Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)

1920-09-21 / 215. szám

^yolw«L»Jk»«t4MillE évfolyam, 21 a *s. Redd 18S50 S­eptember 21 *» kMMraWi Ium, TU im» «Mt Imim» h«ih —» n.»)»w.) r>i«f<>ao«ii*i -t**. 99 Tffaurt' * • ~*ffr MMI upwu *k:~ ^ &löfla*t4taf «äa^t­hs jse«lylbor» v’KK&tconi SB ©«*»« év^# rjsaL^Löa 8MBKS(saTöi 9p, KÖVES HULBS $92 kiov^ Í­&I^’vt­b 30 ítoipo:»«, nng.v­ ado­ v»’« <éO &or«a^ tiónapje* 8-fc iíopono Kgy«» «trám Arse SO fillWsF«. iaMMaMaaMMHHaaMMBaaaiiiiaiiiiwtiiiiiiiwiiui'iiiii i iii'ii iiiiiiim pm1. iMM'im'r'iwMiaaaawwaMiww« urnimi i ^«MMBWMHMawwMi FORUM (SROBÁR, DÉRER ÉS MICSURA) há­rom egymásra következő teljhatalmi mi­nisztere Szlovenszkónak. Másfél éve még esek, hogy Szlovenszkó megalakult és mára harmadik miniszter próbálkozik a rend uralmának megteremtésével és biz­tosításával. . Ez a gyakori kormányválság, a minisztereknek hihetetlenül rövid élete e miniszterek személyéhez kötött rend­szerváltozásokkal való kísérletezések mu­tatják legjobban, hogy itt a kormányok­nak n­em a legrózsásabb a helyzetük mert a köztársaság gyökeréig ható és alapjait megingatni akaró bajok vannak Mi e bajokra már többször rámutattunk s míg e bajokat gyökerükben nem orvosol­ják, addig hiába jönnek a legtehetsége­sebb miniszterek a legjobb szándékká eltelten, munkájuknak eredménye, sikere nem lesz. Szobár soviniszta és antiszemita jelszók­kal indult útjára. Minden poli­tikai beszédjében,a magyarokat és a zsi­dókat okolta az összes háború okozta sebekért. Polit­kája arra törekedett, hogy legalább a földmives népet szerezze meg magának. Itt a cenzúra 10 sort törölt. A választásokon elbukott. A szo­ciáldemokraták jutottak túlsúlyba s ezért kellett állásától megválnia. Helyére a szocialista Dérer került. Nagytudású kormányférfiú, de gyenge és erőtlen minden testében és intézkedésében Mintha csak a régi rendszer folytatása lenne az ő uralma, annyira nem bírt egyetlen egy pontot sem megvalósítani szocialista programmjából.­­Környezete befolyása alatt állott, ezért volt gyakran hénytelen rendeleteit megváltoztatni, he­lyesbíteni, amikkel elveszítette mindenki­nek hitét hatalmában és akaratának érvé­nyesítésében. Még a régi zsupánokat sem tudta szocialista zsupánokkal kicserélni, (itt a cenzúra 5 sort törölt*) Mindezen az összes tűrhetetlen és elvi­selhetetlen bajok meggyógyítására most Micsurát rendelték ki. Közelebbről nem ismerjük. Félhivatalos tudósítások szerint egy kiváló tulajdonság a predesz inálta őt állására, t. i. hogy erőskezü ember. Hont­­megyei zsupánsága alatt bőven tett erről tanúbizonyságot s úgy a szocialista mun­kássággal, mint a magyarsággal szemben rideg végrehajtó közegnek bizonyult.’ Itt a cenzúra 10 sort törölt. A szociáldemokrata, a keresztényszocia­­lista és kommunista munkásság mozgal­ma­ soha sem fogja a törvényes kereteket túllépni, ha Micsura gondoskodni fog ar­ról, hogy mindenkinek Ha Micsura varázsigékkel kenyere legyen, a szükséges kenyérmennyiséget elő fogja teremteni, akkor a munkásság meg­­ fog elégedni azzal, ha a prágai parlamenten törvényes eszközökkel küzdhet elveinek megvalósí­tásáért De amíg a munkanélküliek száma napr­ól-napra gyarapodik, a nyomor nő, addig rendet itt ezer erős kéz sem lesz képes megcsinálni. Mert ne feledjük : az éhség a legrosszabb tanácsadó és ki­­apaszthatatlan forrása az elégületlenség­­nek. Az üres gyomor tettre sarkas s­ütésre készteti az ökölbe szorult, felemelt dühös kezet ! A munkásság mindinkább balra fordu­lásának okai tehát nem a tó­felszínén úszkáló apró kis buborékok, hanem magá­ban a mederben csappangó vulkanikus jelenségek, amelyek minden pillanatban pusztító kirobbanásokban nyerhetnek meg­­nyilatkozást, ha kellő lecsapolásról eleve nem gondoskodnak. A magyarsággal éppen ilyen nagyok és mélyek a bajok. Ne tessék a magyarságot elnyomni. En­gedjék úgy élni, mint a valójában demo­kratikus államban minden kisebbségnek élnie szabad. Engedjék szabadon fejlődni iskoláiban, kultúrájában, nyelvében, művé­szetében, műveltségében. Ne törekedjenek őt gazdaságilag elnyomni, megsemmisí­teni és Prágával szemben alárendelt hely­zetbe lesülyeszteni. Szóval ne bántsák a a magyart után-uifélen és oktalanul, akkor magyarsággal szemben sem kell az erős kéz politikájának szükségességét han­goztatni, mert akkor a magyarság is meg­elégszik majd azzal, hogy a prágai nem­zetgyűlésen száll síkra jogaiért De amíg a cenzúra kitöröl minden egészséges magyar gondolatot, amíg a katonai statárium lehetetlenné tesz minden szabadabb politikai m­ozgalmat. (Itt a cenzúra 5 sort törölt.) addig ne várják az illetékesek, hogy a magyarok szívében egyszerre a megelé­gedett b Id­óság érzése üssön tanyát. Mindezt Micsura miniszternek szives figyelmébe ajánljuk, mielőtt az „erőske­zét“ érvényesítené akarná, mert míg az összes bajokat gyökerében nem orvosolja addig kár az „erőskézt“ emlegetni. (Itt a cenzúra 2 sort törölt.) A II. és III. Internacionále harca A szocialista pártokban tovább folyik a bomlás — A szakszervezeti központ követeli a szakszervezeti mozgalom függetlenítését a politika pártmozgalom­tól — A Právo Lidu ügye — A kommunisták békésebb húrokat pengetnek Prága, szept 18. A csehszlovák szociáldemokrata szakszervezetek központja teg­nap Prágában ülést tartott, amelyen a következő határozatot hozta: A szociáldemokrata pártban legutóbb lejátszódott események jelentékeny változást idéztek elő a szakszer­vezeti mozgalomban is. A szakszervezeti mozgalom mindég önálló és független volt. Függetlenségit főleg akkor kell hangoztatnia, amidőn a szoc­dem­ párt egységét veszély fenyegeti és főleg ha működésébe politikai pártok beleavatkoznak. A szakszer­vezeti központ nem ajánlja, hogy a szakszervezetek bizalmi férfiai e minőségükben részt vegyenek politikai pártok értekezletein. A reakció fenyeget. Egyedül a szakszervezet egysége menthet meg a veszélytől, amely ez egész munkásosztályt létezésében fenyegeti. Prága, szept. 18. A Páva Lidu szerkesztőségének és nyomdájának lefoglalása után a kommunisták újabb támadást intéztek a szoc. dem. párt sajtóosztálya ellen, mely alá a könyvkereskedés is tartozik. A vállalatban tegnap munkástanácsi ülés volt, amelyen elhatározták a régi hivatalnokok azonnali elbocsátását. A szoc. dem. párt felkészül a kommunistákkal való szembeszállásra. A Právo Lidu számára új szerkesz­tőséget és kiadóhivatalt létesít és egyéb intézkedéseket tesz a párt új átszervezése érde­kében. Hétfőn a párt bizalmi férfiai, kedden a párt képviselősége tart értekezletet, amely­nek programja a kommunisták elleni harc felvétele lesz. ^ (CTK) A Pandelnikben Strbrny volt miniszter ezen címen: erőszakos forradalom“ „Lehetne nálunk cikket irt. Nem állítom — mondja — hogy a szociál­demokraták balszárnyának szándéka volt erőszakos forradalmat előidézni, de ha akartak volna is, rövidesen odajutottak volna, mint Orosz-, Bajor- és Magyaror­szágon. Pedig a forradalmi hangulatot és a zendüléseket az egész nép együtt szokta megfizetni, pld. az amerikai dollár, mely csak 3 héttel ezelőtt is 50 kor­ volt, ma már 78 kor. Végzetes hiba lenne azt hinni, hogy nálunk minden­­ ékesen halad. Nagy felfordulásra kerülhet még a sor, de ennek fő oka nem a kommunizmus, hanem a drágaság. Erőszakos forradalom nálunk nem lehetséges, de félek, hogy a nép közönyössé lesz még a szocialista eszmékkel szemben is és neki minden tempó lassú tesz. Egyedüli kivezető út a rendezett közigazgatás és az, hogy az új kormány beszédek helyett a tettek meze­jére lépjen (CTK) Prága. A vártak a pártvezetésben kommunisták nem ily erős ellen­állást, ezért békésebb húrokat pengetnek. Tegnapi értekezletükön már a Právo Lidu visszaadásának feltételeit tárgyal­ták, egyelőre azonban még eredmény nélkül. ma (CTK) A szociáldemokraták balszárnya illést tartott, melyen dr. Smerál arról beszél, hogy miképpen lehetne a munkásság „egységes“ frontját fenntar­tani. A mezőgazdasági ingatlanok haszonbére is emelhető Egy későn kibocsátott fontos rendelet — A tulajdonosok és bérlők küzdelme A jelenlegi rendkívüli pénzügyi hely­zet beállta előtt kötött haszonbérleti szer­ződéseiben megállapított haszonbérös­­­sz­egeknek felemelése végi óhajtása volt a haszonbérbe a­dóknak. Már a háború utolsó évében megindult a küzdelem a két érdekcsoport között, de a hirtelen beállott változás megakadályozta, hogy a magyar kormánynak a rendezést célzó ívei tárgyalás alá kerüljenek.­­ A csehszlovák kormány már az 1910. elején szintén belátta a helyzet tart­­hatat­an voltát. Mert míg a bérlő a me­­lgazdasági termények árának emelke­déseit teljesen kihasználhatta, a föld tu­lajdonosa a legtöbb esetben a régi, ala­csony haszonbér mellett kénytelen volt a súlyosabb terheket viselni. Nagyobb at az adó, nagyobb az épületek tű­zbiz­­­­tositásának dija, nagyobb az épületben­ »■»■■■■•scHsiafiiaiiiNiiaiKMMBMiasHKEftstHMaisaiiaaaaaaai Tőzsde-Deviza. Paffjai devilsköspemt Bafifejegye.fe Szeptember 20. ZüMeM vslllatapiac Budapesti valutapiac* Szeptember 20. AíiusSfi?dK» 251 v50 Mü*ao . 249 — Bariin, . 119 75 Pária ..... 55*— Bokára«? . . . 154 25 London . • ■ » 239*— Ssófia .... 102­ Béoa ..... 2550 Zixrcch . . 1315 50 Péterré* , 5150 Belgrad 240— New-Yorfc , 80 50 Stockholms . . !638'50 3rüőssel - 539 — Bakuim .... 15025 Márka . . . 117‘75 Nartróg .... 107'50 'Belgin .... 97' — Svéd ... 157460 Bváss .... 125450 . , 551 Dán ... 1074­50 ▲marikai 79­ 50 78­30 ’U*. . . 331­— 286TM­O* svá­b bélyegsejt 24'— Magyar bél joga»« SG — Boriin , Bécs Prága . . Wilsrae Szeptember 20. i 9*­, 2-70 8 — 27'— Variei.. . N­ewyork London , Páris Budapoat Szeptember 18 613V2- 21-75 42-60 2 15 Lói 560—5­0 -- Doüa­ á 295—300 Márka 500-620'- Lka . 1180 1300 ifa?4 . ■ 980 — Botel . . . 230 Pisák 1900-2000 Lokai 330 Becs 96'­ tartási összeg, most jön a vagyonleadás és más rendkívüli terhek. A bérlő jöve­­delme a pénz vásárlóerejének csökke­nésével növekedett, úgy, hogy­­ életviszo­nyai a legtöbb esetben kedvezőbben ala­ku­la­k, míg a föld tulajdonosa a terhe növekedésével a háború előtti vagy alatti jövedelmét sem kapta meg. Egy 100 hol­das jó földű­ gazdaság jövedelme kön­­­­­nyen eléri manapság 100.000 koronás jö­­vedelmét, ezzel szemben a bérbeadó­­ megkapja a régi szerződés alapján a­­­­ maga 5—10.000 koronáját. Ennek a visszás állapotnak akar­ vé­get vetni a csehszlovák kormánynak a mezőgazdasági ingatlanok haszonbéré­nek rendezéséről szóló 1920. augusztus 11-én kelt 471. számú rendelete. E szerint azon gazdaságok, vagy egyes mezőgazdasági ingatlanok bérbe­adója, amelyekre vonatkozólag a bérleti szerződést 1918. január 11 előtt legalább három évre kötötték meg, a haszonbér­­összeget, mely hasonló minőségű a fek­vésű ingatlanok tiszta jövedelméhez vi­szonyítva aránytalanul alacsony, az 1920-as és a még következő szerződés szerinti bérleti évekre az átlagnak arány­­lagos összegéig felemelheti; kötelesek azonban a bérössze­get le is szállítani, ha az arány­talanul magas. A haszonbérösszeg a rendelet értel­mében csak akkor tekintetik túl magas­nak, vagy alacsonynak, ha a megfelelő haszonbéri összeghez viszonyítva, a kü­lönbség a 10 százalékot meghaladja. Amennyiben a felek között más meg­egyezés nem jött létre, az 1920. évre szóló utánfizetés, illetve a leszállított­­ évösszegnél a visszafizetés, az 1920-as b­érleti év végével esedékes. Ezen ren­delkezésnél vitára adhatna okot az, hogy mikor végződik az 1920-as bérleti év olyan szerződéseknél, melyek (mint a legtöbb esetben) október vagy április 1-én kezdődnek. A szerződő fél, aki a bérösszeg sza­bályozását óhajtja, köte es a rendelet ha­­tálybaléptétől, vagyis 1920. augusztus ?8-tól számított négy hét alatt, vagyis 1920. szeptember 25-ig a másik szerző­dő félnek ajánlott vagy elismervény el­lenében kézbesített levélben tudtára ad­ni a bérleti összegnek követelt feleme­lését vagy leszállítását, különben az er­re vonatkozó igény elenyészik. Ha a k­ézbesítéstől számított 14 napon belül ezen értesítésre a másik szerződő fél nem vá­aszol, akkor abban az esetben, ha erre a következményre az értesítés­ben figyelmeztetve lett, a hallgatás a javasolt szabályozásba való beleegyezés­­ne­k tekintendő. Amennyiben a szabá­lyozásra bejelentett igény a felek sem hallgatólagosan, tekintetében sem kife­jelten meg nem egyeztek, az igé­nyt támasztó fél köteles­sége bírói döntést kérni. Ezen kérvény azon járásbíróságnál nyújtandó be, melynek területén a beadott ingatlanok egészben vagy bér­­túl­nyomó részben feküsznek, még­pedig két hónap alatt a rendelet életbeléptetésé­től számítva, vagyis 1920. október 28-ig. A határidők betartására ügyelni kell, mert az ezen rendeletben megállapított term­ihúsok­ meghosszabbítására nem le­het számítani. A határidőkbe a postai szállítás ide­nt nem számítják be. Elkésett kérelme­ket azonban a bíróság hivatalból utasít vissza. Az igénybejelentő kérvény annyi pél­dányban nyújtandó be, hogy minden el­térő évnek egy-egy példány kézbesíthető l­gyen és azonfelül egy a bíróságnál visszamaradjon. Ha tehát egy ingatlant hárman bérelnek, akkor négy példány­ban kell a kérvényt beadni. Különálló bér­ezeknél ajánlatos a bíróságnál való

Next