Kassai Ujság, 1922. július-szeptember (84. évfolyam, 149-222. szám)

1922-09-26 / 218. szám

Közgazdaság Mezőgazdasági cikkek árhullámzása. (Közli a Magyar Gazda) Lencse Prágai tőzsde egyéb jegyzései: Borsó Viktória 375 -425, sárga 275—325, zöld 275-351, —, Répce —, Mák 625 —675, Lenmag — Fehérhere 1300 -2200 Nyári szapuka —, Széna cseh 130—140, préselt — , szlovák préselt —, Nullásliszt 270—290, •főző 260-270, kenyér 190— 220, Rizs —, Korpa 60 - 70, Pogácsa belföldi­­, kuif. Magyarországi árak: Búza 10000—10250, Rozs 6200—6300, Árpa 7000—7300, Zab 6500—6600. Tengeri 8500-8600 magyar korona. Olmützi tőzsde: Forgalom lanyha, árpában néhány jelentéktelen kötés történt. Pozsonyi tőzsde: Irányzat változatlan. Budapesti tőzsde: Az e heti árutőzsde az állandó szilárdság és csekély forgalom jegyében­­ zajlott le. Prágai tőzsde: Forgalom a megszokott keretek között mozgott, irányzat lanyha. E3KBB „ , Prága Olmütz Pozsony Magvak -------------------——------------------------­-------------------------------------------------­___________________IX —19____Előző hét____IX—19­1 Előző hét IX - 19 Elő/ő hét Búza csehországi . 150—160 145-165 150—160 150—155 — — „ szlovenszkói 140-155 135 — 150 — 145 -155 150 160 145—155 Rozs.................. 120-130 10 125 105—115 110 120 110—115 110-115 Árpa.................. — 110 -130 110 120 100—110 110-120 110—125­­ Zab . . 130-140 115-125 125 -130 115-125 105—115 105-115 Tengeri belföldi . — 130- 135 — — — „ külföldi . 110 -115 125 135 115 - 125 125 -130 120—130 — Vörös here plomb — — — — — — „ „tisztítható 1400- 1800 — — — — — Lucernamag . . — — — — — — Bükköny zabos . — — — — — „ őszi 600—700 650 750 — — — — Csehszlovák—román Kolozsvár, szept. 24. (Saját tudósítónktól.) Nagyfontossá­gú gazda­sági értekezlet folyt le a kolozsvári kereskedel­mi és iparkamaráiban. Az értekezlet a csehszlo­vák gazdasági tényezőik közötti gazdasági érint­kezés elevenebbé tételére hivatott össze, abból az alkalomból, hogy Wolöf Gerő dr. pozsonyi ipar- és kereskedelmi kamara főtitkára és Bur­da Antal dr., a prágai kamarai központ előadója Kolozsvárra érkeztek. Burda Antal dr. és Wolff dr. tulajdonképpen most tájékozódó körúton vannak Romániá­ban, amelynek első állomása Kolozsvár. Az értekezleten jelenlevő kolozsvári ke­reskedők leplezetlenül tárták fe­l azokat az okokat, amelyek miatt a romániai keres­kedők kénytelenek elfordulni a csehszlo­vák árupiactól és másutt keresni alkal­masabb, olcsóbb piacot. Negruti bankigazgató — volt kolozsvári üz­letvezető — nyitotta meg az értekezletet. Wolff Gerő dr. rámutat Csehszlovákia és Románia­­ kölcsönös gazdasági érdekeire, amelyek a két országot­­ gazdaságilag egymásra utalják. A föl­­dolgozott ipari termékeinek csak huszonöt szá­zalékát tud­ja Csehszlovákia fölhasználna­k és­­ het­venöt százaléka exportálásra szorul. Azért jöt­tek ide, hogy összegyűjtsék azokat a differen­ciákat,­­amelyek­­ a két ország közötti gazdasági érintkezésnek gátló akadályai. Kéri, hogy a je­lenlevőik észrevételeik előadásával az álláspon­tok megértését­­ hozzák közelebb. Tischler Mór rámutat annak szükségességé­re, hogy a csehszlovák köztársaságnak Romá­nia nyers terményeinek bevitelénél engedmé­nyeket kell tennie és­­pedig különösen az elvá­molásnál. Csehszlovákia a nyers terményeiket földolgozott állapotban úgyis visszaszállítja Ro­mániának, így ezek az engedmények bőségesen megtérülnek. Dick Jakab rámutat arra, hogy a csszt. szokol mai kurzusa mellett a romániai textilkereskedelem az olcsóbb olasz piac felé graviáil. gazdasági értekezlet Winkler Mór az álla­tker­eskedők nevében szó­lalt föl és rámutatott arra, hogy két hét alatt harmincmilliót veszítettek az erdélyi kereske­dők Csehszlovákiában. Deutsch Hermann, a Szállítók Országos Szö­vetségének elnöke, a vasúti magas tarifáról, a szállítási súlyos­­ tételekről beszélt, amiért is a csehszlovákiai vonalakat a drágaság miatt ki­kerülik. A tárgyalások eredményéről s a csehszlovák ipar helyzetéről. Wolnií dr., a bizottság vezetője, a következőiket mondotta: — Csehszlovákiában erős árzuhanás tapasz­talható, amely már hosszú­­ idő óta esedékes volt és csak a mezőgazdasági és kereskedelmi tényezők passzív rezisztenciáján múlott, hogy hamarább nem következett be. Valahol meg kellett indulnia a lavináinak és a mezőgazdaság exponenseit Illeti a mai eredményekért a dicséret, mert ők voltak azok, akik tetemes ág­ozatok árán a ga­bona átlagárát szinte az egyik napról a másikra négyszáz esszt. koronáról száz koronára nyomták le. • Természetes, hogy ezek után a vasúti és más fuvardíjaktól kezdve egészen az adókig minden téren megindult az áresés. A forgalmi adókon kívül a többi adót is enyhítette az állam. • Annak ellenére, hogy so­k apró akadály hátráltatja a szomszéd álla­mokkal, így különö­sen Romániával az összeköttetés elmélyítését, mégis jogos a reményünk, hogy a forgalom rö­videsen nagyszabású lesz. Ennek fő okául ter­mészetesen első helyen álló textiliparunkat te­kintem, amely most egy kitünően sikerült óriási pamutüzlet­­ következtében eredményesen és a diadal biztos­­ tudatában versenyezhet a német textiliparral. — A Romániával való forgalom egyedüli akadálya a magas valutáris differencia, de a mostani árzuhanás folytán a kiegyenlítődés megtörténik s így megindulhat a két állam kö­zötti intenzív kereskedelmi élet. A GÖMÖR-NÓGRÁDI GAZDASÁGI EGYE­SÜLET IGAZGATÓ - VÁLASZTMÁNYÁNAK ÜLÉSE.­ ­Ismeretes, hogy a legfelső közigazgatási bí­róság megsemmisítette a szlovenszkói 1 .teljha­talmú miniszternek azt a jogtalan határozatát, amellyel a Gömör-Nóg­rádi Gazdasági Egyesü­letet feloszlatta. Az egyesület igazgató-választ­mánya a minap ülést tartott, amelyen Szen­t- Ivárvy József nagyobb beszédet mondott, amelyben visszapillantást tett az egyesület mű­ködésére. Az egyesület legdemokratikusabb alapokon álló gazdaszervezete volt a rég: Ma­gyarországnak és így a­­ köztársasági államfor­ma ne­mi követel tőle lényegesebb átalakulást. Az egyesület sokoldalú működéséről fölösleges­nek tartja részletesen megemlékezni, csak an­­­nyit tart szükségesnek megemlíteni, hogy gazdák és földművelők kivétel nélkül a legna­­­gyobb szeretettel ragaszkodtak az egyesület­hez. Ezután ,a „Slovensky Dennik“ című lapnak az egyesület ellen emelt vádjaival foglalkozott. Az egyik vád az, hogy az igazgató-választ­mány sorában magyar állampolgárok is vannak, a másik pedig az, hogy az egyesület anyagilag­­ támogatta Korec Józsefet, a „Völkerbund“ c. újság szerkesztőjét, aki állítólag államellenes propagandát űzött és az ma is. Azzal is meg­vádolták az egy­sül­etet, hogy megakadályozta­­ a földibirtokreform végrehajtását és hogy egyik tisztviselőtje a magyarság külföldi propagandá­ját szervezte meg. A vádak egytől-egyig a leg­­szemérmetlennebb hazugságok, miért is javasol­ja, hogy a „Slovensky Dennik“ ellen sajtó­pert indítsanak. Az elnöki megnyitóhoz Törköly József dr. szólott hozzá, a­ki a gazdaközönségnak Szent- Ivány József személye iránti ragaszkodásának adott kifejezést. Szent-Ivány József válaszában kijelentette, hogy eltekint lemondási szándéká­tól. Az igazgató-választmány végül elhatározta, hogy megbízza Törköly József dr. egyesületi ügyészt azzal, hogy a „Slovensky Dennik“ és a többi rágalmazó lap ellen a sajtópert megin­dítsa. Kamarai közlések: Svájciba vámköteles áru­küldeményeket levélpostával lehet küldeni, ha föltűnő „A soumettre á la douane“ szövegű címkével vannak ellátva. — Pénzt, értékpapíro­kat és értéktárgyakat egyszerű vagy ajánlott levelekben Olaszországba küldeni tilos. — A nemzetvédelmi minisztérium 50.000 pár gyapju­­keztyü­­ szállítására pályázatot irt ki. A szálli­­­­tási határidő 1. év november vége. Ajánlatok­­ szeptember hó 30-ig nyújtandók be. — Az illa- i­vai fegyház igazgatósága 1000 m3 tűzifa szállí­tására; a brünni vasutigazgatóság bádog, sod­rony, drótszeg stb. szállítására pályázatot hir­det. Részletek a hivatalos lap 207. és 208. szá­mában olvashatók. — A konstanzi V. hadtest pályázatot hirdet katonai egyenruhákhoz szük­séges különböző szövetek, továbbá sifonok és hőrnenüek szállítására. Ajánlatok a román ka­tonai attaséhoz: Wien, IV, Brücknerstrasse 4 intézendők. — A romániai tengeri (kukorica) kivitele szeptember 1-től kezdve szabaddá té­tetett. Az új kiviteli illeték egy vagon után 30 ezer lej. — Az Exportabteilung des Verbandes Thüringischer Industriellen dn Weimar, minden­fajta árukban kereskedelmi összeköttetést ke­res. — Indiai kamarákhoz intézendő kérdező­s­­köd­éseknél a esszt. kamarák közvetítése veendő igénybe. — Egy bukaresti cég összj. árucik­keknek képviseletére ajánlkozik. Közelebbi in­formációk a kamaránál tud­tható­k meg. — A ka­marán megtekinthetők: Külföldieknek Francia­­országba való házaló kereskedésére vonatkozó előírások; porcellánáruk eladásával foglalkozó romániai kereskedők névjegyzéke; a holland ke­reskedelmi piac helyeztéről szóló jelentés; a Lloyd Triestino új tarifajegyzéke; a bombay-i hajlított fabútorok exportálásával foglalkozó cégek címjegyzéke; egy konstantinápolyi ügy­nöki cégről szóló tájékoztató jelentés. nw nmi iliiiii mii i am —— —— TŐZSDE-DEVIZA Prágai tőzsdezárlat (Szept. 25.) Zürichi devizaárfolyamok: A budapesti devizaközpont hivata­­­­los árfolyamai. (Szept. 25.)­­ A budapesti értéktőzsde zárlata (szept. 25.): Magyar Hitel 9925, Osztrnk Hitel 1300, Angol- Magyar Hitel 9925, Osztrák Hitel 1300, Angol­ 530, Jelzálogbank 430, Hazai Bank 1575, Sal­­gó 76.000, Rima 16.650, Délivasut 9600, Ál­­lamvasut 44.500, Magyar Ált. Tiptár 3400, Hazai Tkptár 41.000, Borsodi 17.600, Concor­­­­dia 16.800, Gizella 11.600, Hungária 29.000,­­ Beocini 57.100, Északmagy. Szén 36.000, Fel­­­­sőmagy. Szén 53.0000, Magnesit 95.000, Uri­­kány 70.000, Adria 43.500, Atlantika 6750,­­ Tröst 14.800, Fegyvergyár 45.000, Ganz-Danu­­­­bius 670.000, Láng 13.200, Lipták 2975, Schlick 7875, Izzó 49.000, Guttmann 12.500, Clotild 9550, Magy. Cukor 169.000, őstermelő 3400, Magy. Gummi 101.000, Nasici 72.000, iNeu­­schloss 1475, Papír 6000, Bont 12.800, Coburg 7600, Spódium 5950. Az exporttarifák mérséklése. Prágából jelen­tik: A vasúti minisztériumiban folytatták a tár­gyalásokat az exporttarifák leszállításáról. Pohl központi igazgató ismertette a tervbe vett mérséklést. Mindenekelőtt a cement, nyersen vágott fa, tűzifa, üveg és üvegáruk, porcellák és porcellánáruk, szigetelők, cellulóza, papír és gyújtó­­ kiviteli szállítási díjait szádékozna­k le­szállítani. A kereskedelmi kamara képviselője a többi ex­port tarifa mérséklése mellett is foglalt állást, de indítványát nem fogadták el. Ezt a legközelebbi tárgyalások alkalmával fogják megoldani. (CTK­) Hírek a magyar közgazdaság köréből. A jegy­intézet szept. 15-iki kimutatása szerint az állam­­jegyforgalom 3.57 milliárdd­al 52.4 milliárdra emelkedett. A kincstár újabb 500 milliót vett igénybe. — A hivatalos lap közli az ásványolaj­termékeik új tájékoztató árát. — A veszprémi törvényszék Szász Miklós siófoki és budapesti cég el­len elrendelte­­ a csődöt. — A Városi Bank egy belga csoporttal kötött megállapodást, amelynek értelmében­­ a külföldi érdekeltség be­vonul a Városi Ban­khoz. A Városi Bank­­ a leg­közelebbi napokban a tranzakció keresztülvitele céljából rendkívüli közgyűlést hív össze.­­ A Déli vasút elnökét, Fali dr.-t, Párába hívták, ahol az olasz kormány képviselőivel és a priori­tások tulajdonosaival folynak tárgyalások. Kivándorol az arany Erdélyből, Kolozsvárról jelenti tudósítónak. Az Argus című román köz­­gazdasági lapban Andrea mérnök megállapítja, hogy Erdély megszállása óta a­­mai napig 7008 kilogramm­­ arany és ugyanannyi ezüst vándo­rolt ki Romániá­ból,­­anélkül, hogy bármilyen előnyt ért volna el ezáltal az ország közgazda­sága. Az így eltékozo­lt a­r­any, amely főképpen az erdélyi bányákból került k­i, 27—28 millió aranyféi értékének felel meg. Terméskimutatás. A statisztikai hivatal az idei termésről a következő kimutatást közli: búza 8,393.078, rozs 11,633.401, árpa 9,175.926, zab 9,360.961, kukorica 2,285.166 mm, ami az elmúlt évvel szemben búzában 2,200.000, rozsban 2,000.000, árpában 1,100.000, zabban 1,400.000 mm hiányt jelent. Az osztrák tartozások és követelések össze­írása. A banska-bystricai kereskedelmi és ipar­kamara figyelmezteti az érdekelteket a 265— 1922. számú kormán­y­rendeletre, mely szerint az osztrák, 1919 február hó 26 előtt keletkezett követeléseik és tartozások folyó ,évi november hó 15-iig büntetés terhe alatt bejelentendők. A bejelentési ívek a kamaránál kaphatók. (Bekül­­detett.) Hogy értelmezi Janco a törvényt? Ján Jan­ Co, a közismert légion­ista purifikátor, a földre­form végrehajtásában, is hangos szerepet ját­szik. És ezen minőségben természetesen .külön­­ interpretálja a törvényt. Még­pedig úgy — ahogy tette ezt a zempléni m­egyei Ruszkán —, hogy a felosztandó földiből csak­­ azok kapnak, akik a Hlinka-pártból ki- és a Szobár-pártba belépnek. A lelkiismereti szabadság ily értel­mezése ellen azonban a derék ruszkaiak dr. Rum­an zsupánnál kerestek orvoslást. Az ezidei gyümölcstermést Prágából jelen­tik: A minisztertanács ,a földművelésügyi mi­niszter ama javaslatára, hogy megkönnyítse az ezévi gyümölcstermés gazdaságos felhaszná­lását, elhatározta, hogy a­­ szeszffőzési illetéket egy cseh koronára szállítja le. A szilvóriumfő­­zésre vonatkozóan a minisztertanács tudomásul vette, hogy a pénzügyminiszter a belföldi szil­­vóriu­m­ szükséglet részére csupán megfelelő mennyiségben engedi meg a szilvórium főzését. A kivitelre szolgáló szilvórium főzését a­­ pénz­­ügyminisztériumm megállapított biztosítékok el­lenében a lehetőség szerint korlátlan mennyi­ség­ben fogja megengedni. Végül tudomásul vet­te a minisztertanács,­­hogy a kereskedelemügyi minisztérium megszüntette a gyümölcskiviteli illetéket. A belföldi szállítási díjtételek tovább­ra is a jelenlegi nagyságban marad­nak érvény­ben. A vas és acél forgalmi adójának általánosítása. Miután kétségek merültek föl, váljon az 1922. évi június hó 26-án kelt 41.200. tsz.­­törvénnyel meg­állapított átalány csak a közönséges ,folyt acélra vona­tkozik-e vagy a nemesített acélra is, me­lyet az acélművek gyártanak (gyorseszterga­­acél, szerszá­mi acél ,és­­ speciális acél fajtáik), pénzügyminisztérium fölhívja a figyelmeit arra, a hogy az adóátalány kizárólag csak a vasművek általi gyártott acélra vonatkozik. Nemesített acél (az acélműveik gyártmányai) minden szál­lításnál 2 százalék forgalmi adó alá esik. Hogy az acél behozatalánál meg legyen alapítható, valjon közönséges folyt .acélról vagy nemesített acélról van-e szó, azért a pénzügyminisztérium ellenőrzés céljából elrendeli, hogy minden acél­­leszállító a behozatal engedélyezése iránti kér­vényben köteles megadni, hogy vájjon folyt acélról vagy­­ pedig nemesített acélról van-e szó. Ugyancsak a teheralapon is föl kell tüntetni, mi­lyen acél,nemről van szó s a vámhivatalnak föl kell mutatni az eredeti számla másolatát, mely a vámhivatalnál marad. — A vezérpénzü­gyigaz­­gatóság: Amsterdam 1235 50 123250 Berlin 2 1 ö1/a 2'35 Zürich 596'— 59+'— Christiania 546 25 54+ 25 Koppenhága 673 — 671 — Stokholm 846'— 844'— Róma 133 75 132 — Paris 244 25 243 25 London 139 25 l38'25—137 25 New-York 3l'67J/s 3180 3150 Bruxelles 227 — 226'— Madrid 484'— —'— Belgrad 42 371/» 42 377a Sofia 18 55 18 55 Konstantinápoly 18 4 0 — — Wien 0'039s/s 0 O^ls Varsó 036 0 36 Budapest 1'30 1'30 Cabel New-York 31925/2 —'— DEVIZÁK: VALUTÁK: Berlin 0'38 0 36 Wien 000SU 0'00'Vi Prága 16 90 16 90 Holland - '— 207 40 Newyork 536 5 345/i London 23 64 23 66 Paris 40 72 4l'05 Milano 22'52 2265 Brüxelles —'— 38 85 Koppenhága —'— 112 25 Stockholm —'— 141 50 Krisztiánia —'— 90 55 Madrid —'— 82 — Buenos Aires —'— 189 — Zágráb —'— 1 80 Budapest 0 21Vs 0 215 Varsó 0'07s/4 0 C63/* Osztr lebg. 0'007/s 0'00'/8 Szept. 23. Szept 25 Szófia —— 3 20 Devizák: Valuták: 1 Amsterdam 970 — —’— 1 Bukarest 15­50 —‘— | Koppenhága 524'— —'— I Chrishania 430'— —'— S London ti 1250 —'— | Berlin 1 90 —— ; Róma —'— —'— I Milano 105’— —'— | Páris 190'— —'— I Prága 78 - 80 —'— í Stokholm 663'— '— Svájc 470'— —'— Bécs 0 031 —'— Szófia 1550 —'— Zágráb 7 80 —'— Newvork 2500'— —'— Varsó 0 34 —'— Belgrad —'— —'— Brüsszel —'— —'— „ATHENAEUM*1 kassai könyvnyomda és lapkiadó r. t.

Next