Munkás, 1934 (27. évfolyam, 18. szám)

Világ proletárjai egyesüljetek! Ára 50 fillér OLVASD ÉS ADD TOVÁBB! A KOMMUNISTÁK CSEHSZLOVÁKIAI PÁRTJÁNAK (A KOM. INT. SZERC.­ LAPJA 1934 július. ) új világháború fenyeget A burzsoázia táborában ismét a szünőfél­­ben lévő válságról fecsegnek. Erre most különös okot szolgáltat az ipari termelés átmeneti fel­­élénkülés, amit főként az inflációval a hadisze­rek tömeggyártásával és a gazdasági válság ter­hei egy részének a dolgozókra hárítása útján értek el. Mind­ennek azonban semmi köze a „szünőfélben lévő válsághoz“, a hőn óhajtott „új konjuktúrához“. Ellenkezőleg. Az ipari ter­melésnek ez a felélénkülése még jobban kiélezi a kapitalizmus általános válságát. De kiélezi egyrészt a kapitalista világ és Szovjetunió más­részt az imperialista államok és államcsoportok között dúló ellentéteket. Nagy dolgozó tömegek életszínvonalának az éhségig lefokozása megszű­­­kítette a belső és külső piacot, a „fellendült“ termelés még inkább nem talál vevőkre. Elkese­redetten folyik a harc új pisitekért. A piac prob­lémája egyik központi kérdése lett az imperia­lizmusnak és ezt a problémát akarják a kapita­lista államok egy új világháborúval a világ újra­felosztása útján „megoldani“. Minden a húsz év előtti világháború kitö­résének előestéjére emlékeztet. Lázas fegyver­kezés az összes kapitalista államokban, imperia­lista rabló csoportulások és ezek filmszerűen pergő változásai, a nemzeti hazafias hullám fejlesztése azt bizonyítja, hogy a kapitalista államok el vannak határozva egy új világmészárlás megin­dítására. Az imperialista rablók elsősorban a szocia­lizmust építő Szovjetunió számlájára szeretnék megoldani válságukat. Ezen törekvésben az élen Japán és Németország halad, Anglia fővezénylete alatt. Japán keletről a német imperializmus nyu­gatról akarja a támadást megindítani. A Szovjet­unió ellen támadó egységfront létrejöttét meg­nehezítik az imperialista államok között lévő ellentétek, különösen a francia és német impe­­rizmus ellentéte. A német imperializmus a világ­háború által szenvedett veszteséget egy újabb véres háborúval akarja visszaszerezni, a francia és cseh imperializmus fegyvereire támaszkodva a rablótt zsákmányhoz ragaszkodik. Ezeket az imperialista ellentéteket használja ki a Szovjetunió a béke fentartása érdekében. A Szovjetunió ma a világbéke egyetlen bástyája. A világbékéért küzd, hogy időt nyerjen a szo­cializmus végleges kiépítéséhez és az időnyeréssel a világ proletáriátusának alkalma legyen fel­készülni és proletár forradalommal megakadá­lyozni egy újabb világmészárlást. A csehszlovák burzsoázia és szociálfasiszták a Szovjetunió békepolitikáját a saját imperializ­musuk érdekében szeretnék kamatoztatni, amikor arról regélnek, hogy a Szovjetunió az „antire­­víziós blokkhoz csatlakozott“ és „reálpolitikát folytat“ „feladva a világforradalmat“ stb. A Szovjetuniónak nem változott meg az álláspontja sem a rabló békeszerződések, sem a francia és cseh imperializmus szerepének a megítélésében. Ha most a német imperializmus háborús politi­káját tartja a legveszélyesebbnek, tisztában van a francia és cseh imperializmus rabló szándékaival, tudja, hogy ezek is lázasan fegyverkeznek a rablott területek megtartásáért, idegen nemzetek további leigázásáért. És éppen az utóbbi időben vagyunk tanúi ennek, amikor a cseh­szlovák és magyar bur­zsoázia minden alkalmat kihasznál az új impe­rialista háború előkészítésére. A „védelmi és repülőnapok“ „a bolsevikiek leverésének 15 év­fordulója“, a „munkásolimpiász" az Oros ünne­pélyek és az ezeken elhangzott uszító beszédek amelyek csak úgy hemzsegtek a magyar és né­met nép elleni uszítástól, a „felszabadított“ Szlovenszko fegyverrel és vérreli megvédésétől. A háborús hangulat szitása mellett a polgári és szociáldemokrata sportszervezetekben a katonai nevelést fokozzák, munkatáborokat létesítenek, több mint 3.000 milliót fordítanak a militarizmus fejlesztésére és tervbe vették a katonai szolgálati időnek két évre való meghosszabbítását. A szlovenszkói magyar dolgozóknak résen kell lenni. Annál is inkább, mert két oldalról fenyegeti őket veszély. A cseh imperializmus azért akarja vágóhídra hajtani őket, hogy a je­lenlegi rablott területeket megtarthassa, a magyar urak pedig gyáván, alattomosan arra csábíthassák hogy a határok revíziójáért ontsa vérét. A magyar dolgozók nem csatlakozhatnak egyik háborús fronthoz sem. A magyar dolgozóknak nem sza­bad a gyárosok, földesurak oldalán harcolni, csak azért, hogy ezek továbbra is kizsákmányol­

Next