Kassai Ujság, 1921. július-szeptember (83. évfolyam, 146-218. szám)

1921-09-27 / 215. szám

nyolcvanharmadik évfolyam, 215. szám _ » ki»Ükr*ot*J: Koíic^Kmm, Ptf-artca M. M-«fi4r»«l nmbeu.) Tdefossxte: 1*1 o Mtfjdeúk napoaU. ooo»o*oe EELELŐS SZERKESZTŐ: DR- KÖVES ILIAS EMktfén dijak helyben é* vidéken: Efr égés éva 216 korona. Mént KIS korona, negyedévre >4 konvv, , •» kőn­prn M korona. — Egyen uin ára 1 komán Prágai levél PRÁGA, szept. 26. (Saját tudósítónktól.) A köztársasági elnök­nek szlovenszkói és ruszinszkói útja alkalmá­ból tett fontos politikai kijelentései és a kor­mányalakítással járó zűrzavaros tárgyalások e pillanatban háttérbe szorulnak a hamburgi ta­lálkozás által előidézett aktualitások mögött. A találkozás híre váratlanul jött és talán ezért is történt, hogy úgy a bécsi, mint a prágai saj­tó egyértelműleg arra következtetett, hogy Csehszlovákia katonailag akar beavatkozni a nyugatmagyarországi kérdésbe. A bécsi sajtó legelőkelőbb lapjai naponta szót emel­nek ezen eshetőség ellen és az esti prágai kor­mánysajtó ezen állásfoglalást Gratz Gusztáv­nak bécsi újságírói körökben érvényesülő kitű­nő összeköttetéseire vezeti vissza. Egyes bécsi lapok készen álló cseh hadosztályokról akarnak tudni. A reggel azután meghozza a megkönyeb­­bülés érzetét. Hainburgban Benes csak a maga jó szolgálatait ajánlja fel az osztrák kormány­nak és közvetíteni akar oly irányban, hogy a vitás terület egyes részei, Sopron és környéke Magyarországé maradjon. A nyugatmagyarországi esmények a cseh­szlovák politikát a közvetlenül érdekelt két ál­lamon kívül talán elsősorban foglalkoztatták. Benes ambíciójától sarkalva főként arra látszott súlyt helyezni, hogy ennek a kérdésnek a meg­oldása ne történjék­­ nélküle. A katonai be­avatkozás helyett a diplomáciai közvetítés sze­repét is szívesen vállalta. A cseh sajtó lármája és Benes agresszív magatartása után ez a meglepetés Szlovenszkó lakosságára kétség­telenül igen kellemes. Nem lehet kétséges, hogy elsősorban a szlovenszkói magyarság szimpátiái a magyar-osztrák ellentétben, mely oldal felé fordultak. Csehszlovákiának fegyveres beavatkozása Szlovenszkó lakosságának ezt a részét a leg­­fájdalmasabban érintette volna. A lakosság egyes részeinek érzelmeivel és a hangulataival a hivatalos külpolitikának minden bizonnyal számolnia kell annál is inkább, mivel egy nem­zetiségi államot egy katonai kalandra való készülődés puszta ténye a legnagyobb veszély­be sodorhat. Benes politikai koncepciójában két fontos pillér az ő magyarellenessége és a Középeurópában való kezdeményező szerep utáni vágyakozása. Oly szempontok, amelyek az ez államban uralkodó nemzetet is vezetik. A külügyminisztérium hradzsini palotájában előreláthatólag még hosszú ideig­lenes lesz az úr. Az állami önállóságra csak nemrég ébredt cseh nemzet nacionalizmusát csak ő tudja kife­lé képviselni. Kramárz ideje nem érkezett el és valószinüleg sohasem is fog elérkezni. Be­felé pedig a demokratikus lepel és burkolt na­­cionalisztikus irány folytatása csak úgy lehet­séges, ha a cseh pártokat egy táborban tartják össze. Ez pedig csak Svehla belpolitikai tekin­télye tudja megcsinálni.Svehla miniszterelnök­sége, Benes külügyminisztersége ennek a hely­zetnek szükségszerű következménye, de egy­szersmind az egyedüli, rég tudott pozitívum, amelyeket a kormányalakítási tárgyalásokról biztosan tudunk. Zárt ajtók mögött folynak ezek a tárgyalások és a kombinációk sűrűn teremnek, újabb és újabb jelöltek nevei kerül­nek a forgalomba. A Programm még mindig nem készült el. De hiszen ez nem is fontos. A nemzeti koalíció politikai irányát elárulja már a n­ve is. A nemzetiségi kérdést ennek az állam­nak legégetőbb és alapvető problémáját, ez a koalíció aligha tudja és a szociáldemokrata szi­rénhangok dacára is aligha óhajtja megoldani. A német gazdáknak Ieitmeritzi kongresszusán Zuleger szenátor és Krepek képviselők hangsú­lyozták, hogy a cseh-német viszály kiküszöbö­lése végett tárgyalásoktól nem szabad vissza­riadni. A cseh sajtó ezen kijelentéseket élénken kommentálja. Cseh részről is békülékenyebb hangok, sőt itt-ott a cseh hibák beismerése is elhangzanak. A köztársasági elnök Pozsonyból küld üzenetet a két civakodó félnek. A szóla­mok azonban elhangzanak, tett nem követi őket. A kormány egy lépéssel sem közeledik a né­metekhez, nem csoda, ha a német polgári pár­tok szövetsége újból kijelenti, hogy a taktikája az marad, ami volt. A parlament október köze­pe táján ül majd össze az új kormány akkor fog majd bemutatkozni. A német padon talán senki sem ül majd, vagy talán a legnagyobb lárma fogja fogadni Svehlát és kísérőit. 53 Magyarország felvétele a Népszövetségbe halasztást szenved Genf, szept. 26. (Saját tud. táv.) Magyar­­ország felvételi kérelmét a nyugatmagyar­országi kérdés elintézetlen volta miatt a leg­közelebbi ülésezésre kérte halasztani. A ké­relmet Apponyi szombaton adta át a máso­dik ülésszak elnökének. Paris, szept. 26. (Saját tud. táv.) L'Europe Nouvelle Magyarország és Népszövetség címmel írja: Antant forrásbeli jelentés sze­rint Magyarország végre akarta hajtani a békeszerződést, de erre belső nehézségei miatt még nem volt módja. Képtelenség azon feltevés, hogy Bethlen miniszterelnök együtt dolgozik Friedrichh­el. Ha Magyarországot felvennék a Nép­­szövetségbe, az egész magyar­ kérdés könnyebben volna elintézhető. Merénylet Pilsudszky lengyel államfő ellen Grabovszky lengyel vajda megsérült. Lemberg, szept. 26. (Saját tud­táv.) Pilsudszky államfő ellen revolvermerényletet követtek el. Az államfő vasárnap részt vett a lembergi vásár megnyitásán, ahonnan a város­házára hajtatott. Útközben autójára háromszor rálőttek. Egy golyó a kíséretében levő Grabovszky lengyel vajdát találta, az államfő ellenben sértetlen maradt. Bangha páter a „kurzuslovagok“ ellen „Mindenki szája habzik keresztény jelszavaktól.“ Budapest, szept. 26. (Saját tud. táv.) Bangha páter a budai egyházközség ünnepén beszé­det tartott, melyben többek között a követ­kezőket mondotta: — Mi még mindig nem tudjuk, miben áll a kereszténység tulajdonként hivatása. En­gedjük, hogy a kereszténységet kisajátítsák olyanok, akik csak hasznot akarnak húzni belőle, de az evangéliumi erkölcsről hallani sem akarnak. Mennyire messze vagyunk mi az igazi kereszténységtől Már két éve élünk állító­lag keresztény irányzatban a habzik mindenki szája a keresztény jelszavaktól. Egyesek mégis azt hiszik, kereszténység az, ha utcai csetepatékat rendeznek. Akad olyan is elég, aki jó fizetésű állást foglal el a keresztény­ség nevében. Ezek mind csak szégyent hoz­nak fehér zászlónkra, pedig ezek csak álke­resztények, akikkel nem alkuszunk meg, mert ezek csak köpenyegforgatók és panamisták* Kedd, 1921 szeptember 27 Benes és Bánffy külügyminiszterek találkozása ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] A nyugatmagyar­országi kérdést békésen intézik el? Budapest, szept. 26. (Saját tud. táv) Bánffy külügyminiszter Brünnbe utazott, ahol Benes külügyminiszterrel találkozik. Bécs, szept. 26. (Saját tud. táv.) Benesnek Bánffy külügyminiszterrel találkozása és a cseh­szlovák kormány újjáalakítása miatt a Schober kancellár s Benes külügyminiszter közötti talál­kozás három napi halasztást szenved. Pozsony, szept. 26. (Saját tud. táv.) Benes­­ és Schober kancellár megállapodásai szerint Sopronon kívül kilenc magyar község is Magyaror­szág­é maradna-Magyarország egész Nyugatmagyarországot átadja­­ az ántántnak, az ántánt pedig legfeljebb 48 órá­­val később Sopront és környékét visszaadja a­­ magyar hatóságoknak. A megállapodások meg­tartását Olaszország garantálja. A tárgyalások jó uton haladnak. A Temps londoni jelentése szerint Ausztriai­­ és Magyarország tárgyalásai jó uton haladnak. A kompromisszum megkötése rendkívül valószínű. A brünni találkozás. Bácsi politikai körökben a brünni találko­zástól nem sokat várnak, mert az osztrák kül­ügyi bizottság már felhatalmazta Schober kan­cellárt, hogy a Benes-féle formula alapján a kérdést intézze el. Beavatottak szerint gyakorlati szempontból sem lehet a békés elintézést remélni, mert a legfőbb tanács méltán duzzog, hogy Csehszlovákia és Olaszország a legfőbb tanács kikapcsolásával saját számlájukra b­érlik meg a kibontakozást.­­ A Montagszeitung szerint nem áll az,­­hogy Benes a magyar kormány kérelmére vállalta a közvetítést. Budapesti körökben ezzel szemben a hangu­lat bizakodó. Bár illetékes helyen kijelentették, hogy a végleges határok megállapítására vonat­kozó hír kissé korai, mégis remény van arra, hogy Benes propozíciói alapján a kérdést rövi­­­­desen és békésen megoldják, Benes beszámol. Prágai jelentésünk szerint Benes külügymi­niszter a külpolitikai helyzetről nyilatkozik ma a külügyi bizottság előtt. Látogatás a budapesti cseh­szlovák követségen A nyugatmagyarországi kérdésben a kis­antánt álláspontja még mindig nem egészen vi­lágos és a legújabb információk is azt mond­ják, hogy a kisantánt ki akarja használni az al­kalmat, amelyet a külpolitikai helyzet most ne­kik nyújt. Ez vonatkozi­k különösen Csehszlo­vákiára, amely állítólag már katonai intézke­déseket is tett arra az esetre, ha Benes politi­kája győzne Párisban és a kisantant szerep­hez jutna a nyugatmagyarországi kérdésben. Ezzel összefüggésben állnak azok az állítóla­gos kiutasítások is, amelyről a sajtó már meg­emlékezett. Ezeknek a megismétlődő híreknek az ellenőrzésére budapesti munkatársunk föl­kereste a csehszlovák követséget, ahol a kö­vetkező információt kapta: — Csehszlovákia magatartását a nyugatma­­gyarországi kérdésben világosan és precízen kifejezésre juttatja külügyminiszterünknek, dr. Benesnek, memoranduma, amelyet az illetékes hatalmakhoz intézett. Ebből félremagyarázha­­tatlanul kiviláglik, hogy Csehszlovákia szigo­rúan a trianoni béke alapján áll. Az úgynevezett korridor-kérdés már régen nem aktuális, hiszen azt annak idején elejtették. Csehszlovákia nem gondol semmiféle beavat­kozásra és semmiféle olyan lépésre, amely el­lenkeznék a trianoni békeszerződés határoz­­mányaival és magatartását a jövőben is termé­szetszerűleg a nagyantánt álláspontja szabja meg. — Ami a kiutasított magyarok kérdését il­leti, kijelentjük, hogy ezek a hírek teljesen alaptalanok. Történtek kiutasítások és pedig a következő okok miatt: Voltak sokan, akik be­­­tegség címén kaptak útlevelet valamelyik cseh­szlovák fürdőbe; ezzel az útlevéllel azonban máshova utaztak, ami ellenkezik a fennálló rendszabályokkal. Nagyon sokan túllépték a tartózkodási engedély határidejét is. Minthogy nem­­ vettek maguknak fáradságot a tartózko­­­­dási engedély meghosszabbítására, kiutasítot­­­­ták őket. De senkit sem utasítottak ki csak azért, mert magyar állampolgár, ha különben okmányai rendben voltak. Megkérdezte munkatársunk még, hogy a­­ külpolitikai események nem fogják-e hátráltat­ni azokat a gazdasági tárgyalásokat, amelyek­­ állítólag október folyamán ismét megkezdőd­nek. — Nem — volt a válasz. — A munka most azért szünetel, mert azok a gazdasági bizott­ságok, amelyek itt Budapesten tárgyaltak, most Varsóban vannak hasonló megbízással. . Ezek a bizottságok a napokban befejezik tár­­­­gyalásaikat a lengyel megbízottakkal és való­színüleg már október közepe táján ismét Buda­pesten lesznek és nyomban fölveszik a szünetelő tárgyalások fonalát. Lapszemle a ham­burgi találkozás jelentőségéről ; AJ Bohémia­ szerint meglepetés, hogy Be­­l­e§ három heti fegyvercsörgetés után pálma­ággal jelent meg Ham­burgban. A katonai be­avatkozás tetszett volna neki, mert ez 1. emelte volna Csehszlovákia presztízsét és Középeurópa vezető hatalmává tette volna. (Olaszország azonban nagyon jól emlékezett Beneä korridorlétesítési törekvésére.) 2. Tud­ta, hogy a cseh katonák lelkesedéssel vonultak volna be osztrák, vagy magyar területre és avval számolt, hogy talán a németek is szíve­sen masíroztak volna, mert német területnek Németausztriába való bekebelezéséről van szó. 3. Ha Magyarország akaratát, akár csak 100 km2 tekintetében is érvényesíteni tudja, ez az első itr a békeszerződéseken. A presztízsét ilyetén módon való emelése nem sikerült. Terveit nem ismerjük, de akaratlanul is arra a módra kell gondolnunk, amellyel Németország 191^-ben Déltirol feláldozásával igyekezett Olaszországot a háborútól távoltartani. Benes masírozni akar, hogy legalább mint kezes meg­szállja ezt a területet. A lap azt hiszi azonban, hogy Benesnek ez az új lépése sem hoz sze­rencsét, mert a nagyhatalmak nem fogják bele­egyezésüket meg­adni. A „Tribuna" szerint az a tény, hogy Benes közvetítéséhez fordultak, legjobban bizonyítja az ő középeuró­pai tekintélyét. Magyarország helyesen csele­kedett, midőn a békés megoldást választotta és belátta, hogy az örökös békétlenséggel semmi­re sem mehet. A legtöbb cseh lap csak táv­­irati jelentéseket hoz, a „Ceskaslovenska Republika“ nem ad hitelt M. T. I. azon cáfolatának, hogy Magyarország nem mozgósít. A „Národny Politika“ Borsky Leónak még a találkozás előtt íródott cikkét közli, amely különösen Olaszország ma­gatartásával foglalkozik. Olaszország szakítva Sforzának kisantánt-barát politikájával. Ausz­triát és Magyarországot akarta a kisantánt ellenében egyesíteni. A nyugatmagyarországi kérdés éppen e törekvését nehéz helyzet elé állította. Egyik szemével Bécs felé kacsint, a másikkal Budapest felé és Sopront és Nagy­­cenket ígéri, másfelől pedig Csehszlovákiát és Jugoszláviát ijesztgeti. Magyarországnak ez a terv tetszik, de nem tetszik Bécsnek, ahol egyesek Csehszlovákiával kacérkodnak. Ro­mánia katonai beavatkozására számítani nem lehet. Nincs ugyan kizárva, hogy Csehszlová­kia egyedül megkaphatná a mandátumot, de a lap azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy ezt nem fogják elfogadni, mert nem akarnak vérezni Ausztriáért. A „Právo Lidu“-nak a találkozás előtti cikke azt a feszültség forr­­pontjának mondja, avatkozással, mely Számol a fegyveres be­azonban csak az antant jegyzékben megállapított határidő után követ­­kezhetik be. A nyugatmagyarországi esemé­nyek mögött a középeurópai reakció törekvé­sei rejlenek. A

Next