Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)

1920-09-21 / 215. szám

I J aeamiatnwwwiijaianBiiBBiiMagsaaaBaB^aggat «*.**«•*1 Jugoszláv-olasz ellentétek: Trumbic szerb külügyminiszter expozéja — „Jugoszlávia nem ismeri el Fiume függetlenségét“ — D’Annunzio manőverei (CTK) Belg­rád, szept. 17. A parlament mai ülésén Trumbic külügyminiszter hosszú expozéjában vázolta a külügyi helyzetet és többek között a következőket mondta: „az Adria kérdésben az eddigi tárgyalások eredménytelenek maradtak, azért, mert az olaszok jugoszláv területekből jelentékeny részeket kívántak Legközelebb köz­vetlen tárgyalás lesz Olaszországgal. Jugoszlávia nem ismeri el Fiume függetlenségét, melyet egy kalandor hirdetett ki. Az illetékesek e tárgyban beadták tiltakozásukat.“ Végül a szónok azzal fejezi be beszédét, hogy reméli a közvetlen tárgyalások ered­ményeként a két állam közti tartós barát­ágot. Zágráb, szept.­ 19 Belgrádi hír szerint az elhunyt Nikita király annak idején hírhedt ügynöke Flamenec Fiuméba érkezett, hogy D’Annunzióval közös diplomáciai akciót kezdjenek Jugoszlávia ellen. Bakar, szept 19. D’Annunzio 700 délszláv polgárról jegyzéket állított össze s ezeket a közeljövőben ki fogja tiltani Fiuméból. Spalato, szept 19. Az arnauták­ újabb támadást terveznek Jugoszlávia ellen. Ezt a támadást, éppen úgy, mint az utóbbiak legtöbbjét Olaszország segíti. sogó zenéjében, az örök nyár érett keb­lén gyöngeségben, hazugságban, szolgaságban és és becstelenségben rab­ol­jen az Ember anélkül, hogy ráeszmélne az igaz Életre. Ennek a szent hagyománynak egyik legőszintébb, leghűségesebb ápolója, novellista és drámaíró, C­s­e­h­­o­v, aki a táján mélyen, áthatóan nézi, látja az Új­osz életet, mintha magába akarná néze­­ni ennek a szenvedéses nagy népnek minden Vonását, minden szánalomra­­méltó önkívületét, egész sötétségét s azt a feneketlen mártíromsá­got, önkínzást, téperedést, lemondást és lázadást, ame­­lyet örökkévalóságig sem lehet feledni, úgy magába szívta az orosz kisvárosok, az elhagyott faluk fojtott életét, mintha ez a megismerés és a felismerés bibliá­ja lenne, útjelző felirata ennek a vege­tációnak, összefoglalása annak a sors­nak, melynek rendeltetése: a békéltetés, a vigasztalás és a kiegyezés az élettel! S akik ismerik Csehov novelláit, azok­ban olyan érzés kel életre, amelyet csak az ő hangján keresztül lehetne szavak­ba önteni és amelynek minden legyőző, minden feloldó hatását jólesően, meg­nyugtatóan lehet érezni, mint mikor a felzaklatott, felmelegedett szív [békés, csendes ütemben verni kezd. Akik Csehov bármelyik könyvére rá­­lu­tják az utolsó lapot s a fedelet, azok k rü­l egyszerre, mrtelen csend támad és úgy érzik magukat, mint akik eddig csak álmodtak, de most felébredve, ko­molyan nekilátnak az életnek. A valósá­got fogják benne szeretni, azt, ahogy elszántan, komolyan belenéz a maga alakjainak szemébe s keresi a valósá­got, a romantikából kinőtt, érett intel­­lektusu igazságot. Egy uj, férfias, bátor szkepsis kel életre minden Csehov írás­ban s tör utat a megismerés felé, a metafizika kedélyi szükségleten túl, min­den nyugtalanságot, b­i­zonyt­al­ans­ágot, tájékozatlanságot leküzdve, ami tenné*­­szeressen sokkal magasabb­­okú írásmű­­vészet, semhogy a mai neuraszténiás, műélvszetekre sóvárgó olvasóközönség értékelni tudná. Van egy gyönyörű, nagy novellája egy orvos feleségéről, aki fi­nom, leheletszerű lényével kisvárosban kér> stélén élni, de végre egy nyáron vidám, bohó társasággal hosszabb volga­­menti hajóútra megy, aztán hazajön, szívébe eltemetett szép emlékekkel, sze­relemmel. Hogy van ez a novella meg­írva, milyen Járatian, pasztellesen, esz­­köztelen stílusával is gazdagon, mint egy coroti műremek, amilyet ritka vé­letlen vagy csak égi kegy teremthet! S ilyen minden írása: a »Dráma a vadá­szaton« címü kis­regénye is, mely szép, «ros, igaz s tragikus koncepcióban fo­gant regénnyé, elbeszélésből kivetetten, mit életsorsai ábrázolása szentesitett maradandóvá, becsessé! Minden elvesző, elbicsakló sors szo­morú összehúzódásának, megvertségémek é­s tragikus megváltságiának, kettőségé­­nek az élet nagy harcába, minden el­­s­odró viharába hullott embernek meg­­látója: Csehov, aki csodálatos termékeny­ségével, mindig vissza-vissza forduló szeretetével teljesen belekapcsolódott az új filozófia törhetetlen erejébe és hitébe. Miután teljesen elvetette a régi morált, új, biztos alapot kellett találnia, hogy a filozófia segítségével, felépíthesse az új morált. Biztos, állandó alapot kelllett megvetnie, amelyen állva, minden kí­sérletezés nélkül, hirdethesse a doszto­­jevszkij ember < akaratának morális ösz­tönein át, magának az emberiségnek a morálját. Szüksége volt egy hídra, egy útra, amelyen keresztül a tagadásból az állításba, pusztításból az uj célokba vezessen s eb­ben az individualitásában talált rá az optimizmusra, minden pozi­tív vallás szükségszerűségére. S mint­hogy pozitivizmusát, életoptimizmusát rém tudta epikán keresztül megéletesí­­teni, a színpad felé törekedett, gondola­tának kísérőjét, segítőjét a színpadon feste s igy ke étkezték drámái, leg­gy­akoribb alakjainak kiformálássai, töb­bek között a legismertebb, a »Sirály« és a »Vanja bácsi«. Csakhogy ez az ízig-vérig elbeszélő, akinek szimbolikus halmozása, eldialogizálása folytán, nagy drámai összeütközést kerülte, uj és a új mozzanatokkal dacos, mintegy lázas e­­­ reménytelen hangsúlyozásaival béní­totta minden drámáinak hatását s olyanná lett drámája, mint mikor a dráma­iró önmagának teremti meg a maga vi­lágát, a többitől különbözőt, de ha abba a morálja beleillik és azt a világot fenn­tartja, úgy az a maga helyén­való. Pénteken este a pozsonyi Városi Szín­házban Faragó Ödön színtársulata előadásában először került színre Cse­hov drámája: a »Vanja bácsi«. Ez a csehovi színjáték nem nyújtja az elbe­szélő művészetének végtelen lehetőségeit, az orosz élet nagyszerű vízióját és an­nak a sorsábrázolásnak, amit Gorkijban, Leonid Andrejevben és Arcubasevben il­ sokszor megláttunk. De Csehov előt­tük járt, előttük látta meg az evangé­liumi sorsot, az emberi bűnök megsem­misülésének gyönyörű ivelésű álmait és h­a tullátunk Vanja alakján s a tanár feleségén s keressük bennük a doszto­­­­l nvszkij hagyományokat, akaratlanul is ! fíaszkolnyikovra meg Bonjára kell gon­­i dőlnünk, akik mikor az égetőkemencék­­­nél találkoztak, világos, meleg nappal­­­­ban, a folyó partjáról töredező dal hal­­­­latszott s szemeik könnyben úsztak, mert­­ az uj életre való teljes feltámadás ra­­­­gyogott bennük. Elhatározták, hogy tar­­j­ni és várni fognak, holott még hét évük­­ volt hátra. Hét év! Raszkolnyikovnak — hét év, Vanjá­ I nate semmi, csak a lemondás, egy elle­­s­sett csók szomorú emléke, épen annyi,­­ amennyit Csehov egy tragikus percében meglátott és megírt. Kázmér Ernő. A németség az új kormány ellen A német parlamenti szövetség viharos ülése — Határozati javaslatok a liszt- és kenyéradó, a német kultúrintézményeken elkövetett erőszaktételek és az uj kormány ellen — Logdman, Krepek és Kafka képviselők dr Cerny miniszterelnöknél A „Bohémia“ írja: A német paris menti szövetség legutóbbi teljes ülésének kimagasló eseményei Logd­man nagy beszéde a kenyér- és lisztadó ellen, valamint a szövetség állásfoglalása és határozati javaslata a német iskola­kérdésben és az új kormánnyal szemben. Logdman beszéde után a szövetség ha­tározati javaslatot hozott, amely az új adókból a lakosság minden rétegére há­ramló súlyos hátrányokra rámutatva, kö­vetel, hogy e rendelet alapelvei haladék­talanul revízió alá vétessenek, ragaszkodik továbbá a gazd­sági kényszertermelés be­hozatalához és az import szabaddá téte­léhez. Tiltakozó nagygyűlések A német iskolák és az újoncok bevo­nulása kérdésében a következő határozati javaslatot hoztak: A német parlamenti szövetségben egyesült pártok a német vidékeken nagygyűléseket rendeznek, amelyeken állást foglalt­ak a kormányválsággal szemben, egyesítik z egész németség erejét hogy felvehessék ,a harcot az uralkodó reakcionárius és militarista rendszer ellen, a német kultúrintézmé­nyeken elkövetett erőszaktételek és a csehszlovák államban a népélelmezés terén uralkodó szakszerűtlen rablógaz­dálkodás ellen, mert ezek a jelenségek az alapjai a jogállapotok tejes hiányá­nak. Egyszersmind megbízatást ad a szövetség Krepek, Logdman, Veíer és Kafka szenátoroknak, hogy terjesszék a szövetség követeléseit az új miniszté­rium­­ elé. Ez a bizottság tartozik át­nyújtani a minisztériumnak a szövet­ségnek az újoncok bevonultatásával szemben felállított követeléseit is. A kormányválsággal szemben a­ szövetség több szón­ok felszólalása után ily határozati javaslatot hozott: Az új kormány kinevezése révén be­bizonyosodott az amit csehszlovák ál­lamba erőszakkal belepréselt németség képviselői mindenkor hangoztatták, hogy t. i. a Prágában összetákolt csehszlo­vák állam összetétele következtében az uralkodó és a leigázott népek közti kü­lönbség fentartása mellett demokratiku­san nem kormányozható, így jutott el a köztársaság egy a szociáldemokrata párt kebelében dúló krízis következté­ben egy a régi osztrák mintára össze­állított hivatalnok kormányhoz, amely­nek létrejötténél azonban hiányzik a köztársaságban lehetetlen előfeltétel: a monarchisztikus alapgondolat. A német parlamenti szövetség az új kormány fejéhez intézett kinevezési okmányból azt veszi ki, hogy semmiféle változás nem történt azon irányelveket illetőleg, amelyek a lemondott kormányt vezérelték. Ez pedig azt je­enti,­­ hogy a néme­tekkel az eddig jogfosztottság állapo­tát tartják felül, kultúrintézményeik és és isk­lái­ erőszakot követnek el, hát­ráltatják nemzetgazdaságát, magát az egész népet pedig elnyomják. A néme­tek számára tehát a kormányváltozás nem hozott semmi változást, miért is állásfoglalásukat továbbra is a parla­mentáris ülésszak elején leadott állam­jogi nyilatkozatuk jellemzi. A határozati javaslatokat a Krepek Lodgman, Volter és Kafka képviselőkből álló küldöttség átnyújtotta dr. Cerny bel­­ügymin­szternek és a minisztertanács el­nökének, ki megígérte, hogy azokat be­ható vizsgálat tárgyává teszi és a csütör­töki minisztertanács elé terjeszti. A német parlament szövetség legközelebbi ülése pénteken lesz. ■BMHHmflNMHnm — Felvétel a kassai jogakadémián. A kassai jogakadémia a jénai tanévben is folytatja működést a régi tanulmányi rend alapján. Az első félévre rendes .tali­ga­kkul csak olyanok vehetők fel, akik legalább 3 félévet hallgattak, vagy pedig ugyanannyi beszámítható időt töltöttek katonai szolgálatban a háború alatt. Akik­nél ezen követelmény nem forog fenn, tehát vagy kevesebb félévük van, vagy pedig csak most óhar­ják megkezdeni a­­ jogi pályát, csakis miniszteri engedéllyel vehetek fel és indokolt kérelemre ugyan­csak miniszteri rendelet alapján vizsgála­­­a­tot is tehetnek. A felvétel iránti kérvények prágai iskolaügyi és k­­pművelődési miniszterhez intézendők és a jogakadémia­i dékáni hivatalában nyújtandók be. Ily ' hallgatók azonban a régi tanulmányi rend alapján végbizonyítványt nem kaphatnak és reájuk nézve­ új intézkedések fognak történni A tandíjsegély iránti kérvények vagyontalansági bizonyítvánnyal a jog­akadémia dékánjához címezve f. hó 30-ig adandók be. Az alap- és államvizsgák f. hó 20-tól kezdve tehetők, azonban a kér­vények legalább nyolc nappal előbb nyúj­tandók be.­­ A sajtócenzúra a rendőrség ha­táskörébe fog tartozni. Pozs­gyi tudó­sítónk jelenti: Illetékes helyről azon in­formációt kaptuk, hogy a rendőrség álla­mosításának foganatosítása után a sajtó­ügyek is és így a cenzúra is a rendőrség hatáskörébe fog tartozni. Ez kb. 4—6 hét múlva válik aktuálissá. Egyelőre még az államügyészség végzi itt a cenzúra teendőit. oldal Ismét fölemelik a vasúti menetjegyek árát A »Tribuna« írja: A vasúti jegyek árát 1921. évi január 1-től kezdve 150 százalékkal emelik fel. Az­ áremelési rendelettel egyúttal egységesítik a vas­úti tarifákat, tehát a vicinális vonala­kon ugyanolyan árak lesznek, mint­ a fővonalakon. A minisztérium ezen eljá­rását azzal indokolja, hogy míg az ipar­cikkek­­ ára a­ 15-20-szorosára emelke­dett addig a vasút árai még alig 5—6- szorosa a békebeli áraknak. Az árutarifát az áruk mineműsége szerint osztályozzák; a téglánál például r­ak 40—50 százalékos áremelkedés lesz, mivel nem­ akarják az építést meg­drágítani. Élőállatok szállítási díjtétele 25 szá­zalékkal magasabb lesz az eddiginél. Cukornál 40 százalék lesz a díjtöbblet. . Burgonya és terményszállításoknál egy­­­­általában nem emelik fel a tarifát. Ez­ i­fésülésünk szerint megtörténhetik, hogy­­ a javaslaton kisebb-nagyobb változást­­ tehet a forgalmi bizottság, annyi azon­­­­ban bizonyos, hogy az árfelemelés az­­ ár­­am nyomasztó anyagi helyzetére való­­ tekintettel magas arányú lesz. Itt egy cikkünket a cenzúra ! törölte ! A ruszkakrajnai pénzbeváltás 1: 4 az arány. Mérhetetlen károk. P­r­á­g­a, szeptember 16. (A Kassai Újság tudósítójátólj Rövid időn belül megtörténik a Pod­­karpatska-Ruszia .­erületen levő kék­­ bankjegyek kicserélése / cseh-szlovák­­­ pénzre. Hiteles in­formációnk szerint a beváltás aránya 1 : 4 lesz, vagyis min­den 100 magyar koronáért 25 cseh koro­nát adnak. Az adósságokra és követelé­sekre vonatkozólag úgy történik intézke­­­­dés, hogy azokat a követeléseket, me­­­­lyek 1919 január 31 -­ik ® előtt származ­tak, minden hiány nélkül kötelesek át­cserélni cseh-szlovák koronára, míg azokat a követeléseket, amelyek ezen idő után származtak csak a pénzbevál­­­­tási arányhoz hasonlóan szabad vissza­fizetni, vagyis 25 százalékos arány­ban. Ez az intézkedés mérhetetlen kárt jelent Podka patska-Russ pénzintézet­­re nézve. Egyetlen példával beigazolhatjuk, hogy ez a pénzbeváltási rendelet mit fog lét­rehozni. Egy ottani pénzintézetnek pl. 2­ millió korona alaptőkéje és 8 millió korona betétállománya van. Az adósok mind befizethetik a jelenlegi kulcs sze­­ri­nt, vagyis 1 :4 arányban adósságaikat, ellenben a betevők követelni fogják a rendelet értelmében hogy betétállomá­nyukat, melynek jelentékeny hányada még régi betétekből áll, teljes arányban, vagyis 100 százalékos összegben fizes­sék ki. Tegyük fel, hogy ez a bank a 6 millió felét időköziben kölcsönökben adta ki, kénytelen tehát a 4 millió he­lyébe ma még 4 millió magyar koronát, vagyis 1 millió cseh-szlovák koronát vissza­fogadni, viszont a 4 millió érté­kű régebbi betétállományt kötelesek tel­jes értékben kifizetni. Világos, hogy itt az említett banknak a beváltási árfo­lyam korona értelmében legalább 2—3 millió deficitje lesz. Az is­ nagymér­tékben igazságtalan, hogy a kisbetéte­sek, szegény hivatalnokok, 1919. február után elhelyezett munkások betétjei­ket csak 25 százalékban váltják be. KoaflSBBSuraaHSUHBaaHHHHBHaHHi mbxhssmi A csehszlovák srác. dem. párt ülését Turócszentmártonban megtartotta, dacá­ra annak, hogy a végrehajtó bizottság előzőleg lefújta. 139 delegátus vett részt, köztük Derer volt miniszter is, de na­gyon sok magyar kommunista volt. Az elnök beszéde alatt a is jelen magyar kommunisták nagy lármát csaptak, mire távozásra kérték fel őket. után ezek az Internazionale Nagy vita eléneklése mellett kivonultak. Az­­­ ott maradt 54 szlovák szocialista kimondotta, hogy a kommunisták nem rendelkezhetnek a párt nevével és pártgyűlést csak októ­berben fognak egybehívni.

Next