Munkás, 1926 (16. évfolyam, 141-181. szám)

1926-06-23 / 141. szám

Üzemekből Falvakból Néhány szó a fascizmusról. — Munkáslevelezőnktől. — Jur. Koza Matejov, a „Slovensky Ná­­rod“ című lap főszerkesztője előadást tartott a fascizmusról. Természetesen nem a fascizmus elleni,hanem mellette. Sőt azt állítja, hogy csak ez mentheti meg a republika kátyúba sülyedt sze­kerét. És hogy miért kell a fascizmus? Hát ez nagyon egyszerű! A nép elége­detlen, követelő, valahogy segíteni kell a bajon. Talán meg kell­­adni a követe­léseiket? Ördögöt! Koza úr, a­ vén kecs­ke, sokkal nagyszerűbb módszert talált és ezt tálalta fel előadásán. A nép elégedetlenségén egyszerűen úgy segítünk, hogy elnyomunk minden elégedetlenséget. Ez csak jó recept? Koza úr a fascizmus „ideális“ céljairól beszélt. S mindjárt meg is mondta, hogy mi ez az ideális cél. ..A rendőrséggel és katonasággal együtt dolgozni, ha ve­szélyben van a közrend.“ Hát ez min­denesetre szép cél, s meg is lehet men­teni egy rövid ideig a „közrendet“. Azonban az erőszak ép ellenkező hatást fog kiváltani, mint amit az urak el akar­nak érni. A munkásmozgalmat nem fog­ják eltiporni s mi inkább a nyomor és elégedetlenség megszüntetésének má­sik módját választjuk. Azt, hogy meg­szüntetjük ezt a rendszert, mely a nyo­mornak az okozója , ez sokkal alapo­sabb megoldás lesz, mert nemcsak az elégedetlenség fog megszűnni, hanem a fascizmus is, no meg az ilyen alakok, mint amilyen Koza úr! Miért kell fizetni betegsegélyzőt? — Nagymegyeri levelezőnk­től. — Még a télnek idején szemfájást kaptam s kénytelen voltam orvoshoz menni. Azon­ban a kezelésnek meg is volt az eredmé­nye, mert csak rövid idővel ezelőtt ismét szemfájásaim voltak. A betegpénztár he­lyi orvosa megállapította, hogy föltétlenül szükségem van szemüvegre, s rögtön írt is a komáromi betegsegélyzői pénztárba, hogy utaljanak ki részemre egy szemüve­get Azonban telt-múlt az idő­, a szemüveg csak nem akart lejönni. Többször elmen­tem a pénztár helyi orvosához,­ aki ez ügy­ben háromszor is írt, én magam pedig szintén írtam a pénztárba s ma már 4 he­te, de a szemüveg csak nem érkezett. Már pedig nem is bírok az utcán járni s óriási fejfájásaim is vannak emiatt. Nem aka­rok ítéletet mondani. Az ítéletet az olva­sóknak kell megmonda­niok. Azonban még azt akarom megjegyezni, hogy négy hét alatt 5 levélre csak annyi válasz érkezett volna, hogy rám küldenek, akkor én ma­gam vettem volna. Azonban az mégis ér­dekes, hogy a munkástól megkövetelik, hogy pontosan fizesse betegsegélyzől já­rulókat, de, hogy ennek fejében pontos ke­zelést adjanak, azt nem. Körzeti konferenciák. Június hó 27-én: Komárno, d. e. 9 órakor a Munkásotthon­ban, előadó Major. ZL Moravce, d. e. 9 órakor a Munkásott­honban, előadó fiúién. Nyílra, d. e. 9 órakor a Munkásotthon­ban, előadó Pezlár. Stara Pala, d. e. 9 órakor a Munkásott­honban, előadó Prohászka. Prievidza, d. e. 9 órakor a Munkásott­honban, előadó Mlynárik. Napirend: 1. A körzeti végrehajtó bizott­ság jelentése. 2. Szervezeti kérdések. 3. Saj­tó: 1. Vörös Segély. 5. Különfélék. KPCs. XX ker. végrehajtó bizottsága, Bratislava. Július 3., Nemzei Szövetkezeti Lap. Készüljetek ! Milyen Pf A sóvári sófőzdében lévő áh a Munkás többizben foglalkozott,­nak idején interpelláció is lett bend. parlamentben, hogy az illetékes miniszté­rium is tudomást szerezzen az ottani gaz­dálkodásról. Azonban a mai napig sem csípának rendet, a régi gazdálkodás fo­lyik tovább egész vígan. Most újból kénytelenek vagyunk velük foglalkozni. Ugyanis a közelmúltban meg­történt, hogy két munkás, akik a vasúti kocsiból szenet hánytak, a lejtős vonalon a vagyont nem tudták visszatartani és az beleszaladt a kapunak és két vasbeton­­oszlopot megrongált. Ezért a két munkás­nak levont a Gasch, vrdini rada 387 Kc-t. De ugyancsak az új sófőzdében megtör­tént az az eset, hogy körülbelül 60 köbmé­ter sós vizet beleengedtek az üzem házi vízvezetékébe, amely kb. Sziüflö Kő kár­­jelent és azt csak akkor vették észre, árui­kor egy proli asszony észreveszi, hogy hús helyet sót főz, így sós vízzel táplálták a gőzkazánokat, no meg a vrdini rada klo­­zetében levő­ angol csészéket is sós vízzel öblögették. Ez Ujsóváron történt, ahol 48 munkás mellett 7 hivatalnok van, meg 4 hajcsár Már most tisztelettel kérdezzük az illeté­keseket, ezt a kárt ki fogja megfizetni? De ez még nem minden. A Gosdi és az ő je­lentése folytán a minisztérium is mindig azt hangoztatják, ha a munkásság valamit követel, hogy nem lehet semmivel sem ja­vítani a munkásság helyzetén, mert a ter­melési költségek igen nagyok. Hát termé­szetes, hogy nagyok, mert Mosch, hlavny komisár. Gasch és még egy hasonló úr annak idején vettek egy 121hOOrz koronás szivattyút és mindjárt ki is tűnt, hogy nem lehet használni és ma a rozsda eszi a rak­tárban. De tovább megyünk, Ujj Lop­­várról, amely tiollókba került az állam­nak, kitűnt, amikor felépítették, hogy nincs elegendő sós víz© s még a régi sófőzdét sem bírják ellátni sós vízzel. Már most úgy akartak ezen segíteni, hogy Aknaszia tártáról ideszámítják a kősót. De őssz a sót senki sem akarja, mert először rosz­­szabb, másodszor drágább. Amíg a sóvári só, amely, azt lehet mondani, a legjobb a *" Tetenka hatósági segítséggel akarja megakadályozni a rendkívüli kongresszust A titkárok meg akarják akadályozni dele. Kettőzött erővel kell megindítai Tetenka tovább folytatja éles támadásait az Építőmunkás Szövetség ellen. A tagok között már sehol sincs talaja ellenforradal­mi agitációjának s igy más eszközökkel próbálja megakadályozni, hogy végleg vé­gezzenek vele. A Szövetség lapjában, a „Stavebnik“­­ben állandóan uszító hangú cikkeket ir, s dur­ful a vörös diktatúra ellen. Még mindig azt írja, hogy az elnökség több­ségének tagjai ki vannak zárva s igy nincs semmi joguk a rendkívüli kongresszust ösz­­szehivni. De most már tovább ment egy lépéssel s olyat tett meg, amire a munkásmoz­galomban nincs példa. Feljelentette az elnökség többségének a tagjait, az ő általa jogtalanul kizárt Bousek, Bar­­tók, Benda, Soukoup, Zeta, Zika és Mate­­jovsky elvtársakat, hogy törvényellenesen hívták össze a kongresszust. Feljelentése alapján a prágai állam­­ügyészség eljárást indított elvtársaink ellen. Tetenka úrnak ez volt az utolsó ütőkár­tyája. Végső elkeseredésében olyan eszköz­höz folyamodott, amely végleg kirúgja őt mindenféle munkásmozgalomból. Az Építő­­munkás-szövetség tagjainak akarata elől az államügyészséghez menekült segítségért. Az építőmunkásságnak most már kettő­zött erővel kell a kongresszust előkészíteni. Két szövetkezett ellenséggel: Tetenká­val és a A kongreszs nem oszlath ségének ak? S Tetenkát burzsoáziája­kor sem fog.t­­ok végleg ne MI A MUNKÁSOK Vun­EMÉNTE TETENKÁRÓL? Nagysurányi munkáslevelezőnk Írja: Amikor megtudtuk, hogy a rendkívüli kon­gresszus július 18-án meg lesz tartva, rög­tön hozzáláttunk az előkészületekhez. Azon­ban levelt kaptunk Balham bratislavai tit­kártól. Ez a Tetenka-legény és áruló, arra figyelmeztet bennünket, hogy ne merjünk a rendkívüli kongresszusra­­ delegátust kül­deni. Külön intézkedésekkel fenyegetődzik azokkal a csoportokkal se­mben, ame­lyek ki fognak küldeni delegátusokat. De minket nem téveszt meg az ilyen Balha­­mok fenyegetőzése, mert tudjuk, hogy fel akarják robbantani a szervezetet s át akar­ják vinni a reformistákhoz. Minden terror dacára kiküldünk delegátust s keresztülvisz­­szük, hogy a Szövetség csatlakozzék a Nem­zetközi­ össz-szakszervezeti Szövetséghez és megmaradjon a munkások oszályharcos szervezete. - lkodás folyik­­ és az új üzemben só egész Európában, ára 1.40 Kő kg-kért, addig az ujsó vált só 3.80 Kő. És mihelyt egy kis ideig áll, rozsdaszint kap és nem kell senkinek, úgy hogy abból a sóból nem tudnak havonta két vagyont sem elszállí­tani. Már most, ami itt következik, az egyenesen rejtélyt képez. Ugyanis azt csinálják, hogy Ujsó­várról a régibe szál­lítják a sót, ami igen megdrágítja a rezsi költséget. De az még nem minden A sót még fel kell hordani a régi sófőzde helyi­ségébe, amiért külön kell fizetni méteren­ként 20 fillért. Az Ujsóváron gyártott rossz sót belekeverik a só sóba és úgy adják el a közönségnek. Igen ám,­de az ujsó­vári só 3.80 Kő, míg a régi sóvári só csak 1 40 Kő és mégis a drágább ujsóvári sót össze­vegyítve az olcsó sóval eladják 1.40 Kő-ért. Már most megmondom, hogy hogyan lehetséges ez. A vrcbny rada, Gasch és a hlavnti komisár, Mosch, gondolnak egy okosat és megtalálják a módját annak, hogy hogyan lehet drága rezsit behozni, il­letve a klozetben elfolyt sós víz árát. A megoldási mód a következő: A régi sóváron a sóraktárt egyszerűen kikapcsolták az özpTM V­ és kiadták egy szegény ' V és pediglen to­zik­ 1000 ' a munkáit r kük mert a Azonkívül tizen dolga hordásért , most az sí­rért és Hl , így érfb­v­e is szivattyú, am­­i és a gépeket tápláló * árát, illetve veszteséget . v­ok. így pó­tolják a veszteségeket a 60—65%-os bér­­redükcióból. És amikor a szegény alvállal­kozó és a munkások rájönnek t az egész machinációra, akik havonként csak 4—Aiiö Kő-t keresnek napi 9—W­inti nehéz ak­­kortfimunka mellett, eljönnek a szervezet­hez tagfelvételre. Mikor ez megtörténik, kérik a szervezetet, hogy azonnal lépjen közbe, mert még a kauciót is nekik kel­lett havonkint a csekély fizetésűidből le­ adni, úgy hogy abból a fizetésből megélni családostul képtelenség, nem is beszélve arról, hogy az a nyolc munkás egyszerűen ki lett szakítva a sóvári üzem keretéből, amihez nem volt joga a Mosch és Gasch­­nak Azokra is kell, hogy a bányatanácsok­ról szóló törvény vonatkozzon és mint­hogy annak az üzemnek egyik részében olgoznak, nem lehetséges azokat onnan enni csak azért, hogy az üzemi tanács­­bba a botrányos kizsákmányolásba­tása ne legyen. Mert, úgy látszik, azért csinálták. És amikor a képviselőivel és az üzemi ta­ eyütt elmentünk Gasehhoz, s­ok hogy a sóvári raktárban dob­­­munkásnak beleszámítva az alvál­­rt is, emelje fel az akkord árakat legalább 80 fillérre, akkor az a vrdini ro­­dának nevezett úriember magából kikelve kezdett ordítani és az egyik munkást, aki velünk jött, ki akart az irodából dobni, a­mit természetesen nem engedtünk. Ami­kor látta, hogy a munkást nem engd­­tük kidobni, akkor háromszori komikus „má­rd­a“ bemondása után otthagyott minket. Minden esetre figyelmeztettük, mielőtt eltávozott, hogy ilyen tárgyalási módhoz nem vagyunk szokva. Már tár­gyaltunk ilyen fene nagy urakkal, azon­ban ilyen vrchni rudával még nem talál­koztunk. Melegen ajánljuk az illetékesek­nek, hogy az ilyen vrchny rudakat ne üzemek élére állítsanak, hanem a horo­­myselny ostavba (elmeintézet). Még egyet tartozunk megemlíteni, hogy­ azt a kozmás fekete sót, ami a főző pony­vákra kozmát és amit régen még marha­­sóba sem kevertek bete, hanem kiöntötték, most a Gasch és Mosch-rezsim meheti be­teke­vertetik a só sóba és eladják jó sónak. Ebből a sóból mintákat küldünk majd az illetékes minisztériumnak is, hogy lássa az is, hogy mit adnak a fogyasztóknak a drága pénzért. Ifjúmunkás mozgalom. Mindenáron esek zaklatnék. — Ifjumunkáslevelező. — Már úgy látszik, hogy állandósítva lészen a „törvény“ nevében, hogy a rendőrség a hétfőkön megzavarja a kommunista ifju­­munkásságot. Smár harmadszor zavarják meg a rendőrségi közegek és vagy nem en­gedélyezik a nyilvános gyűlést, vagy pedig­len még a bizalmas gyűléseinket is felosz­latják. A két megzavart gyűlés után be akar­tuk jelenteni a rendőrségnek, hogy hét­főre nyilvános tanoncgyűlést hívunk egybe, amelyet kérönező kifogások miatt nem engedélyeztek, így el is álltunk a nyilvános gyűléstől. Azonban nem így a rendőrség. Már fél hat órakor megfigyelés alatt állott a Mészáros­utcai Munkás­ othon, hogy várjon jönnek-e a tanoncok gyűlésre. Azonban nem jöttek a tanoncok, mert nem is lettek kiértesítve, ha­nem mint minden nap, egynéhány kommu­nista ifjúmunkás gyűlt össze, akik csak ott helyben szereztek tudomást, hogy a gyűlés nem lesz megtartva. ezben énekelni kezdtek, ami nagyon onthatta az őrtálló ügynököket, sakhamar megjelentek a helyi­­s a törvény nevében oszlásra ják fel a megjelent kommunista fi­j­úmunkásságot. Zes elvtársaink tiltakoztak, hogy gyűlés­em volt, s ezáltal nem is lehet feloszlatni ,amit, a Munkásotthonban pedig szabad még ezideig tartózkodni. De a rendőr­delegációt vezető Bukovszky úr, hogy meg­mutassa azt a törvényt, amely felhatalmaz­za őt arra, hogy eltávolítson embereket a helyiségből, magával vitte Madarász elv­társat. A széjjelzavart tanoncok nem akar­tak egyhamar szétoszlani ,s hogy esetleg meg ne tartsák a gyűlést, két detektívet bíztak meg ajtónállással. Tán már vége is lett volna az egésznek, azonban úgy látszik, hogy a rendőrség egyszers mindenkorra vé­get akar vetni ezeknek a zaklatásoknak s erélyesebben próbál érvényt szerezni hatal­mának. Nevezetesen az egyik detektív Csi­­csillé elvtársat le akarta hívni, állítólag.

Next