Kassai Ujság, 1919. július-szeptember (81. évfolyam, 119-190. szám)
1919-09-12 / 175. szám
XJK3SOS 1. évfolyam. Kassa, 1919. Szeptember 12. Péntek POLITIKAI NAPILAP:•* täug&ttvest** PtarrcAw. szám, Founzwie. D* KÖVES ILLÉS 175. szám ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Helyben és vidéken: egész évre 96 korona, félévre 48 korona, negyedévre 24 korona, egy hóra 8 korona. Egyes szám ára 40 fillér. Románia megtagadta a békeszerződés aláírását. Kelet-Európa egyensúlya veszélyben. — A kisebbségek hathatós védelme. Szakítás az ántanttal. — Rekvirálások Magyarországon. — Kész a magyar békeszerződés. Paris A román kormány a jelen pillanatban már meghozta azt a határozatot, hogy nem írja alá az osztrák békeszerződést. E visszautasítás okai és következményei egész Kelet- Európa egyensúlyát fölboríthatják. Van ugyanis a szerződésnek egy pontja, mely a nemzetiségi kisebbségeket illetőleg úgy Romániára, mint Lengyelországra, Cseh-Szlovákiára és Jugoszláviára meghatározott belső törvényhozást erőszakol, pedig szerintük ez egyedül és kizárólag az ő saját belső ügyük. A román kormány azt hiszi, hogy elegendő bizonyságát adta annak, hogy respektálni óhajtja a nemzetiségi kisebbségek, különösen a zsidó hitközségek jogait. Ennek dacára a népszövetség fenn akarja tartani magának az ellenőrzés jogát Románia idegen nemzetiségű polgáraival, azaz A Bratianu kormány a békeszerződés aláírása megtagadásának okait három pontba foglalja. 1. Nem egyeztethető össze Románia érdekeivel, hogy mint azt tőle kívánják, vaktában aláírja azokat a feltételeket, amelyeket rá akarnak kényszeríteni saját területeit illetőleg. 2. Románia nem akarja kötelezni magát oly törvényhozás létesítésére, amelyet később esetenként nem volna módjában megváltoztatni. 3. Románia nem akarja két kategóriába osztani polgárait, hogy legyenek egyrészt tiszta román alattvalói, kik tisztán csak a román hatóságok védelme alatt állanak és másrészt idegen nemzetiségű polgárai, kik a népszövetséghez felebbezhetnek azon nemzetek közvetítésével, ahová tartoztak, vagyis Ukrájia, Magyarország és Bulgária révén. De a kereskedelmi szerződést és a transit kereskedelmet illetőleg is alá kellene Romániának vetni magát a népszövetség akaratának, ami pedig elfogadhatatlan. Bratianu lemond ugyan, de belpolitikai okok miatt, mert nem akarja nagy befolyását most érvényesíteni, mikor először lesznek megejtve a választások az általános választójog alapján úgy Romániában, mint az általa bekebelezett területeken. Helyét Ramnnciano Manolesco-nak adja át, ami a külpolitikát illetőleg nem jelent változást. Románia szakítása volt szövetségeseivel beláthatatlan fontosságú. Különösen Franciaországot érinti érzékenyen, aki a Magyarországgal folytatott legutóbbi tárgyalások folyamán minden igyekezete dacára sem tudott ellenállani az amerikai pressziónak és támogatnia kellett azon határozatokat, amelyek a román közvéleményben oly óriási felháborodást keltettek E közvélemény például nem tudja megérteni azt, hogy miért tiltsák el attól Romániát, hogy Magyarországon rekviráljon hadserege részére, holott, épen a magyarok provokációja miatt kellett új háborúba bocsátkoznia. Ha a franciák követelhetik Németországtól, hogy a rajnai csapatai kiadását fedezze, hogyan kívánhatják Romániától, hogy saját költségén tartsa el hadseregét Magyarországon, míg nála oly élelmiszerválság uralkodik, hogy egy kiló kenyér 15 frankba, egy tojás pedig 5 frankba kerül. Paris. (C.T.K.) A magyar békeszerződés majdnem teljesen elkészült. Nehézséget okoz azonban az, hogy nem tudják, kinek nyújtsák át. az ukránokkal, a bolgárokkal gyárokkal szemben és a ma- I Aláírták az osztrák békeszerződést Középeurópa folyóvizeinek hajózása Anglia kezében. A „New-York Sun“ jelenti, hogy Károly excsászár, kinek birtokában a Dunagőzhajózási Társaság részvényeinek csaknem &t fele volt, eladta minden ily j részvényét angol érdekeltségeknek s helyettük angol értékeket vásárolt. A lap szerint ez az első lépés annak az angol tervnek a megvalósításához, hogy Anglia kezébe kaparintsa nem csupán a Dunán, hanem a Rajnán s az Oderán is a folyóvízi hajózás fölötti ellenőrzést. St.Germain: Szept 10-én d. e. aláírták a békeszerződést Ausztria és majd valamennyi entente állam. Az aláírás alkalmával Clémenceau a köv. beszédet mondotta : Kancellár Úr! A tárgyalás be van fejezve és megegyezésre vezetett a szerződés megállapítása tekintetében a szövetséges államok és Ausztria között. E határozmányok az előterjesztett szövegben benfoglaltatnak. Aláírtam egy okmányt, mely bizonyítja, hogy a szöveg egyezik az Ön által ismert szöveggel. A szövetséges államok nevében felkérem Önt az aláírásra. Ezután dr. Renner aláírta a szerződést. Utána aláírták Amerika, Anglia, Franciaiország, Itália és Japán meghatalmazottai, ezek után betűrend szerint a kisebb államok, kik közül Jugoszlávia és Románia hiányzottak. A távollétről hivatalos megjegyzés nem hangzott el. Cseh-Szlovákország nevében dr. Kramarz és dr. Benes, Lengyelország nevében Paderewski írta alá a békeszerződést. A németek elpusztították az átadandó Zeppelineket. Páris. A németek elpusztították azt a 12 Zeppelint, amelyet a békeszerződés értelmében át kellett volna adniok a szövetségeseknek. Ez újabb árulás bizonysága annak, hogy annak idején a Scapa Fionban átadandó 8 német fllotta elsülyesztése is tervszerűen történt.