Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-07-10 / 156. szám
Myalevanseettedik évfolyam, iS BBZ» IBaaafc—nrt—— — K—, W«H« 84. „ _ Kiállt—*«ai «Vak natytoa» «a vidékanggéna ár-e I--------- - a—..) las. FXLELO3 SZEHX9MITŐ: I>3?* ROVE’S ILIdBi JSS f*t*ara S3 kar., 31 kar. 30 mm. — mm&utrnmm MM aipwrtn --33-' m agy ki—3— 10 Mar. 30 Ml Egy— hím ara 30 3B. ■ [UNK]limn.....mi nr.....mi- ■ ...............1...........111 mb— -I II........................1——mi------r------irrr—n—------ ■ -mirT -T-mn in ■ [UNK] [UNK] [UNK] n (A KSOD SZTRÁJK). Amint az öt ismeretes pontból kitűnik, ez a sztrájk tisztán gazdasági sztrájk volt. „A gyomor mozgalma !“ — Amint egyik sztrájk vezére sarok írójának mondotta: „Nem kapunk eleget enni. Kilenctagú családommal négy napra egy darab komiszkenyérből kell megélnem“ — fűzte hozzá a másik. A harmadik is panaszkodik, a negyedik is ... mind, mind kenyeret, lisztet, életet akar. Bátran kimondhatjuk hát, hogy ezt a sztrájkot semmiféle politikai mozgalom sem hozta létre, ebben a mozgalomban egy politikusnak sincs benne a keze (Itt a cenzúra 30 sort törölt.) Volt alkalmunk egy magyarul gyengén beszélő szlovák vasutassal beszélnünk, aki a legnagyobb elkeseredéssel mutatott reá arra az ellentétre, ami közötte és a cseh vasutas között van fizetésben, élelemben, ruhában, szolgálati beosztásban, felelősségben, munkában, sőt még a hivatalos érintkezésben is! Ez az óriási megküönböztetés vitte a vasutasokat a sztrájkba és ezzel beteljesült ama jóslatunk, amelyet figyelmeztetve már többször hangsúlyoztunk lapunk hasábjain, hogy mindaddig ne is számítsanak arra, hogy Szlovenszkóba a megelégedés angyala fog beköltözni, amíg a csehek sovinizmusukban magukat mindenkinél különb lényeknek képzelik, akiknek minden szabad és ezt a borzadalmas sovinizmusuk megfosztja őket ítélőképességüktől, józanságuktól (itt a cenzúra 5 sort törölt*) Csak egyen csodálkozunk, hogy Direr, aki magát jó szocialistának vallja, legalább annyit nem tud kivinni, hogy a szlovenszkói munkások mind nemzeti különbség nélkül egyenlő elbánásban részesüljenek. Mert a többi politikai baklövéseit megértjük. De szocialista testvéreit védeni illenék, ha már másért nem, pusztán dekórumból. De lehet, hogy még erről sem kapott hivatalos értesítést, így azt hiszi, hogy Szlovenszkón a munkások mind egyformák, legyen az szlovák, német, magyar, vagy felszabadító cseh l A SPAAI KONFERENCIA szombat este ér véget. Az értekezletet Chtendeben vagy Londonban fogják folytatni. A hadi bűnösök kérdése nem kerül Spaaban tárgyalás alá. Szombaton a lengyel kérdést veszik elő. A csütörtöki értekezleten Lloyd Georg jelentette, hogy Németország a lefegyverzésre 6 havi határidőt kapott. A katonaság létszámát okt. - ig 150.000 emberre, január 1-ig pedig 100.000 emberre kell leszállítani. Simeons német külügyminiszer ellenvetésére Lloyd Georg megjegyezte, hogy a szövetségesek feltétlen kívánsága, miszerint Németország a programot úgy fogadja el, amint az megállapíttatott. A külügyminiszter erre kijelentette, hogy a delegátusok előzetes értekezlete nélkül ezt nem tehetik, ezért az ü'ét péntekig o ha 'osztották. Dezignált magyar miniszterelnök: Bethlen István gróf (CTK) Horthy országkormányzó megbízta gróf Bethlen Istvánt, hogy a válság elintézése ügyében a pártokkal lépjen érintkezésbe. Gróf Bethlen tanácskozásai csak ideiglenesek és informatív jellegűek. Bethlen gróf kijelentette, hogy formálisan nem dizignálták minszterelnöknek, csupán tájékozódni akar egyelőre a válság elintézésének lehetőségéről. Hír szerint Bethlen István gróf egységes pártkormány alakításával akarja a helyzet kulcsát megtalálni. Tegnap este a kisgazdák vezéreivel értekezett. Gróf Bethlen István ma értekezett Ernst Sándor képviselővel, Halter István és Bleyer miniszterekkel. (CTK) A volt népbiztosok elleni törvényszéki tárgyalást megszakították, mert a védők az iratokat tanulmányozzák. Szántó dr. ügyvéd, Vantus Károly volt népbiztos védője tegnap szélhűdés következtében hirtelen meghalt. Állam az államban A Zemsky Glílny Ustav arcképe — Miniszteri rendelet, amely nem miniszteri rendelet — Anarchia várható a gabonatermés lefoglalásánál és felvásárlásánál Több cikkünkben kimerítően foglalkoztunk az összes mezőgazdasági termények, főként pedig a gabonatermés lefoglalását és elrekvirálását elrendelő miniszteri rendeletekkel. Ezek a rendeletek a végletekig támogatott és favorizált cseh ipari termelés mellett teljesen gúzsba kötik a szlovenszkói mezővazdákat. Rámutattunk a forrongó hangulatára, a készülő szabotálásokra és passzív rezisztenciára és a rendelet várható káros visszahatására a húsellátásban. Feltevéseinkben és következtetéseinkben nem is csalódtunk, a kisgazdák tegnapelőtt tartott szervezkedő tömeggyűlése megmutatta, hogy a kisgazdák is fölismerték, hogy létérdekeik forognak kockán és elpusztulnak, ha nem romog ölnek erős szervezetbe és nem szervezik meg az ellenállást. A tömeggyűlés a miniszternek beküldött memorandumában követeli a maximális árak eltörlését, a lekvirálások haladéktalan megszüntetését és a hírhedt Zemszky Obisny Ustav feloszlatását. Nem indokolatlanul ragaszkodnak kisgazdák a Zemsky Obylni Ustav ela törléséhez. Erre nagyon is alapos okuk van. Mert amíg a gabonarekvirálási rendelet sorai közül kiviláglik az a vezető elv, amely szerint amíg egy intézet kezébe tétetik le, a gabonatermés felvásárlása, a legitim kiskereskedelembe a leghatározottabban belevonassék a 2. (). U. kereteibe. Ezért jelöli meg kivonatozottan a gabonaösszehordás járásonkénti módját a helyi gabonáké,'ko’düR segélyével. A Z. O. U.-ra azonban, akárcsak a hírhedt jóösszeköttetésű Dobytkarske Drustvóra, nem vonatkoznak a köztársaság törvényei és rendeletei. Ők államot alkotnak az államban és saját cézári akaratuk szerint cselekednek. Csak természetes, hogy — mint azt ejtettük — aZ. 0. U. egyenesen szembehevezkedik a miniszteri rendelet Ageernibb követeléseivel, semmibe sem vesz: annak szociális tartalmát s a gabonafelvásárlásnál a régi legitim kiskereső ködöket teljesen kihagyja a bizományosok sorából, azokkal nagytőkéseket, protekciós hozzá nemértő elemeket bízva meg Ez az eljárás azonban nem a demokráciát, hanem a legsötétebb szándékot bizonyítja. Az Z. O. U. e taktikájával eléri azt, hogy az évtizedek óta szakkereskedelemmel foglalkozókat kenyerüktől megfosztja s a lánckereskedelemre kényszeríti, másrészt pedig aránytalanul kevesebb gabonakontigenshez jut, mert a vadidegen termésviszonyokkal tájékozatlan felvásárlókkal szemben bizalmatlan gazdaem*>ereknek, a gazdák termésük minél csekélyebb részét fogják kiszolgáltatni. Előrelátható tehát, mily képtelen anomáliákra és anarchiára fog vezetni a Z.O.U. taktikája. A sok ezernyi kétes helyzet és körülmény, mely a Zemsky O. U. cézári ténykedéseiből származik magán viseli a régi Haditermény és a hozzá hasonló hírhedt intézmények minden reménytelen jelét és már előre megjósolhatjuk, hogy a demokratikus és szociális jelszókkal agyiontűzdelt intézmény a legsúlyosabb károkat és következményeket fogja előidézni a köztársaság jövő évi lisztellátásában. Ennyit a 7. 0. U. c. hősköteményünk bevezetéseképpen adtunk elő. Az igazi színjátékot most készítjük elő. Firá Tőzsde-Deviza. j Züyicisti valutapiac gal dŕ vJ»%kö?p0»t Julius 9. laüfejegyek Julius 9. Budapesti valutapiac Awaterds ® Berlin. , Baks?»!i3i . R*étié. . . Zürich . , Belgrád . Stockholm lí>§3 50 Milan» , . . . SZP— 117 75 Féri» . . . . « 374 — 111 75 Lendon . . . . 176 25 83-50 Bécs ..... 28 50 798 *0 Péter*** - 54"— 204-TM- New-York , 44"-978 50 Brüt Bissí . . 399 -Bosnia . . . 107 25 Mirks .... 116 75 Bélysgael!. kik 24 50 Boljver ... 80 50 Norvég .... 814-50 Svájc ..... 794-50 Svéd . . . . . 979-50 Dán , 724 50 Francia , . 878-~ Ónix ..... 261"— 43— 42"— Ab«! . . 173 25 Osztrák bélyegzett 25 2> Magyar bélyegzett 27 50 Qerüst. Bass , Prága . Milan* Julius 7. 14 75 N#wyc*fc . 5‘56 » 8 8^ London , . . . 2195 12‘70 Pária , , 48'25 34 25 Bndsz**« ... 3 25 Varsó . . . . 3 50 Julius 7, L«$ . . . » * 1 350 - Márka , . 3 4*0 -Font, « . . . 700-Frsn ®a , 1 , 5 1250 Seas . Dollár Iá*» pubs! , , , , , Bokr.l , . , s . 98.140-940 251 370 Szombat 920 Julius IO A magyarhoni zsidóüldözés fő okai II. De az már nem a zsidók bűne, hogy a magyarság olyan túlzóan föld- és hivatalimádó, aminőnek az ezeréves történelme és mindent köztudomása bizonyítja. Mellőzve az adoma miskolci csizmadiáját, aki az első megtakarított száz forintjából nem szerszámot és bort vesz, hanem szőlőt adósságra, csak arra utalok, hogy ötven-hatvan év előtt a szabad foglalkozások közül a magyar ember csak az ügyvédséget valltta magához egyedül méltónak, a többit pedig s kivált az iparit, kereskedelmit és művészit ma is vagy gyűlölve, vagy legalább sajnálkozva lenézi. S annak sem a zsidó az oka, hogy a magyar urhatnámság százszor inkább akar pénzkiadó, mint pénzbeszedő lenni. Hiszen e sorok írójának, aki debrecen-vidéki nemzsidó magyar, az „úri barátai“ csak néhány nap előtt vetették a szemére, hogy a fia, mint szibériai vladivosztoki hadifogoly, kézimunkás kenyérkeresetre „sülyedt“! Ellenben az is igaz, hogy a zsidóság általában kikerüli, ha csak tudja a súlyosabb munkákat, s keresve keresi a fölülről lefelé parancsolgatás lehetőségeit. Hosszú életemben Magyarországszerte soksok zsidó szabót, cipővarrót, üzletest, bankigazgatót, ezredorvost, színészt és egyetemi tanárt ismertem, de földmivest, kovácsot, vasúti fgépvezetőt, betegápolót, képfaragót és iskolaszolgát alig egyetkettőt láttam, vagy hallottam. Világháborúnkban is tízszer annyi volt a magyarhoni zsidók között a különféle igazi lángeszű hadibujkáló és központos zsebrák, mint az annál tiszteletreméltóbb honvédő harcos vitéz. Azt pedig a magyarhoni legelőkelőbb és legjobb zsidók (például Vázsonyi Vilmos és Sándor Pál) is mélyen sajnálkozva kényszerültek beismerni, hogy a gyászos emlékű magyar bolsevizmus százharmincnapos rémuralmának fővárosi és vidéki vezetői és végrehajta túlnyomóan zsidók voltak, maguk sem tudják, miért. Mindez köztudomású az egész Magyarországon. Budapesten pedig ezenfölül még azt is jól tudják, hogy amaz újdivatu francia világnézetnek, mely a „Gazdagodjatok meg!“ és „Kiélvezni az életet eligék irgalmatlan megvalósitásában nyilvánul meg, s amely Franciországban egészen a „semke“ gyermekrendszernek a házassági szerződésekben is kikötésére vezetett, Magyarhonban pedig a közéletnek minden téren megfertőzését s még a tudomány, irodalom és művészet elértékiesitését is okozta, hogy annak a világnézetnek a legbuzgóbb apostolai és leghűbb megtestesítői a mindenáron élvező és mindenáron pénzhajszoló zsidók valónak. Mindennek és sok más hasonló magyarhoni köznyavalónak buján tenyésztő melegágya volt az a korlátlan politikai, társadalmi és egyéni szabadosság, Magyarországon, a közneveltség és mely fegyelem iránt szinte érzéketlen kormányok alatt, az utóbbi három évtizedben uralkodott. A föld kerekségén sehol, még az amerikai, francia és svájci szabad köz-