Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-09-17 / 212. szám
Duhony elvtárs L’état, c’est moi — az állam én vagyok — Az eperjesi gazdasági tanács kulisszatitkaiból. Duhony elvtárs az eperjesi gazüdasági tanácsnak a szocialista tagja. A pártja, a szociáldemokrata párt valószínűleg azért delegálta a gazdasági tanácsba, hogy ott, ha lehet szép szóval, ha kell ,akkor tűzzel-vassal megvédelmezze a proletár osztály érdekeit. Durony elvtárs jó működési terepe az élelmezési ügyeket illetőleg az eperjesi pályaudvar Mint annak egykori kocsitolója jól ismeri minden rejtett zugát, valamint azokat a laikusok előtt rejtett trükköket, amelyekkel tiltott szállítmányokat szoktak ílcsempészni vagyonszámra az állomásokra. Tény tehát, hogy, Dohony elvtárs a megfelelő helyre állíttatott, hiszen az állomások forgalmának az ellenőrzése, mint éppen a zsolnai két nagyon nádásliszt példája mutatja, mai gyönyörüséges élelmezési anarchiákban okvetlenül szükséges és indokolt. Dühön" elvtárs azonban, hogy úgy mondjuk, túllépi azt a szerepkört, amelyet egy gazdasági tanácsbeli beltagra kiszabtak *L’état, c’est moi — az állam au vagyok« kiáltással egy tank dühével rúgja föl a fenálló rendeletek és törvények rétsövényeit és szuverén ura a csatatérnek, akarom mondani a pályaudvarnak. Duhány elvtárs szemei előtt csak proletárérdek létezik, az is csak juvor ha eperjesi, és ezt az eperjesi proetárérveket is saját becses magában látja összpontosítva: röviden a saját zsebe az az iránytű, amely vezeti őt a szociális igazság forrásai felé, mint azt a sok közül kihalászott eset illusztrálja. Nemrég egy kassai hentesmester egy nagyon hízott sertést vásárolt egy sárosmegyei uradalomban. A hentesmester csakhogy valami baj ne essen a vagyont érő kényes szállítmánnyal, nak, hogy a fenálló miniszteri dacára anrendeletek értelmben a sertés teljesen szabad forgalom tárgyát képezi egész Szlovenszkő területén, a biztonság kedvéért fölszerelte magát úgy a kassai, mint az eperjesi zsupáni hvatalban minden elképzelhető engedéllyel ás igaz..hánnyal. A sertéseket be is vagyonirzta és azok valami különös csodajcé ion az eperjesi állomáson keresztel eljuntt egészen Abosig. Itt érte utól őket Duhony elvtárs távirati parancsa, — Duhonyt közben értesítették emberei í szép zsákmányról — melynek értelmében az abosi állomásfőnökség visszadirgálta a vagyont Eperjesre. A hentesmester Duhony előtt hivatkozva a fenálló miniszteri rendeletre és felmutatva zsupáni engedélyeit és igazolványait kérte a sertésszállítmány átengedését. Duhony erre nem valami hizelgő hangon lakozik és rövidséggel nyilatkozott a rendelet és az okmányok értékéről és cézári mosollyal kijelentette, hogy »és ha az összes isteneit és szentségeit idehozza, a tisznék itt maradnak és itt fognak megdüdeni«. A reprodukálhatatlan párbeszédek és viták eredményeképen a vagyon .értés két napig az eperjesi állomáson vesztegelt. Szakemberek nagyon jól tudják, hogy uradalmi hizlalókból hozott sejtésekre mily veszélyt jelent az ily incidens A rendes etetéshez és ápoláshoz szokott állatok a legjobb esetben súlyuk jelentékeny részét leadják, sőt nagyon könnyen hullani kezdenek, ha pedig nnhány darab elhalt azonnal 14 napi vezttőzár alá veszik az egész vagyons és elhull a többi is. Képzelhető tehát mily drukkot állt ki a sertések tulajdonosa. A második nap végén nem is bírta már tovább a gyötrelmeket, gondolt metszet és nagyot, félrehivta Duhony elvtársat s megvakarván önekre a tenyere közepit egy ezer koronással, igy szólt: * ugyan kérem kedves elvtárs ur, nem engedné át mégis a disznókat. Es Duhony elvtárs barátságosan hátbaverte a hentestt igy szólt: ám legyen. És a nagyon disznó befutott Kassára, vasat azonban nem felejtette el felszámítani az abosi kirándulás fuvardíját az egyetlen hentesmesternek. — Prágai lapok jelentése szerint a csehszlovák állam az egyházakat elismerte. A rigai béketárgyalások: Hetet vesznek igénybe (CTK) Páris A lengyel—orosz tárgyalások e hó 18 óra kezdődnek Rigában. (CTA) London. A Times közli Varsóból, hogy a lengyel delegáció, mely Rigába indult, teljes meghatalmazással van ellátva a békekötés aláírását illetőleg. A békeszerződés megtárgyalása előtt a fegyerszünetről fognak tárgyalni. (CTK) Wien. A lengyel békedelegáció tegnap Dombsky alkülügyminiszter vezetése alatt Rigába indult. Indulása előtti nyilatkozatot tett Az eddigi tárgyalások — mondta — elvi nehézségekbe nem ütközött, remélhető azban, hogy a rigai tárgyalások simán fognak lefolyni. Lengyel iparterületeink a háború előtt az orosz birodalom legfontosabb élelmezési központjai voltak, így várható, hogy a kötendő gazdasági szerződések ránk nézve előnyösek lesznek. Az ipari termékeknek Németországból Oroszországba való átszállításának és orosz nyersanyagoknak kiszállításának kérdése lesz a rigai tárgyalás legfontosabb momentuma. A béketárgyalás idejét előzetesen három hétben állapítottuk meg. Megértéssel akarunk békét kötni, hogy a jövő háborút elkerüljük. Ezért lemondunk kölcsönösen minden kártérítésről. (CTK) A bécsi lengyel követség Lublinból táviratot kapott, hogy a lengyel katonaság tegnap Kévéit megszállotta. ítélet a Tiszagyilkosság perében Két vádlottat kötél általi halálra ítéltek (CTK) Budapest. A Tiszagyilkosság perében ma hozták az ítéletet. Dobó István és Stunykovszky Tibort kötél általi halálra ítélték. Hüttner Sándort 15 évi súlyos börtönre, Vágó Wilhelm Jenőt 3 havi börtönre ítélték. Az utóbbinak beszámították vizsgálati fogságát, mely szintén három hónapot tesz ki. Hüttner bünteését még sötét zárkával súlyosbították. 8< »old*) Az Administrativny Vybor rendkívüli ülése Tegnap délután 4 órakor tartotta Muttnyánszky Vladimir dr. polgármester elnöklete alatt rendkívüli ülését az Adm. Vybor, melynek összehívását a múltkori közgyűlés függő kérdései, nevezetesen a barakképítés és a város kölcsönügye tették szükségessé. A napirend 1. pontjául a 3. pontként szereplő Keletszlovenszkói Erdőüzem R. T.-nak a városi fürészte ep bérletére vonatkozó ajánlatát ismerteti dr. Kriebel polgármester helyettes, mert e kérdés függvénye az 1. pontnak, a barakképítésnek s ha meg nem szavazzák az 1. önként elesik. A barakkok régen vajúdó kérdésének megadásához 10 millió koronára van szükség. Ezen összeg teljes előteremtésére semmi, részleges előteremtésére pedig két lehetőség mutatkozott. A barakkügyben Prágát megjárt küldöttségnek sikerült 900,000 K-nak, mint az állami építkezések maradványának a kiutalását megszerezni a minisztérium, valamint azt az ígéretet, hogy az állam az építkezések fedezéséhez 40 százalék erejéig jut, ha új építkezésről van szó, hozzájáEzenkívül a Zemska Banka 2 milliós váltókölcsönt lett volna hajlandó adni, ha a város összes ingatlanai telekkönyviig biztosíttatnak az intézet részére s az országos lombard kamatlábnál fél százalékkal magasabb kamatot fizet és a váltót a Slovenska Banka és az összes magyar bankok zsirálják. Nyilvánvaló, hogy a pénzkrizis ily módja elfogadhatlan és így a milliók előteremtését a másik módon a városi fűrészüzem bérbeadása révén kell megoldani. A Keletszlovenszkói Erdőüzem R. T. ajánlata szerint viszont a résvénytársaság 1921. január 1-től kezdődőig 10 évre venné bérbe a városi fűrészt évi 300,000 K bérért. A bérösszeget 10 évre előre a szerződés napján lefizetné (1,500,000 K), azonkívül ugyancsak előre fizetné ki 2 millió K értékű fa vételárát és valamint 500,000 K biztosítékot tehát ilyképen 4,000,000 korona adódnék a barakképítés céljaira. Ez az ajánlat előnyös, mert a múltkori 150,000 K bér helyett 300,000 K bért említ, holott a fűrész eddigi maximális évi hozama 170,000 K t tett ki. A város csupán 2 millió K értékű fát engedne át, többi saját termelésű tűzifáját továbbra is árusítaná, a részvénytársaság pedig köteles volna a városi hivatalok faszükségletét ellátni és évi 500 m* aprófát díjtalanul felvagdalni. Ajánlja az ajánlat elfő iogadását. A javaslat fölötti vitában dr. Stuchlik Jarosláv az első felszólaló, ki hosszabb beszédben foglal állást az Erdő üzem javaslatának elvetése és a Zelska Bankától felveendő kölcsön mellett. Utána dr. Siposs Aladár nagy beszédben fejtegeti az Erdőüzem ajánlata elfogadásának szükséges voltát. Hangsúlyozza azt az elvet, hogy a közüzemeknek lehetőleg vár ,si kezelésben kell maradniok, mert ott a köz érdekét jobban szolgálják, azonban a fűrész megtartásának, vagy meg nem tartásának kérdésében egyedül a közönség érdeke lehet mérvadó. Már pedig a jelen esetben a bérbeadás jobban szolgálná a város érdekeit, mint ha a fűrészt saját jó kezelésben megírtják. A fűrész, melyet annak idején 500,000 K-val létesítettek az Erdőüzem ajánlata szerint összesen 1 540,01X1 K évi jövedelmet jelentene. A szerződés kikötései különben is biztosítják a város érdekeit a faellátást illetőleg, annál is inkább, mert a város kassabélai fűrésze megmarad. A vállalat teljes mértékben ígéri kihasználni a most csak egynegyed résznyire kihasznált üzemet, ami jobb faellátást, nagyobb értékforgalmat és a munkanélküliség enyhítését is eredményezné, kéri tehát az ajánlat elfogadását. Dr. Gádor lekcpzi a cseh bankok manővereit. Dr. Gádor Herbert nagyhatású beszédében megállapítja, hogy a város 3 hét előtt meritorikus tárgyalás nélkül azon elvi szemponttól vezetve, hogy saját kezeléséből üzemet ki nem ad, elvetette az Erdőüzem ajánlatát. Azóta csak 3 hét telt el és a város íme a város életében ! 50 év óta példátlanul álló csak elvi elutasítás után egyszerre meritorikus tárgyalás alá veszi az ügyet. Nem tudja, mi a kormány szerepe e változás előidézésében, s tény az, hogy a fűrész bérbeadásának ügye egyszerre, mint a barakképítés függvénye szerepel. Pártja nevében kijelenti, hogy ha egy közhasznú intézetnek létesítése csak egy másiknak a lerombolása révén lehetséges, akkor nekik a barakkok [ . . . Iv •. n 0 j, ily áron, bár azok tisztán proletárérdekeikért létesütlének, nem kellenek. Mert közérdek, hogy a fűrész városi kezelésben maradjon. A bankköröknek múltkori megbeszélésén az összes magyar bankok hajlandóak voltak erkölcsileg és meglevő vagyonukkal kollektíve résztvenni a barrakképítésben a csehszlovák bankok ellenben nagy forgótőkéik dacára tőkehiányt hangoztatva merev elutasító álláspontra helyezkedtek. Hogy mi volt a fáta mögött e játéknak azt a mai Vybor ülés megvilágította. A Keletszlovenszkói Erdőüzem R. T. semmi más, mint e cseh bankok kollektív vállalkozása, kik a barakk- és a fürészbérlet kérdésének egybekovácsolása révén igyekeznek erőszakolni vállalatuk megalapotltatását. Pártja nyáron nem kívánhatja a barakképítést. Álláspontja az, hogy a fűrész városi kezelésben maradjon, annál is inkább, mert a mai világpolitikai helyzet bizonytalansága mellett nem tudhatni, hogy azok a feltételek, melyek most reálisnak tűnnek fel számunkra, pár év múlva nem lesznek-e a legnagyobb abszurditások. A fűrész óriási értékére jellemző az a vehemencia, amellyel az Erdőüzem rávetette magát Magyarország mos t minden erdejét elvesztette, ha a mai politikai határok megmaradnának hihetetlen kereslet jelentkezne a faanyagot illetőleg. A bérbeadás révén nyert összegből, különben is alig a fele építhető át a barakkoknak és kérdés nem lesznek-e elszámítások a konjunktúra változás miatt, mint az az állami építkezéseknél történt. Az állam kötelessége elsősorban a lakásügy rendezése, mivel ő idézte elő bajt a hivatalnokai idetelepítésével. (A tagok legnagyobb része viharosan helyesel a nagy lármát az elnök csengetései nem bírják megszüntetni. Csak akkor áll helyre a nyugalom, mikor a polgármester az ülés berekesztésével fenyegetődzik.) Végül etnikai szempontból elfogadhatatlan, hogy oly Vybor döntsön a közönség érdekeit érintő ügyben, mely Vybor nem képviseli a közönség választott akaratát. A javaslatot elvetésre ajánlja. A javaslatot elfogadják Dr. Kriebel Edgár hosszabban reflektál a felszólalók szavaira, majd az elnök berekeszti a vitát és a szavazást, majd dr. Gábor közbelépésére név szerinti szavazást rendel el, melyben a javaslatot 18 szavazattal 16 ellenében elfogadják. Szavazás után Vukovics tanácsos az előkészítő bizottságnak az ingatlanforgalmi, illetve értékemelkedési adó tárgyában tett javaslatát ajánlja egy bizottságnak kiadni, kéri a javaslatot tárgyalási alapul elfogadni s a következő ryborülésen letárgyalni. A következő pont — a terhes folyószámlakölcsönök és új beruházások fedezésére szolgáló községi kölcsönkötvények kibocsátása — előadója Kriebel polgármesterhelyettes az előkészítő bizottság előterjesztése alapján javasolta, hogy a város bocsásson ki 50 millió cseh korona értékben kölcsöntösvényeket, amelyek 5 százalékot kamatoznának és öt év alatt sorsolás útján volnának törlesztendők. A kötvénykibocsátásra a minisztertől bélyeg- és adómentességet kell kérni és az ideiglenes kötvényeket később állandókkal fogják felváltani. A javaslat elfogadása után ugyancsak Kriebel adta elő az előkészítő bizottság javaslatát a város aprópénzkibocsátása tárgyában. A pénzügyminiszterhez benyújtandó engedélykérés alapján a város 50 és 20 filléres papírpénzt nyomatna. Az előadó felsorolja a kibocsátás gazdasági előnyeit, azonban nem tartja valószínűnek a miniszter engedélyét. Az előkészítő bizottság javaslatának elfogadása után az elnök az ülést bezártaft A városi fűrésztelep bérbeadása és a barakképités ügye '