Munkás, 1936 (29. évfolyam, 17-42. szám)

1936-04-19 / 17. szám

! Készüljetek hatalmas egységes május 1vre! A szocialista pártok — tekintet nélkül a kormányban való résztvételikre — egyezzenek meg a kommunista párttal egész sor minimális követelésről és intézkedésről, amelyek a mun­kásság, parasztság, kisiparosok és a többi dol­gozó rétegek szociális helyzetének megjavítá­sát célozzák, a nép demokratikus jogait kibő­vítik, a reakció és fasizmus ellen irányulnak és a köztársaság a fasiszta támadók elleni tényle­ges védelmét biztosítják. A KDNP VII. kongresz­­szusa ezen célból egész sor konkrét javaslatot hoz a népfront platformjának alakjában. Ezen­kívül a kommunista párt természetesen készsé­gesen támogat minden, még a legkisebb köve­tést is, amely ezen a vonalon halad, főleg a szocialista pártok választási programjaiban foglalt követeléseket, melyek szintén ezen a vo­nalon mozognak. A szocialista pártok kössenek le a kommunista párttal a megállapított követe­lések és javaslatok megvalósítására irányuló közös harcról szóló szerződést. Hassanak egy­idejűleg oda, hogy hasonló szerződést kössenek az összes munkásszervezetek is és igyekezze­nek, hogy számára megnyerjék a többi nemfa­siszta szakszervezetet is. A szocialista pártok közösen a kommunista párttal és a szakszerve­zetekkel követeléseket és javaslatokat terjesz­­szenek be az illetékes helyekre, a parlamentben, a kormánynak és a munkaadók szervezeteinek. A munkáspártok és szakszervezetek fordulja­nak egyenesen a dolgozó parasztok, kisiparo­sok és a többi dolgozó rétegek szervezeteihez a munkásszervezetekkel való közös eljárás ja­vaslatával. Az összes munkáspárt és szakszer­vezet vezetőségei hívják fel szervezeteiket az üzemekben és községekben, hogy alkossák meg helyben a harcos együttműködést, alakítsák meg a helységekben és üzemekben a közös­ek­Steiner Gábort A magyar nép sorsa a mi ke­zünkben van. A magyar munkásság vezérét,Steiner elv­társat, lelkes ünneplésben részesítik nyel­ven eléneklik az Internacionálét. Elvtársak és elvtársnők! — kezdi beszédét. — A magyar nép állásfoglalása rendkívül jelentőség­­teljes a mai nehéz időkben. Arról van szó, hogy a forradalmi hagyományaiban gazdag népet vezetnünk kell a haladás, béke és szabadság frontján, talk a polgárháborúban is. Történelmüknek azonban szégyenletes oldalai is vannak, amikor a cári rendszer által megvásárolt kozákok rész­t vettek az 1905-ös forradalom elnyomásá­ban és egy részük Denikin és Vrangel cári tá­bornokok ellenforradalmi hadseregében harcolt. De ezek a napok rég elmúltak. Az elkeseredett osztályharcban a dolgozó kozákok véglegesen a szocialista építés oldalára állottak. A belső és külső ellenforradalomnak a kozákokba vetett reménye rég szétfoszlott. A múlt héten a kozá­kok ezrei érkeztek saját lovaikon Rosztovba a Don, a Terek és Kubán mentéről, és nyilvání­tották ki készségüket, hogyha szükséges, a leg­nagyobb lelkesedéssel vesznek részt a szocia­lista haza védelmében. A kozákok díszmenetét egy kozák — a cári hadsereg volt altisztje, a Szovjetunió marsallja, Bugyormi elvtárs fogad­ta. A kozákok levelet intéztek Sztálin elvtárs­hoz, amelyben többek közt a következőket ír­ják: »Sztálin elvtársunk Howard amerikai új­ságíróval folytatott beszélgetése után még job­ban megértettük, hogy készen kell lennünk szakszervezetek politikájában az ilyen fordulat, átmenésük a munkásosztály akciós egységének, szakszervezeti egységének és az összes dolgozó népfrontjának pozíciójára, felvillanyozná nem­csak az egész munkásosztályt, de a dolgozó nép többi rétegeit is. Visszatérne a lelkesedés és elán. Visszatérne a munkásosztály ügyébe és a szocializmusba vetett hit, a megfélemlített és csalódott egyének meggörnyedt házai megint kiegyenesednének. A kisparasztok és a városi középrétegek tekintete újra a munkásosztály felé fordulna. A munkásosztály hatalommá és erővé válna, mely magához vonná és összpon­tosítaná az összes kizsákmányoltat, elégedetle­neket és elnyomottakat. Az egyes polgári pár­tokban gyors kristályosodás állana be, alulról egészen felfelé. A reakciós és fasiszta elemek pártokon belül izoláltságba volnának taszítva, a dolgozó tagság és a haladó elemek a mai pol­gári pártokban az egyesülten haladó munká­sokhoz húzódnának, széles népfront megterem­tése volna folyamatban. A fasiszta reakció po­zíciói megrendülnének, a munkásosztály pozí­ciói kiszélesednének és megerősödnének, erőviszonyok megváltoznának, nem a burzso­á­zia és a fasiszta reakció, de a munkásság elő­nyére. * * A pártról és a káderkérdésről beszélt még — beszédét elnyeli a nagy ová­ció, mely újból és újból megismétlődik. A magyar nép sorsa a mi kezünkben van. Gott­wald elvtárs világos referátuma megkönnyíti mun­kánkat. A feladataink teljesítése megköveteli, hogy a nemzeti kérdésben elkövetett hibákat kijavítsuk. Ezeket a hibákat a magyar nép elvetette és az ne­hezítette a magyar úri pártok elleni munkánkat. A magyar nép sorsa a mi kezünkben van és be kell bizonyítanunk, hogy egyedül mi vagyunk a magyar nép szabadságharcának vezetői, egyedül mi védjük gazdasági, politikai, szociális és nemzeti érdekeit. Hogyan bizonyítsuk ezt be: Először: ha a mi pártunknak nem cseh, hanem leninista-sztatinista nemzetközi jellege és politikája lesz. Ha mozgósítani fogjuk Csehszlovákia nemzeteit a cseh nép függetlenségéért való harca mellett a szovjet hazánk védelmére és hogy lovainkat nemcsak a Don, Kubán, Terek folyóiban kell majd megitatnunk. A japán tábornokok, a len­gyel pánok, a német fasiszták tudják meg, hogy a kozák lovak jól vannak ápolva, kardjaink éle­sek, fegyverünk pedig sohasem hibázza el a célt!« A kozákoknak ezek a szavai jellemző kifeje­zései annak az aktivitásnak, életvidámságnak, amely eleven erővel tör utat szocialista építé­sünk minden terén. Nemcsak a népgazdaság, nemcsak az ország védelme terén, hanem a kul­túra, a tudomány, a művészet minden ágában óriási fellendülés mutatkozik. Néhány nappal ezelőtt nyílt meg Moszkvában a világ első igazi népszínháza, amely kizárólag a Szovjetunió nagyszámú népének öntevékenységét mutatja be. Dalárdák, zenekarok, akrobatacsoportok, színjátszó műkedvelő körök mindenütt működ­nek a kolhozokban, a gyárakban, a munkás­klubokban. Ezeknek a képviselői szerepelnek ebben a színházban. Az új színház igazgatósága a legnagyobb jóakarata ellené­re sose tudta rá­fontos, felelőségteljes posztján vannak a nemzetközi munkásmozgalomnak. Szlovenszkó dolgozó népét bevonjuk a békéért küzdő és fasisztaellenes frontba, harcot szervezünk a magyar nép nemzeti és szociális jogaiért, a kapitalizmus eltávolításáért. Ebben a hrac­­ban testvérkezet nyújtunk az antifasisztáknak, akik Horthy börtöneiben szenvednek a magyar nép eme legjobb fiainak, akik élén Rákosi Mátyás áll. (Viharos ünneplés.) * A szakszervezeti egységért való harcról Zápo­­t­o­c­k­y elvtárs referált. —-—• ■ Az Ifjúságról Kopecky elvtárs. ^— :p A szervezeti feladatokról és a káderkérdésről S­i­r­o­k­y elvtárs tartott referátumot, amelyet mind­végig figyelemmel és helyenként helyeslő tapssal szakítottak meg a delegátusok. Midőn Siroky elv­társat rendkívüli Szeretettel ünnepelte a konferencia meglátszott, hogy Szlovenszkó vezéréhez nemcsak a magyar és szlovák, de a cseh, német és ukrán elvtársak is ragaszkodnak. Beszédét más alkalommal juttatjuk el a »Munkás« olvasóihoz. A magyar ifjúságról Richter elvtárs beszélt. * Richter: A magyar ifjúság útja. Még a zárszó előtt jut szóhoz R­i­c­h­te­r elv­társ, aid a magyar ifjúság kérdésével foglalkozik.­­ Egy nép fiairól van szó. Egy olyan nemzet fiai­ról, mely a népeik szabadságáént folytatott küzdelem­ben gyönyörű helyet foglalt el. Ennek az fiúság­nak a megmentése, nekünk kommunistáknak a fel­adatunk. Nem szabad engednünk, hogy ez az ifjúság a fasiszta reakciós háborús uszítók karjaiba legyen kergetve. Egységesíteni kell a sztovenszkói ifjúság erejét a szabadságért, békéért küzdők frontján. Egységesíteni azért, hogy közös erővel visszaverjük a magyar reakciós urak népellenes törekvéseit, kihar­col a nemzeti egyenjogúságot. És azon az úton tuda­tosítani az egész nemzedékkel, hogy azok, akik a népek szabadságának legnagyobb ellenségeivel, Hittenel-Mussolinival szövetkeznek, legyen az Hor­thy, vagy Gömbös, Szü­llő, vagy Jaross, Kramák­, vagy Huttka, ezek a magyar ifjúság legnagyobb ellenségei. A magyar ifjúság nem lehet hitten történelmi örökségeihez. Harcát a nagy nemzetköziség gondo­lata szellemében kell megvívnia. A 48-as prágai bar­ikádok ifjúsága testvérként küzdött a budapesti magyar márciusi ifjúsággal a »világszabadság« jel­szava alatt. Dózsa György, Petőfi Sándor, Rákosi népéhez tartozó ifjúság nem lehet a népszabadság legázolói­­nak eszköze. * Az elnöklő elvtárs bejelenti, hogy Gottwald ehr,­társ zárszava következik. Gottwald elvtárs megjele­nik a trübönön, zajos éljenzéssel fogadják, az ünnep­lésnek mintha nem akarna vége­ szakadni, nyomtatni az összes szereplők neveit a hirdet­ményeken és a színlapokon. Nem tudta, mert ez a maga nemében az egész világon egyedül álló színház körülbelül 3 millió szereplővel rendel­kezik és már az első előadáson több mint ezer szereplő vett részt. A munkásdalárdák gyönyörű népdalokat énekltek, a zenekar ismert professzorokból, könyvelőkből és más nem túl­ságosan költői foglalkozást űző emberekből állt, akik Beethoven Egmontjából adtak elő részleteket, egy cigánydalárda, valamikor no­mád életet élő embereik, ma a moszkvai föld­alatti építői, énekelt festői népviseletben ci­­gánydalokat Excentrikus zenekar népszerű da­lokat játszott és amikor az egész termet elön­­í­tötték a »Vidám gyerekek« című mozidarab ki­­­­sérő zenéje népszerű dalának hangjai: »Mi a föld ifjú építői«, akkor az egész hallgatóság ve­lük énekelt és százan és százan gondolták kö­zülük, hogy holnap ők is a színpadon fognak­­ szerepelni. A hallgatók mindnyájan átérezték, hogy ez a dal az ő életük új tartalmát fejezi ki.­­ Kerülő Ádám:­­ Jóleső érzés tudni, hogy Moszkvában van egy vezérgárda, amely teljes bizalmunkat bírja,­­ akik vezetésében biztosak lehetünk. Egyik legfőbb tétele a VII. kongresszusnak a nemzetköziség. Hat nemzet képviselői ülnek itt. Egy célért, egy uton haladunk, egy vonalon. Olyan kérdés­ben is egy a vonalunk, mint a köztársaság vé­delme a fasizmus ellen. A kommunisták nemzet­közi szolidaritásukkal a cseh nép köré csopor­tosítják az összes nemzeteket, a nemzetek jo­gaiért. A nemcseh nemzetek jogaiért való harc­­ a cseh nemzet szent kötelessége. A prágai, a brünni, osztraki dolgozóknak kötelessége napi­■ renden tartani a nemzetek egyenjogúsításának­­ jelszavát. Meg kell hogy tudja minden dolgozó,­­ hogy hazaáruló az, aki elnyom német, magyar , stb. nemzeteket. A spanyol, dán, francia, német stb. pártok­­ üdvözletei a nemzetközi szolidaritást fejezik ki. Hitler hadd tudja meg, hogy ha megtámadja Csehszlovákiát, akkor nemcsak velünk találja magát szemben! El kel érni, hogy lehetetlenné váljr.», ■ Prágában lecsukhassanak német antifasisztá­­­kat. A békéért való harc a legfontosabb felada­ta a nemzetközi munkásmogalomnak. A béké­ért forradalmi okokból. Milyen erő képes erre? " A nemzetközi munkásság egysége és önállt ak­­­­ciói. A II. Internacionáléban teljes a káosz az utolsó eseményekkel szemben. Minden ország­­­­ban máskép néznek. Az angol munkáspárt a ’ Hitlerrel való megegyezés mellett van, a fran­­­­­ciák ellene stb. A nagy nemzetközi kérdéseket 1s a saját burzsoáziájuk szemszögéből ítélik meg.­­ A II. Internacionálé ismét kitért a nemzet­­­­közi egységes akció megteremtése elől. 1936-ban egész más a helyzet, mint volt­­ 1914-ben. Az akkori állásfoglalást nem lehet­n­ mechanikusan átvenni. A köztársaság védelme 3 kérdésével mindenki foglalkozik. Ha nem a­kar­juk magunkat elszigetelni, nem foglalhatunk el­­ negatív álláspontot.­­ Minden taktikai kérdésnél az osztályharc a m­ döntő, s ha mindig így foglalunk állást, akkor " sosem fogunk opportunizmusba esni. Ha ezt­­ tesszük, akkor izolálni tudjuk a reakciót. Egységfrontot minden áron. Egységfrontot »minden áron!« — azért tesz­­­szük fel így a kérdést, hogy minden szocialista­­ munkás lássa, hogy nekünk nem luxus, de élet­kérdés az egységfront megteremtése. Tudja­­ meg mindenki, a szocdem­ munkások, a közvé­­­lemény, még a kormány is, hogy mi ezt akarjuk.­­ A köztársaságot nem az uraknak, hanem a nép­­ számára akarjuk megmenteni. Új világot­ aka­­­runk itt. Szavait már elnyeli a keletkező taps.­­ »Éljen Gottwald elvtárs« — kiáltják kórusban­­ először a magyarok, aztán minden nyelven,­­ majd az osztráui kerületek kiküldöttjei zászlót­­ nyújtanak át Gottwald elvtársnak. Az elnökség­­ az osztrákiaknak szintén zászlót ad, amely alatt­­ a prágaiak 70.000-en meneteltek és megverték ■ Sterbrnyéket. A tömeg feláll és minden nyelven felharsan­t az Internacionálé. A bizottságok jelentése után nagy lelkese­­­déssel választják meg az új Központi bizott­ságot. '' Csehszlovákiai nemzetek dolgozói legjobb­jainak kongresszusa véget ért. A munka követ­kezik: a népért, a békéért, kenyérért, a jövőért! A kongresszus második napján szólalt fel St­e­i­n­e­r elvtárs. . szeesküvést szőhetett, hogy velük tovább újabb reakciós összesküvéseket szőhet és emellett to­vábbra is a koalíciós kormányban marad a szo­cialistákkal? Ebből csak egy következtetést le­het levenni: a kormányban az agrárpárt reak­ciós szárnya diktál támaszkodva mindenféle re­­akcionáriusokra és a kormánykívüli fasisztákra, míg a kormányszocial­isták engedelmeskednek és hátrálnak. Ez állandóan újra és újra, minden alkalomnál megmutatkozik. Az agrárok szor­galmazták a munkanélküli segély megrosszab­­bítását. A kormányszocialisták visszautasítot­ták az ez ellen irányuló egységes harcot, meg­hátráltak és az agrárok keresztülvitték amit akartak. A kivezető út? Mi a közvetlen kiút ebből a zsákutcából, amelybe a kormányszocialisták vezették a mun­kásosztályt? Ez a­diós szerveket, járjanak el a megkötött szerző­dés értelmében közösen és egységesen az üzemi bizottságokban, községi képviselőtestületekben és a többi közszervekben, forduljanak a helybeli kisgazda, kisiparos és hasonló szervezetekhez, nyerjék meg őket is a közös eljárás számára és teremtsék meg velük az egyes községekben a népfront szerveit. Az összes munkáspártok és szakszervezetek indítsanak ezen az alapon az egész köztársaságban hatalmas közös propa­ganda, agitációs, tüntető és sztrájkkampányt a közös követelések keresztülviteléért. Jelentsék ki, és konkrét tetteikkel bizonyítsák, hogy a megkezdett útról nem térnek le, hogy a kitűzött követelések megvalósításáért keményen és in­gadozás nélkül mennek előre és komoly előké­születeket tesznek az általános sztrájkra. Hátrálásból — ellentámadásba. Kétségtelen, hogy a szocialista pártok és magyar nemzet önrendelkezési jogáért és egyenjo­gúságának kivívásáért. Másodszor: Ha mi magyar kommunisták következetesen fogjuk vezetni a ma­gyar népet a politikai, gazdasági és kulturális elnyo­más minden támadása ellen, melynél az összes töb­bi nemzetekre támaszkodunk. Ezt a harcot ingado­zás nélkül kel vezetni a cseh finánctőke eken, a re­akciós magyar burzsoázia ellen, amelynél ki kell használni forradalmi hagyományainkat. Nem enged­hető, hogy ezeket a hagyományokat Esterházy- Szentiványék reakciós céljaira használják fel. Fel kell élénkíteni hagyományainkat, Dózsa György és Petőfi Sándor tradícióit. Mi vagyunk az ő utódai, és nem a magyar­­nak, akik a magyar né­pet Trianonhoz juttatták. Elvtársak, a mai koalíció reakciós intézkedései­vel a magyar urak sovinizmusa malmára hajtja a vizet (Itt Steiner elvtárs rámutat az új államvédelmi törvény jelentőségére.) A köztársaságot a külső és a belső fasizmus ellen megvédeni csak akkor lehet, ha az antifasiszta harcoknak szabad útja lesz, ha e­öztársaság minden nemzetének nemzeti jogai, kenyere és szabadsága lesz. Ezt az egységfront és a népfront teremti meg. A magyar kommunistáknak érezniök kell milyen 3. oldal. Egységfrontot minden akadály ellenére. Ezután Gottwald elvtárs elkezdi zárszavát. 70 szónok vett részt a vitában. Bizonyíték, hogy a delegátusok állást foglalhattak, és mily nevetséges az az ál­lás, hogy a VII. kongresz­­szus diktatorikusan lett előkészítve. 300 beérke­zett távirat mutatja, hogy a kongresszus a fi­gyelem központjában állott. A kongresszus egysége a pártunk jelentős politikai és ideoló­giai növekedését fejezi ki. Radikális korektúrát kellett még nemrég csinálni. S ezt a nyilvános­ság előtt tettük. Kell, hogy a vita egyöntetűsége arányában hajtsuk is végre a határozatokat. A lelkesedés jó dolog. De még jobb, ha ezeket a határozatok beváltásánál is érvényesítjük.

Next