Kassai Ujság, 1922. július-szeptember (84. évfolyam, 149-222. szám)

1922-07-18 / 160. szám

Közgazdaság A mezőgazdasági cikkek árhullámzása: (Közli a ,Magyar Gazda“) Prágai tőzsde egyéb jegyzései: Bor­ó Viktória 475 -525, sárga 350—425, zöld 375—4*5, Lencse 700-850, Répce —, Mák 1800-1850, Lenmag 475-525, Fehérhere 1050 2300, Nyári szlpuka —, Széna cseh 230—240, préseit 250—260, szlovák préselt 200-210, Nullásliszt —,­­főző —, kenyér —, Rizs —, Korpa —, Pogácsa belföldi buli. Magyarországi árak: Búza 4275-4300, Rozs 3175-3200, Árpa 3750-3800, Zab 4400— 4450. Tengeri 3S75 magyar korona. Olmützi tőzsde: A cseh korona emelkedése folytán a vételkedv tartózkodó. Gabona árak estek. Széna és szalma nagyobb mennyiségben került kiváltva. Prága: tőzsde: Irányzat, különösen búza és rozsot illetőleg lanyha, külföldi kenyérmagvak­­ és liszt kínálata emelkedőben. Árak estek. Budapesti tőzsde: A gabonapiac irányzata szilárd. Az árak a korona ingadozásának hatása folytán jelentékenyen emelkedtek. K2 S3 ES a Prága Oimn­tz Pozsony Magvak ---------------j--------------------------------------------------- --------------­__________________VII—11 I Előző hét VII—11 I ttöző hét VII—10­­ Elsző hét Búza csehországi­­ 280—100 310 320 310 -320 320 -340 — „ sz­o -cns­kói 280 - 300 — 315 318 305-310 325 -335 300- 310 — Rozs.................. 200—210 220-240 230—2­­­0 250 255 230-240­­ — Árpa.................. 230-250 230-250 230 240 — 220-250 Zab . 200 300 200 300 200-300 285-290 265-270 Tengeri brlfö'di . — „ külföldi . 105 220 | — 200 225 215—220 195- 205 Vörös here plomb 1500 -2000 1500 2000 — „ „ tisztítható — í — i — Lucernamag . . 1700 - 2200 171X­ 2200 — — — — Bükköny zabos . 400-450 400 430 — i — — — „ őszi . 850-950 I 850 950 — i — — — Enyhítések a be nem szolgáltatott gabona miatt kivetett büntetéseknél (Saját tudósítónktól.) Már negyedik éve, hogy vége a háborúnak és jó néhány esztendő telt már el az új állam megalakulása óta is, a gaz­dasági konszolidáció kétségbevonhatatlan jelei azonban csak lassan-lassan mutatkoznak. A szabadforgalomra való visszatérés csak­ lassan hódit tért az államgazdasági politikában és ta­lán még el fog telni jó idő addig, amíg az álla­mok a belső társadalmi és gazdasági rend za­vartalan biztosítása mellett visszatérhetnek majd az egyetlen ideális állapotra, a szabad­forgalomra. Így van ez a köztársaságban is, ahol az ál­lam a háborús évek mintájára továbbra is az egyes osztályok kedvezőtlen kereseti lehetősé­gei miatt hatósági lisztellátást biztosított az el­látatlanoknak. Sőt, még büntetéssel is sújtotta azokat a termelőket, akik a kivetett gabona­­mennyiséget egyáltalában, vagy csak késedel­mesen szállították be. Mert ennek következté­ben az államnak a szabaddá tett gabonából nem a hatóságilag szabályozott áron, hanem a szabadforgalomban kialakult magasabb áron kellett a szükséges mennyiséget az ellátatlanok kategóriáinak beszereznie és így az államot veszteségek érték. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint minden öt katasztrális holdnál, vagy három hektárnál nagyobb birtokkal rendelkező föld­­birtokosok kötelesek a hatósági tisztellátásra szorulók részére az államnak holdanként egy mázsa gabonát beszolgáltatni. A beszolgálta­tásra az illetékes hatóságok határnapot tűztek ki, amit azonban számos gazda nem tartott be, sőt többszöri felszólításra sem szolgáltatta be a kivetett mennyiséget, melynek mázsánkénti legmagasabb árát 190 koronában állapították meg. Ilyenformán kénytelen volt az állam, csakhogy a zavartalan ellátást biztosítsa, sza­badforgalomban bevásárolni a gabonát A kormány ekkor retorzióval élt a renitens gazdák ellen és minden be nem szolgáltatott egy métermázsa gabona után 1000 korona bün­tetést vetett ki rájuk. A büntetés behajtása már folyamatban van, de már a kormány talált módot, hogy méltányos esetekben könnyítést adjon a gazdáknak. A könnyítés, illetve a büntetés enyhítése abban áll, hogy minden egyes esetben, mikor kiderült, hogy megérdemelt a méltányosság, a hatósá­gok elengedik a kirótt büntetés megfizetését, de ezt is csak abban az esetben, ha a büntetőpa­rancs kézbesítésétől számított 14 napon belül jelentkezik a késedelmes gazda és kijelenti, hogy a be nem szolgáltatott gabonamennyiség maximális ára és a szabadforgalmi ár közötti árkülönbözetet rögtön kifizeti. A kormány azonban még ennél is tovább ment a­­ könnyítésben, mert azt is megengedte, hogy minden olyan esetben, amikor a gazdán kívül álló okokból történt a mulasztás és mél­tányosságnak van helye, megengedi azt, hogy az elmúlt gazdasági évben be nem szolgáltatott gabonamennyiséget az idei termésből, mely úgyis igen kedvező eredménnyel kecsegtet, pó­tolja. Itt említjük meg, hogy egyes hírek szerint szó van arról is, tekintettel arra, hogy az idei termés bőségesnek mutatkozik, hogy a ható­sági lisztellátást az idei gazdasági évben foko­zatosan beszüntetik. E 3 8 ■ H AZ UTÓDÁLLAMOKBAN LEVŐ ÉRTÉKPAPÍROK FELSZABADÍTÁSA, Budapest, július 17. (Saját tud. táv.) Az utód­államokban levő értékpapírok felszabadítása, melyről már a múlt évben sikertelenül kezdődtek tárgyalások, most újból megindultak. A csehszlo­vák megbízottak a következő hetekben Buda­pestre jönnek. Valószínűleg az értekezleten a többi utódállamok képviselői is megjelennek, előreláthatólag augusztus közepére. A tárgyalásokon mindenekelőtt rendezni fogják a kérdést, hogy mi történjék a bankoknál levő értékpapír-betétekkel és a különböző közintéze­­teknél elhelyezett értékdepókkal, melyekhez a tulajdonosok nem tudnak hozzájutni. Létrejött a megegyezés a cukorgyárban. Mint értesülünk, a csehszlovákiai cukoriparban létre­jött a megegyzés. Kollektív szerződést kötöttek, amely 170 gyá­rt, 170.000 munkással érint. A megegyezés lényege, hogy az eddigi béreket tíz százalékkal leszállították, de a heti pótlékokat meghagyták. A reorganizált Nemzeti Hitelintézet vezető­sége. Megírtuk, hogy a magyar Nemzeti Hitelin­tézet megtartotta második évi közgyűlését, amely meglehetős­en izgatott hangulatban és ke­mény kifakadások közepette folyt le. Az új igaz­gatóság tagjai lettek a Pénzintézeti Központ ré­széről: dr. Kálnoky Bedő Sándor, Elisch­er Vik­tor, Folkusházy Lajos, gróf Hoyos Miksa, gróf Hoyos Wenckheim Fülöp, Iklódy-Szabó János, dr. Koós Zoltán, Kordély-Kovács Béla, Morvay János,­­Rausch Aladár, Simonyi-Semadam Sán­dor, Windisch Hermann, mint szabadon válasz­tott igazgatók: Dobos Gábor, dr. Angyal Pál, báró Jeszenszky Sándor, Körmendy-Ékes Lajos és Müller József Leó. Földbirtokreform. Prágából jelentik: Ledebur- Wachem­ dr. szenátor a szenátus ülésén mondott beszédében azt a nagyon érdekes kijelentést tette, hogy az állami föld­birtokhivatal a külföldi hatalmak prágai követségeihez átiratot intézett, melyben igazolni igyekezett a csehszlovák állam birtokpolitikáját. Le­debur-Wicheki megállapítása szerint a különböző követségekhez eltérő szö­vegű átiratok mentek. Visnovsky dr., az állami földbirtokhivatal elnöke, az átiratokban azt fejte­geti, hogy a földbirtokok lefoglalása nem tekint­hető elkobzásnak, sem pedig kisajátításnak, mert a földbirtoktörvények nem érintik sem a tulaj­donjogot, sem a birtoklási jogot, hanem csak a földbirtokos szabad rendelkezését korlátozzák. A földbirtokreformban rejlő kényszer nem ha­ladja túl — szerinte — a magántulajdonjognak azt a­­ korlátozását, amely például az építkezési rendészetre vonatkozó szabályokban addig is ér­vényesült. Az átirat második része a kártalaní­tásról szól és ezt liberálisnak tünteti föl. E tekin­tetben arra­­ hivatkozik, hogy a földbirtok kárta­lanítási árának megállapításánál a háború­­ utáni két esztendő árait is figyelembe vették. Az erdő­­birtokok kisajátításáról köz­ölt híreink kiegészí­téseképpen megemlítjük, hogy a felmondott csehországi, morvaországi és sziléziai erdőik ki­terjedése kerek 200.000 hektár. Szlovenszkóban kisajátításra kerül Koburg Fülöp jolsvai birtoka (Fülek és Meleghegy kivételével), 66.081 hektár és Ruszinszkóban Schönb­orn-Buckheim mun­­kács—szentmiklósi birtoka 42.500 hektár terjede­lemben. BUDAPESTI TŐZSDEZÁRLAT (JULIUS 17.), j A nap folyamán az irányzat tartózkodó volt Tőzsde üzlet telén. Valutapiacon az árfolyamok a paritás alatt mozogtak. Osztrák korona esett, s márka azonban javultan szilárd. Tőzsdezárlat:­­ Értékpapírok: Magyar Hitel 3650, Osztrá­k Hi­­­tel 485, Salgó 2950, Rima 3575, Délivasút 2850 , Államvasút 14.900, Kohó 11.800, Ganz Danubiu­s 110.000, Kőszén 28.150, Papíripar 2525, Nasic I 17.500, Slavonia 1440, Földhitel 3475, Angol-Ma­­­gyar 760, Leszámítoló 825, Urikányi 18.800, Lip­­­ták 460, Brassói 6650, Cukoripar 46.750. Az elkobzott csehszlovák vagyonok felszaba­dítása Amerikában. Az Amerikában megjelenő cseh újságok szerint Csehszlovákia washingtoni követsége újabban energikus munkát fejt ki ab­ban az irányban, hogy azok a csehszlovák va­gyonok, amelyek min­t a volt osztrák-magyar monarchia­­ polgárinak vagyonat foglaltattak le a háború folyamán az Egyesült Államok kormánya által, mielőbb feloldassanak a zár alól és tulajdo­nosaiknak visszaadassanak. Annak a vagyonnak értéke, amely eddig csehszlovák vagyonnak el­ismertetett, 4.850.084 dollárt tesz ki. Ennek a felé­t már visszaadták a tulajdonosoknak, remé­lik, hogy a másik fele ez értéknek is a jogos tu­lajdonosok birtokába fog kerülni. E vagyonok feloldása főkép azért húzódik hosszú ideig, mert az érdekelt tulajdonosok egy tekintélyes része nem tudja, hogy vagyona elkoboztatok, de ha tudja is, nem ismeri azokat a lépéseket, amelye­ket a feloldás érdekében tennie kell. Cukoriiség Magyarországban. Budapestről je­lentik: Magyarország cukorinség előtt áll. A cu­­korkartell készletei elfogytak,­­csak prágai, hol­landi cukor áll rendelkezésre. Hogy minő hord­erejű a cukorkérdés, az megérthető abból a kö­rülményből,­ hogy az élelmiszerek hallatlan ár­emelkedése a szegényebb néposztályokat a kávé és tea fokozottabb élvezetére szorította a vacsora pótlására. A cukor kilogrammja 300 koronába fog kerülni. Szöllőbirtokosok a boradó ellen. A munkácsi szöllösgazdák körében mozgalom indult meg a magas boradó ellen. Épitőtervek kiállítása. A Szlovák Általános Hi­­­telbank bratislavai székházának felépítésére tervpályázatot hirdetett, amelyen a következő cégek vettek részt: Fuchs Nándor,­­Göttlicher Eduárd, Harminc M. Milán & Spdl., Jurkovic Dusán, Ligeti Pál &­ Szala­tnay Artúr, Sillinger Kleme­nt, Skutecky Alexander, Weinnvurm & Vessel, Wiesner Ernst, Wimmer és Szőnyi. A TOIBEL-Milll ZÜRICHI DEVIZAÁRFOLYAMOK. PRÁGAI VALUTAPIAC (JULIUS 17.5. Július 17. Július 15. Berlin 1f 15­1.16 Wien O.O13/« O.O13/« Prága 11.70 Hil .75 Holland 202.10 202.40 Newyor­k 5.213/s 5.215 London 23.17 23.77 Paris 43.— 42.90 Milánó 23.65 23.6175 Brü­sszel 40.75 40.60 Koppenhága 112— 112.— Stockholm 135.— 135.25 Kristiánia SS’/s 86.50 Madrid 80j80 81 — Buenos-Aires 186.5 186.50 Zágráb 1-54 1.525 Budapest 0.40 0.42 Varsó 0.095 0.095 Osztr. fb. 0.02 —. Sofia 3.30 —-. Amsterdam 1727.— 1723.— Berlin 9.85 10.853 Züridh 858.— 853.— Christiania 743.50 739.50 Koppenhága 96550 961.50 Stokholm 1163.— 1159.— Roma 20350 20950 Paris 373.— 370.— London 199.50 198.50—19750 Newyork 4455 44.70—44.20 Brüsszel 355.— 352.— Madrid 683.50 — Belgrád 5150 5150 Bukarest —.— —.— Sofia 28.10 28.10 Pétervár 26.10 —.— Wien 0.10*/« 0.13 Varsó 0.75 0.75 Budapest 3.45 3.45 Cabel Newyork 44575 —.— Devizák: V­aluták: Devizák: V­aluták: Berlin 280—290 380—29­ Bécs 3.80—4.— 355—4.0­ Pár­is 700—750 — London 5750—5800 —­­ Milánó 5875—5925 557—662 I I Prága 2925—2975 29615—298! I Newyork —.— 1380—130! I Bukarest —.— 750—761 terveket a pozsonyi primáspalotában állították ki. Az új osztrák jegybank elnöke. Az­­ új osztrák jegybank élére Spitzmüllert, az osztrák-magyar ban­k volt kormányzóját állították elnöki minő­ségben. A bank igazgatójául Stojkovicsot, a de­vizaközpont eddigi igazgatóját szemelték­­ ki. Magánjogi joghátrányok elhárításáról a magyar hivatalos lap rendeletet­­ közöl, amely hátrányok a volt magyar állampolgárokat a trianoni béke­­szerződés rendelkezései értelmében állampolgár­ságuk elvesztése folytán vagyonukig sújtják. E rendelet szerint, amennyiben valamely vagyon­hoz vagy valamely vagyon jövedelméhez való jog a magyar állampolgárságtól függ, a jogosult­nak ezt a jogát egymagában nem érinti az, hogy a jogosult magyar állampolgárságát a trianoni békeszerződés értelmében elvesztette. „Überfremdung“. Budapesti tudósítónk írja: Nincs rá megfelelő magyar szó, a németektől hoztuk ezt ás, akárcsak a szintén lefordíthatatlan „Ribbau“-t, de mindenki tudja, hogy mit jelent. A szerencsétlen végű háborúnak megnyomorí­tott országai, a lerongyolódott valutájú népek, három esztendő alatt éppen eléggé k­stapasz­tal­­hatták, mit jelent az „Überfremdung“, a közgaz­dasági intézményeiknek egészben vagy részben külföldi tőkések kezére jutása. Máig az első idő­ben barátságos formák közt ment végbe­­ az ide­gen tőke térhódítása, legutóbb már agresszívebb módon kezdenek operálni a külföldiek és azt mondják, ha nem jössz magadtól — viszünk. A bolsevizmust követő i­dőben egész sereg magyar vállalatnál szerzett érdekeltséget a külföldi tőke, melyet­­ annak idején a tőkehiánnyal küzdő válla­latok maguk inviitáltak ide. A bankok között a Hitelbank és a Leszámítoló a franciáikat, a Ma­gyar-Olasz Bank az olaszokat, a Magyar Bank az angolokat hozta, a Mercurnál a németek, az Ingatlanbanknál állítólag a svájciak vállaltak ér­dekeltséget. A Mumbus, a Hitelfa és Nassici sváj­ci, a Fabank olasz vállalattá alakultak át és hír szerint a Bóni, valamint a Ganz-Danubiusnál is svájci tőkések szereztek nagy érdekeltséget. Nem beszélünk most a r­acionalizált vállalataik­ról, az elszakadt országrészekben lévő rengeteg sok ipari és pénzintézeti szervről, melyek kény­telenek volta­k csehszlovák, román vagy jugo­szláv részvénytársaságokká átalakulni. Külföldi borok konkurrenciája. A szlovenszkói bortermelők azzal a kérelemmel fordultak a ke­reskedelmi miniszterhez, tegye lehetővé a múlt évi borkészletek kiárusítását, amelynek akadálya többek között az, hogy a borszállítási­ költségek Csehországban nagyon magasak és így nem ve­hetik föl a versenyt a magyar és francia borok­kal. A termelők most attól tartanak, hogy a tervbe vett tarifaleszállítás megnöveli a külföldi konkurrenciát s így a hazai termelők még na­gyobb hátrányokat szenvednek. Intézkedéseket várnak tehát bortermelőink a kormányfői. Esnek a román gabonaárak. Kolozsvárról je­lentük. Az aratásra való­­ tekintettel a gabona­árak egyszerre megfordultak és néhány nap óta rohamosan eső tendenciát mutatnak. A tavalyi búza egyes helyeken 340, sőt olcsóbb áron is került forgalomba. Ma még tökéletes pontosság­gal nem lehet kiszámítani az idei­­ termés terje­delmét, de beavatott helyen az új­­ termésig is 25—30 százalékos áresést várnánk. Az új gabona forgalmi árát 250 lej körüli eladási összegre be­csülik. Nyilt-tér (E rovat alatt közöltekért nem vállal felelőssé­get a szerkesztőség.) A kommunista vezetők jóvoltából a Sir szé­lére rángatott kassai Építőipari Szakmunkások Termelő Szövetkezetének igazgatóságában párt­politikai okokból már régóta áldatlan harc dúl, mely most arra vezetett, hogy a régi vezetőség megunva a párttitkárság állandó diktatúráját, otthagyta a Szövetkezetét. A vezetőség ellen megindított hírlapi hajsza során, nem átallottak ezek az „urak“ engem is, a teljesen érdektelen felet, a legocsmányabb vádakkal megtámadni, hogy én t. i.­­kihasználtam a Szövetkezetét és a magam munkáját ott készítettem el a Szövetke­zet költségeire. Ez az állítás a legaljasabb hazug­ság, mert ennek épp az ellenkezője az igaz. És pedig az, hogy Bogáti Elemér barátom kedvéért én segítettem ki őket szerszámokkal és felszere­lési tárgyakkal, amiket csak nagy nehezen tudtam most visszakapni és Bogáti kérelmére éppen én adtam a Szövetkezetnek munkát, mert máskü­lönben asztalos­ üzemüket bezárhatták volna, miután semmi munkájuk nem volt és még a mun­kásokat sem tudták volna fizetni. Addig tehát, amíg hazug, aljas vádjaikat be nem bizonyítják, közönséges piszok munkáscsalóknak nevezem őket. Ez a válaszom a Munkás közleményére. Boros Adolf építész. «Mwaws«aHKa3ga*eiiw .............. Nyomta: „ATHENAEUM“ kassai könyvnyomda és lapkiadó r. t

Next