Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-08-07 / 179. szám
2. oldal is, hogy az esetek a valóságban sokkal szomorúbb képet mutatnak, mint ahogy a sajtó beállítja őket. Ilyenformán a tetteikért felelőtlen elemek a tisztikart és a hadsereget a legnagyobb veszélybe hozták.Ezért a hadtestparancsnokok felkéretnek, hogy az állam legmagasabb érdekében kímélet nélkül azok ellen, akik embertelen járjanak el bánásmódjukkal elítélendő események központjába kerülnek. Kis méretet nem azok, akik a tisztikar vezetői érdemelnek akarnak lenni. A minisztérium azokban az esetekben, amelyekről hozzá jelentés érkezett, a lehető legnagyobb szigorral fog büntetni, hogy a jövetben hasonló atrocitások de ne fordulhassanak, Rascanu tábornok, hadügyminiszter. Ez a hadseregparancs a »Dacia« című lapban jelent meg először és örvendetes javulás előfutárja a szenvedő erdélyi magyarok életében. Mindenesetre megállapítható, hogy az oláhok újabban minden téren, így ebben az esetben is kedveskedni akarnak a lakosságnak, hogy miért azt egyelőre csak sejteni lehet. Új témák: A hadügyi reform A cseh munkástornaegyletek, pokálegyesületek és parasztőrségek szerepe Azon szempontok között, amelyeket a szabad militarizmus és a honvédelem vetett felszínre, zése foglalja a néptömegek felfegyvere. jelenleg a legelőkelőbb helyet. Ez különösen a szocialista orientálódású egyének szemében a régi értelemben vett militarizmus ideálisan radikális ellenszere, mert ezek az emberek a militarizmus ellen főként azért harcolnak, mert benne az uralkodó kapitalista osztály hatalmi eszközét látják, amellyel a proletariátust elnyomja. A honvédelmi és hadseregreformok körül folyó viták között e szempontok váltak a legaktuálisabbá. Egész speciális nézőpontból ítélendő meg azonban a néptömegek felfegyverzése, ha megfigyeljük azt a módot ahogyan az ma, ha nem is föltűnően, de annál intenzívebben folyik. Csak legutóbb igazolódott be, hogy Deutschbild cseh munkás tornaegyesület részére fegyver és municiószállítások történtek, természetesen az e tárggyal foglalkozó hivatalos kommentárok a dolgot egész lényegtelennek igyekeztek föltüntetni. E kommentárok komolyságában még akkor sem lehetne hinni, ha nem érkezett volna értesítés arról, hogy a cseh nép különböző rétegei intenzíven fegyverkeznek. Annál nagyobb jelentősége van a dolognak, mert éppen a cseh napilapok azok, amelyek e jelenségekről lerántják a leplet. A „Pravo Lidu“ július 2 iki számában részletesen közli, hogy nemcsak a deutschbrodi tornaegylet kapott fegyvereket és muníciót, hanem más tornaegyesületek is, így különböző, „Sokol“ egyletek részére 9000 fegyvert és megfelelő muníciót utalt ki a honvédelmi minisztérium. Ezenkívül a cseh munkástornaegyletek minden 10 tagjuk után egy fegyvert kapnak megfelelő éles munícióval gyakorlatozási célokra. Köztudomású továbbá az a tény, hogy felfegyverzett parasztőrségeket alakítanak Csehország összes vidékein, állítólag azért, hogy a termésnek a munkászászlóaljak által történő rekvirálását megakadályozzák. Egy általános, versenyszerű fegyverkezés folyik tehát előttünk, mintha a döntő küzdelem küszöbön állana. Itt a Sokol egyletek fegyverkeznek, amott a vörös munkás tornaegyletek, s a parasztőrségek. Hasonlatos az ezen körülmény által keletkezett feszültség ahoz a végzetes feszültséghez, amely a béke utolsó hónapjaiban volt érezhető, hogy aztán az első szikra érintésére kirobbant. Abban senki sem kételkedik, hogy ez i irányban csak oly értelemben lehet nézeteltérés, hogy egyesik az „ember ember elleni [UNK] harcot“ amely minket fenyeget, szeret,ésellenségnek, mások pedig egyenesen kívánatosnak tartják. Ez utóbbiak közé pedig talán nemcsak a munkásság kommunista érzelmű eleméi tartoznak, hanem ellenlábasaik is a cseh nagypolgárság szélsőséges elemei is. E szélsőséges cseh polgári elemek ugyanis azt remélik, hogy a döntő pillanatban a cseh nép nagy tömegeiben mint már annyiszor, ezúttal is a németség ellen irányuló nacionalizmus fog túlsúlyba kerülni és ilyképen sikerülni * fog nekik ezt az osztályharcot oly harccá változtatni át, amelyben az egész cseh nép egységes frontban fog felsorakozni a „betelepült német gyarmatosok“ ellen, és elérkezik az ideje a németség oly nagyon óhajtott kiverésének az országból. Mert a néptömegek fölfegyverzésének különös módját szemlélve okvetlen szeget kell hogy üssön minden gondolkozó német fejében az a gondolat, hogy miért történik a cseh munkás tornaegyletek, Sokolegyfelek és parasztőrségek fölfegyverzése akkor, amidőn a hasonló német egyesületek még véletlenségből sem juthatnak egyetlen fegyverhez sem. Fordulóponthoz ért a Tisza-ügy Friedrich már beszélni akar (CTK) Friedrich István Az Újságban kijelentette, hogy a Tisza gyilkosai elleni ügyben a főtárgyalásra önként tanúnak jelentkezik. A MTI-át illetékes helyen felhatalmazták annak közlésére, hogy a hadosztálybíróság annak idején intézkedett, hogy Friedrich Istvánt és a többi tanút is beidézzék. Ma, a Tisza elleni gyilkosság tárgyalásának negyedik napján, Dobó István önként jelentkezett vallomásának kiegészítésére Elmondta, hogy elment ugyan gróf Tisza Istvánhoz, de azt hitte, hogy ott le fogják tartóztatni. Végül a nagyurak annyira leitatták, hogy nem is tudta, mi történik. Csak azt tudja, hogy nem lőtt és amikor lövés történt, Tisza grófnét félre lökte. Wilhelm- Vágó tanú kijelentette, hogy Dobó nem volt annyira részeg, hogy ne tudhatta volna, mi történik. A védők szakértőinek véleménye alapján a tárgyalást megszakították, hogy a Roheim-féle villát, amelyben a gyilkosság történt, megszemléljék. Anglia két hadosztályt mozgósított Titkos megegyezés Németország és a szovjetek között a lengyelek ellen (CTK) London. A Dail Express jelentése szerint a haditanács minden előkészületet megtett két hadosztály mozgósítására, megállapította a vezető tisztek jegyzékét és intézkedéseket tett ezen hadosztályok szállítása és élelmezése ügyében. A Dail Telegraph véleménye, hogy a szövetségesek kötelesek beváltani ígéretüket Lengyelországgal szemben s megvédeni a megsemmisítéstől. A veszedelem ugyan nem nagyobb, mint 1914-ben volt, de reméli, hogy a szövetségeseknek sikerülni fog a veszély elhárítása. A Times szerint Németország és a szovjetek között, a lengyel offenzíva előtt pár héttel titkos szövetség jött létre a lengyelek ellen. Az egyezség szerint Oroszország módot nyer arra, hogy mindenféle fegyvert, vasúti anyagot és lengyel élelmet elsajátítson. Lengyelország meghódítása után pedig orosz szovjet biztosok mennének ki a lengyel kivitel ellenőrzésére. A Németország javára történendő orosz kiürítés után a németek szállják majd meg Lengyelországot. (CTO) Prága: A lengyel követség megcáfolja azon tendenciózus jelentéseket, melyek szerint a lengyel katonaság barbár módon viselkedett volna a visszavonulás alkalmával és tömeges akasztást, rendszeres rablást kézett volna a kiürített területeken Az összes szocialista képviselők tudomásul vették a statárium elrendelését (CTK) A szlovenszkói összes szociáldemokrata képviselők, szenátorok és politikai titkárok Bratislavában értekezletet tartottak, melyen részt vettek dr. Dérer és dr. Markovics miniszterek is. Nagy vita után a következő határozatot hozták : — Dérer miniszter jelentését a szlovenszkói helyzetről tudomásul veszik. Az idegenek kiutasítását különösen helyeslik, mert ezek propagandája a köztársaság és a munkásság ellen irányul, a Horthy-féle agitáció ellen pedig hatékonyabban védekeznek. statárium elrendelését nagyjából megokoltnak vették, ennek ellenében az alábbiak keresztülvitelét követelik : — Rövid idő múlva vezessék be a rendes közigazgatást, mely a nép érdekeinek megfelel. A nép érdekei ellen vétő tisztviselőket távolítsák el. A földreform keresztülvitelére mielőbb a szükséges intézkedések megtétessenek. Megállapították a további pártfegyelem abszolút szükséges voltát, végül Dérer miniszternek bizalmat szavaztak. H savanyimld ütközet A magyar nóta összeütközött a szlovák nótával . Eredmény: 6 halott Ungvár, augusztus 6. Néhány nap óta folyik Ungváron az 1898., 1899. és 1900-as évfolyamidjali hadkötelesek Tarozása a Savanyuviz vendéglő nagytermében. A sorozásoknak teljesen békebeli képük volt. A sor alá kerülő fiatal legények már odahaza tisztességesen berúgtak és összefogózva, csoportosan vonultak fel a sorozóhelyiséghez. Közben csak úgy zengett az utca a hangos nótázástól. Az utca népe meglepetten neszett fel a rég nem hallott magyar katona nóták dallamára, sőt egyizben a Himnusz, komoly és itt szokatlan melódiája is felcsendült az ungvári utcákon. Falunként vonultak a legények a sorozásra és a szlovák falvak legénysége természetesen szlovák nóták melódus dallamára massirozott. Ha két igen hangos csoport találkozott, azonnal kitört a nyepsziettségű villongás közöttük. A magyar legények nem tűrték a szlovák nótát, viszont a szlovák fiatalságnak a magyar nóta volt unszimpatikus. Ezek a nézeteltérések hovatovább heves civódásokra, sőt 4-én délelőtt verekedésekké fajultak. A berúgott és garázda legények virtuskodva döngették a mellüket eleinte, később aztán az ellenfél fejét. Augusztus 4-én délelőtt úgy 11 óra tájban, egy körülbelül 40 főből álló csapat, amely, a Gerény községből jött, Kossuth téren összetalálkozott a Baraanya községből jövő legények csapatával és a nóták miatt azonnal megindult az ellenségeskedés. Egyik része a csapat a másikat akarta túlértékelni, amiből aztán rettenetes hangzavar és csetepaté keletkezett. A Széchenyi-téren az egyik gerényi legényt kövei úgy fejen csapták, hogy rögtön elborította a vér. Itt kezdődött az ütközet és a két egymásba gomolyodott ütközet és ,« l ű egymásbag< mélyedott tömeg dulakodva, folytonos harcok között érkezett a Savanyuviz elé, ahol a szenlétben levő katonai és civil rendőrség választotta széjjel a verekedőket. Közben aztán csattogtak a botok, repíttek a kövek, meg-megvillantak a bicskák, véres fejek, jajgaitás, káromkodás, szóval a közelharc összes kritériumai pontosan megvoltak a »savanyúvzi ütközetnél« is. Az’ ütközetben súlyosan megsebesültek: Chradenszky György 10 éves karcsavai legény, aki kisebb-nagyobb zusódások és sebek mellett koponyarepedést is szenvedett és most élet-halál között lebeg. Zsíros György 21 éves apiónyi napszámos szintén súlyosan sebesülve fekszik a városi közkórházihan. Mintegy hat sebesültet a katonai kórházba szállítottak, a könnyebben sérültek saját lábukon mentek a kórházba, elsől bekötözték őket és visszaküdték a sorozóbizottsághoz. Békéscsaba kálváriája II. A szabadulás órájára soká kellett várakoznia a városnak és ez a várakozás a legszörnyűbb, megpróbáltatások ideje volt. Mikor nyilvánvalóvá lett, hogy még Paris sem egyezhetik bele oly példátlan rablásba, mint amilyen Békéscsabának a román impérium alatt való meghagyása volna, a román megszállók megmutatták igazi arcukat. »Ha a halott mellé (már mint Magyarország mellé) akartok feküdni, akkor majd gondoskodunk róla, hogy hasonlóak legyetek hozzá« és nyomban megkezdődött a lakosság legraffináltabb zaklatása és fosztogatásai »A hadsereg részére« kérlelhetetlen rekvirállásokba fogtak, elvették az utolsó darabig a vátrjos és a vicék lovait, marháit, sertéseit, összeszedték a baromfit, kiürítették a malmokat, elhordták a takarmányt a mezőkről. Egyes tisztek valóságos méneseket tartottak rablót, lovakból folyt a dinomdánom, pecsenyét evett és finom bort ivott az utolsó bocskoros is. És súlyos bankókért, nehéz ezresekért vissza-vissza adtak egy-egy elrekvirált lovat, malacok saját jószágukat kellett visszzavásárolniok a csabaiaknak. Mert minden fantáziát meghaladó korrupció burjánzott e rablók között, kiknek országát véletlenül naggyá püffesztette a világpolitika lonjunktúrájának a szele. * Mikor nyílt titok lett, hogy június 26-án ki kell vonulniok a városból, elővillogott a kerekre szabált arcokból a béna fog. Egy héttel a kivonulásuk előtt az egész megszálló sereg megkezdte a rendszeres rablást. Minden rendelkezésére álló üres vasúti szerelvényt Csabára irányított az aradi vasútigazgatóság. Tucatszálmra rakták meg a vonatokat a csabaiaktól elrabolt kincsekkel. Az állami épületek berendezéseitől magánháztartások és üzletek berendezéséig minden e vonatokba került. A város kirablásával egyidőben intézték el a vidéket is. Csaba, Ettörlő, Gyoma és az egész környék állatállományát az utolsó darabig összeterelték. Egy álló héten át hajtották a gulyákat Erdély belseje felé. Utoljára került a sor az ádami sülyemErnóda gépjeire,melyeket leszereltek és teherautókra pakkoltak. Két heti munka után tudták csak a gyár ?A 40 méter mázsa súlyú kazánját leszerel-