Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-07-01 / 148. szám
2. oldal magyar, német, szlovák és ruszin nyelvűek legyenek-Schlossert(Késmárk): A munkások vezetői azok, akik széthúznak l ők csak beszélnek egyesülésről, de nem végzik azt. A javaslatot azonban elfogadja. Szilágyi, Taussik, Simon és Surányi záró szavai után a javaslatot elfogadták. A kongresszus befejezése után pár száz ifjúmunkás az Internazionale éneklése mellett, vörös lobogók alatt vonult végig a Fö utcán. új témái az új Jeruzsálem. Egy svájci teológus, aki ez idő szerint a Szentföldön jár tanulmányúton, érdekes tudósítást küldött egyik svájci lapnak a mai Jeruzsálem állapotairól. A város maga nagyjában olyan még, mint volt a háború előtt. A legjelentősebb újitái egyelőre még mindig az, hogy a városnak jóízű ivóvize van, amelyet az angolok vezettek be ideiglenes csővezetékkel a hegyek forrásaiból a városba. Az utcák porosak és rosszul kövezettek még mindig, mint voltak a török uralom alatt, az utcákon azonban egyre több kocsi és automobil közlekedik. Egyébként azonban nem sok jel vall ma még arra, hogy Jeruzsálem egy alakulófélben lévő ujj palesztinai államnak a központja és fővárosa. A háttérben azonban folynak már a jövendő előkészületei. Jaffáblól, amely a török Palesztinának első városa volt, átköltözőben van már Jeruzsálembe a jaffai zsidói közigazgatási szervezet. Ez nagyszámú hivatalnokcsalád bevonulását jelenti Jeruzsálembe, ahol szintén igen hagy a lakásínség. A cionista központi bizottság ennélfogva azt tervezi, hogy sürgősen megépíttet 500 modern új házat teljesen európai berendezéssel. Uj Városrész lesz a Szkopul és az Ollajj lakhegye között az uj egyetem kiszermelt helyének a környékén. Ez az uj városrész lesz a magva, az uj fővárosnak, j A kitűnő építőanyagot a judeai hegyek kőbányáiból szerzik be. Tervbe vették a város forgalmi eszközeinek a fejlesztését is.A jeruzsálemi kereskedelmi kamara indítványára elhatározták, hogy nyilvánios telefonjhálózatot építenek ki, amelybe egyelőre a bankokat és üzleteket, valamint az era- j berbaráti és vallási társaságokat kapcsolják bele s később fokozatosan a magén cégeket is. Villamos vasút épitését is tervezik a városban és környékén mihelyt a fölszerelés anyagát megszerez j hetije. A középületeket villannyal világátják már ma is, de az utcákra még a keleti sötétség borul éjszaka. Az egyetlen világitó erő a hold. Dolgoznak azonban máris a villanyvilágítás fejlesztésén. Nemsokával villanylámpák fognak ragyogni az egész város utcáin és a B’ígánlakásokban is. Megindult a közmunka szervezése is. A kormány egyelőre nagy mosóintézetet szállított fel, amelyben több száz nőt foglalkoztat. Másfajta, közmunkaműhelyek berendezését is tervezik, mert Jeruzsálemben sok a munkanélküli és a munkakerülő, akit munkára kell nevelni és el is kell látni munkával. Nagyon megjavult máris a város közegészégügye. Amerikai zsidó orvosok és betegápoló testvérek dolgoznak dicséretes önfeláldozással az átalakított és az új kórházakban. Egyre-másra rendezik be a falvakban az új közegészség-ügyi állomásokat, amelyeket a zsidó ezred demobilizált orvosai vezetnek. A jeruzsálemi központ szigorúan ellenőrzi a vidéki telepeket. Palesztinában a közegészségügy javulását tartják a háború legnagyobb eredményének. A járványok az egész országban megszűntek s a közegészségügy úgyszólván európai színvonalat ért el. A »Haldassa«, a Vörös Dávidesilllag Egyesültet és a zsidó orvos-egyesület vállvetett munkájának köszönhető ez a változás. A jeruzsálemi kórházakban állandó betegápoló tanfolyamok vannak, amelyek egyre szaporítják az orvosok hasznos segédmunkásainak a számát és megvetik az alapot a készülő jeruzsálemi egyetem orvosi fakultásának a klinikáihoz. Jaffa, a régi főváros, amelyet angol társaság automobiljáratai kapcsolnak össze .Jleruzsálemmel, lassan egészen háttérbe fog szót mini az uj főváros mellett. tér Ka»**I OJmK« Az antant szigorú ukázai Németországhoz (CTi) A párisi német delegációnak átnyújtott 3 jegyzék közül az első a lefegyverzésre vonatkozik A másik kettőben a szövetséges kormányok kimondják, hogy a békekötés határozatainak egész terjedelme mellett kitartanak és ezek haladéktalan teljesítését kívánják. Elvárják, hogy Németország nem tesz újabb javaslatot a katonai feltételek dolgában, mert minden ilyen javaslatot visszautasítanak, ami csak az ügy késleltetését vonja maga után. A szövetséges kormányok felhívják a német kormányt, hogy a békekötés 211 pontja értelmében haladéktalanul tegyen előterjesztést s törvényhozásilag gondoskodjék a szerződés 170-ik §-a értelmében a hadianyagok idegenbe való kiszállításának betiltásáról követelik a népvédelmi osztagok feloszlatását és leszerelését. A szövetséges kormányok elvárják, hogy a hadianyag megemmisítését tovább nem halasztják. A jegyzék elutasítja a német kormány június 4-ről kelt kérelmét a katonai állománynak 100 ezer főre leszállítására vonatkozó határidő meghosszabbítása ügyében. A szlovenszkói dohányárusok sorsa és memoranduma A szlovenszkói dohány nagy- és kisárusok Pozsonyban alakuló gyűlést tartottak, amelyen állást foglaltak a kormány rendeletével szemben. Ez a rendelet — mint tudjuk — felfüggeszti az összes szlovenszkói nagy- és kisárust és egyúttal a dohánytőzsdékre pályázatokat hirdet ki. A gyűlésen elhangzott szlovák német és magyar beszédekben a tőzsdesek panaszt emeltek a rendelet ellen, egyúttal a következő memorandumot terjesztették Derer dr. miniszterhez. F. évi június hó 30-ára a Szlovenszkó területén lévő nagy tőzsdékre pályázat lett kiírva. Minthogy ebben az általunk rá nem szolgált intézkedésben szerzett jogaink m megnyirbását, érdekeinek veszélyeztetését, sőt exisztenciánk tönkretételét kell látnunk, állásfoglalásunk jogos voltát indokolandó, bátorkodunk a következő memorandummal fordulni miniszter úrhoz: 1. A csehszlovák köztársaság átvette, illetve elismerte azon törvényeket, melyek a magyar királyság idejében Szlovenszkón is érvényben voltak. Minthogy pedig a reánk vonatkozó rendelkezések eddig nem vesztették el érvényüket, sem megváltoztatva nem lettek, továbbra is érvénnyel bírnak, tehát érdekeinket illetőleg. Jogi elv, hogy megszerzett jogokat elégséges ok nélkül megsérteni, megnyirbálni vagy egészben eltörölni nem lehet. Ez csak határozottan bebizonyított esetben és csak akkor történhetnek meg, ha mindkét részről előzetes vizsgálat folyna le. A mi esetünkben azonban hiányzik eme eljáráshoz a legkisebb alap is. 2 A csehszlovák köztársaság tekintélyei számtallajni esetben nyilatkoztak oda, hogy állampolgáraik jogait tiszteletben tartják, mégpedig vallás és nemzetiségi különbség nélkül. Mindezekből következik, hogy jogainktól megfosztva nem lehetünk, mert nem szabad. Ez alkalommal bátorkodunk rámutani ama körülményre, hogy Csehország területén a dohánytőzsdei engedélyek revíziója nincs tervbe véve, márpedig mi a köztársaság szlovensziói állampolgárai ugyanazon jogokat igényelhetjük, mint annak más területbeli polgárai. A dohány nagytőzsdék az állam részére fontos külgazdasági tényezőket jelentenek, amennyiben a mai korlátolt forgalom mellett is 1 százalékkal, még a legkisebb nagyttőzsde forgalma is meghaladja az órdai millió koronát, ami viszont 80 nagytőzsdéknél tehát közgazdászati fontossággal bírnak, eddigi megbízhatóságukkal az állam részére csakis értéket jelentenek, miért is elsőrendű állami érdek, hogy azok továbbra is a kipróbált és megbízható vezetés alatt maradjanak, szolgálva ezzel az állam és közönség javát. 4. Bátorkodunk megjegyezni azt is, hogy nagy tőzsdék átvételéhez tetemes anyagi eszközökkel is kell rendelkezni, szükséges hozzá a megfelelő helyiség és szaktudás, mindezeket az ilyen eljárás megindítása előtt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ami minket illet, mi ezen követelményeknek eddig mindig megfeleltünk. 5.Politikait tekintetben ugyancsak min hozható fel ellenünk semminemű kifógás. Mi üzletemberek vagyunk kereskedők, akik kenyerüket becsületes munkával és nem politikával keressük meg, polgári kötelességeinknek kifogástalanul és kivétel nélkül eleget tettünk és teszünk és nem szolgáltattunk okot semmiképen ily értelmű velünk szemben tanúsítandó eljáráshoz. 7. A politikai fordulat idejében sokaknak közülünk egész raktárát kirabolták, tetemes kárt okozva ezzel, mely eddig nem nyert megtérítést. Sokan ezáltal oly helyzetbe kerültek, hogy azon esetben, ha tőlük a tőzsdei engedély most elvonatnék, családjukkal egyetemben a tönk szélére jutnának. 7. Katonai és politikai szolgálatoknak, dohánytőzsdei engedélyek ajádékozásával való jutalmazása szerintünk akkor lnne időszerű, amikor majd a viszonyok rendeződésével a dohányforgalom emelkedni fog. járni a gazdának, ha a gazdaságához nélkülözhetetlen cikkeket beszerezni akarja. A panaszos jogosultságát legjobban illusztrálja, hogy míg marhasó ára kilogrammonként 12 fillérre 90 fillérre, a pikóvast 3 fillérről 570 koronára patkó l 10 koronáról 8 koronára, kapr3 kor-ra 50 koronára, egy gazdasági épületnek befedést 4500 koronáról 63.000 koronára. S kőszén vanyonja 310 koronáról 7200 koronára szökött, addig búza mai ára még mindig csak 190 korona, ennek dacára az a közhellyé vált mondás hallható, hogy nincs jobb dolga a világon senkinek, mint a gazdaembernek. Az állam a termények zár alá vételét azzal indokolja, hogy az élelmi cikkek közkincsét képezik az államnak. Készséggel elismeri, hogy az éhbérért dolgozó fix fizetésű tisztviselő nem fizethet 10 koronát 1 kg lisztért, de viszont lehetetlen tűrni, hogy a hadimilliomosok, uzsorások, hatalmas iparvállalatok tulajdonosai hatósági támogatás mellett jussanak 3 koronás liszthez. A suszter vagy sz bó tetszésének megfelelő cipőt illetőleg ruhát viselhet, ellenben a mezői gazdasági termelőnek előírják, mennyit egyék, a konvenciós cselédek fejguotáját annyira korlátozzák, hogy a gazdát abba a megszégyenítő helyzetbe juttatják, miszerint a kialkudott terményt valósággal lopni kénytelen a cselédség számára Az őrlési kvóta bevezetését semmi sem indokolja, mert ha az állam beszüntetné azt a sok közélelmezési hivatalt, mely csak a gazdák nyomorítását szolgálja, annyit takarítana meg az állam, hogy bőven elláthatná a tisztviselői kart. Határozati javaslatot terjeszt a kongresszus elé, melyben sérelmesnek tartja a gazdasági termények zár alá vételét, amikor a gazda a neki szükséges eszközökhöz csak uzsora áron juthat. Az egyforma elbánás elve alapján a burgonyára és gabonára a szabad kereskedelem kiterjesztését kérik, de tekintettel a tisztviselők és szegényebb néposztály anyagi helyzetére, hajlandó a gazdaközönség búza és rozs termésének bizonyos hányadát ezen célra maximális áron átengedni. A mezőgazdákat illejőleg a mezőgazdasági munkásoknál töröltessék a fejkvótát. Szüntessék be az őrlési százalékot és vegyék a malmokat szigorúbb ellenőrzés alá, hogy élvezhető lisztet készítsenek. Ezen határozati javaslatot a kongresszus figyelmébe ajánlja a titkár és amennyiben elfogadják, úgy beküldik Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének, az összes zsupáni hivataloknak, a szlovenszkói gazdasági egyesületeknek, képviselőknek, hogy az zbEuj megyei szervezkedés rövidesen egész Szlovenszko gazdaközönségét felöleje. A közbeszólásokból és általános hangulatból megállapítható volt, hogy a kisgazdák nem nagyon erzik a tisztviselők nyomorát, szabat áron nem akarnak átengedni egyetlen búzaszemet sem, már a rekvirálás szót is vörös posztónak tekinti, azért Unger tikár kijelenti, hogy a határozati javaslatnak a tisztviselőkre vonatkozó részét olyképen ajánlja módosítani, hogy a szabad forgalom biztosítása mellett adjanak a tisztviselők és szegényebb néposztály részére bizonyos kvantumot, de nem készpénzért, hanem megfelelő értékű nyersanyag fejtben. Szilágyi Gyula lengyelfalvi plébános, ki Unger beszédét szlovák nyelven tolmácsolta a modo ilást olyfomán vélné megoldhatónak, hogy amint az állam a 20 koronás amerikai lisztet 6 K-ért osztotta szét a lakosság között, úgy szerezze be most is az állam a gazdaközönségtől méltányos áron a tisztviselők részére szükséges terményt s viselje maga a differenciát. Uger titkár a vita eredményeként leszögezi, hogy a szabad kereskedelem Columbus tojása lesz a kormányhatóság elől, de erős meggyőződése, hogy ha a terményvásárlást nem szokják békk közé fokozottabb erővel indul meg a termelés és mindenki élelemhez jut, aki dolgozni fog. A szervezkedés nagy fontosságát a szocialista szakszervezetek kiható erejével mustrálja, a tizenkettedik órában felhívja a gazdaközönséget a keresztény erkölcs alapján álló testvéri tömörülésre, mely minden politikától távol áll, pusztán a gazdaközönség gazdasági érdekért száll síkra. Óriási izgalmat keltett Jancsó csehszlovák légionárius főhadnagy, Srobár párti titkár felszólalása, ki dacára a szervezkedés kifejezett gazdasági inte*csomag, politikai térre óhajtja vinni a dolgot s a „Rolnicka Strana“ érdekkörébe akarja vonni a gazdák szervezkedését Egy vidéki atyafi közbeszól, hogy magyarul beszéljen, mire az erélyes légionárius keményen visszaszól, hogy csehszlovák köztársaságban élünk, tehát ne játszék az illető a fejével. — A politikai színezetű hang nagy konsternációt keltett az egész gazdaközönségben, (Itt a cenzúra 10 sort törölt.), • Szilágyi plébános és Unger titkár kijelentik, a politikai szervezkedést teljesen mellőzik» Gazdák tüntető nagygyűlése A kisgazdák szociális szervezkedése • Tiltakozás a terményrekvirálás ellen Mozgalom a gazdasági akadémia beszüntetése ellen Dacára az aratási munkálatoknak a kisgazdák szervezkedése végett egybehívott nagygyűlésen Abaújtorna vármegye kisgazdáinak impozáns tömege jelent meg tegnap az Uránia Színházban. Unger Artur a Gazdasági Egyesület titkára a gyűlés megnyitása előtt kifejtette, hogy a nagygyűlés egybehívására a kisgazdák körében felmerült panaszok szolgáltatták az okot. Üdvözli a vármegye részéről megjelent dr Benkó István főjegyzőt, a kongresszus tagjait pedig arra kri, hogy a tárgyalásoknál melőzzenek minden politikai színezetet, zárják ki teljesen az osztálypolitikát s pusztán a gazdasági közérdek vezesse elhatározásaikat. dr. Benkó István melegen üdvözli a nagygyűlést, melynek fontosságát teljesen átérzi, mert hiszen a föld hozadékában rejlik az állam fentartó ereje, a föld munkásai képezik az állam oszlopait, a szervezkedő gyűlés munkásságára a legjobb sikert kívánja. A kisgazdák panaszait Unger Artur egyesületi titkár abban foglalja össze, hogy a hatóságok bánásmódja mostoha a melőkkel szemben, mert parancsszóra szabott áron elveszi tőlük a termelt javakat, míg a nyersanyag, gazdasági eszközök beszerzésénél magukra hagyja, vagy az uzsorának szolgáltatja ki őket. A gazdaközönség mindezideig türelemmel viselte sorsát, mert a világháború kitörése csatasorba állította a falusi gazdaközönség színevirágát, míg a városi lakosság javarésze különböző felmentések címén otthon teljesíthetett szolgálatot. De alig hagyták ott gazdáink otthonukat, családjukat , árván maradt földjüket, a hadvezetőség orvtámadása érte a gazdátlan gazdaságot, 4—5 héten belül potom pénzen elvitték a lóállomány javát, a szekereket, szerszámokat, nemsokára megindult a terményrekvirálás is, míg végül kivezették az istállóknak díszét és családfentartó erejét, a tejadó teheneket is. A felgyülemlett keserűséget azonban mindezideig magába fojtotta a közönség, a türelem szálai csak most szakadoznak, amikor a megkötött béke dacára is drákói szigorral ráteszi kezét a kormány már a folyó évi termésre is, melynek kalászait csak most ringatja a szellő. Ezzel szemben valóságos kálváriát kell végig 1