Kassai Ujság, 1919. október-december (81. évfolyam, 191-267. szám)

1919-10-18 / 206. szám

oUlai émetausztria pénzügyi katasztrófa elült Nyugatmagyarország ön­­álló tartomány lesz Renner kancellár beszéde. Bécs, október 14. A tartomá­nyok hetedik konferenciája má­r kezdte meg ülésszakát Renner dr. kancellár hosszabb­­ beszédben közölte a konferen­­­­ciával, hogy a két koalíciós­­ párt között az alkotmány alap­elveire nézve megtörtént a leg­­­teljesebb megegyezés. A kor­­­­mány alkotmány­tervezetet fog­ kidolgozni, amelynek főbb el­veit karácsonykor közölni fog­­­ják a konferenciával Német- Nyug­a­tm­agya­ror­szá­g a több­ tartó hiánnyal egyenlő­­ jogú önálló tartomány lesz. Az alkotmánytervezetet valószí­­­nűen a tavaszi ülésszakon fog­ják tárgyalni, s a nyári ülés­­­ aeak vagy legkésőbb az őszi­t fogja második olvasásban első j­gadni. Ausztria szövetségi állam­má alakul át, amelynek tagjai­ az egyes tartományok és Bécsi városa lesznek és valamennyi­ önkormányzati jogot kap. Löwenfeld Kuss közélelme­­­­zési államtitkár ismertette az­ élelmezési helyzetet Felhívta a­ tartományok képviselőit, töre­ked­jenek arra, hogy a mező­i ,gazdasági szö­ve­tségesek nagyobb­ buzgósággal teljesítsék köteles­­­­égeiket a gabonaszállítás dól­j­­ában A konferencia rátért ezután az állam gazdaságpolitikai cél­jainak tárgyalására. limner kancellár rámutatott, hogy annyira elfajultak az álla­potok, hogy ma minden tarto­mányban más pénz­rendszer van, mert a koronának minden tartományban más más mértékű vásárló ereje van. A tartomá­nyoknak be kell látniuk, hogy magatartásukkal idővel katasz­trófába döntik önmagukat. Sem­­­­mit sem használ nekik még új külön kormány sem. Ha nem­ változtatják meg mostani poli­t­ikájukat, nem­ érdemelfk meg azt a szabadságot, amelyben ma­­ részü­k van. Nem igaz, hogy a ta­rtományok élelmezik Bécset é­s hogy Bécs városa sorvasztja ez ő erejüket. A szónok vétene kötelességei ellen, ha nem mon­­dana meg nyíltan a tartományok képviselőinek, hogy a közigatás mostani állapota idéz elő, amelytől katasztrófát meg­­ kell védeni a tartományokat és az egész államot. Olasz-fiumei divízió.­ ­ Split (Spalato), október 16. (CTK) D'Annunzió az összes katonaságot Fiuméban egy úgy­nevezett olasz-fiumei divízióba egyesíti. Titoni Párisban. Paris, október 1«. ■ (CTK) -Tit­­ioni d­á Párisban­ érke­zett és magával hozta Itáliából a­ rati­fikált versaillesi békeszerződést. KASSAI ÚJSÁG Titkos fegyverszállítás Fiumén­a A fiumei kérdés. (Cl K.) Washington október 16 Az „Universalu c. lap a britt államférfiakkal folytatott, inter view-t közöl, melyek szerint D’Annunzio kénytelen Fiumét kiüríteni Nagyon, lehetséges,hogy a D’Annunzio ellen való erősza­kos­ fellépés Olaszországban pol­gárháborút idéz elő Az olasz kormánypárt azonban elég erős arra, hogy a kormány­­ támoga­tásával a békét megóvja.­­CTK.) Hetim, október 1ő Fiu­mei távirat közli, hogy D'Annun­zio súlyosan megbetegedett és kénytelen lesz Rómába orvosi vizsgálatra menni. Lehetséges, hogy itt csak leplezett elvonu­lásról van szó, hogy ily módon hagyja el Fiumét és jó hírét megőrizze. A krumplikérdéshez A románok ki akar­ták rabolni a magyar Nemzeti Múzeumot. Váltósnak as idök. A régio eléggá iíoésatt yjledai: a krumpli ma már köz­íaeratfitoek örvend és a hegye«, vídé­­*ak sódig húzta* ükiiite.a asmseti eledele .me.racionális — hegy r.a mondj­uk — csemegévé lépett elő abból az egyszerű okból, mert nincs, vagy csak kevés va u bsiMe. Békésdűber­­t Jsiuoplinak inkább a szesz­főzésnél volt­­ flleokesége, asztalra vejni kávás karait belőle. Szinta úgy látszott, Kolumbus cam is csinált va­lami nagy fát az emberiséggel, hogy átültette az őt világból Európába. Aztán befitott a táború, a konjur­k­­turák nezevészeti diadala , a krumpli, burgonya, sima, „gruja" rögtön nagy szerep­et vállalt A hadakozó embemk — aaert mám asm kaptak a­ ani — esővíz­ben főatéis meg a csaj tóban én azon mód 8'c­tík píazmasan, aáresaa Na, per 3 se i sonka, ik.ir na­­gyább nem ne­kik jutott. Itthon is kasdott fogyni a földi alma s as embo­eit iedsanraássokiak. Persze, ebből magiul aa lett a baj, hoey oda kínte korosabb jutott, de hála az Ég­nek, volt kcm­­pU föld elég az ellensé­­ges voöálak között. Nem egy viláii tett igazi mgí­já­s gyomor és a krumpli volt, csak azért mert az a főterep krum­pl földfáin kotorászó allatságok egy­másra találva, nem egymás bőrére pá­lyáztak, hanem­ a zsákmányt, a krum­­i sírt féltettófe egymástól és tulajdonké* pasa, ezért sgyalták­­al egymást. Valóban ha krumpi nem lett volna, akkor a háború mentén meg­szűnt volna és nem fölözünk, ha azt állítjuk, hogy a jövőben köte­teket fognak összeírni okos gene­­rálékterek a burgonya hadászati jelentőségéből. Most már a krumpli­ja fogytán var. Bék­e hát t s­egédne, enyelgő hanggal, kies a burgonya hiánya miatt fő a ha­tóságok feje és te család apák feje, mart nincs mit elrakn télied a pin óiba, hagy ennivaló tegyav. Kas»án síkos krumpli. N m oj ke ista a» * dal. Da hát h» sincs, pó ölni «eil valaraivoi, mert a , min cs“ csel 44m. iant# m&gröccvi m eddigi krumpli íveitől aosu ?yis »egtéguit gyomrosat. A­­v<Sroe bíbtssl c hajtja pótolni a ímum­it, En s pótlást már érik *:vál* tosaioaság kedvéért u óhaj­tanak, azon* b«L nd­disén hisszük, hogy az elsgande m§r*An pólás több lehalna, mint iste­nea szándék Szinta kilátás van reá, hogy az utolsó özem krumpli, mint ritkaság, esetleg spíritekban * múzeumba kerül. Akkor aztán adieu.. i..*uBJ4iM­.áagoa, krumpli nudli, nagy »­.l*i*yö?Ó és tambur 9WUŰ .. . »dtóaa cnircdia, ■ ami krumpli íróit Wem autóad mán, esek egy szép klem' •' . i-i ' ■* A' iaöijí* -tójin««;* +- ha .< lesa -* még-íw ■ IákéT, '■ ■ [UNK] mért’ * bah torta ifaséit inat jciiw* i^del. *. Konfliktus ást antant«* misszió és a románok között. — Az antant meg*­­ akadályozta a ra­blást. A románok tervbe vették, hogy a msffy&r Nemzeti Muzeum műsisosen­ mnegdázsmálják:' asoa címsn, hogy azok Erdélyből származtak, így esskhez nekik elvitázhatstleo joguk val. Amikor g idi'áDoknak ezt a­z érvét a budepea­i antantmisszió megtud­ta csigoru utaeri­tást adott is a román katonai pszsocs- Boi sági­ r.k, hogy « museum mű­góeséshez hozzá ne nyúljon, s míg egy bizottság meg nem fogja állapítani, msanj íbeo jogos a románoknak a ma kívánsága, hogy a i kiesek, egy része íz­e birtokukba kerüljön. Néhány nappal ezelőtt B&ndboltz generális, az amerikai misszió viselője, arról értesült, hogy % amánok henyo* mailek s muzeum épületébe, shonnan a műkincseket el akarták vinni annak ellenére, hogy ezt az antant bizottság megtiltosít. Baíidfcolíz tábo­rnok, Loree tábo­rok, vezérkari főnök, és egy katona kiséretesetn azonnal a nemzeti múzeumba ment,­­melyet román katonák tartottak megszállv­i. Itt megállapitotta Bead­­holtz, hogy Serbescu román tábornok több román tiszttel együtt a múzeum épületében megjelent és megbecsül­hetetlen értékű műkincset akart a már ott lévő szállítókocsikon a a múzeumból elvinni, a muzeum igazgatójának pedig, sít a museum kucigit nem akarta a romi­­­soknak kü­ldni, Diamsadi főmegbízott nevében rendeletet adott át, amelyben a műkincsek rekvirálásáról intézkedik. A románok akkor avval a kijelentéssel távozik, hogy tiéenap kikény saeritii: a museumba való behatolást és muzsumot romé« katoosi őrség fel »­ ügyelte alá helyeziás. Bindholts tábornok ekkor roagáltoi. vatta a museum ku’osait ás egy írást hagyott fasírt, amelyben kijelenti, hogy az antant bizottság a museum összes kincseit védelmébe vette és a kulcsokat is biztonságba helyezte. A múzeum összes bejáratait sm Isps csérülte é­s minden ajtóra a következő cédulát szegezte ki: „Ezen ajtó az antant bizottság ren­deletére záratott be. Bandholtz, elnök." A pecsétre Bandholtz az amerikai állam pecsétjét ütötte. A Barbsscu tábornok által AtadoUipin­deletet Madarescu tábornok és Diama­sdi miniszter ír­ák alá, akik kijelentették, hogy­­ eljárásukért vállalják a felelős*­­séget. ,i­> .. ...... trr ., Amint’ ériasülüukv . »­ románok addig mm m­ed­ek »»pQBsőtejitt­ieHéjPhJ, • múzennl épület óba be h «tolni. Ostfobiar T­üköirdarabok. * * (BÁLINT DEZSŐ ÉS ÚJSÁGÍRÓ t­ARATAI) Becsből kt*pjuk a hírt, hogy Bálint Dezső, a Royal Orfeum 46 éves igazgatója, az osztrák főváros valamelyik orfeumában veronállal megmérgezte magát és meghalt. Bálint Dezső pályáját mint újság­író kezdte és halála után meglehető­sen nagy vagyon maradt utána: húsz ház, tömérdek ékszer, pénz, mű­vészi tárgy, régiség stb. Mindezt azonban nem újságírói mivoltában szerezte meg magának, hanem néha két­es értékű­, de mindig jövedelm­jzi üzleti vállalkozásaival, még a hírhedt bártfai játékbarlang alapítása is az ő nevéhez fűződik. Bálint Dezső pályája azt mutatja, hogy a gazdagsághoz vezető ut olyasa­­t meredek, hogy négykézláb kell,rajta ■ mocskon, szennyen, pocsolyán kérész i­tál mászni annak, aki­ el akarja ,érni. Hány, de hány vagyon keletkezése és megszerzése hasonlatos Bálintéhoz. Csakhogy szerencsésebbek mint Bá­lint Nem függött állandóan rajtuk a nyilvánosságnak a szeme és így­ va­gyonuk története soha el nem fed­hető jótékony homályban marad. De Bálint meggazdagodását volt, tisztes­ségben koplaló barátai, az újságírók irigykedéssel vegyes gyűlölettel szem­lélték és míg élt Bálint tudott nyel­­vükön beszélni, hát hallgattak. Meg­halt, most kéjjel boncolgatják izekre vagyonának minden garasát. Undorító mindkettő. Csak azt nem tudom, melyik undo­rítóbb : Bálint vagyon­szerzésének módja-e, vagy az újságok erkölcsi öklendezése? (—r.) Románia nov. 5-én választ Erdély, Bánát, Buko­vina és Beiss­ sa^ábia is részt vesz* nek a választáson. •A román kormány hivatalos lapja, a „Minitersi Official“ a kormány ren­­de.letét közli az uj ptrlsmenti választ iáeckra, és ebből a rendrierből eoyutai mestsim­erjük as ui román választói tör­vény alap vonásé»­ is. E rendelet szerint a völaaatik va­rgia a román királyság m­indsc nagykorú polgára, beleértva Erd sly, Bukovina, Bes ?zsrábia és a Bánát lakóit is, további Magyarországnat mírdison to­b.letik­, amelyek Romárió­­hoz csatlakoztak, res«tvelmei a no­vem­ber 5, 6. es 7-éu tspandő választások’ nál. »» AítaíénoB. egyenlő, titkos választó jog alpján, a rendelet szerint minden 39.000 főnyi választópolgár­ság utan egy képviselőt szabad vala ésstani, *­­ ha ezenban val amely, városban 20.001 sjavara­ná nagyobb törsdék mars fean, agy ezeknek is joguk van egy jelölt«i áílu­sni. M ndazok a választók, skik négy vetedik évük«*', betöltötték, reastveaÁjei a Kovooiber 10 én ás 11 én tartandó v szenátorinlasztalokon, és pedig minden 70 000 választóra esik egy jelölt. ' * A bukaresti, kolossvári, peraovici i js#ays egyetem tanárai november 12 - a rangok sorából mud­ a egyetem alá agy- egy­­ szenátort fogask választani. A roman parismann december 1 jén tartj majd első ülését. Negyedízben történi és most, hogy az alkotmányozó gydH válaaa áeait korpidavváltaág' miatt < ránd­elí hitaszáem­éa vt az , hogy, f ;ftÜS|tiM!l <!?delwn h­eaau hónapok óta .art.

Next