Kassai Ujság, 1922. április-június (84. évfolyam, 75-146. szám)

1922-04-01 / 75. szám

LXXXIV. évfolyam, 75. szám. M —IMW Az orosz delegáció útnak indult Génua felé Londonból jelentik. A génuai konferencia technikai előkészítésének szak­értekezlete teg­nap fejezte be munkáját. A „­Daily Chronikle“ szerint abban állapodtak meg, hogy Oroszorszá­got fölveszik a nemzetek közösségébe. Hogy azonban ezt milyen úton-módon lehetne elérni, arról nagyon eltérő vélemények uralkodnak. Az olaszok és angolok a szovjet kormány azon­nali föltétlen elismerése mellett voltak. Az an­golok egy része, továbbá a franciák és japánok ezen megoldást nem tartották kielégítőnek. Végül is abban állapodtak meg, hogy a teljes elismerést attól teszik függővé, váljon a szovje­tek kellő jóakaratot tanusítanak-e a szakértők külön emlékiratban fölállított feltételeinek tel­jesítésére. Londonból jelentik: Chamberlain bejelentette az alsóháznak, hogy Lloyd Georgeval megy együtt Génuába. Az angolok nem visznek ma­gukkal hivatalos rendőri védelmet, mert a fas­­cistáik és a kommunisták fékentartása az olasz kormány­ dolga. Parisból jelentik: A génuai konferenciára ki­küldött 70 tagú orosz delegáció külön vonaton Rigába érkezett. A vonat — mivel merénylettől tartottak — éjjel indult el Moszkvából. Nincs szabadulás Valahogy a világ sehogy sem akar visszazök­kenni a helyébe. S a béke sem tud békévé vég­legesen vissza­varázsolódnI. A francia kamará­ban most tárgyalták le a hadügyi költségvetést. És a kamara tagjai tüntető tapssal honorálták Maginot hadügyminiszter beszédét, aki a béke­létszámot 630 ezer emberben kérte megállapí­tani. Igen természetes, hogy a horribilis költ­ségvetés teljesen megfelelt a létszámemelésnek. Történt pedig ez most, amikor Franciaország­nak nincsen ellensége, aki csak kisujját is föl­emelhetné ellene, előtte, megfosztva Németország porban hever még attól a jogtól is, hogy oly számú csapatokat tarthasson, amelyek túlmennek a belső rend föntartására nélkü­lözhe­­tetlen számon és amikor megfosztották ágyúi­tól s annyira védtelen, hogy mozdulni sem mer­het. Több mint félmillió főböl álló állandó hadse­reget tartani olyan teh­er, mely a leggazdagabb államok fizetési képességét is próbára teszi. Franciaország pedig csak volt gazdag. Ma már nem az. Hitele külföldön alászállott. Megtakarí­tott milliárdjait elveszítette az orosz kölcsönök­­ben. Kereskedelmi mérlege passzív. Népe töb­bet költ, mint amennyit produkál. Állami költ­ségvetése milliárdos hiányokkal végződik évek óta s az Amerikában kötött államkölcsönöket nemcsak törleszteni nem tudja, de még a kama­tokat sem képes megfizetni. Ily körülmények között vállalni óriási hadiköltségeket csak az esetben indokolt, ha végveszély fenyegeti az or­szágot s egyenesen a léte forog kockán. Fran­ciaországra nézve ily veszélynek még árnyéka sem létezik. A rossz lelkiismeret megháboritja ugyan az embereknek még álmait is, de azt his­­­szük, hogy annyira még­sem lehetnek ijedősek a francia hazafiak, hogy lázálmaikban is megtá­madástól félthetnék országukat. A fennforgó viszonyok között ekkora haderőt mélységes béke idején fegyver alatt tartani csak az a nem­zet szánhatja el magát, amely el van határozva arra, hogy ezentúl ő fog parancsot osztogatni az egész világnak. Maginot hadügyminiszter azzal végezte be­szédét, hogy Franciaország ne legyen többet kénytelen meghátrálni a fenyegetések előtt. Ha csak erről lenne szó, rendben lenne a dolog. De ilyen hadsereg birtokában az a baj, hogy Fran­ciaország folytonosan fog fenyegetni. A francia tú­lzott önérzet — hogy ne használjunk élesebb, de megfelelőbb szót — meg se fogja tudni álla­­ni, hogy ne osztogasson parancsokat az egész világnak. Eddig se tudta megáltani. Ezt pedig nem tudják soha elviseln­ Európa nemzetei. És mi ekkor nem pusztán azon népekre gondolunk, amelyek Franciaországra ellenséges szemmel néznek, hanem Franciaország mai m­ilitarizmu­­sa ma már olyan nagy, hogy még azok a népek se lesznek képesek elviselni, amelyek Francia­­országnak, illetve az antantnak köszönhetik mai exisztenciáik­kal. Mert emberileg lehetetlen elképzelni, hogy például az utódállamok pusz­tán azért törekedtek szabadságra, hogy Fran­ciaországnak szolgái legyenek. Az utódállamok tehát kénytelenek Franciaország miatt állig fel­fegyverkezni, hacsak nem akarnak folytonosan megalázkodni a Pak­sból jövő parancsok, sze­mélyek, s esetleg igazságtalanságok előtt. Ez­ért kénytelen például Csehszlovákia már­is ha­talmas hadsereget fen­tartania, s példáját Romá­nia és Szerbia is követi Ez pedig állandóvá te­szi a háború veszedelmét, egészen olyan há­borúét, amilyen a nagy összeomlás volt. S meg­lesz a folytonos feszültség, még annak ellenére is, hogy a legyőzött államokat képtelenekké te­szik még a védekezésre is. Nem így képzeltük mi a háború végét! His­­­szük, hogy nem így képzelték maguk a győzök sem, közöttük legelsősorban Franciaország. De legkevésbbé azok várták már befejezését a vi­lágháborúnak, akik még bíznak az emberi hala­dásban, az emberi jóságban, a testvéri szeretet­hez­ és az ember életének és az emberi értékek­nek megbecsülésében. De csalódtak még azok a józanul gondolkodó, a politikával egyáltalában nem foglalkozó, csak munkájuknak élő egysze­rű polgárok is Európaszerte, akik már abban kezdtek reménykedni, hogy a megpróbáltatások ideje már végéhez közeledik és hozzá­láthat az ilyen hadsereget tartanak zászló alatt, amíg az egész világot újabb militarizmus réme fenye­geti, amíg állandó háborús előkészületek tart­ják izgalomba az egész világot, addig az építő munka és termelés korszaka el nem következ­­hetik, addig tovább nyög az emberiség nyomo­rúságainak rettenetességei alatt . . . így van! Ezért nincs szabadulás sehonnan sem! . . . emberiség a világnak újjáépítéséhez. De mig Schober kancellár az osztrák—magyar határkiigazitásról Bécs, márc. 31. (Saját tud. táv.) A képviselő­ház, tegnapi ülésén Schober kancellár bejelen­tette, hogy a Nyugatmagyarországon működő nemzetközi határmegállapító bizottság f. hó 28- iki ülésén a magyar igényeket visszautasította. Magyarország kilen­cvenhétezer hektár terület visszacsatolását kérte, amelyen hatvankétezer ember lakik. A határmegállapító bizottság­­— miután a kérést visszautasította — megengedte a magyar kormánynak, hogy három község ügyében a Népszövetséghez fellebbezzen. Több községre vonatkozó döntés pedig véglegesnek tekinthető. Bejelentette a kancellár továbbá, hogy nagykövetek tanácsa is döntött már és az ked­­­vező Ausztriára , így reménye szerint a ma­gyar felebbezés nem fog sikerrel járni. A nagy­­követek tanácsa hangsúlyozza, hogy a határ­nak csak csekély helyi jellegű megváltoztatá­sába egyezik bele. A kancellár beszédét a pár­tok nagy tetszéssel fogadták. Károly exkirály állapota reménytelen Mai távirataink Károly exkirály állapotáról teljesen ellenmondók, ami nem is csoda, mert Funchal a mai közlekedési és technikai viszonyok mellett olyan távol esik tőlünk, akár Afrikának legkietlenebb része. Új távirataink a következők: Bécs, márc. 31. (Saját tud. táv.) A király ál­lapotában szerdán este beállott javulás nem bi­zonyult tartósnak, mert csütörtökre állapota is­mét válságosra fordult. Az orvosok már alig re­ménykednek­­ felgyógyulásában. Agyműködésé­ben állandó zavarok jelentkeznek, úgy, hogy többször oxigén-inhalációt alkalmaztak. Bécs, márc. 31. (Saját tud. táv.) A király ál­lapotának rosszabbodásáról a fundhali püspök küldte az első táviratot Pfiffl érseknek. A király eszerint márc. 21-én erős náthában megbetege­dett, láz is föllépett. A király azonban a tüne­teknek nem tulajdonított jelentőséget, néhány nap múlva már gyöngülés és lázemelkedés ál­lott be. 24-én baloldali tüdőgyulladás lépett föl s ettől kezdve állapota egyre rosszabbodott. Sixtus pármai herceg ma Funchába utazott. Károly utolsó órái. ■ Bécs, márc. 31. (Saját tud. táv.) A királyi család egyik tagja a következő táviratot kapta Funch­alból: Károly állapota nagy aggodalomra ad okot. A király rendkívül lesújtott, folyton sír és imádkozik. Időről-időre olyan jelek mu­tatkoznak rajta, mintha öntudata elhomályosul­na. A gyermekek betegsége javul. Funchali or­vosok véleménye szerint a király nem bírja el a madeirai tavaszi klímát. Az októberi esemé­nyek is nagy lelki depressziót idéztek elő kedé­lyében, aminek visszahatása volt szervezetére. Berlinből jelentik. Az utolsó funchali jelentés szerint csütörtökön reggel nyolc órakor a ki­rály állapota rendkívüli mértékben megros­­­szabbodott. Halála már csak órák kérdése. Bécs, márc. 31. (Saját tud. táv.) A királyi családdal állandó összeköttetésben álló legiti­mista körök tegnap délelőtt kaptak legutoljára táviratot Funchalból. A távirat ezt mondja: A halotti szentségeket a hetes ha­tározott kivántására föladták. A ki­rály állapota válságos, öntudata időn­ként megzavarodik, gondos ápolásra minden intézkedés megtörtént. Javulás? Budapest, márc. 31. (Saját tud. táv.) Andrássy Gyula a király kör­nyezetéből kapott távirata szerint Szombat, 1922. április 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: KoSice-Kassa, Fő­ utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám: 185. oooooooo Megjelenik naponta, oooooooo FELELŐS SZERKESZTŐ : DR KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szám­ára 1 korona. csütörtök délután a király állapotá­ban javulás állott be. Budapest, márc. 31. (Saját tud. táv.) Párison keresztül ma hajnaliban a legitimistákhoz Sun­­d­ali távirat érkezett, mely szerint a tüdőgyul­ladás lokalizálódot, a továbbterjedés megszűnt, a láz leszállt harmincnyolc fokra. A kezelőor­vosoknak az a véleménye, hogy minden életve­szély elmúlt. A gyermekek betegségében is ál­landó a javulás. Román határkiigazító-bi­­zottság Csehszlovákiában Ugocsa, március 31. (Itt a cenzúra 6 sort törölt.) A Románia és Magyarország közötti végle­ges határ megállapítása körül kifejtett helyszíni munkálatai közben f. hó 10-én Szatmár környé­kére is eljutott, ahol bejárta a határmenti fal­vakat és megállapította a határjelző Cölöpök helyét. A trianoni békeszerződés 111. rész 27. cikk 3. pontjában Fertősalmás ugocsamegyei és Nagy­palád szatmármegyei községeket Romániának juttatta. Románia azonban 1921 július 1-én ne­vezett községeket elcserélte Csehszlovákiával Nagytarna, Szárazpatak, Komlós községekért. A határmegállapító bizottság térképén Fertős­almás és Nagypalád azonban továbbra is úgy szerepeltek, mint Romániához tartozó közsé­gek. Így történt aztán, hogy a nemzetközi bi­zottság (Commission de délimitation) a Romá­nia és Magyarország közötti határ megállapí­tása alaklmáva). Szatmárnémetiből, tehát Ro­mániából f. hó 20-án átjött Fertősalmásra, 21. Nagypaládon vagyis Csehszlovákiába, hogy most már véglegesen megállapítsa a közben Csehszlovákiához juttatott két község h­ova­­tartózan­dóságát. 41*1 a cenzúra 20 sort .törölt.) Franciaország a pánszláv konföderáció útjait egyengeti (Saját tudósítónktól.) A Balkánon összeütkö­ző olasz és jugoszláv gazdasági érdekek napról­­napról feszültebbé teszik a két állam viszonyát, amelyek alapját nacionalista vetélkedések ad­ták meg. A gazdasági ellentét megalapozza és tartóssá teszi az érzelmek összeütközését, vi­szont a gazdasági ellentét mögött is nagy hord­erejű­­ tervek fűtik az érdekelt felek cselekvését. A monarchia romjaiból Ikikerekített szláv álla­mok népeiben újból feléledt a szlávizmus gondo­lata, amely rövid idő alatt politikai hatóerővé emelkedett. A Balkánon a szlávizmus mérkőzik a vele szembehelyezkedő erőkkel és máris meg­történt a nagyhatalmak ezen szempont szerint való csoportosulása, mint ahogy hajdan a török kérdés osztotta két csoportra a hatalmakat. A szláv törekvések mögött, természetesen, most is ott áll egy hatalmas orosz birodalom árnya, egy orosz birodalomé, melyben a bol­­sevizm­us bukása után ismét a pánszlávok len­nének a hangadók s amely vállalná az óriási alakulatban a vezető szerepet. Oroszország azonban jelenleg béna, a pán­szlávok csak hírlapok hasábjain csatázhatnak és így a szlávizmus más európai erejű szövet­ségesre szorul. A szlávizmus legjobb támogató­ja jelenleg­­ Franciaország­ .Franciaország, amely azokat a kötelékeket, amelyek a szláviz­­­mushoz fűzik, Belgrádban, Prágában, Varsóban megerősítette és amelynek balkáni politikája az igazság és egyensúly alapján áll, csak helyesel- HALLATLAN! Te!. Interurb. 375. ! Mit ordít HALLATLAN! maga szerencsétlen, hiszen már minden autótulajdonos tudja és meg­győződött arról, hogy csak a világhírű „Michelin“ gummikkal járhat olcsón és biztosan. Kérjen azonnal árjegyzéket a: Michelin«-gummik vezér­képviselőjétől, ahol minden méretű köpeny és tömlő állandóan raktáron van.1B HALLATLAN! Tel. Interurb. 375. Első Kassai Autóforgalmi és Kereskedelmi Vállalat!Autozentrale TOPERCZER Autozentrale KoSice, Molnárska-okr. 42. Kassa, Szepsi-körut 42. sz.

Next