Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)
1921-01-26 / 20. szám
Kafeaal 9|«A| A nemzetek gyűlölete Prága, január 25. (A Kassai Újság* munkatársától) Radl dr. cseh egyetemi tanár a prágai német szocialista diákok meghívására előadást tartott a köztársaság békéjének lehetőségéről. Előadásában inkább teóriákkal foglalkozott, szembeszállt a romantikusokkal kifejtvén, hogy Misaryk mintájára a humanizmust tartja egyedüli lehetőségnek a köztársaság konszolidálására. Megemlít Ligarde, Herder, Hebel és Fichte philozófiai teóriái s rámutat arra, hogy a cseh romantikusok Herdert és Fichtét tanulmányozták s az ő eszméjüket hirdették, természetesen saját nemzetük színezetében. A romantikusok szították azt a németellenes gyűlöletet, amely tulajdonképen nem is létezett és nem is létezik. Az az ellentét, amely a csehek és a németek közt Csehországban fennáll, az nem gyűlület, hanem csak különbség, egy gyenge papírfal, mely eltávolítható igen könnyen, de ez magától nem megy, az embereknek kell ezt eltüntetniök. Ő nem hisz sem Herder teóriájában, aki azt mondja: A nemzet egy természeti egységet képez, amelyet vér-, faj- és nyelvirokonság kapcsol össze. De Fichte elméletét sem fogadja el, aki minden nemzet eredetét egy ősnemzetiségben keresi. Ez a két teória minden nemzetet romantikusai által egoistává nevel s a gyűlölet szülőoka így volt ez a cseh néppel is. Régen még ők voltak a cseh királyság vezető emberei s a cseh hercegek hívták meg a németeket. A német kolinizálás, a német műveltség háttérbe szorította a cseh német s a német philosofusok eszméjét használták fel a cseh romantikusok a bevándorolt németek ellen. Ez nem volt helyes s ezt a mesterségesen szított gyűletet el lehet hárítani, ha egy középutat választanak s ez: a humanizmus. Ha mindenki a józan gondolkodást fogja szem előtt tartani s mindenkiben csak az embert fogja nézni, akkor közös munkával lehet az újjáépítést megkezdeni. A csehországi németeknek kell tehát ezzel a példával előljárniok, le kell mondaniok a pingerman eszméről s humanizmussal békét teremthetnek a köztársaságban. Dr. Spiegel német szenátor szólalt fel elsőnek a Radl dr. szavait követő vitában. Nem támadja Radl professzort, de leszögezi azt a tényt, hogy csakis a cseh történelem tudja a gyűlöletet előmutatni, mert sohasem írtak úgy a németek a csehek ellen, mint fordítva. A cseh nép sokat tanult a németektől, maga Palacky a cseh történész német befolyás alatt állott; Kollár János német diák volt, thüringiai német leány lett a felesége s később költeményeiben feleségét — a német származásút — állította fel a szlovák nő eszményképének. A németek jelenleg nem mondhatnak le a harcról, mert puszta létükért való küzdelem ez Dr. Lauffer (szocdem.) és dr. Sturz (balszoc) a marxismusban látják a helyzet bonyodalmának megoldását. Még dr. Kohn philosophising tárgyalta Radl előadását és végül dr. Zinner kérdést intézett Radlhoz, hogy milyennek látja Masaryk teóriájának átmenetét a gyakorlati életbe. Radl minden egyes felszólalónak válaszolt. Elfogadja Spiegel szenátor állításait, de appalál a humánus, értelmes német néphez, hogy mutassák meg a helyes, békítő utat. Mert sem nacionális, sem internacionális eszmék nem alkalmasak ezen ut megtalálására. A marxismus sem az ma, ami volt eredetileg s a mai marxista eszmékben csakis az ortodox marxisták hisznek Dr. Zinner kérdésére azt válaszolja, hogy minden dolog teoretice szebb, mint praktice. Ezt a természettudomány is mutatja : a teória papiros szép és tiszta s a gyakorlatban foltos és piszkos. Zárószavaiban Masaryk kompromiszszumait említi s azt, hogy kompromiszszum nélkül nem lehet semmit sem csinálni. • A dr. Radl-féle előadást követő vitát a magunk részéről ki kell egészítenünk a következő kérdés felvetésével: mert csak a németek részéről kíván Radl humanizmust, mert nem követeli ugyanazt a cseh nemzettől is ? Masaryk elnök demokráciát hirdet, elveit azonban a cseh soviniszták nem engedik megvalósítani, vagyis Masaryk teóriája, — hogy Radl szavaival éljünk — csak papíron szép, a valóságban azonban minden csak nem demokrácia. Márpedig e nélkül konszolidáció el nem képzelhető. K. M. A szlovenszkói magnezittelepek sorsa Versengés a magnezitgyár birtokáért. Többször megemlékeztünk arról a vitáról, amelyet a kassai magnezittelepek ügye okozott. Az ügy jelenlegi stádiumában a város polgármestere kijelentette, hogy a prágai kormánynál interveniálni fog a Magyar Magnezitipar Rt. szerződésének felbontása miatt, mert nem engedhető meg, hogy egy idegen államban levő vállalat Szlovenszkó területén továbbra is terjeszkedjen. A Magyar Magnezitipar többi vállalatai, a hatalmas gömöri magnezittelepek hasonló sorsra jutottak, amennyiben a vállalat gyártelepeit az állam kényszerigazgatás alá vette. Az évekig tartó huzavonának most maga a társaság vetett végett, amennyiben gömör megyei vállalatait eladta a „Nyugatcsehországi Magnezit és Téglagyár vállalatnak“. Az eladást a csehszlovák kormány már perfektuálta, s így a nagy tőkével dolgozó hatalmas téglaipari trösztérdekeltség a gömör megyei nyustyai, jolsvai gyárait már február 1 én üzembe helyezi. Értesüléseink szerint a nyugatcsehországi téglagyárérdekeltség Szlovenszkó többi magnezittelepeit is meg akarja szerezni. A társaság már többször érdeklődött a kassai magnezittelepek nagysága, a magnezit minősége felől — sőt a vállalat igazgatója személyesen is megvizsgálta a magnezittelepeket. A cseh vállalat megbízottai úgy látszik a kassai magnezittelepek megvásárlása tekintetében is megegyezésre jutottak, amennyiben néhány nappal ezelőtt már kész ajánlattal léptek a város tanácsa elé. Tekintettel arra, hogy az ajánlat részleteit nem ismerjük, arról korai volna bírálatot mondani. Mindenesetre azonban megállapíthatjuk, hogy a magnezitipar ajánlatát az ügy jelenlegi stádiumában nem igen lehet érdemleges tárgyalás alá venni, mert a minisztérium még nem oldotta fel a városnak a Magyar Magnezitipar Részvénytársasággal kötött szerződését. a bolsevizmus kérlelhetetlenségében ért véget. Mert a hadi gazdálkodás különféle központjai, amelyek az embert épp úgy beállították egy egységes akarat szolgálatába, mint az anyagot kivonták a magántulajdon birtokaiból, nagyon alkalmasak voltak arra, hogy előkészítsék a bolsevizmus ujját. A kommunizmusnak semmi egyebet nem kellett tennie, mint a hatalmas központi szervezetből „az állam“ szavát kitörölnie és ezzel készen volt minden az enyém tiéd eltörlésétől az egyéni akarat letaposásáig. Hegedűs Loránnaak ebben teljesen igaza van. A vlághibia nélkül a kommunizmus nem jutott volna ahhoz a jelentős szerephez, amelyet ma a világpolitikában betölt. Le Bon a háborúnak a szocializmusra történő hatását vizsgálva, a többi között azt is mint jelentős eredményt könyveli el a szocializmus javára, hogy „a szolgaságig menő állami beavatkozás pillanatnyilag megvalósította a legkápráztatóbb szocialista álmot.“ Jászi Oszkár a magyar bolsevizmus okainak megállapítása közben erősen hangsúlyozza a lelkek forradalmasítását „ama szemléltető oktatás által, melyet a kommunista berendezkedésekből a háború úgy a fronton, mint a hinterlandban adott.“ Csakhogy Jászi igazabb és bátrabb. Jászi rá mer mutatni a kommunizmus kitörésére való végének többi okaira is: a múlt megértborzadalmas bűneire, a régi rendszer erőszakoskodásaira, az ország politikai szervezetlenségére, a tömegek nyomorára, az ántánt rosszakaratú külügyi politikájára stb. Hegedűs mindezeket még csak érinteni sem meri. De jobb így. Hegedűs személyére nézve is, könyvére nézve is. Ha bátrabb, elhallgattatják és könyve olvasatlan marad. Mig ennyi óvatossággal megrakodva könyve talán nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szemek látókká, a fülek hallókká váljanak. Talán a jobbérzésű és letesebb gondolkodású emberek becsülassan megbarátkoznak és megnyugszanak ama fénybe, hogy a történelem logikája ellen nem lehet harcolni és a jelen sivársága a múlt sivárságának, a régi rendszer bűneinek következménye. De azért nem kell kétségbeesni. A népek, a nemzetek nem pusztulhatnak csak. Csak arra kell törekedni, nemzetek rátaláljanak önmagukra, hogy a Hegedűs szerint, a magyar nemzet akkor talál önmagára, ha Tisza István szelleme, gondolkodása és becsületessége járja át. Vagyis Hegedűs azt hirdeti, hogy a magyar éjszaka sötétsége csak akkor fog világossággá virradhatni, ha a magyarság rátér Tisza István által vágott és járt útra. Bár Hegedűs eszméit, gondolatait sok helyütt aláírtuk, ezt a végkonzekvenciát nem tehetjük magunkévá, mert mi inkább azokkal tartunk, akik mélyenjíró okfejtéssel bizonyították be, hogy az igazi magyar nemzeti politika a mai világtörténelmi konstelláció közepette nem lehet más, mint az ország demokratizálása. A demokratikus kormányzás és országberendezés a kor szellemének megfelelőbb, így a magyarság jobban felkészülten várhatja meg a világháború harmadik felvonásának kezdetét, amelynek folyamán véglegen el fog hangzani a döntő szó a magyarság életéről vagy haáláról . Mi az életet, Hegedűs a halált szorítja markában ! A magyarság pedig élni akar, mert joga van reál 3 oldal Monstre cigánypör Negyedmillió korona értékű holmit raboltak össze. — A múlt őszi betörések tettesei a vádlottak padján. — Több vádlott megszökött. — 21 betörés epilógusa. Hiányoznak a bizonyítékok. 4 cigány került a monstre pör vádlottjai közül: Balog Pál, Balog Sándor, Radovszki Ferenc és Kiss János, mert Gulyás Béla, Balog András, Balog Mátyás, Balog Kálmán és Piszkor János szökésben vannak. A termet zsúfolásig megtöltik a beidézett tanúk és a károsultak, kik fenyegető pillantásokat lövelnek a betörőbandának a vádlottak padján ülő töredékére, mely múlt év őszén nap nap mellett követett el betöréseket Kosice külvárosaiban, rettegett réme volt az egész városnak és mintegy negyedmillió korona értékű holmit rabolt 21 akciójával össze. Az elnök felolvastatja a vádiratot, majd a vádlottak kihallgatása következik. Balog Pál és Balog Sándor mindent tagadnak. A rendőrségen csak azért vallották be tettüket minden részletével együtt, mert a detektívek ütöttek és kínozták őket. Radovszky Ferenc csak a Leblang Sámuel, Zelednik Istvánná és Róth Ignác kárára elkövetett betöréseket, illetve zsarolást vállalja. Elmeséli az első két betörés részleteit és azt állítja, hogy más bűntársa nem volt, mint Kis János. Elnök: Mért vallotta azt a rendőrségen, hogy Balog Sándor is magával volt a Zeledniákné padlásán ? Vádlott: Mert a detektívek vertek. A Róth esetnél ő kiment őrködni, míg a szobában Balog Kálmán, Gyula, József és Kis Károly operáltak, ő az osztozkodásnál csak 200 koronát és 4 ezüst K-t kapott. Kis János a negyedik vádlott csak a Leblang és Zelednikné esetét vállalja. A tanúkihallgatások következnek. A beidézett 21 károsult, mint tanúk közül először Radó Nándor rendőrkapitányt hallgatják ki. Az éléstára ablakain keresztül hatoltak be a tettesek a lakására. Malinyák Józsefné lakásából selyem és ruhaneműt és egy faliórát loptak. Szembesítik a vádlottakat, mire Balog Pált felismeri. Tegnap délelőtt 9 órakor tartotta a kosicei törvényszék Mikita Emil tanácselnök elnöklete alatt Balog Pál és társai betörés, lopás és zsarolás perének a főtárgyalását. A vádlottak padjára csak Varga András szobafestő segédtől 2 télikabátot, cipőket, kendőt, lisztet stb loptak. A lakásba a spájzablakon kérésztül hatoltak be Szabó János utazótól 18,000 korona értékű ruhaneműt és készpénzt loptak az ablakon át a szobába hatoló tettesek. Janda Aladár vasutastól 2 hegedűt, egy zsakettet és gallérokat 6000 K értékben, Baum Sámuel magánzótól pedig hatheti szennyes fehérneműt, egy pár lakcipőt és egy olasz katonaköpenyeget loptak Balogék 6000 K értékben. Leblang Sámuel raktárából több mázsa burgonyát és lisztet, Szakács Károly magánzótól női ruházati cikkeket, Béres Mihály kisgazdától rengeteg ruhaneműt, selyem blúzokat és párnákat raboltak el. A tett színhelyén egy pipát találtak. Az elnök felmutatja a pipát. A négy cigány (egyszerre): Mi nem vagyunk kerem dohányosak. Polgáry Miklós tanár csermely utcai házába egyszerre két helyen hatoltak be. Mikor Polgáry a zajra, melyet egy szék felbontása okozott, felébredt, a rablók elmenekültek s az összepakkolt holmi egy részét ott hagyták. A rendőrségre beszolgáltatta a tettesek pontos újlenyomatait, melyek az ablaküvegen megmaradtak. Elnök: Ez a fontos dolog, de a rendőrségen úgy látszik nem vették figyelembe. Majd Zelednik Istvánné és Varga Györgyné adják elő megkárosodásuk történetét. Kornfeld János korcsmáros feleségével, lányával és egy aludt a szobájában, idegen fiatalemberrel midőn arra ébredt, hogy valaki villamlámpával a kezében az ágya előtt áll. — Mindjárt tudtam, hogy rablók vannak a szobában. A négy bandita fejére húzta a dunnát a halálra rémült embernek és 16,000 K értékű holmit vitt el. Kornfeldet szembesítik a vádlottakkal. Balog Pált nagyon ismerősnek találja. Utána Silber Hermanné buzitai korcsmáros meséli el zokogva, hogy leánya 100,000 korona értékű kelengyéjét mint rabolták el. Majd Róth Ignác jelenik meg feleségével és Etelka nevű 17 éves lányával a zöld asztal előtt. Róth elmeséli, hogy egy éjszaka 5 ember hatolt a szobájába, az egyik fejére húzta a dunnát és doronggal megfenyegette, hogy agyonüti, ha mukkanni mer. — Levágom az orrodat, te zsidó — szólt egy másik közülök. A szembesítésnél felismeri mind a négy vádlottat. — Ezeket megismerem, de most máskép néznek ki. Balog Pál és Balog Sándor hevesen tiltakoznak, csak úgy repül a sok „tekintetes törvényszék, nagyságos elnök úr.“ Végül Balog Sándor indignálódva rámutatott Badovszkyra: — Ilyen fajta cigányokkal nem állok össze. Radovszky és Kis mindent tagadnak. Szembesítik őket Róth Etelkával, ki a dunyha alól figyelte őket és Balogh Pált és Sándort eskü alatt is felismerni véli. Balog Pál: Sok cigány hasonlít egymáshoz. Elnök (Róth Etelhez): Beszéltek az emberek a szobában? Megismeri a hangjukat most? Tanú: Meg. Dr. Oberländer védőügyvéd ellenzi a tanú megesketését. Másrészt fizikai lehetetlenségnek tartja, hogy Balog Pál, ki a kosicei téglagyárban dolgozik, Kozmán betörést követhetett volna el. Anderka Endre munkavezetővel fogja bizonyítani, hogy Balog a kritikus napon a téglagyárban dolgozott. Roth Etelt nem esketik meg. Szilágyi Ignác detektív koronatanú következik ; a Balog ügyben ő vezette a nyomozást Petkovsky detektivvel együtt. A rablóbandának a kosicei téglagyárban történt felfedezésekor a banda fele megszökött. (Gulyás Béla a börtönből szökött meg, Balog Andrást a vádtanács szabadlábra helyezte s Magyarországba szökött.) Még aznap éjszaka kivitte több bűnhely színhelyére a négy vádlottat, hol mindent pontosan beismertek, úgyszintén Nagy József rendőrkapitány előtt a jegyzőkönyvek felvételekor. A vádlottakhoz hozzá sem nyúlt. A vidéki orgazdákat fel nem kutathatták, mert az ügyészség nem véleményezte a vidéki kiszállást. Szembesítik a vádlottakkal, kik tagadják, hogy kinn lettek volna a helyszínen, de beismerik, hogy Szilágyi nem bántalmazta őket. Glück Izidor, Kornfeld Ignác és Róth Izidorné tanuk kihallgatása után elnök felfüggeszti a tárgyalást és elrendeli Koszó