Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)

1920-02-21 / 43. szám

S. »USaf Semmi ok sincs arra, hogy a kormány erről ne beszéljen nyilvánosan, azért kénytelenek vagyuk a szomszédnak kijelenteni, hogy védekezőik, de készek leszünk Budapesttel egyetértésre lépni, mihelyt a dék kCríst Magyarország aléLj«. A magyar békekonferencia rettenetes »is tisztikít hoz fel annak igazolására, hogy a békekötéssel igazságtalanság éri Ennek ellenében konstatcion, hogy a delegációnak azon állítása nem felel meg a valóságnak, mintha Állásunkban egy millió magyar lenne Az időküzi összeírás alapján álluutatjuk, hogy Szlovenszkón és a Kárpátalj. Auszriában megközelítőleg 60Q.000 magyar van, de ezek közöl is több mint 125 ezer jelentéktelen szigetek gyanánt a szlovák erőteteken fekszik és abban elvész Konstatálom azt is, hogy a 125 ezer magyar tulajdonképen szlovák, csakhogy eddig trig sem határozták el magukat, hogy szlovákoknak vallják magukat és ezek az erőszakos magyarfeációnak a maradványai. Ez a szám így 500 ezerre apad ez egész Szlovén Eskén. De még 500 ezer magyarról sem lehetettsogosan beszélni. Szükséges hangoztatni, hogy a párisi egyezmény részvételőt is nehéz áldozatot kíván, máért több mint 360 ezer szlovák testvérünk magyar területen maradt. Ezzel megfelelő arányban vagyunk rekompenzálva. Megállaotom, hogy némely magyar területet gazdasági okokból csatoltak hozzánk. Dr. Wlassics kiásé magyar jogász a »Pester L’cyd* ban statisztikát tett közzé, amelyben rengeteg okot hozott fel, hogy miért maradás meg Magyarország integritása és bizonyítja, hogy Magyarországnak termés ittas tufája van. Benes miniszter erre vonatkozólag konstatálja, hogy a háború megmutatta, miszerint a természetes hetétek nem irányadók. Egész sor állam van, melyeknek nincsen és nem is lehet természetes határuk és mégis egészen jól élnek. Fontos argumentum az az álítás is, hogy, mint mondják, Magyarország a mostani hsürok között nem existélhat. E* is* még hamis betlitás, mert konstatálnunk kell, hogy Magyarországnak az összes volt osztrák b borgyár földek között a legtermékenyebb földje van és hogy ha a mostani magyar államnak nincsen ipara, mi ennek ellenében azt mondhatjuk, hogy nincsen termékeny főidőnk. Arról van szó, hogy a magyar állam a jövőben lojálisan és korrektül viselkedjék szomszédával szemben, mert ga?.d:vs*g? és prüfilisi közösségbe!) csak így lehet vélnie möödni. A magyar delegáció népszavazást kér a magyar koronától elvett f Vd Arc. Ért határozóiig vissza kelll tanitanom. E kívánság már es s fa ezért nem őszinte, mert ígyidejüleg Magyarosság integritását kívánják és hivatalosan készítenek ez ügyben propagandát. Ez a kérelem arra számít, hogy bizonytalanságot és felfordulást idézzen elő egér. Közép Európában. A nemzetközi helyzet bizonytalan. A my £r#k tehát úgy gondolják, hogy ezen bizonytalanságot és felfordulást még tetézik, hogy általános krízis ált elő Ami azt illeti, hogy a szlovákok, rumi nők is népszavazást kiásnak, kénytelenek vagyunk megállapitani, hogy a szlovákok és ruminok közült egy sincsen, aki azt kivánná legfeljebb, ha áruló jeh iekáékat nem tekintheijük szlovákoknak és az ilyet szlováknak senki sem fogja tekinteni. Szükséges még azt is holgozhtni, hogy a magyar államban a kisebbséghez tartozó lakosságot a magyar sovinizmus üldözi, országunkban ellenben e tekintetben is igazság van. Ami a Kroventzkói selyzstd iiSel, tudják az unk, hogy mi volt Solovenszkón » magyar rezsim alatt és mi van most. A kormány minden lehetőt megtesz hogy a szlovák népnek mindent biztosit««, főleg nemzeti és iskolai ügyben. S obár min’siler a legbeíiatóbbia ezen fáradozik. SlovetwzWn eisz szlovák iskola van. Kormányunk blké a poltikét követ és ezt akarja a jövőbek is követni, a magyar kormánnyal kész megegyezésre jutni az összes kérdésekben. De azon módszer:ki, melyk a háború előtt divatosak villák a platikáfa?, be kell fejezni, mert ha ezt Magyarország rém teszi, újból krízisek állnak be és ei lenne a magyar nép katasztrófája. Kormányunk úgy akar velük élni, mint a többi szomszéd. Minden törvény» esz* költél fogunk védekezni, hogy a magyar p 1ldla ne kerüljön oda, ahal volt a régi rezsi nlatt. Hogy milyen lesz politikánk a jövőben a magyar szomszéddal, hcngsúlyozom, hogy a szövetségeseikdig eléri -e, a külügyminisztérium a békedelegációval és az építő poltikában möködik végtelen energiával , öm nem konstatálom, hogy más ügyekben a dolog lényegére vonatkozólag teljesen egyetértünk Szövetségesekkkel és ezt a pol»ciót a szövetségesekkel Magyarországgal szemben a jövőben is követni fogják. Hogyan lehetne az élelmiszerkrizist enyhíteni ? Baross Béla, a K.ss&s Konatom igazgatója az élelmiszerkrizis megoldásáról még a követksziket mondotta: — Hogy miként lehetne ma ezen az áthatísa állapoton segíteni, azt kissé nehéz megmondani. Eid g ujy mis —amint már jeleztem — csak a nagygazdaságból vitték el a terményeket, a kisgazdákhoz nem mertek hozzányúlni. Mi tehát csak a kisgazdáknak elrejtett, vagy még megmaradt terményei állhatnak rendelkezésünkre. A kisgazdáktól monban csak a keizigorúbban kiresztülritt rekvirálással lehet valamit kicsikarni ö illatén megvallva, valami nagy eredményt ettől ne m in bttunk, mert a terményt a kisgazda úgy el tudja rejteni, hogy ezer caecharrel sem lehet feáakadni Másrészt meg a legnagyobb valószínűség szerint agh értékesítette már eddig Brazes terményeit és nem várt arra az időre, amíg tőle vagy elveszik, vagy mi, míg jobban fölmegy a termény ára. A kisgazda ugyanis nagyon jó; tudja, ha a termény ára míg Jolin fölmegy, akkor a közszükséglet, a hiány is mind nagyobb lesz, már pedig akkor igazán nem marad más hátra, mint tőle elrefovirálják a gondosan őrzött terményt. Erre a kisgazda nem várt. Oitobi ü lett volna, ha ennyire sp.ku ii terményével. A helyzet tehát vigasztelni atatia a ttl szomorú A mi malmunk íjait például cink 8 viggos terménye v«is őrlésre, süsi végtelenül kevés. —: Brodes körülmények között Szlo* V2nszké lépes mrgét gaborával ellátni. Bevinilre nem szőrű’. De erősen hargíulyosok, hogy csakis Solovensskőnak elég az, ami it terem. Mi Csehországoi, M ínrasmágor és SíüédB nem vagyunk k * poses elliini Amit inne n kivinnék, az már hiányt jelen’. Exportra nem vagyunk bereidme. Gazdaságilag legjobb termő vidék a Vig és Nyitra folyók vidéke. Abisjármegye is kitűnő terület, de a legtermékenyebb részt nem Sslovesmkó kapta. Ez ért terméssel mindenki meg lehetett ti igédre, mert itt a« 78 mázsás volt a termés. — Mindenesetre tellkes az a kérdés, ha nincs gaboanemű, akkor mivel tehetne az élelmet pótolni Legelső torban burgonyán gondolok. De hát mindenki futja, hujy a burgonyatermés az idán nagyon sovány volt. Igen igen gyenge. Emellett drága. A város például kénytelen volt horribilis áron: kilónkint 52 fillérjével eladni. S ez a burgonya is piciny, sáros, rothadt és isetlen volt Még mai legnagyobb része a váró* nyakán van, seft^gyiem tud t’le magszabadu’ni . A második cikk, ami kenyérpóló- ként szerepel írns: hüvelyes vetemlryek. Ezeket sísb Ediereíksddem tárgyává tették Siettek is a hamar milliókhoz jutni akiró kereskedik ezt kiaknázni A babnak, lencsének, borsónak, kölesnek az árát irlézstosan fölverték 13 —15 koronára. Megjegyzem, én nagybani frakól beszélek, hogy Ácsi be hogy ment, nem tudom Tavaly babot lehetett még a városnál 1 , 50 fillérért kapni, mi egész vagyonba karalás amellett nincs, mert a kereskedő világ e’rejtette, s zárni t az esetleges életemhíínyre, hogy még jobban fölverhesse mndezeknek az árát. — k szegély tip tehát nem láthatta e melt hüvelyesekkel, mert nem gőzte fénzzel, ezért teljesen készülőként talál ez az élelemhiány ralibé okit: egyeseket épen ugy, mint a kormányt. A szakszerüség hiányában szenvedő5? gazdálkodna ide juttatta az egész országot. — Külföldi segiségben egyáltalában nem lehet tzni, mert ez az állapot nemcsak Srioenteken van meg, hanem egész Csehszlovákiában. Ha lelát valami ételem érkezik kölföldről, az Prágán keresztül nem megy. — De a külföldi segítségben már csak azért sem lehet bízni, mert a Mlföd hasonló szororgatott hlmzetben van. A roppant nagy munkáskézhiányt, a háborus pusztitásokat, a hajóknak elsülyesztését mind :n!IH megérzik, Óit is vetette Ramszadía^ a földük, de még az ellenséges feeiér mist is nagyszennyiségi terra ér yt tart lekötve. — A béke idején a nagyobb gabotatermő vidékek körülbelül így látták el a többi nem gabonatermő országokat. India és Ausztrália éngüába ssíiutott. India l ftfönben is inkább dzserme talaj, mint A közigazgatási reform irta Dr. DVth Gyula I. A legkitünőbb irkűtaéig nem ér semmit, ha piscs mellette egy Jő kite igazgatás, amely a papiroson szépen megalkotott elveket a mindennapi életben is megvalósítja. E tételnek az Igazsága ma már mindsr kétségen felül áll, elismerték azt a jogtudőock, a pabüciatik és a gyakorlati közigazgatás emberei is, de mindenek felett megmutatta azt az élet, s közelmúlt tepairitiatei. Hiszen a legutolsó idők társadalmi, gazdasági és nemzetiségi bajait sokscor a rossz, apártoskodó közigazgatás okozta. Az is kétségein felül áll úgy az elméletben, mint a gyakorlatben, hogy a jó közigazgatássok egyik elengedhetetlen követelménye, hogy azt ne tisztára hivatalnokok, beamterek végezzék, olyanok, akik a népet sem is temerik, esetleg beszélni sem tudnak a nyelvér?, továbbá hogy ne történjék a közigazgatás kéz tán felsőbb, hatalmi narancsra. Akkor lesz a nép érdekeit és kívánalmait kielégítő a königazgatás ha az a nép részvételével történik, ha a közig«« gstáncok egyes funkcióit magára » társadalomra, s lakosságra bízzuk. Tehát ha a közigazgatás végzői nem csupa életidegen bürokraták, hanem ügyvédek, orvosok, kereskedők, iparosok, töld növések és munkások st. szóval a társadalomnek minden rétege részt vesz benne, szóval minden arra éret állampolgárnő, — még pedig úgy, hogy ezért nem a dja fel előbbi munkáját, hanem olyan mértékben vesz részt a kőzigazgatágban, aminő mértékben azt képességei, elfoglaltsága és az ezt szabályozó jogforrások megengedik. A jó közigazgatás további követelménye még, hogy a nép az őt legközelebbről érdeklő ügyeket jogilag önmaga szabályozza, azaz hogy önmaga vegyen részt a jogforrás alkotásában (szabályrendeletek útján ) Mindezek együtt jelentik a társadalom szabad részvételét a végrehajtó hatalom gyakorlásában, illetőleg annak egyik ágában a közigazgatásban. Neve pedig önkormányzat. Alkotmányos szsfcsdág a nemzet élete. Önkormányzat a nemzet igazi Heti, —• capírdtt egyik kiváló tudóinak (Bancz Ignác), És valóban nem sokat érnek az alkotmányban biztosított legszebb emberi és szabadságjogok, ha a malit az easter személyes •zabadeái«, helyváltostatas? teebadsága, lakásácsk szentsége stb. t<iocí biztosítva, vagy hiába hirdet valamely állam demokráciát, ha a húshoz, liszthez meg cukorhoz csak a hockerek idős és he* dimilliomosok jutnak a nép széles rétege pedig legfeljebb a cédulához. Ha körülnézünk Európában azt látjuk, hogy azok az államok, amelyek ben igazi önkormányzat létezett, a legvirágzóbb, legboldogabb államok, így Anglia és Hollandia, továbbá Svájc. Olyan kultúrintézményeket s igazi boldogságot, megelégedettséget még nem tapiztaltam sehol, mint a svájci városok egyik legtipikusabbjában, Sankt- Giltenben, továbbá Graubunden kantonban. Hosszidalmas volna azonban fejtegetni az igazi önkormányzat előnyeit és leírni annak különböző helyeken történő megvalósulási módjait,. Kiég a bürokratikus közigazgatás hátrányait Hlusztráljom azzal, Itt hivatkozom a osztrák beamfor közigazgatásra. Magyarországott az önkormányzat évaeizsddi fejlődte ertdssány*. A mohácsi vész után az országrészekre szakadván s a tntejdbatecpsai Magysrorg*ág a Habsburgok uralma alá jutván, az önkormányzat szerveiben a vármegyékben vosult meg a cím*eti élet, a sok elsyoncás, hadügyi és pénzügyi zaklatás ellen a vármegyék szolgáltattak védelmet , egyúttal fejlődött bizonyos liberális teány, amelynek eredménye volt az 1848-ss átalakulás. ISIS ig a vármegyék, mint önkormányzati testületek méltán betöltötték hivatásukat. 1848, illetve 1867 után azonban nem tudtak alkalmazkodni a kor szelleméhez, követelményeihez, úgy hogy i maradiak lettek. Jak Hogy azokban a vármegyék nem tudlépést tartani a haladó korral, annak egyik főoka az volt, hogy az 1870. évi 42. t. c, valamint az 1886. évi 81. t. cikkek megnyirbálták, sőt csak nem teljesen elvették a vármegyék rabsmisynti hatáskörét.