Kassai Ujság, 1920. október-december (82. évfolyam, 224-296. szám)

1920-10-19 / 239. szám

ilyen hihetetlen fokát még Szobár Lő­rinc részéiről sem vagyunk képesek el­hinni. Amikor ezt a hírt szóvá tesszük, vár­juk a cáfolatot, amely megnyugvást hozna a felizgatott kedélyekre. Mert jellemző a helyzetre, hogy Zó­­lyom vá­imegyében mindenki elhiszi és feltételezi ezt Szobárról és azt a pofont, am­it a napokban Szobárnak egy éretlen Ilive annak az uriasszonynak az arcára mért, aki az utcán leányával magyarul mert beszélni, egyenesen Srobár agitá­­ciójának tulajdonítják. Talán olyan dolgoknak még­sem volna szabad előfordulnia, hogy egy miniszter­­viselt ember politikai fegyverei közé : a pofozkodást, a verekedést és inzultálásra ingerelje hiveit azon 1 békés polgárok ellen, akik anyanyelvükhöz «hűek ma­radtak ! K. I. A kiutasítottak sorsa Wittich képviselő följelentése isme­retlen tettesek ellen. A »Volksrecht« tegnapi számában­­ Wittich Pál képviselő a pozsonyi állam­­ügyészséghez a következő sorokat in­tézte: Tekintetes államügyészség! A cseh­szlovák sajtóiroda közleménye szerint 48 magyar állampolgárt a magyar ha­tárra vittek el Ezek politikai menekül­tek voltak. Kettőt, még­pedig Vágót és Indiánért még a határ közelében gyil­koltak meg. A többiekre valószínűleg ugyanazon sors vár. Ismert tény, hogy mi történik a magyar határra vitt poli­tikai foglyokkal. Azok, akik ezen átadást elrendelték, azt nagyon jól tudták. S miután nem felsőbb parancsra csele­kedtek, ennélfogva Tekintettel arra, hogy ez offo-kép bün­tetendő cselekményről van szó, kérem a vizsgál­at azonnali megindítását ismeret­len tettesek ellen és a tettesek­ megbün­tetését. Tisztelettel Wittich Pál.« Megkéselte a testvérét Berzeviczy Elek és bátyja kassai asz­talosmesterek hosszabb idő óta ellensé­ges viszonyban éltek egymással. A hét­főre virradó éjjel az idősebbik testvér ittas állapotban tért haza Kollár­ utca 2. szám alatti lakásukba és nekiesett az előszoba ajtajának, a sötétben Részeg ember szokása szerint idühét az ajtón akarta kitölteni és kiemelve sarkából, kidobta az udvarra. A hatalmas robajra az egész ház felébredt, a garázdálkodó részeg ember öccse kiszaladt az előszo­bába és bátyját szidni kezdte az­ éjsza­kai botrányokozásért.. A szóváltás el­mérgesedett, verekedni kezdtek, a ré­szeg kést rántott ,­ és testvérét mellbeszúrta, úgy, hogy azonnal összeesett. A későn érkező első segítség miatt a súlyosan sérült ember nagy vérveszte­séget szenvedett s mire­ a városi kór­házba szállították, állapota életveszé­lyessé vált. A rendőrség a késelő testvért azonnal letartóztatta és a Jauernigg detektívfőnö­­köt bízta meg­, hogy a két testvér tra­gikus végű éjszakai verekedésének kö­rülményeit kinyomozza. Szabadon vannak a Rima­szombatban letartóztatott kisgazdák Rimaszombat, október 17. (Gömöri tudósítónktól.) Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy három gömörmegyei kisgazdát Rima­szombatban letartóztattak, mert két lip­­tómegyei kereskedőnek eladtak 4 pár ökröt — állítólag uzsoraáron — s mert ké­t rimaszombati mészáros, amint keresztülhajtották az ökröket Rimaszom­baton, üzleti érdekből feljelentették a három kisgazdát. A feljelentés folytán a 4 pár ökröt elkobozták, Rimaszombatban kimérték s az ökrök vételára fejében ka­pott pénzt lefoglalták. A bíróság a letartóztatott magyar gazdák ügyével foglalkozván, nem látta beigazoltnak, hogy tényleg uzsorát kö­vettek volna el s a vizsgálóbíró és vádtanács szabadlábra helyezésükre vo­n­natkozólag tett rendelkezést. üsaetsai ÖJs&s Martinek cseh államügyésznek sehogysem tetszett a magyar gazdák szabadlábra helyezése s vétót mond­va, továbbra is a börtönben marad a három rimasimonyii kisgazda. A letartóztatás ügyében — mint már megírtuk volt — folyó hő 11-én Szent- Iványi József elnök, országgy. képviselő vezetése alatt egy gazdaküldöttség járt a megye zsupánjánál, de — eredmény­telenül. Erre Szent-Ivány képviselő úr, Micsura szlovenszkói teljhatalmú minisz­terhez fordult távirati panasszal. Ma, azután fordulat állott be a letar­tóztatott kisgazdák ügyében. Ugyanis a Tábla táviratilag szabadlábra helyezte az ártalanul börtönbe került kisgazdá­kat, akik örömtől repesve siettek vissza csendes falujukba, aggódói szeretetteik körébe, bizonyára ne­m a legjobb emlé­kektől eltelve a feljelentő kell rimaszom­­bati mészáros iránt. l íSBBsssBffisa wwBBian­BMMMítniifairi1­re, A dunai és besszarábiai kérdésben Románia javára döntöttek (CTK) Bukarest. Take Jonescu kijelentette, hogy a dunai és beszarábiai kérdés­ben Románia javára végleges határozat történt. (CTK) Bukarest. Take Jonescu a jövő héten visszatér Bukarestbe. Ide jön Venizelos* is (CTK) Bukarest. A belügyminiszter kijelentette, hogy a Romániába menekült magyar hirlapírókat Magyarországnak ki nem adják. (CTK) Bukarest. A román cieni bi­zottság tagjai Dimitru román kereskedelmi attasé kíséretében szombaton elutaztak. (CTK) Bukarest. A román futárt a bu­dapesti hivatalok letartóztatták A futár kijelentette, hogy a magyar hivatalok to­vább is folytatják a Magyarországon ma­radt románok üldözését és e végből Sze­geden és Debrecenben külön irodát lé­tesítettek. (CTK) Bukarest. A bukaresti színház­ban tűz ütött ki, melynek a színház mar­taléka lett. A kárt több millió koronára becsülik. Az orosz-lengyel ellenségeskedéseket tegnap beszüntették (CTK) Varsó. A lengyel vezérkar jelenti: Osztagaink az északi szárnyon meg­szállották Krzywizet és Dol­hynovot. A front egyéb részein változatlan a heyzet. (CTK) Paris: Poderewski tegnap Vilna kiürítése ügyében Varsóba utazott. (CTK) Pá is. Az orosz-lengyel egyezmény értelmében tegnap szüntették be az ellenségeskedést. A lengyeleknek tartózkodni kell a bolssviki­ kormány ellenségeinek támogatásától. Kedvezően haladnak a német-francia tárgyalások — Poincaré békülékeny cikke. — A francia közvélemény nem egységes. — (A »Kassai Újság« berlini tudósító­jától.) A lapok és a politikai körök csak­nem egyedüli témáját a Németország és Franciaország között megindult közvet­len tárgyalások szolgáltatják. A tárgya­lásokat, hit szerint, egy harmadik ha­talom kezdeményezte. A tárgyalások első stádiumában már meg lehet állapí­tani, hogy maga az a tény, hogy meg­kezdődött a közvetlen eszmecsere, jóté­kony hatással volt az általános hangu­latra. Egyelőre még csak gazdasági tár­gyalásokról van sz­ó­,­­ de kétségtelen, hogy a gazdasági megegyezés befolyá­solja majd a két ország politikai viszo­nyát is. A német-francia közeledés­­ kérdésével Poincaré­ egy nagyon érdekes cikkben foglalkozik a »Martin«-ben. Idézi Har­­dennek azt a kijelentését, hogy a néme­tek szívükben ké­szülnek a teljes­ kibékü­lésre, mert belátták, hog­y­ a francia­német barátság olyan hatalom volna, amely egyedül kormányozná a vi­agot. Poincaré ugyan elhamarkodottnak találja Harden kije entését, mert a franciák túl sokat szenvedtek, de ő is a közeledés hívének vallja magát. Szerinte azonban ez a közeledés egyelőre nem a szívek, hanem az ész dolga. Egyébként a francia közvéle­mény állásfoglalása nem egy­séges. A legtöbb lap még tartózkodik minden kommentártól, az elvből soviniszta lapok előveszik a régi vádakat és azzal inté­zik el a ké­rdést, hogy Németország nem őszinte, a ná­met államférfiak csak be­szélnek, de nem cselekszenek. A Ver­sailles­ szerződésből természetesen jot­tányit sem akarnak engedni. A tárgyalá­sokról sz­óló híreket a lapok feltűnő he­lyeken közlik és különösen kiemelik Ley­­guesnek Mayer nagykövet előtt tett ba­rátságos kijelentéseit, amelyeknek lénye­ge­­ az, hogy Franciaország szívesen könnyít Németország helyzetén, ha a német kormány és a német gazdasági körök tanú­jelét adják jóakaratuknak. Még mindig­ tart a pénzhiány Sok a hamis bankjegy. —• A valutabeváltás szabályozása. — Magas a kamat. A cseh-szlovák köztársaság által ki­bocsátott államjegyek mennyisége a volt monarchia bérkeidőbeli pénzmennyiségé­nek, vagyis 8 milliárdnak felel meg. Ez a horribilis összeg ugy­an csak a volt monarchia tizedrészén van forgalomban, mégis a pénzhiány óriási s közeljövőben mé­g csak enyhülés sem várható. Ez az oka annak, hogy a bankok soha nem remélt jövedelmeket húznak a kölcsön­, adott tőke után, az egyik újdonsült nagy­bank kassai fiókja pl.­­ 20-as kamatot, illetve jutalékot­­ számít fel. Mondanunk sem kell, hogy ez az eljárás is oka a nagyi drágaságnak, mert a kereskedők kénytelenek a magas jutalékokat vásárolt árukon behozni. Felemlítettük a ezt az anomáliát Michalek Józsefnek, az Uredna Banka igazgatójának, aki vá­laszképen ezeket mondotta : — A hivatalos bankkamatláb jelenleg 6—7 százalék... Normális viszonyok kö­zött ehhez irányítják a kamatlábat, kü­lönösen pedig nagyobb tőkék kihelyezé­sekor. Ma azonban, mikor a pénzhiány jóformán az­ egész világon általános, midőn a bankok, értem ezalatt a világ­bankokat, 10—12 százalékos­­ kamatot számítanak föl még az államok részére kölcsönadott összegek után is, akkor nem lehet követelni, hogy a helybeli pénz­intézetek a törvényes kamatlábat szá­mítsák fel. Úgy tudom azonban, hogy a pénzintézetek a kölcsönvevő személyét, megbízhatóságát is, tekintetbe szokták venni. Jelenleg ugyan még érvényben van még az uzsoratörvény, melynek alap­ján 8 százalékos kamatot ítélnek meg a bíróságok ily peres ügyeknél, az uzso­rát pedig szigorúan megbünteti, azonban a magas kamatlábat rendszerint köl­csönös megegyezéssel szokták megálla­pítani s így ilyen ügyek nem is kerül­nek a bíróságok elé... Ami a pénzhiányt illeti­ e tekintetben: — sajnos — javulás nem várható. Számtalanszor reámutat­tak már az illetékes tényezők a pénz­hiány okaira. Ezek közül különösen a parasztnép blankó tesaurálása említendő meg s ezen nem lehet csak pénzbevál­tással vagy más hasonló radikális esz­közzel segíteni. Ez — természetesen a kormányhatóságok hatáskörébe tartozik — s a kormánynak erre vonatkozó, il­letve a pénzhiány megszüntetését célzó intézkedéseiről nem n­yilatkozhatom. Megemlíthetem, hogy az 5000 koroná­soknál előfordult mizériák szerencsésen megszűntek s ma már minden akadály né­lkül felválthatjuk ezeket a nagy bank­jegyeket is. Hamisított százkoronások ma már szintén nincsenek forgalomban, aminek valószínűleg az az oka, hogy a közönséget idejekorán fel­világosították a hamis pénzek ismertetőjeleiről s igy nem fogadja el a gyanúsnak talált pénz­jegyeket. , j Annál több a hamis bankjegy az idegen valutáknál. Már kezdik a legértékelsebb pénzneme­­ket, igy a dollárt is hamisítani, 100 dol­láros hamis bankjeggyel már a hivata­los bankhoz is fordultak beváltás végett. Szerencsére könnyen észre lehet venni a hamisítást, mert a hamis dollár rövi­­debb az eredetinél s a papír minősége b­ elütő az eredetitől. Sok hamis márkát is észleltünk, különösen az ötven már­kások között. Ezek azonban már sokkal tökéletesebb hamisítványok... Hamis 50 lírásokat is gyártottak, itt a vízjel hiá­nya az irányadó... Ami a valutabeváltást illeti — jelen­leg mindazon pénzeket beváltják—, ame­lyeket a prágai devizaközpont naponként megjelenő árfolyama közölt. A beváltási engedélyek, a valutakereskedelem ellen­őrzése a pénzügyi kormánybiztos hatás­körébe tartozik , így ezekről nem nyi­­l­atkozhatom. Pénzügyi intézetek értekezlete a had­i­­kölcsönökről (CTK) Prága: Szombaton és vasárnap a pénzügyi intézetek a hadikölcsönök ügyében értekezletet tartottak iTeplis zen, melyen az összes pártok képviselői és szenátorai megjelentek. Az értekezlet ki­mondotta, hogy felhívják a városokat, községeket, kerületeket, összes pénzinté­zeteket és magánszemélyeket, hogy a kártalanítás ügyében a törvény határozatát ne vegyék igénybe. A képviselők a leg­közelebbi ülésen követelték a kormánytól, hogy a törvény eredménytelensége folytán új törvényt alkossanak, vagy pedig pótol­ják a régi tö­vényt novellával. A szűkebb bizottság a hadikölcsönök birtokosainak kívánságait fogja tá­gyalni. A földbérletösszegek emelése Pozsonyi munkatársunk jelenti : Teg­nap délután a­­ földművelésügyi miniszté­rium pozsonyi kirendeltségében fontos tanácskozásokat tartottak ,a földbérlet­­összegek tervezett emelése tárgyában. A tanácskozáson az összes, érdekeltek kép­viselői részt vettek. Miután az 1920. augusztus 3-iki renndeletet­ hatályon kí­vül helyezték, a bérleti összegek tár­gyában a felek között létesített önkéntes megállapodások is érvényüket vesztették. Az új törvényjavaslat szerint, ame­lyet a nemzetgyűlés állandó bizottsága már el is fogadott, a kérdés oly formá­ban nyert szabályozást, hogy a földbir­tok bérösszegét csak azon differencia 6 százalékának erejéig szabad felemelni, amely a háború előtti és az­­ 1919 március 1-ig lekötött bér­letek között van. Földbirtokos körökben az a vélemény, hogy a szabályozás ilyetén formája első­­sorib­an a bérlők érdekeinek felel meg és így ők a szabályozással nem értenek egyet. Ugyanezen ügyben e hó 23-án anké­tot fognak tartani, amelynek célja azon irányelvek megállapítása lesz, amelyek a nemzetgyűlés elé fognak kerülni. Hajléktalanok kitelepítése a környékbeli falvakba A lakáshiány a tél közeledtével katasz­trófában nehezedik sok hajléktalan csa­ládra s mivel a lakáskérdés megoldása még mindig a távol jövő zenéje, a lakás­­hivatal a teljesen lakás nélkül álló csalá­dok elhelyezéséről úgy akar gondoskodni, hogy a környékbeli falvakban rekvirál lakást részükre. A zsupán meghatalmazása alapján a lakáshivatal már tegnap kiküldte közegeit Bárcára, Téhányba és Széplakra, hogy az elöljáróság támogatása mellett já­ják be a nevezett községeket s a rekvirálható laká­sokról tegyenek jelentést a lakáshiva­talnak. Mihelyt a jelentés beérkezik, a véle­mény alapján s a legégetőbb szükséghez képest megejti a lakáshivatal a rekvirálást s tető alá juttatja a vagonlakó, hajlékta­­­­lan családokat.

Next