Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)

1921-02-23 / 43. szám

jT 49 Ka«ul A városi közművek válsága. Elengedhetetlen a közművek jövedel­meinee­k radikális fokozása. — A gáz egységára 4 K, a villanyé 1 K lesz, kis háztartások csak 40 fillért fognak fizetni. Csőd előtt állanak a vízművek. I. Ko§ice polgársága élelmiszerrel való el­látásának gigászi munkájával egyenlő fontosságú a város vízszükségletének, gáz- és villanyvilágításának a zavartalan biz­tositása. Még csak el sem képzelhető mily katasztrofális következményekkel járna, ha a Városi Közmüvek üzemében, mely Kosice e három szükségletét ellátja, zavarok álla­nának be. Pedig a Városi Közművek kritikus helyzetbe kerültek. Megbosszulta magát a kímélet politikája, a­mely a víz, gáz és villanyárakat, dacára a művek üzeméhez nélkülözhetetlen anyagok több ezer százalékos drágulásának, a háború alatt egyáltalában nem, vagy pedig alig, sőt a k­rutz évi emeléskor is csak arány­talanul csekély s­ázalékkal emelte. A köz­műveknek vezetősége bízott a drágaság csökkenését hozó, jobb jövőben és erején felül kímélte a közönség zsebét, minek következtében a közművek a csőd, az összeomlás közelébe jutottak. Göndör Gábor igazgató, városi tanácsos csak pél­dátlan erőfeszítéssel tudta a műveket eddig a katasztrófától megmenteni s most hetek óta éjt napot eggyé téve dolgozik a köz­művek jövedelmeinek reformtervezetén, melyet a közel­jövőben nyújt be a városi tanácsnak jóváhagyás céljából. E reform sürgős végrehajtása nélkül a városi közművek stabi­litása tovább fenn nem tartható. A közművek jövedelmeinek reformjához alapul Göndör igazgató összegyűjtötte az összes közszükségleti cikkek 1914 től nap­jainkig észlelt drágulásának minden adatait s azok fázisát szemléltetően feltün­ető óriási grafikont állt­ott fel. A mintegy 4 négyzetméter terjedelmű rajztérnek páratlan hatást vált ki a szemlélőből: egy láztábla spo­ntán őszinteségével, egyetlen gesztussal feltárja a laikus előtt is a titkot, hogy mint boly­gatta fel a háború egész gazdasági éle­tünket, mint sodorta ellenállhatatlan tabun­ként fantasztikus magasságokba az árakat, mily romboló munkát végzett a felelőtlen spekuláció, és mit a légi imitás önmér­séklete a gazdasági katasztrófa előidéző­ben. Egy expressionista festő bátran vál­lalhatná ezt a grafikont, melynek a neve ez volna: „Gazdasági Krízis." E grafikon adataiink komponenseiből akarja Göndör igazgató megállapítani azt az eredőt, amelyet a víz-, villany- és gázműveknek díjszabásaikban követniük kell ha Üzemü­ket fenntartani ak­arják. Kijegyeztünk a grafikon adatai közül néhányat, melyek a legszemléltetőbben mutatják azt az ellentétet, mely az üzemi anyagok árszöké­s és a közművek árszabásának mérséklete közt van. Eszerint 1, 1 mázsa nyersolaj ára 19­4 augusztu­sában 11 90 K; 1919 februárjában 68­50 K (476% drágulás.) 1920 februárjában 100650 K (8400 */0) majd egy szeszélyes spekulativ ugrás után 1920 de­cemberében szilárdan 900 K. (7463% drágulás) lesz és azóta változatlan. II. 1 kg. gép és hengerolaj 1914 augusz­tusában 0­44 K; 1919 febr. 4­10 K (832%), 1920 szép*. 22­10 K (4922%), december­ben pedig 17 K azaz 3763% drágulást mutat. Ill 1 métermázsa szén 1914-ben 4 K; 1919 febr. 20 K (400%), decem­berben 90 K azaz 2150% drá­gulást mutat. Ára azóta folyton emelkedik. IV. Az egyórás szerelői munkabér 1914 ben 0­50 K; 1919-ben 340 K (580%); 1920 októbe­rében 8­03 K, azaz 1506%-al drágult. Ezzel szemben a művek egységárai a következők: 1.1 köbméter gáz 1914 augusz­tusában 0 22 K volt, 1917 májusban 0 25 K (14%), 1919 februárban 0­ 80 K (264%), decemberben 1 K (355%), 1920 április­ban 3 K (1264%), amely ár azóta érvé­nyes. N­ 1 hektowatt­óra villany 1914 augusztusban 0 08 K, 1918 decemberben 013 K (63%), 1919 novembertől 0­­16 K (100%), 1920 áprilisul 0­20 K (150%), júliustól pedig 036 K volt, ami 350 ° „ drágulásnak felel meg. III. 1 köbméter vízvezetéki vízért a közművek a házbér­­fillér általányból 1914 ben 0 08 K kaptak, mit 1920-ban emeltek csak 100%-ai, je­lenleg 0­40 K-t (431%) lapnak. A díj­szabások ilye­­n alakulása mellett a gáz­művek állanak anyagilag a legjobban, mert árszabásuk némi megközelítő prog­resszivitást mutatott, míg a vízművek csődbe kerültek s még anyagszükségletüket sem tudják fedezni. A városi közművek díjszabásainak re­formja, tehát elengedhetetlen sürgős szük­ségesség. Helyszűke miatt csak a követ­kező cikkünkben fogjuk mellékgrafikonok szemléltető adatai révén kimutatni azokat a tényezőket, melyek az egyes művek új díjtételeit szükségszerűen kialakították és meghatározták. Egyelőre csak annyit, hogy a közművek igazgatósága a gáz köbmé­terenkénti egységárát 3 K ról 4 K-ra szán­dékszik em­elni, míg a vízilleték a jelenlegi 4 százalékos drágulás helyett 24 százalé­kosat fog mutatni. A villany­világítási díj­szabás tekintettel lesz a kis existenciák érdekeinek megvédelmezésére s mig álta­lában hektowattonként 1 K-t fog kitenni, a kisfogyasztásu háztartások részére 60%-os engedményt tar­talmaz, amennyiben számukra 36 fillérről mindössze 40 fillérre lesz fölemelve. A rimamurányi bányák teljes üzemben. Vaskő szállítás Ózdra. — Rimaszombat, febr. 22. (Gömöri tudósítónktól.) Több mint két éve, hogy a vasércszállítás teljesen­ szüne­telt, miután Csehszlovákiából nem volt szabad kiszállítani a vaskövet Magyar­­országba. Most mint értesülök, a Rima­­murany és Salgótarjáni Vasmű R.-T. igaz­gatósága és a Csehszlovák kormány közti vasérc és koksz számításra vonatkozó tárgyalások eredményre vezettek és már a­z­ állítások serényen folynak is. Ez a tény mindenesetre nagyon örven- Az ózdi kohó is üzemben. detes esemény, mert így sikerült elérni azt, hogy a társulat a szlovenszkói bánya­munkásait továbbra is foglalkoztatni tudja és ezzel egyszersmind az ózdi egyik kohót is üzembe helyez­hette. Mint illetékes helyről értesülünk rekom­­penzációként Szlovenszkó élelmezési cikke­ket fog kapni Magyarországtól. Ez által a gömöri bányaipar újból fellendül és ismét sok ezer bányamunkás jövője és meg­élhetése lesz biztosítva. Affér a beregszászi hivatalos nyelvkurzuson Aleszkievics igazgató nyilatkozata. — A Kassai Újság kiküldött munkatársától. — Beregszász, február 22. Tudvalevőleg törvény írja elő, hogy az összes köztisztviselők kötelesek meghatá­rozott időn belül a hivatalos államnyel­vet elsajátítani. Eme törvény szerint a ruszinszkói köztisztviselők a ruszin nyelvet tartoznak lehetőleg egy éven belül meg­tanulni. A ruszini nyelvtanfolyamokat Beregszászon Aleszkievics András gimná­ziumi igazgató, ruszin paedagógus szer­vezi. Ő alakítja meg az egyes kurzusokat és ő jelöli ki a szükséges tané­vnet Minthogy Beregszászon aránylag nagy a köztisztviselők száma és sok közöttük a tanár és tanító, Aleszkievics igazgató külön tanfolyamot nyitott a köztiszviselők­­nek és külön kurzust szervezett a tan­erőknek már azért is, mert a tanároknak és tanítóknak bizonyos fokig szabatosab­ban kell a nyelvet elsajt­­aniok és meg­tanulására is rövidebb idő áll rendelkezé­sükre. A közisztviselős kurzusának veze­tését dr. Hozdovics ügyészre bízta, akinek megvan az az előnye, hogy magyarul is tökéletesen beszél A tanerők oktatását Danielovics gimnáziumi tanár végezte. Nemrégiben a kizárólag tanerők számár­a rendezett nyelvtanfolyamon nagy szám­ban jelentek meg köztisztviselők, főkép­tiszt­viselőnők és anélkül, hogy előzőleg rész­­vételüket bejelentették volna, helyet fog­laltak a padokban. Amikor erről Aleszkievics igazgató érte­sült, megjelent az előadó teremben és közölte a hallgatósággal, hogy a tanári tanfolyamon való részvételüket a Hozdo­vics által vezetett kurzus befejeztéig nem engedélyezheti. Minthogy pedig a hallga­tóság e bejelentés ellenére sem mutatott hajlandóságot a távozásra, nem engedte az előadást meg­tartani. Aleszkievics igazgatót, aki a magyar nyelvet bámulatosan rövid idő alatt elsa­játította, néhány nagyorosz érzelmű ember magatartásáért erősen megtámadta. Alesz­kievics igazgató a támadásokra vonatko­zóan a következőket mondotta munka­társunknak : — Minthogy a támadásra jogos alap alap nincs, egyes ellenfeleim kitaláltak, hogy én a ruszin nyelv helyett vagy talán azon kívül az ukrán nyelv megtanulására akartam kötelezni a hallgatóságot. Ilyenre már azért sem gondolhattam, mert Beregszászon senki sincs, aki az ukrán nyelvjárást ismerné. Én csak azon egyszerű okból nem enged­tem az előadást megtartani, mert a dr. Hozdovics ügyész által vezetett kurzus likvidálása előtt nem nyithattam új kurzust. Az esetről különben jelentést tettem felet­tes hatóságomnak Ez affér következtében egyelőre szüne­tel a köztisztviselői nyelvtanfolyam és csak a tanári kurzus működik tovább zavartalanul. (g) Angol és francia érdekeltségek Magyarországon. A vízi és szárazföldi közlekedés kisajátítása. — Messzemenő kiépítési tervek. Magyarország a tranzit- kereskedelem gyújtópontjában.—Cseh lapvélemények. Prága, febr. l­. (A Kassai Újság tudósítójától) A cseh lapok nemcsak a magyar belpolitikai vi­szonyokat és külpolitikai kapcsolatokat kísérik élénk figyelemmel, hanem a kül­földi, elsősorban tehát az ántant-tőke el­helyezkedését és Magyarországon vállalt érdekeltségeit is boncolás tárgyává teszik Ennek közenfekvő okát főleg a cseh hiva­talos köröknek a dunai konföderáció kér­désében elfoglalt brüszk álláspontjában lelhetnek fel. A „Povdolník“ legutóbbi számában erről a kérdésről a következő képen emlékszik meg: Közvetlen szomszédságunkban a francia és angol tőke egy év óta hatalmas küz­delme fejt ki a dunai kereskedelmi hajózás és a dunai medence kereskedelmi supre mánnájának megszerzése érdekében. A kérdés aktuális fontosságát bizonyítja, hogy nem­régiben a nagy angol hajóépítő vállalatok közül a Furiness, Withy and Co. és a Swan Hunter and Co. cégek egy argói bankcsoport segítségével Magyar Folyam és Tengerhajózási Rész­a vénytársaság részvényeinek 51%-át meg­szerezve a River-Syndicat-tal együtt 12 millió font stiriingnyi alaptőkével „Danube Navigation C “ név alatt új részvénytár­saságot alakítottak. Ez az érdekelt­ség az osztrákoktól meg­véne a Szabadalmazott Dunagőzhajózási Részvénytársaság részvényeinek közel felerészét és a Délnémet Gőzhajózási Társaság összes papírjait, 12 angol fontos egységáron. Mit jelent ez? Nem kevesebbet, mint­hogy nevezett alakulás ma 300 dunai gőzhajó és 2000 teheruszály felett ren­delkezik. Az angolok a jugoszláv hajózási syn­­dikátus parkjára is szemet vetettek és az, hogy önállóságát megőrizze, a bajor duna­­gőzhajózási társasággal kooperál; ehhez az alakuláshoz csatlakozott — hajóparkja kiépítéséig — a csehszlo­vák köztársaság is. 3. oldal BHOHB&i Az angolok a gőzhajókat átlagban 3­6 millió, az uszályhajókat 0­75 millió koro­náért vásárolták meg. (Hogy ez milyen kedvező vásár, kitűnik abból, hogy ma egy Duna- gőzhajó építése 40, a 60 tonnás teheruszályoké pedig közel 4 millió ko­ronába kerül!) Mást is terveznek az angolok! Buda­pestig felfelé a Duna medrét 3 méterig akarják kimélyíteni, hogy a ki­ebb tengeri hajók akadálytalanul közlekedhessenek. A Magyar Ban­k és Kereskedelmi Részvény­­társaság a Marconi Wiseless Telegraph Co. közbejöttével „British and Hungarian Bank“ elnevezés alatt 100 millió korona alaptőkével újjáalakult és Zimonyban a du­nai kikötőt már az angol érde­keltséggel együtt építi ki. Az angol James Queenslow and Co. szál­lítási vállalat pedig már meg is kapta a Jugoszláviával való forgalom monopóliumát. A franciák sem akarnak tétlenül ma­radni. A Dunai forgalomból kiesvén, leg­alább a vasútvonalak megszerzésén fára­doznak. A francia tőke Passautól a Duna­­torkolatig villamos vasút kiépítését tervezi; a Crédit Lyonnaise nevű nagybank Balatoni Gői­hajózási Társaságot olvasztotta a érdekeltségébe; azonkívül a Belgrád-Sabác- Sem­endriai központi vasútvonal létesítésén is munkálkodik. A budapesti kikötőt a francia Schneider-Creuzot művek építik és ugyancsak ők fektetnek be a magyar va­sutak kiépítésébe kerek egy milliárd frankot. Francia mérnökök máris új, hajózható csatorna méretezésén dolgoznak, amely a Wardart és a Moravát a Dunával köti majd össze. Magyarországon, írja tovább a „Pon­­delník", nincs egy tigeri, nincs gyár, vál­lalkozás, üzlet, amelyben az expanzív francia és angol nagytőke — sokszor ha­­­talmas versengések u­án — el ne helyez­kednék. Ugyanez a helyzet Romániában, Jugoszláviában és Bulgáriában is Az angolok őrzik ellen a román ten­gerhajózást, a francia tőke tartja életben a román közgazdaságot. Az érdeklődés központjában a romániai petróleumforrások ál­lanak és Budapestről legközelebb három bizott­ság egy francia, egy angol és egy olasz érdekeltség képviseletében egyenesen három ország nagytőkéjének megbízásából , és a kőolajtermelés racionálisabb értéke­sítésének megvalósítása céljából — terep­i szemlére — Romániába utazik. Fájdalommal állapítja meg a „Ponderník“, hogy bár a esehi­ szlovák köztársaság szin­tén dunai állam, és hozzá fejlett iparral rendelkező ország, a szö­vetséges tőke ne­m keresi az elhelyezkedést érdekeltségeinél, úgyhogy esetleg teljesen ki is eshetik a balkáni forgalomból, minthogy hajóparkkal nem rendelkezik. A Danube Navigation Co. ezen egyelőre úgy kíván segíteni, hogy motoros hajókkal fogja a csehszlovák­­balkáni forgalmat fenntartani és a szlovák fakivitelt lebonyolítani. Az említett tranzakciók és tervek által a Duna egész medencéje a kad­­di tőke eldorádójává lett, főleg az angolok részére, az angol pénzegység nagyobb vonzóere­jénél fogva. A magyarországi és egyéb, az érdekelt­ségbe be­ont országok kormányainak po­litikájában számottevő faktorrá lett az idegen tőke és egy argói lap azt írja, hogy egyenesen a délafrikai kincskeresők biztosságával hódítják meg­­ pénzembereik Középeurópa gazdasági terepét, a legj­bb kolóniát. így fest a Duna — szabaddá* tétele!

Next