Kassai Ujság, 1920. október-december (82. évfolyam, 224-296. szám)

1920-10-27 / 246. szám

' msmmaa ■oldal A mai lapok Imre szerint a kormány foglalkozott már az állami alkalmazottak központi szervezete által előterjesztett kérelmekkel s mint hírlik azok teljesítését megelőzően 1000 korona segélyt folyósít személyenként az igazságügyi tisztviselők részére és családtagokat külön segélyben részesíti. Rablógyilkosság az országúton Ismeretlen tettesek meggyilkoltak egy parasztgazdát. A gyilkosok Kassa felé tartottak. Halász János szepsi parasztgazda hétfőn este fiával együtt a vásárról hazafelé hajtott szekerével. Jászó és Szepsi között két cigánykülsejű ember megállította a szekerét és rövid szóváltás után fejszékkel megtámadták a gazdát, aki kétségbeesetten védte magát a reázuhanó fejszecsapásoktól. Végül egy pár jól irányzott fejszecsapással leterítették áldozatukat és a földön heverő szerencsétlent egy a halántékra mért hatalmas ütéssel kivégezték. Közben Halász fiának sikerült a gyilkosok kezéből kiszöknie és elfutnia. A gyilkosok véres munkájuk után hozzáláttak áldozatuk kifosztásához. Lehúzták a csizmáját magukhoz vették erszényét és felülve szekerére elhajtottak. A fiú, aki végignézte apja bestiális meggyilkolását, a semsei csendőrhöz szaladt és jelentést tett a történtekről, azt adva útbaigazításként, hogy a tettesek Kassa irányban hajtottak el. A semsei csendőrőrs azonnal telefon értesílést küldött a kassai államrendőrségnek, ki az avizótai városi rendőrségnek és a korompai csendőrőrsnek adta tovább. A kassai orázsgutakhoz is több őrszemet vezényeltek ki, de a gyilkosok ugyUtszik útirányt változtattak, mert sem az éjszaka, sem a tegnap folyamán nem érkeztek a városba. Legvalószínűbb az a feltevés, hogy a tettesek a szekeret és a lovakat valahol az országút mentén elhagyták és a környéki erdőségekben kerestek menedéket. A rendőrségi és csendőrségi nyomozás teljes aparátussal indult meg és lehetséges, hogy már a közeli napokban teljes eredménnyel fog járni. &® 89Atf ®|tó ® Szökdösnek a hadosztálybíróság fegyencei Ismét megszökött két fegyenc. Revolverrel terrorizált bérkocsis. A tehetetlen rendőrség. Hétfőn délután a kassai hadosztálybíróság fogházából két fegyencet egy őr kíséretében bevásárolni küldtek a városba. Az őr bevitte foglyait egy pohár sörre a korcsmába s onnan azok egy őrizeti orr pillanatban kereket oldottak. Az őr h.asztalan kutatott utánuk a korcsma környékén, nyomuk veszett.A szökésről a katonarendőrség az esti órákban jelentést kapott és a megindított nyomozás során megállapították, hogy a szökevények egy kassai bérkocsit fogadtak fel és azon Kassabéla irányában elhajtottak. A katonarendőrség ügyeletes altisztje a szökevények üldözése érdekében érintkezésibe akart lépni a hadosztállyal. (itt a cenzúra 15 sorra törölt.) A további nyomozás a tegnapi nap folyamán megállapította, hogy a szökevények Kassabajára érve, kiszálltak a bérkocsiból, a pénzét követelő kocsisra revolvert szegeztek és fenyegetéseikkel kényszerítették őt, hogy a tarifa megfizetése nélkül visszahajtson Kassa felé. A nyomozó közegek idővesztesége miatt a szökevények egérutat nyertek és most kérdésessé válik az is, vajjon a nagy apparátussal bevezetett üldözésnek meg lesz-e a kellő eredménye, vagy közbiztonság bizonytalansága ismét 2 ál*alandó oszlopos tagot nyert megerősítésül. A csi. szociádemokrata párt • gyülése Kassája (CTK) Kassa, A csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt kassai választókerülete tegnap gyűlést tartott Kassán, melen Prokesch, Benda és Stadlanek képviselők jelenlétében 41 delegátus vett részt. A párt ügyeiről szóló jelentések elfogadása után elhatározták, hogy a párt régi végrehajtó bizottságának határozatai szerint fognak eljárni és a Turócszentmártoni pártgyűlésre Baborskit és Soltért, a prágai gyűlésre pedig Hlobált delegálták. Elhatározták végül, hogy a kassai titkárságot betölti íe. Statisztika 30 —40 százalék a tüdővész pusztítása. Az elhalálozás általában 10 százalék javulást mutat. 1 Kevés az öngyilkos. ’A statisztika szürke számsorai, mint valami könnyen áttekinthető társadalmi grafikon, ha képét mutatják a mindenkori életnek. Különösen érdekesek azok a statisztikai adatok, amelyek a halál útjainak mentén súlyos kilométerkövekként jelzik az utat a népek boldogsága, illetve pusztulása felé. Alkalmunk volt betekintést nyerni Kassa ez évi halálozási és születési statisztikájának adathalmazába. Ezek az adatok sok megnyugtató és nyugtalanító körülményre vetnek fényt, sok tekintetben megnyugtatnak, másban viszont megdöbbentenek és gondolkozásra késztetnek. Vegyük sorba ezeket az adatokat. Mindenekelőtt megállapíthattuk azt, hogy a múlt év folyamán elhalt összesen 1100 emberrel- szemben ez éven eddig 10 hónap alatt 795 halt meg, egész bizonyossággal föltehető tehát, hogy az év végéig az 1000-et nem fogja ez a szám meghaladni, vagyis már most megjollapítható, hogy a halálozás végeredményben ez éven 10 sázalék javulást mutat. Ezt a javulást lényegesen fokozza az a körülmény, hogy ez éven 10 hónap alatt már 1079 születés történt.A 793 ember közül 531 halt meg saját lakásán, 241 a Komecsky-kórházban, 21 aa állami bábaképzőben és a járványkórházban. A Komensky-intézet halottai között nagyrészt a környékbeli falvakból behozott betegek szerepelnek, aminek oka az, hogy ezek a betegek rendszerint oly későn kerülnek a kórházba, amikor már nem lehet rajtuk segíteni, aminek magyarázata a hiányos vidéki kezelésben és a falusiak vétkes tudatlanságában keresendő. A bábaképző halálozási statisztikája az előző évek statisztikájához viszonyítva ijesztő emelkedést mutat, amennyiben az azelőtti évi 3—4 halálesettel eddig már 24 áll szemben. Baleset következtében eddig 16 haláleset fordult elő a városban, míg öngyilkosságnak mindössze 3 ember a halottja. Az öngyilkosok száma érdekes módon feltűnően alacsony, mintha az a végtelen nyomor, csapás és amely az utolsó évben fokozott szenvedés, mértékben érte a lakosságol, csodás reakció- képen épen az életösztön, az élni akarás eddig nem ismert impozáns mértékét váltotta volna ki az emberekből. Amilyen örvendetes jelenség végül az, hogy a ragályos betegségek mindössze 6 százalék erejéig követelték meg áldozataikat, és olyan megdöbbentő, hogy a halottak között 30—40 százalék tüdővészes szerepel az előző évek 20—25 százalékával szemben. E horribilis arányszám a legpesszív misztikusabb színekben sejtteti a lakosság jövőjét és kell, hogy sürgős beavatkozásra késztesse az illetékes hivatalos köröket, míg nem késő és nem áll be a katasztrófa. Mert a tüdővész a szociális nyomornak a lázmérője. Minél magasabb százalékot mutat, annál betegebb a társadalom, annál rosszabb a semisis, fizikai dolgozók tömegeinek szelaz élelmezése, annál nyomorúságosabbak a ruházkodási lehetőségei és tűrhetetlenebbek a lakásviszonyai. Itt kopogtat ajtónkon a tél, a ködös, hévizes utcák, a lyukas cipők, a vékonyka ruhák, a hitetlen és vizes szoba és sovány koszt talán jövőre oly magasra szöktetik fel a tüdővész lázmérőjét, amely a legcinikusabb főt is el fogja képeszteni. Morva képzőművészek kassai kiállítása Nincs mit szégyenlenünk azon, hogy Morvaország képzőművészetéről eddig fogalmunk sem volt. Nem ismertük, Nem ismerhettük, mert a magyar és a morva művészi életét semmiféle szál nem fűzte össze. Ezért csak elismeréssel tartozunk Vol1ák múzeumi igazgatónak, aki a morva művészekkel közelebbi érintkezésbe hozott bennünket ama kiállítás kapcsán, amely most vagá nap nyílott meg a kassai múzeumban. Ez a kiállítás propaganda kiállítás.. A legkiválóbb, a legnevesebb morva művészek többszörösen megrostált képeit akasztották ki a múzeum falaira, hogy tanúságot tegyenek a morva művészet fejlettségéről, európai mértékkel mért magaslatáért jó hírnevéről és becsületes törekvéseiről.Ezt a célt elérték. Az összbenyomás a lehető legkellemesebb és legkielégítőbb Mert ha egetverő hatalmas tehetségek nem is kápráztatják el a néző szemét, ezzel szemben durva hibák, esetlen formák és bántó tudatlanság nem zavarják meg a harmóniát. A legnagyobb kvalitást U prka Józsa képviseli, akinek nagy vásznai jelentősek, súlyosak, sokat mondóak A mi Szinyei Mersénkkel lehetne a legjobban és legtalálóbban őt összehasonlítani. A »Marathi leány« pedig Pállya Celesztinünkre emlékeztet. Aprka képeit erőteljes megkomponálás jellemzi. A mozgásban, elhelyezkedésben jól sikerült figuráinak hatását emeli. A háttérnek ügyes és gondos kidolgozása. Színei határozottan megkapóak. Egyéni meglátásai érdekfeszítőek. Aprka dézsa ha nem is jár eredeti utakon, mégis el kell ismernünk, hogy nem mindenapi tehetség nagyszerű alkotásaival állunk szembe. Képei nem eladók. Mind magántulajdonban vannak. Ez is csak azt igazolja, hogy a rendezők nem az anyagi, hanem az erkölcsi sikerre fektették a hangsúlyt Aprka hatását tükrözi vissza Antal »A koldusok«-at feltüntető Trojka olajfestménye, míg »Az ősz« címü akvarellje bizarr, kissé fárasztó és konstrukciójában erőszakolt, Ondrusek Ferenc, mint djíörangú arcképfestő érdemel említést. Pikturája férfias, komoly átérzésből fakadó és az akadémikusságnak minden elfogadott jelével megterhelt. Örömmel látjuk viszont egyik képén Nedbálékat, a budapesti hangversenyeikről ismert csehvonóstárssalág tagjait. Ennek a képnek hűségéből, jellemző erejéből következttetel lehet arra, hogy a többi ismeretlen nagyságok portréikén is szerencsésen egyesítette a belső lélekrajzát a külsőnek élethű feltüntetésével. »Szélcsendes hely« című képe telve van finomságokkal, lendülettel és frissességgel Obrovszky Jakab aktokban mester. Minden képében nagyratörő akarat nyilvánul meg. Asszonyainak bőre csollani rózsás. »Szabad napok a tengernél« képének reaktja Csók István világhírű alkotását juttatja eszünkbe. A húsnak eleven színét megkapó változatban adja vissza. Mindegyik csupa lágyság, nőiesség, báj és derű. »Ha a búza érik« című kép hátterével, magával az érő búzával, annak levegőjével nem tudunk egyetérteni, de az aktot elsőrangú munkának tartjuk. »OfAi hangulata« Kétedi- Kovács festőmodorában érvényesül, míg »Elfogva« és »A malomgátnál« címü alkotása ízig-vérig francia hatást ver vissza. Kalvoda Alajosnak különösen »A pad« címü képe kívánkozik dicsérő tollunk alá, ízzé, tüzes naplón l átható melegséggel terül el e képen. De többi vászna is rutinos festőnek tisztult, a nemes ízléséről és elsőrangú talentumáról tesz tanúbizonyságok Melvart Ágoston havasi tájképeinek szemlélésekor Olgyai Viktornak hasonló tárgyu hangulatos dolgai eszünkbe. Már »A szákiás part« juinak megfestése meghaladta a művész erejét Lélek Stan kiállított képeiből »Fényárban úszó erdő« hatalmasan erős a és üde zöldszinóvel, a »Réjpaásás« pedig lilpszinóvel kelt feltűnést. Külön ki kell emelnünk még Köhler Jánost, akinek mind a három képe soka figáró tehetségnek a munkája. Nem nagy igényűek, de nem is teljesen igénytelenek. A többi művész : Havelka Roman, HopHcsek Ferenc, Rehorek Ferenc, Lasák Oldrich, Mandel György é s Jaronek Jaroslav művei éppen csak a középszerűség mértékét ütik meg. Benka Márton három alkotása felett azonban már nem térhetünk egyszerűen napirendre. Mert a modernség elé törő művészt egyedül ő képviseli a tisztes társaságban. A többiek képe gyakran nem egyéb, mint a hosszú éveken át mozdulatlanul maradt, megrögzött, vaskalapos akadémikusságnak ismétlése, kritikátlan átvétele és ügyeskedő utánzása, ezekkel szemben Benkauj csapásokra lendült. S bár e néhány képéből igazán nem tudjuk művészi úri tékét végérvényesen megállapítani, de nem vagyunk képesek magunkba fojtani ama észrevételünket, hogy képei megérdemelt komoly sikert hoztak alkotójának. s i A kiállításon grafikusok is szóhoz jutottak. Első helyen említendők Nemes Károly linóleumai és fametszetei. Ügyes teknikája kiérzik értékes műveiből. Jaronek, Yotrula és Wellner Károly nem tartoznak azon művészek sorába, akiknek alkotásait teljesen figyelmen kívül lehetne hagyni. Meglepett bennünket a szobroknál nagy száma és szobrászoknak le nem tagadható tehetsége, Uprka Ferenc »Szlovák női« és »Hajdutáncai« a maguk nemében elsőrangú művek. Pelikán Gyula »Mrinká«-ja plasztikai értékekben bővelkedő tisztességes alkotás, Oibkovszky Jakabban szerencsésen egyesül a piktor és szobrász, s szobrász tudása és temperamentuma magyarázza meg nekünk képeinek azt a jellegzetes tulajdonságát: miért hívja aktjait annyira erősekké, szilárdakká, masszívokká tenni anélkül, hogy a nőies lágyságot, puhaságot feláldozná ? Összefoglalva mindent, mint végeredményt kimondhatjuk, hogy a morva képzőművészek kassai kiállítása helyén való volt, eredményekben gazdag és közelebb hozott bennünket egy eddig reánk’ nézve teljesen ismeretlen nemzetnek kulturális megértéséhez és megbecsüléséhez. (—r.) mestr: -~= * ■ ihal Miázs nagytermében Bizony László ieáalsité színházi riportestélye.