Munkás, 1925 (16. évfolyam, 34-51. szám)
1925-03-22 / 34. szám
március 22. Gyorsaság nem bossorkányság Hogyan mi tenite a bürokrácia, amikor munkásról van szó Michalovcei pártszervezetünk a múlt év novemberében panaszt emelt az uzshorodi főszolgabírói hivatalnál Kaufmann Manó tarnovcei lakos ellent, mert minden ok nélkül kidobta egyik munkását. A beadástól kezdve sok esetben jártunk közbe az ügy elintézése érdekében, azonban egyáltalában nem intézték el. Csak Gáti elvtárs intervenciójára adtak írásos választ. Az értesítés december 12-én kelt, míg nekünk csak nárc. II-án kézbesítették Ez rávilágít a mai bürokráciára. Amikor trunkásérdekekről van szó, akkor csigalassúsággal mozognak az urak. Különben az elintézés módjaugyancsak fényes. A végzésben azt írják, hogy közöljük a panaszos jelenlegi lakását, valamint követelésének magasságát. Majd hozzáfűzik, hogy amennyiben az összeg ICO koronánál magasabb, akkor nem ők illetékesek, hanem a nagykaposi járásbiróság. Tehát négy hónapig hevertek az Iratok Uzshorodon, amig végre megtudhattuk, hogy — ők nem intézik el! Munkások, tiszteljétek a szent, munkásbarát bürokráciát! MlehaVwcel peHevelezG. ♦♦♦♦!♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ruságos kenyerét, azért nem jön a pártba, de lekéből utálja mind a mai rendet, mert látja, hogy baromi munkája mellett örökké csak nyomorog. Viszont sok prolit ereszt a pártba lépéstől az a hülye, burzsoák által terjesztett hír, hogy az urak minden kommunistát ki fognak irtani. Sokan féltik a rongyos életüket. A kisgazdák maguk közt sokszor beszélnek arról, hogy nekik is a kommunisták között volna a helyük, be is lépnének, de hát nincs ott egyetlen valamirevaló ember se, csupa koldus, rongyos zsellérek és cselédek, már csak ezek közé ők, mint gazdák nem keverednek! A falu kisgazdáinak nagy része hallgat az ijesztésre, előítéletekre, babonára a butító prédikációra, csak a józan ész tanácsára nehezen. Meg kell állapítanunk elvtársak, hogy ez a mai nyomor, ez a türhetetlen gazdasági rendszer, mint az örvény, pártunk flé sodorja folyton a falu dolgozóit. Nekünk már csak a felfogásukat, a világnézetüket kell megtisztítani. Ne csak rongyos koldusokat lássanak bennünk, hanem komoly, kitartó harcosokat, akik a mai világrend minden rohadtságával, babonás előítéletével, revolveres, gummibotos. Szuronyos erőszakszervezeteivel szemben megyünk folyton előre, a célunk fel. Ha látják, hogy mi komoran vesszük az ügyet és bízunk rendületlenül győzelmünkben, akkor ezek a közömbös vagy lekicsinylő tömegek is bízni kezdenek bennünk. Imponálni fog nekik a mi kitartásunk, a mi elszántságunk, s lassan-lassan mind körénk fognak csoportosulni. A Bubnik-féle pártbomlasztási kísérlet idején sok gazda és kispolgárral beszéltünk az ügyről mind azzal kezdték, hogy nagyon sajnálják pártunk fölborulását, mert ez volt nekik az utolsó reménységük. Természetesen, fölvilágosítottuk őket. A balhevizálás legerészben már el van végezve! Elvégezte a rendszer nyomorúsága. A tömegekben már ébred az öntudat, mozognak erősen mindenütt Csak még a módot, a lehetőséget, az utat nem temerik, ami célunk fem vezet; még lusták, bizonytalankodók de nekünk tettekre kell őket készíteni, felébreszteni harc* készségüket, megerősíteni az eszme biztos győzelmébe vetett hitüket, — de mindezt példák-' kal végezhetjük el, ha mindég elől járunk. KJ példával, ha mi valóban tiszta becsületes, ,meg* győzödéses kommunisták leszünk, elvtársak! Zselizi sejttevelező. * Zselizi elvtársak! Nagyon örülünk annak, hogy ilyen aprólékosan írtok a falusi pártélg nehézségeiről és tapasztalatairól. Ez nagyon értékes és felhasználhatja minden falusi pártszervezet. Még csak arra lenne szükség, hogy ugyanilyen formában írjatok az átszervezés terén tett tapasztalatokról is. Falusi elvtársak előtt roppant nehézségek keletkeztek az átszervezés alkalmával, nagyon jó hatással lenne ha elmondanátok egyet-mást ezekről a kérdésekről. A szerkesztőség. Tapasztalatok a falusi pártéletből A falusi pártmunkáról, mozgalomról és hangulatról írok egyet-mást: Falun a politikai pártmozgalmak előterében a kommunista pártsejt is. Nincs olyan összejövetel, magánházban korcsma vagy gyűlésteremben, ahol ne a kommunista pártról folyna a szó. Az idegen pártok saját erejükben, programmjukban nem bíznak. A nehéz gondokkal küszködő törpebirtokosok, a tönk szélén álló kisiparosság nagy része, a szegényebb sorsú kispolgárság úgy tekint a kommunista pártra, mint a vízbefutó auelnöki télre. Ez a hangulat falun, elvtársak. De ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a kommunista párt mégis lassan szaporodik, a pártban eddig csak a ligszegénebb, csak a legutolsó, a legrongyabb proletárok vanak. De még ezeknek is egy része titokban tartja kommunistaságát, aogy a kenyerüket, állásukat el ne veszítsék. " Például nálunk tizenöten vagyunk a pártsejtben,3 nő és 12 férfi Február elején értekezletet tartottunk a vendéglőben, ahol hangosan meg lettek említve azok, akik tagdíjaikkal hátralékban vannak. Ezért 4 földmunkás ki akart lépni a sejtből, azzal az indokkal, hogy ha mink nyilvánosan megnevezzük őket mint kommunistákat a gazdák nem adnak nekik, munkát. Ezekben a napokban a Csánki-párt zárt gyűlést tartott, ahol az ígért háztelkekről, földosztárról volt szó s a mi 4 emberünk is elment oda, beiratkoztak, azonban a pozsonyi kiküldöttek azzal a hírrel jöttek visza, hogy a háztelekosztás 1924-ben megszűnt és az is bizonytalan, hogy földet vagy csak bérletet is kapjanak. Erre az emberünk otthagyta a földosztásra várók táborát. Említett értekezleten a Csánki-párt elhatározta az is, hogy ha látják, hogy csalódtak, hogy nem kapnak hidet, mind átjönnek a kommunista pártba, de addig is, ha választás lesz, a kommunista pártra szavaznak. Ugyanekkor ■ejtünk tagjai erős agitációt kezdtek Csánkiék ellen. Magyarázták a kommunistákat gyűlöld gazdáknak, hogy míg mi az öses dolgozók javát akarjuk, addig a Csánki-párt azt a kormányt támogatja, amelyik minket elnyom. Iskoláinkat bezárja, nyelvünk megsemmisítésére törekszik, (ez jár a magyar parasztnak legjobban) amelyik a rettenetes adókat, vagyondézsmát ránk kivett ezt a borzasztó drágaságot előidézi, így most a gazdák nagyobb része a Csánki-pártiakat nemcsak gyűlöli, hanem utálja is. Ez is volt az oka annak, hogy a 4 emberünk visszasietett. De ezen a 4 szegény prolin kívül még nagyon sok ilyen rngadozó van, akik hol ide, hol oda húznak, aszerint, amelyik pártHen fordul a munkaadó parasztok hangulata. Borzasztóan el vannak keseredve, hogy a szegény embert mindenütt üldözik azért, mert a jobb sorsát keresi, lenne csak már valami nekimennének a világnak te, csak kezdenék már a kommunisták, — szokták mondani, — hogy aztán nyugodtan élhetnének maguknak Továbbá van még sok szegény proli, akik a vitágért sem mernek servezkedni De gyűlölik rettenetesen a mai rendszert, mert a mnnkaadók gyalázatosan kihasználják szervezetlenségüket és gyámoltalanságukat. legújabban azt beszélik hogy a gazdák adnak kommunistáknak aratást. Van a lakóikban néhány gazda valóban, akiknek annak idején le fet húzni a bőrét — ezek agitálnak, uszítanak ellenétek de a parasztság 70 százaléka ha nem is támogat, de nem is bojkottál, adattukát a prolinak, ha szükség van rá. Tehát a prolik nagyié««« Akti azt a nyomor MUNKÁS 3. oldal.