Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)
1921-02-23 / 43. szám
jT 49 Ka«ul A városi közművek válsága. Elengedhetetlen a közművek jövedelmeineek radikális fokozása. — A gáz egységára 4 K, a villanyé 1 K lesz, kis háztartások csak 40 fillért fognak fizetni. Csőd előtt állanak a vízművek. I. Ko§ice polgársága élelmiszerrel való ellátásának gigászi munkájával egyenlő fontosságú a város vízszükségletének, gáz- és villanyvilágításának a zavartalan biztositása. Még csak el sem képzelhető mily katasztrofális következményekkel járna, ha a Városi Közmüvek üzemében, mely Kosice e három szükségletét ellátja, zavarok állanának be. Pedig a Városi Közművek kritikus helyzetbe kerültek. Megbosszulta magát a kímélet politikája, amely a víz, gáz és villanyárakat, dacára a művek üzeméhez nélkülözhetetlen anyagok több ezer százalékos drágulásának, a háború alatt egyáltalában nem, vagy pedig alig, sőt a krutz évi emeléskor is csak aránytalanul csekély sázalékkal emelte. A közműveknek vezetősége bízott a drágaság csökkenését hozó, jobb jövőben és erején felül kímélte a közönség zsebét, minek következtében a közművek a csőd, az összeomlás közelébe jutottak. Göndör Gábor igazgató, városi tanácsos csak példátlan erőfeszítéssel tudta a műveket eddig a katasztrófától megmenteni s most hetek óta éjt napot eggyé téve dolgozik a közművek jövedelmeinek reformtervezetén, melyet a közeljövőben nyújt be a városi tanácsnak jóváhagyás céljából. E reform sürgős végrehajtása nélkül a városi közművek stabilitása tovább fenn nem tartható. A közművek jövedelmeinek reformjához alapul Göndör igazgató összegyűjtötte az összes közszükségleti cikkek 1914 től napjainkig észlelt drágulásának minden adatait s azok fázisát szemléltetően feltünető óriási grafikont álltott fel. A mintegy 4 négyzetméter terjedelmű rajztérnek páratlan hatást vált ki a szemlélőből: egy láztábla spontán őszinteségével, egyetlen gesztussal feltárja a laikus előtt is a titkot, hogy mint bolygatta fel a háború egész gazdasági életünket, mint sodorta ellenállhatatlan tabunként fantasztikus magasságokba az árakat, mily romboló munkát végzett a felelőtlen spekuláció, és mit a légi imitás önmérséklete a gazdasági katasztrófa előidézőben. Egy expressionista festő bátran vállalhatná ezt a grafikont, melynek a neve ez volna: „Gazdasági Krízis." E grafikon adataiink komponenseiből akarja Göndör igazgató megállapítani azt az eredőt, amelyet a víz-, villany- és gázműveknek díjszabásaikban követniük kell ha Üzemüket fenntartani akarják. Kijegyeztünk a grafikon adatai közül néhányat, melyek a legszemléltetőbben mutatják azt az ellentétet, mely az üzemi anyagok árszökés és a közművek árszabásának mérséklete közt van. Eszerint 1, 1 mázsa nyersolaj ára 194 augusztusában 11 90 K; 1919 februárjában 6850 K (476% drágulás.) 1920 februárjában 100650 K (8400 */0) majd egy szeszélyes spekulativ ugrás után 1920 decemberében szilárdan 900 K. (7463% drágulás) lesz és azóta változatlan. II. 1 kg. gép és hengerolaj 1914 augusztusában 044 K; 1919 febr. 410 K (832%), 1920 szép*. 2210 K (4922%), decemberben pedig 17 K azaz 3763% drágulást mutat. Ill 1 métermázsa szén 1914-ben 4 K; 1919 febr. 20 K (400%), decemberben 90 K azaz 2150% drágulást mutat. Ára azóta folyton emelkedik. IV. Az egyórás szerelői munkabér 1914 ben 050 K; 1919-ben 340 K (580%); 1920 októberében 803 K, azaz 1506%-al drágult. Ezzel szemben a művek egységárai a következők: 1.1 köbméter gáz 1914 augusztusában 0 22 K volt, 1917 májusban 0 25 K (14%), 1919 februárban 0 80 K (264%), decemberben 1 K (355%), 1920 áprilisban 3 K (1264%), amely ár azóta érvényes. N 1 hektowattóra villany 1914 augusztusban 0 08 K, 1918 decemberben 013 K (63%), 1919 novembertől 016 K (100%), 1920 áprilisul 020 K (150%), júliustól pedig 036 K volt, ami 350 ° „ drágulásnak felel meg. III. 1 köbméter vízvezetéki vízért a közművek a házbérfillér általányból 1914 ben 0 08 K kaptak, mit 1920-ban emeltek csak 100%-ai, jelenleg 040 K-t (431%) lapnak. A díjszabások ilyen alakulása mellett a gázművek állanak anyagilag a legjobban, mert árszabásuk némi megközelítő progresszivitást mutatott, míg a vízművek csődbe kerültek s még anyagszükségletüket sem tudják fedezni. A városi közművek díjszabásainak reformja, tehát elengedhetetlen sürgős szükségesség. Helyszűke miatt csak a következő cikkünkben fogjuk mellékgrafikonok szemléltető adatai révén kimutatni azokat a tényezőket, melyek az egyes művek új díjtételeit szükségszerűen kialakították és meghatározták. Egyelőre csak annyit, hogy a közművek igazgatósága a gáz köbméterenkénti egységárát 3 K ról 4 K-ra szándékszik emelni, míg a vízilleték a jelenlegi 4 százalékos drágulás helyett 24 százalékosat fog mutatni. A villanyvilágítási díjszabás tekintettel lesz a kis existenciák érdekeinek megvédelmezésére s mig általában hektowattonként 1 K-t fog kitenni, a kisfogyasztásu háztartások részére 60%-os engedményt tartalmaz, amennyiben számukra 36 fillérről mindössze 40 fillérre lesz fölemelve. A rimamurányi bányák teljes üzemben. Vaskő szállítás Ózdra. — Rimaszombat, febr. 22. (Gömöri tudósítónktól.) Több mint két éve, hogy a vasércszállítás teljesen szünetelt, miután Csehszlovákiából nem volt szabad kiszállítani a vaskövet Magyarországba. Most mint értesülök, a Rimamurany és Salgótarjáni Vasmű R.-T. igazgatósága és a Csehszlovák kormány közti vasérc és koksz számításra vonatkozó tárgyalások eredményre vezettek és már az állítások serényen folynak is. Ez a tény mindenesetre nagyon örven- Az ózdi kohó is üzemben. detes esemény, mert így sikerült elérni azt, hogy a társulat a szlovenszkói bányamunkásait továbbra is foglalkoztatni tudja és ezzel egyszersmind az ózdi egyik kohót is üzembe helyezhette. Mint illetékes helyről értesülünk rekompenzációként Szlovenszkó élelmezési cikkeket fog kapni Magyarországtól. Ez által a gömöri bányaipar újból fellendül és ismét sok ezer bányamunkás jövője és megélhetése lesz biztosítva. Affér a beregszászi hivatalos nyelvkurzuson Aleszkievics igazgató nyilatkozata. — A Kassai Újság kiküldött munkatársától. — Beregszász, február 22. Tudvalevőleg törvény írja elő, hogy az összes köztisztviselők kötelesek meghatározott időn belül a hivatalos államnyelvet elsajátítani. Eme törvény szerint a ruszinszkói köztisztviselők a ruszin nyelvet tartoznak lehetőleg egy éven belül megtanulni. A ruszini nyelvtanfolyamokat Beregszászon Aleszkievics András gimnáziumi igazgató, ruszin paedagógus szervezi. Ő alakítja meg az egyes kurzusokat és ő jelöli ki a szükséges tanévnet Minthogy Beregszászon aránylag nagy a köztisztviselők száma és sok közöttük a tanár és tanító, Aleszkievics igazgató külön tanfolyamot nyitott a köztiszviselőknek és külön kurzust szervezett a tanerőknek már azért is, mert a tanároknak és tanítóknak bizonyos fokig szabatosabban kell a nyelvet elsajtaniok és megtanulására is rövidebb idő áll rendelkezésükre. A közisztviselős kurzusának vezetését dr. Hozdovics ügyészre bízta, akinek megvan az az előnye, hogy magyarul is tökéletesen beszél A tanerők oktatását Danielovics gimnáziumi tanár végezte. Nemrégiben a kizárólag tanerők számára rendezett nyelvtanfolyamon nagy számban jelentek meg köztisztviselők, főképtisztviselőnők és anélkül, hogy előzőleg részvételüket bejelentették volna, helyet foglaltak a padokban. Amikor erről Aleszkievics igazgató értesült, megjelent az előadó teremben és közölte a hallgatósággal, hogy a tanári tanfolyamon való részvételüket a Hozdovics által vezetett kurzus befejeztéig nem engedélyezheti. Minthogy pedig a hallgatóság e bejelentés ellenére sem mutatott hajlandóságot a távozásra, nem engedte az előadást megtartani. Aleszkievics igazgatót, aki a magyar nyelvet bámulatosan rövid idő alatt elsajátította, néhány nagyorosz érzelmű ember magatartásáért erősen megtámadta. Aleszkievics igazgató a támadásokra vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak : — Minthogy a támadásra jogos alap alap nincs, egyes ellenfeleim kitaláltak, hogy én a ruszin nyelv helyett vagy talán azon kívül az ukrán nyelv megtanulására akartam kötelezni a hallgatóságot. Ilyenre már azért sem gondolhattam, mert Beregszászon senki sincs, aki az ukrán nyelvjárást ismerné. Én csak azon egyszerű okból nem engedtem az előadást megtartani, mert a dr. Hozdovics ügyész által vezetett kurzus likvidálása előtt nem nyithattam új kurzust. Az esetről különben jelentést tettem felettes hatóságomnak Ez affér következtében egyelőre szünetel a köztisztviselői nyelvtanfolyam és csak a tanári kurzus működik tovább zavartalanul. (g) Angol és francia érdekeltségek Magyarországon. A vízi és szárazföldi közlekedés kisajátítása. — Messzemenő kiépítési tervek. Magyarország a tranzit- kereskedelem gyújtópontjában.—Cseh lapvélemények. Prága, febr. l. (A Kassai Újság tudósítójától) A cseh lapok nemcsak a magyar belpolitikai viszonyokat és külpolitikai kapcsolatokat kísérik élénk figyelemmel, hanem a külföldi, elsősorban tehát az ántant-tőke elhelyezkedését és Magyarországon vállalt érdekeltségeit is boncolás tárgyává teszik Ennek közenfekvő okát főleg a cseh hivatalos köröknek a dunai konföderáció kérdésében elfoglalt brüszk álláspontjában lelhetnek fel. A „Povdolník“ legutóbbi számában erről a kérdésről a következő képen emlékszik meg: Közvetlen szomszédságunkban a francia és angol tőke egy év óta hatalmas küzdelme fejt ki a dunai kereskedelmi hajózás és a dunai medence kereskedelmi supre mánnájának megszerzése érdekében. A kérdés aktuális fontosságát bizonyítja, hogy nemrégiben a nagy angol hajóépítő vállalatok közül a Furiness, Withy and Co. és a Swan Hunter and Co. cégek egy argói bankcsoport segítségével Magyar Folyam és Tengerhajózási Résza vénytársaság részvényeinek 51%-át megszerezve a River-Syndicat-tal együtt 12 millió font stiriingnyi alaptőkével „Danube Navigation C “ név alatt új részvénytársaságot alakítottak. Ez az érdekeltség az osztrákoktól megvéne a Szabadalmazott Dunagőzhajózási Részvénytársaság részvényeinek közel felerészét és a Délnémet Gőzhajózási Társaság összes papírjait, 12 angol fontos egységáron. Mit jelent ez? Nem kevesebbet, minthogy nevezett alakulás ma 300 dunai gőzhajó és 2000 teheruszály felett rendelkezik. Az angolok a jugoszláv hajózási syndikátus parkjára is szemet vetettek és az, hogy önállóságát megőrizze, a bajor dunagőzhajózási társasággal kooperál; ehhez az alakuláshoz csatlakozott — hajóparkja kiépítéséig — a csehszlovák köztársaság is. 3. oldal BHOHB&i Az angolok a gőzhajókat átlagban 36 millió, az uszályhajókat 075 millió koronáért vásárolták meg. (Hogy ez milyen kedvező vásár, kitűnik abból, hogy ma egy Duna- gőzhajó építése 40, a 60 tonnás teheruszályoké pedig közel 4 millió koronába kerül!) Mást is terveznek az angolok! Budapestig felfelé a Duna medrét 3 méterig akarják kimélyíteni, hogy a kiebb tengeri hajók akadálytalanul közlekedhessenek. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság a Marconi Wiseless Telegraph Co. közbejöttével „British and Hungarian Bank“ elnevezés alatt 100 millió korona alaptőkével újjáalakult és Zimonyban a dunai kikötőt már az angol érdekeltséggel együtt építi ki. Az angol James Queenslow and Co. szállítási vállalat pedig már meg is kapta a Jugoszláviával való forgalom monopóliumát. A franciák sem akarnak tétlenül maradni. A Dunai forgalomból kiesvén, legalább a vasútvonalak megszerzésén fáradoznak. A francia tőke Passautól a Dunatorkolatig villamos vasút kiépítését tervezi; a Crédit Lyonnaise nevű nagybank Balatoni Gőihajózási Társaságot olvasztotta a érdekeltségébe; azonkívül a Belgrád-Sabác- Semendriai központi vasútvonal létesítésén is munkálkodik. A budapesti kikötőt a francia Schneider-Creuzot művek építik és ugyancsak ők fektetnek be a magyar vasutak kiépítésébe kerek egy milliárd frankot. Francia mérnökök máris új, hajózható csatorna méretezésén dolgoznak, amely a Wardart és a Moravát a Dunával köti majd össze. Magyarországon, írja tovább a „Pondelník", nincs egy tigeri, nincs gyár, vállalkozás, üzlet, amelyben az expanzív francia és angol nagytőke — sokszor hatalmas versengések uán — el ne helyezkednék. Ugyanez a helyzet Romániában, Jugoszláviában és Bulgáriában is Az angolok őrzik ellen a román tengerhajózást, a francia tőke tartja életben a román közgazdaságot. Az érdeklődés központjában a romániai petróleumforrások állanak és Budapestről legközelebb három bizottság egy francia, egy angol és egy olasz érdekeltség képviseletében egyenesen három ország nagytőkéjének megbízásából , és a kőolajtermelés racionálisabb értékesítésének megvalósítása céljából — terepi szemlére — Romániába utazik. Fájdalommal állapítja meg a „Ponderník“, hogy bár a esehi szlovák köztársaság szintén dunai állam, és hozzá fejlett iparral rendelkező ország, a szövetséges tőke nem keresi az elhelyezkedést érdekeltségeinél, úgyhogy esetleg teljesen ki is eshetik a balkáni forgalomból, minthogy hajóparkkal nem rendelkezik. A Danube Navigation Co. ezen egyelőre úgy kíván segíteni, hogy motoros hajókkal fogja a csehszlovákbalkáni forgalmat fenntartani és a szlovák fakivitelt lebonyolítani. Az említett tranzakciók és tervek által a Duna egész medencéje a kaddi tőke eldorádójává lett, főleg az angolok részére, az angol pénzegység nagyobb vonzóerejénél fogva. A magyarországi és egyéb, az érdekeltségbe beont országok kormányainak politikájában számottevő faktorrá lett az idegen tőke és egy argói lap azt írja, hogy egyenesen a délafrikai kincskeresők biztosságával hódítják meg pénzembereik Középeurópa gazdasági terepét, a legjbb kolóniát. így fest a Duna — szabaddá* tétele!