk van! A munáslevelezők munkája csak akkor lesz értékes, ha a szerkesztőség állandó érintkezést tarthat fenn velük, utasításokat adhat nekik, milyen kérdésekről írjanak, mi a legfontosabb az illető időben, stb. Ehhez szükségesek a címek, amelyeket e hét folyamán föltétlenül elvárunk. Talán megsértődik néhány elvtárs ezen a kritikán. Erre nincs semmi ok sem. A tanács jóakarata és odairányul, hogy helyes útra tereljük a munkáslevelzők mozgalmát. Demokratikus oktatási rendszer a korompai állami iskolában Markovitzocdem. Iskolaügyi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy a jövőben az autokratikus tanítási rendszerről a „demokratikus“ rendszerre térünk át. Természetesen, a tanítóknak is ebben a nagyon hangoztatott szellemben kell tanítani a gyermekeket. A korompai iskolában máris beköszöntött ez a demokratikus tanítási reform. Ezen a bájosan hangzó demokráciának a nyomain halad Slavkovsky József, a helyi 5—6. osztály tanítója is. Ez a hetyke legény a tanítás ideje alatt állandóan provokálja azon prole tárgy érmekeket, akik tagjai az itteni FDTJ-csoportnak. Többek között nagyon érdeklik őt az FDTJ-előadások s állandóan kérdezi, hogy tamilnak-e lurzsnai’-nt «'•ns.*, rá, továbbá kijelenti, hogy minden kommunista gazember, stb., sb. és azzal fenyegeti a ■gyermekeket, hogy megbuktatja. rtkl az FBT.1 F.Jtb Ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket használ a tanítás helyett. Nekünk igazán nem árt az even provokáció, a proletárgyermekek továbbra is tudni fogják, hol a helyük, de figyelmébe ajánljuk az illetékes fórumoknak, hogy milyen viszonyok uralkodunk mi demokratikus koránkban A hetvenkedő Slavkovsky tanítónak pedig azt üzenjük, hagyjon fel az ilyen brutális provokációkkal, tanítsa a gyermekeket írni-olvasni; ha pedig arra nem képes, akkor hagyja abba az ilyen oktatásokat, mert a munkásság majd módot fog találni arra, hogy az ilyen hetvenkedő leg enyhének elvegye a kedvét mindért provoációtól. ■ 1. Elijeszteni a proletárgyermekeket azzal, hogy megbuktatja, úgy sem ér célt, mert rövid időn belül az egész osztálya az FDSJ-ben lesz meg- szervezve, amitől ő jobban meg fog ijedni, mint tanítványai az ő ijesztéseitől. Korompai sajlevelező.