Kassai Ujság, 1921. július-szeptember (83. évfolyam, 146-218. szám)
1921-09-27 / 215. szám
nyolcvanharmadik évfolyam, 215. szám _ » ki»Ükr*ot*J: Koíic^Kmm, Ptf-artca M. M-«fi4r»«l nmbeu.) Tdefossxte: 1*1 o Mtfjdeúk napoaU. ooo»o*oe EELELŐS SZERKESZTŐ: DR- KÖVES ILIAS EMktfén dijak helyben é* vidéken: Efr égés éva 216 korona. Mént KIS korona, negyedévre >4 konvv, , •» kőnprn M korona. — Egyen uin ára 1 komán Prágai levél PRÁGA, szept. 26. (Saját tudósítónktól.) A köztársasági elnöknek szlovenszkói és ruszinszkói útja alkalmából tett fontos politikai kijelentései és a kormányalakítással járó zűrzavaros tárgyalások e pillanatban háttérbe szorulnak a hamburgi találkozás által előidézett aktualitások mögött. A találkozás híre váratlanul jött és talán ezért is történt, hogy úgy a bécsi, mint a prágai sajtó egyértelműleg arra következtetett, hogy Csehszlovákia katonailag akar beavatkozni a nyugatmagyarországi kérdésbe. A bécsi sajtó legelőkelőbb lapjai naponta szót emelnek ezen eshetőség ellen és az esti prágai kormánysajtó ezen állásfoglalást Gratz Gusztávnak bécsi újságírói körökben érvényesülő kitűnő összeköttetéseire vezeti vissza. Egyes bécsi lapok készen álló cseh hadosztályokról akarnak tudni. A reggel azután meghozza a megkönyebbülés érzetét. Hainburgban Benes csak a maga jó szolgálatait ajánlja fel az osztrák kormánynak és közvetíteni akar oly irányban, hogy a vitás terület egyes részei, Sopron és környéke Magyarországé maradjon. A nyugatmagyarországi esmények a csehszlovák politikát a közvetlenül érdekelt két államon kívül talán elsősorban foglalkoztatták. Benes ambíciójától sarkalva főként arra látszott súlyt helyezni, hogy ennek a kérdésnek a megoldása ne történjék nélküle. A katonai beavatkozás helyett a diplomáciai közvetítés szerepét is szívesen vállalta. A cseh sajtó lármája és Benes agresszív magatartása után ez a meglepetés Szlovenszkó lakosságára kétségtelenül igen kellemes. Nem lehet kétséges, hogy elsősorban a szlovenszkói magyarság szimpátiái a magyar-osztrák ellentétben, mely oldal felé fordultak. Csehszlovákiának fegyveres beavatkozása Szlovenszkó lakosságának ezt a részét a legfájdalmasabban érintette volna. A lakosság egyes részeinek érzelmeivel és a hangulataival a hivatalos külpolitikának minden bizonnyal számolnia kell annál is inkább, mivel egy nemzetiségi államot egy katonai kalandra való készülődés puszta ténye a legnagyobb veszélybe sodorhat. Benes politikai koncepciójában két fontos pillér az ő magyarellenessége és a Középeurópában való kezdeményező szerep utáni vágyakozása. Oly szempontok, amelyek az ez államban uralkodó nemzetet is vezetik. A külügyminisztérium hradzsini palotájában előreláthatólag még hosszú ideiglenes lesz az úr. Az állami önállóságra csak nemrég ébredt cseh nemzet nacionalizmusát csak ő tudja kifelé képviselni. Kramárz ideje nem érkezett el és valószinüleg sohasem is fog elérkezni. Befelé pedig a demokratikus lepel és burkolt nacionalisztikus irány folytatása csak úgy lehetséges, ha a cseh pártokat egy táborban tartják össze. Ez pedig csak Svehla belpolitikai tekintélye tudja megcsinálni.Svehla miniszterelnöksége, Benes külügyminisztersége ennek a helyzetnek szükségszerű következménye, de egyszersmind az egyedüli, rég tudott pozitívum, amelyeket a kormányalakítási tárgyalásokról biztosan tudunk. Zárt ajtók mögött folynak ezek a tárgyalások és a kombinációk sűrűn teremnek, újabb és újabb jelöltek nevei kerülnek a forgalomba. A Programm még mindig nem készült el. De hiszen ez nem is fontos. A nemzeti koalíció politikai irányát elárulja már a nve is. A nemzetiségi kérdést ennek az államnak legégetőbb és alapvető problémáját, ez a koalíció aligha tudja és a szociáldemokrata szirénhangok dacára is aligha óhajtja megoldani. A német gazdáknak Ieitmeritzi kongresszusán Zuleger szenátor és Krepek képviselők hangsúlyozták, hogy a cseh-német viszály kiküszöbölése végett tárgyalásoktól nem szabad visszariadni. A cseh sajtó ezen kijelentéseket élénken kommentálja. Cseh részről is békülékenyebb hangok, sőt itt-ott a cseh hibák beismerése is elhangzanak. A köztársasági elnök Pozsonyból küld üzenetet a két civakodó félnek. A szólamok azonban elhangzanak, tett nem követi őket. A kormány egy lépéssel sem közeledik a németekhez, nem csoda, ha a német polgári pártok szövetsége újból kijelenti, hogy a taktikája az marad, ami volt. A parlament október közepe táján ül majd össze az új kormány akkor fog majd bemutatkozni. A német padon talán senki sem ül majd, vagy talán a legnagyobb lárma fogja fogadni Svehlát és kísérőit. 53 Magyarország felvétele a Népszövetségbe halasztást szenved Genf, szept. 26. (Saját tud. táv.) Magyarország felvételi kérelmét a nyugatmagyarországi kérdés elintézetlen volta miatt a legközelebbi ülésezésre kérte halasztani. A kérelmet Apponyi szombaton adta át a második ülésszak elnökének. Paris, szept. 26. (Saját tud. táv.) L'Europe Nouvelle Magyarország és Népszövetség címmel írja: Antant forrásbeli jelentés szerint Magyarország végre akarta hajtani a békeszerződést, de erre belső nehézségei miatt még nem volt módja. Képtelenség azon feltevés, hogy Bethlen miniszterelnök együtt dolgozik Friedrichhel. Ha Magyarországot felvennék a Népszövetségbe, az egész magyar kérdés könnyebben volna elintézhető. Merénylet Pilsudszky lengyel államfő ellen Grabovszky lengyel vajda megsérült. Lemberg, szept. 26. (Saját tudtáv.) Pilsudszky államfő ellen revolvermerényletet követtek el. Az államfő vasárnap részt vett a lembergi vásár megnyitásán, ahonnan a városházára hajtatott. Útközben autójára háromszor rálőttek. Egy golyó a kíséretében levő Grabovszky lengyel vajdát találta, az államfő ellenben sértetlen maradt. Bangha páter a „kurzuslovagok“ ellen „Mindenki szája habzik keresztény jelszavaktól.“ Budapest, szept. 26. (Saját tud. táv.) Bangha páter a budai egyházközség ünnepén beszédet tartott, melyben többek között a következőket mondotta: — Mi még mindig nem tudjuk, miben áll a kereszténység tulajdonként hivatása. Engedjük, hogy a kereszténységet kisajátítsák olyanok, akik csak hasznot akarnak húzni belőle, de az evangéliumi erkölcsről hallani sem akarnak. Mennyire messze vagyunk mi az igazi kereszténységtől Már két éve élünk állítólag keresztény irányzatban a habzik mindenki szája a keresztény jelszavaktól. Egyesek mégis azt hiszik, kereszténység az, ha utcai csetepatékat rendeznek. Akad olyan is elég, aki jó fizetésű állást foglal el a kereszténység nevében. Ezek mind csak szégyent hoznak fehér zászlónkra, pedig ezek csak álkeresztények, akikkel nem alkuszunk meg, mert ezek csak köpenyegforgatók és panamisták* Kedd, 1921 szeptember 27 Benes és Bánffy külügyminiszterek találkozása ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] A nyugatmagyarországi kérdést békésen intézik el? Budapest, szept. 26. (Saját tud. táv) Bánffy külügyminiszter Brünnbe utazott, ahol Benes külügyminiszterrel találkozik. Bécs, szept. 26. (Saját tud. táv.) Benesnek Bánffy külügyminiszterrel találkozása és a csehszlovák kormány újjáalakítása miatt a Schober kancellár s Benes külügyminiszter közötti találkozás három napi halasztást szenved. Pozsony, szept. 26. (Saját tud. táv.) Benes és Schober kancellár megállapodásai szerint Sopronon kívül kilenc magyar község is Magyarországé maradna-Magyarország egész Nyugatmagyarországot átadja az ántántnak, az ántánt pedig legfeljebb 48 órával később Sopront és környékét visszaadja a magyar hatóságoknak. A megállapodások megtartását Olaszország garantálja. A tárgyalások jó uton haladnak. A Temps londoni jelentése szerint Ausztriai és Magyarország tárgyalásai jó uton haladnak. A kompromisszum megkötése rendkívül valószínű. A brünni találkozás. Bácsi politikai körökben a brünni találkozástól nem sokat várnak, mert az osztrák külügyi bizottság már felhatalmazta Schober kancellárt, hogy a Benes-féle formula alapján a kérdést intézze el. Beavatottak szerint gyakorlati szempontból sem lehet a békés elintézést remélni, mert a legfőbb tanács méltán duzzog, hogy Csehszlovákia és Olaszország a legfőbb tanács kikapcsolásával saját számlájukra bérlik meg a kibontakozást. A Montagszeitung szerint nem áll az,hogy Benes a magyar kormány kérelmére vállalta a közvetítést. Budapesti körökben ezzel szemben a hangulat bizakodó. Bár illetékes helyen kijelentették, hogy a végleges határok megállapítására vonatkozó hír kissé korai, mégis remény van arra, hogy Benes propozíciói alapján a kérdést rövidesen és békésen megoldják, Benes beszámol. Prágai jelentésünk szerint Benes külügyminiszter a külpolitikai helyzetről nyilatkozik ma a külügyi bizottság előtt. Látogatás a budapesti csehszlovák követségen A nyugatmagyarországi kérdésben a kisantánt álláspontja még mindig nem egészen világos és a legújabb információk is azt mondják, hogy a kisantánt ki akarja használni az alkalmat, amelyet a külpolitikai helyzet most nekik nyújt. Ez vonatkozik különösen Csehszlovákiára, amely állítólag már katonai intézkedéseket is tett arra az esetre, ha Benes politikája győzne Párisban és a kisantant szerephez jutna a nyugatmagyarországi kérdésben. Ezzel összefüggésben állnak azok az állítólagos kiutasítások is, amelyről a sajtó már megemlékezett. Ezeknek a megismétlődő híreknek az ellenőrzésére budapesti munkatársunk fölkereste a csehszlovák követséget, ahol a következő információt kapta: — Csehszlovákia magatartását a nyugatmagyarországi kérdésben világosan és precízen kifejezésre juttatja külügyminiszterünknek, dr. Benesnek, memoranduma, amelyet az illetékes hatalmakhoz intézett. Ebből félremagyarázhatatlanul kiviláglik, hogy Csehszlovákia szigorúan a trianoni béke alapján áll. Az úgynevezett korridor-kérdés már régen nem aktuális, hiszen azt annak idején elejtették. Csehszlovákia nem gondol semmiféle beavatkozásra és semmiféle olyan lépésre, amely ellenkeznék a trianoni békeszerződés határozmányaival és magatartását a jövőben is természetszerűleg a nagyantánt álláspontja szabja meg. — Ami a kiutasított magyarok kérdését illeti, kijelentjük, hogy ezek a hírek teljesen alaptalanok. Történtek kiutasítások és pedig a következő okok miatt: Voltak sokan, akik betegség címén kaptak útlevelet valamelyik csehszlovák fürdőbe; ezzel az útlevéllel azonban máshova utaztak, ami ellenkezik a fennálló rendszabályokkal. Nagyon sokan túllépték a tartózkodási engedély határidejét is. Minthogy nem vettek maguknak fáradságot a tartózkodási engedély meghosszabbítására, kiutasították őket. De senkit sem utasítottak ki csak azért, mert magyar állampolgár, ha különben okmányai rendben voltak. Megkérdezte munkatársunk még, hogy a külpolitikai események nem fogják-e hátráltatni azokat a gazdasági tárgyalásokat, amelyek állítólag október folyamán ismét megkezdődnek. — Nem — volt a válasz. — A munka most azért szünetel, mert azok a gazdasági bizottságok, amelyek itt Budapesten tárgyaltak, most Varsóban vannak hasonló megbízással. . Ezek a bizottságok a napokban befejezik tárgyalásaikat a lengyel megbízottakkal és valószínüleg már október közepe táján ismét Budapesten lesznek és nyomban fölveszik a szünetelő tárgyalások fonalát. Lapszemle a hamburgi találkozás jelentőségéről ; AJ Bohémia szerint meglepetés, hogy Bele§ három heti fegyvercsörgetés után pálmaággal jelent meg Hamburgban. A katonai beavatkozás tetszett volna neki, mert ez 1. emelte volna Csehszlovákia presztízsét és Középeurópa vezető hatalmává tette volna. (Olaszország azonban nagyon jól emlékezett Beneä korridorlétesítési törekvésére.) 2. Tudta, hogy a cseh katonák lelkesedéssel vonultak volna be osztrák, vagy magyar területre és avval számolt, hogy talán a németek is szívesen masíroztak volna, mert német területnek Németausztriába való bekebelezéséről van szó. 3. Ha Magyarország akaratát, akár csak 100 km2 tekintetében is érvényesíteni tudja, ez az első itr a békeszerződéseken. A presztízsét ilyetén módon való emelése nem sikerült. Terveit nem ismerjük, de akaratlanul is arra a módra kell gondolnunk, amellyel Németország 191^-ben Déltirol feláldozásával igyekezett Olaszországot a háborútól távoltartani. Benes masírozni akar, hogy legalább mint kezes megszállja ezt a területet. A lap azt hiszi azonban, hogy Benesnek ez az új lépése sem hoz szerencsét, mert a nagyhatalmak nem fogják beleegyezésüket megadni. A „Tribuna" szerint az a tény, hogy Benes közvetítéséhez fordultak, legjobban bizonyítja az ő középeurópai tekintélyét. Magyarország helyesen cselekedett, midőn a békés megoldást választotta és belátta, hogy az örökös békétlenséggel semmire sem mehet. A legtöbb cseh lap csak távirati jelentéseket hoz, a „Ceskaslovenska Republika“ nem ad hitelt M. T. I. azon cáfolatának, hogy Magyarország nem mozgósít. A „Národny Politika“ Borsky Leónak még a találkozás előtt íródott cikkét közli, amely különösen Olaszország magatartásával foglalkozik. Olaszország szakítva Sforzának kisantánt-barát politikájával. Ausztriát és Magyarországot akarta a kisantánt ellenében egyesíteni. A nyugatmagyarországi kérdés éppen e törekvését nehéz helyzet elé állította. Egyik szemével Bécs felé kacsint, a másikkal Budapest felé és Sopront és Nagycenket ígéri, másfelől pedig Csehszlovákiát és Jugoszláviát ijesztgeti. Magyarországnak ez a terv tetszik, de nem tetszik Bécsnek, ahol egyesek Csehszlovákiával kacérkodnak. Románia katonai beavatkozására számítani nem lehet. Nincs ugyan kizárva, hogy Csehszlovákia egyedül megkaphatná a mandátumot, de a lap azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy ezt nem fogják elfogadni, mert nem akarnak vérezni Ausztriáért. A „Právo Lidu“-nak a találkozás előtti cikke azt a feszültség forrpontjának mondja, avatkozással, mely Számol a fegyveres beazonban csak az antant jegyzékben megállapított határidő után következhetik be. A nyugatmagyarországi események mögött a középeurópai reakció törekvései rejlenek. A