Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)
1923-01-02 / 1. szám
2. oldal. A párisi konferenciát január 4-re halasztották el Az olaszok nem engedik meg Ruhrvidék megszállásái. Róma, dec. 30. (Saját tud. táv.) A hivatalos körök értesülést kaptak arról, hogy a párisi konferenciát az angol kormány kérésére január hó negyedikéig elhalasztották. Poincaré levelet intézett Mussolinihez, amelyben arra kért felvilágosítást, hogy milyen Olaszországnak Párisban követendő eljárása és milyen a programmja. Mussolini válaszában kifejtette, hogy ő változatlanul még mindig a Londonban benyújtott memorandum álláspontján áll. Ugyanezt a memorandumot terjeszti a párisi konferencia elé. Másodsorban pedig Olaszország semmi esetre sem vesz részt német területek megszállásában. Gazdasági természetű kényszerrendszabályokhoz azonban hozzájárul. A párisi olasz követség még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Mussolini nem vesz részt a párisi konferencián. A követ kijelentése szerint nem valószínű, hogy Mussolini ezt megtenné. De ha mégis valóra válnék a hír, akkor ez szerinte még nem jelentené azt, hogy Mussolini véglegesen állást foglalt volna a franciák tervezetével szemben. A németek a jóvátételi bizottság határozatáról. Említettük, hogy a jóvátételi bizottság megállapította, hogy a németek újból elmulasztották kötelességeik teljesítését. A politikai körök véleménye szerint a jóvátételi bizottság mulasztást megállapító határozata nagymértékben hozzájárult a válságos helyzet elmérgesítéséhez. Mások nem ítélnek ilyen pesszimisntikusan, hanem az a véleményük, hogy ez a határozat csupán kísérlet arra, hogy a konferenciát szétrobbantsa. Ilyen már máskor is előfordult. Angol terv: Bonar -Law új jóvátételi tervében új fizetési módozatokat javasol. Németországnak négy évi moratóriumot ad és a jóvátételt teljes összegben ötven milliárdban kívánja véglegesen megállapítani. Katonai intézkedések Franciaországban. A legutóbb érkezett távirati jelentések szerint Fosch tábornagyot megbízták, azon katonai intézkedések megtételével, amelyeket szükségesnek vélnek a Ruhrvidék megszállására. A tengerészeti minisztérium pedig felszólítást intézett a prefektúráikhoz mindazon mérnököknek kiválasztására, akik alkalmasaiknak látszanak arra,hogy a Ruh vidék megszállásakor igénybe vehessék őket. "Londoniban szomorúan vették tudomásul ezen katonai előkészületeteket és az angol sajtó sajnálatának ad kifejezést, hogy néhány le nem szállított sürgönypóznáért Franciaország erőszakos intézkedésekhez akar nyúlni. vinát. Ausztria-Magyarországon belül Cambon Magyarországot amennyire csak lehet, meggyengíteni akarta, mert az Franciaország ellensége.“ Cambon még hozzátette: Kétségtelen, hogy a békekötés után 48 óra múlva Olaszország Németország karjaiba veti magát, mi mégsem tagadhatjuk meg tőle Triesztet. Konstantinápolyt is oda kell adni,az oroszoknak s így is nagyon elsiettük a dolgot. Franciaország üres kézzel kerül ki a háborúból“. „Nekünk csak egyetlen célunk van: Poroszország legyőzése és ehhez minden eszköz jó“ — mondotta Cambon Sixtus hercegnek. „Egyébként menjen el és látogassa meg a köztársaság elnökét. Ennek a hatása alatt a hercegnek többször volt találkozása Poincaréval. Tudvalevőleg a különbéketörekvések mindkét fél hibájából nem sikerültek. Olaszország vétót mondott, másrészt a Ballplatz a különbékejavaslatot általános békejavaslattá igyekezett kidolgozni. Ennek a különbéke gondolatnak azonban egyik legnagyobb ellensége Franciaország akkori miniszterelnöke Ribot volt és Sixtus herceg hozzáteszi, hogy „reméli, hogy Poincaré presztízse és tekintélye hathatósan ellensúlyozzák miniszterének politikáját“. Sixtus herceg reménye nem teljesedett be. Franciaország győzött, a monarchiát feldarabolták, megindultak a béketárgyalások, megtörtént Trianon és megalakult a kis Entente. Mi Poincaré véleménye az új világpolitika által a Duna-völgyében teremtett helyzetről? — kérdezzük. Briand kormányrajutásával eltávozott a Quai d’Orsayról Paléologue is, aki joggal vagy jog nélkül, magyarbarát hírében állott a francia diplomáciai körökben. Poincaré a Revue des Deux Mondes február 1-ei számában Briand kormányra jutását fejtegetve idézi azokat a szokásos üdvözlő táviratokat, amiket ilyen alkalmakkor egyes államférfiak az új kormánynak küldeni szoktak. Ezek közül különösen kiemeli és foglalkozik Benesnek Briandhoz intézett táviratával. „Mindazok, akik, mint én, a háború alatt együtt dolgoztak Benes úrral és látták munkájában hazája feltámadása előtt, tudják, mennyire bízik Franciaország barátságában és mely orientációt fog mindig igyekezni politikájának adni. Nem kevésbé nyugodtak lehetünk Románia és Jugoszlávia érzelmei felől, s amikor Take Jonescu úr néhány héttel ezelőtt elmagyarázta azokat a motívumokat, melyek a kis Entent-ot vezették, nem maradhatott hallgatóinak felfogásában semmi azokból az előítéletekből, melyeket bizonyos magyar barátok kíséreltek meg elhinteni. Briandur már nyíltan szakított azzal a különös politikával, melyet az elmúlt évben kezdtünk alkalmazni és mely végül elkedvetlenítette volna összes barátainkat.“ (Célzás Paleologue magyar barát extratourjára.) Majd Benes táviratához a következő kommentárt fűzi: „A természetes ész szavai ezek, melyek egy szükséges újraépítés jelét adják. Nincs semmi barátságunk tartalékban! Tartsuk meg azokat, akiket kipróbáltunk. Ugyanakkor mégis módunkban van arra törekedni, hogy Magyarországgal ismét jó viszonyba kerüljünk és végül, hogy Ausztriát abban a segítségben részesítsük, mélyre reászorult, hogy élhessen és hogy megmenthesse függetlenségét. De Ausztriának és Magyarországnak elsősorban kell belátniuk, hogy az ő kedvükért nem áldozhatjuk fel azokat, akik tegnap is barátaink voltak. Azóta már régen Poincaré lett a francia kormány elnöke és a francia külügyek legfőbb vezetője. Nincs sok okunk annak a feltevésére, hogy ezen idő alatt elveit megváltoztatta volna. Hiszen a fenti idézetekből látható, hogy azok következetesen és logikusan folynak egymásból. Húsz év óta volt és marad Poincaré alaptétele: Franciaország ellensége és veszedelme Németország; ezzel a veszedelemmel szemben Franciaország a háború előtt Oroszországra támaszkodott és ennek a szövetségnek a következményeként a Duna-völgyében elismerte Oroszország érdekeinek elsőbbségét. Várjon a mai világpolitikai helyzetben gondol-e arra, hogy Oroszország szerepét a kis Entente-val helyettesítse és annak érdekkörébe utalja át a magyar kérdést s zövetsége Ez az utóbbi feltevés túlságosan pesszi ! Franciaország szövetségese, a kis Entente misztikus volna és nincs rá jogunk. Poincaré gondolatmenete itt megáll valószínűleg ennél a pontnál és a többi a jövő fejlődés titka. A különbéke tárgyalásai igazolják, hogy Poincaré idegenkedik attól a gondolattól, hogy Magyarországot egy németellenes szövetségbe beleillessze, azonban egy percig sem lehet föltételezni, hogy ezt ellenére vagy kárára tervezné. Azt azonban minduntalan látjuk, hogy Poincaré diplomáciája nagyobb éberséggel fordul a Duna-medencéje felé, mint azt a Briandkormány tehette, amely ebben a kérdésben már eleve lemondott mindenféle kezdeményező lépésről vagy gondolatról. DR. GESZTESSY GYULA. Szőnyegek Függönyök Sínorok, csipkeágyferlők. Női- és férfiruha-sztlverek. Saját készítésű paplanok. oo Szép választékban. oo Az Ismert szolid árak mellett. Zsoldos tanintézt Budapest, VII., Dohány utca a legjobban készit elő i <zépiskolai magánn agyférj. A tanulók tanulmánya| feaírai Esélyükön is vég« z$í‘&I§ jjat* | ! Ko»?©«*. J*e»ílat 19. 793 : Telefonazik 8— S4L j ■ K.*rje mindenütt I ! J épitke# ^ állami ^ HKfeménysorsjegy rí ! ■ i, v.,11 gr HÚZÁSA 192 K lebrnír 1 ii aeisisrö ! ■ Sorsolva (esz i nyeremény 1,000.004) cK 10 2 nyerem, á 500.000 ch ,, „ 100.000 „ 20 „ ,, 50.000 „ 50 „ „ 20.000 „ 50 „ „ 10.000 „ 100 „ „ 5.000 „ 200 „ „ 2.500 „ 1000 » „ 1.500 „ 143S nyerem, a 8.000.000 cK Kérjen prospektust Wir? Gyula assa, Fő-utca 76. (A Szent Háromság szoborral szemben.) iWedikameo Bratislava. ,Ä edemi ft.-Vásártér 3. Zemplénmegye szomorú helyzete A vasutigazgatóság bűne. — Mindennapi betörések. — A bankok. Homonna, dec. 28. ezekben a községekben már alig akad üzlet, vagy ház, ahol a betörők legalább ne kísérletezték volna. A legjellemzőbb a közbiztonságra Hoimonna. A 4000 téteken felili élénk kereskedelmi nagyközségben egyetlen egy csendőr sincsen. A csendőrség a község legutolsó utcájában van, ahová éjjel eljutni igazán a legnagyobb veszedelem. Emellett a csendőrséget éjjel egy hatalmas eb őrzi, amely miatt életveszedelmes arra járni.Hat tehát valahol betörést vesznek észre, — nem marad más hátra, mint bevárni a reggelt, azután megtehetik feljelentésüket. A kisebb községiekben, ahol rendszerint korcsmárosokra, gazdálkodókra vetik f ki a hálójukat,még rettenetesebb — ha ugyan lehet — a helyzet, amire példák a terebesi, málad, kövesdi, helmecii stb. betörések. Hasonló nagy közbiztonság dúl a kisebb forgalmú utakon, ahol szintén napirenden vannak a rablások.Ezeknek áldozatai rendszerint szegény parasztasszonyok, akik gyalogszerrel igyekeznek falujukba és útközben szedik el tőlük a kisebb kaliberű rablók az eladott tojás, csirke árát. Természetesen gyakori, amikor „nagyobb hal“ kerül a rablóik horgára és csak nemrégiben fosztottak ki három utast a varannói vasúti állomás felé vezető úton. A gazdasági viszonyok. Amilyen szomorú viszonyok uralkodnak a közlekedés és közbiztonság terén, éppen olyan szomorú a megye gazdasági helyzete ic. Egyes szlovák bankok ugyan elárasztják a megyét fiókokkal, de ezeknek a ténykedése kimerül a dollárvásárlásokkal és abszolút passzív szerepet játszanak a közgazdasági életben. A megye eme vigasztalan helyzetével lesz még alkalmunk részletesebben foglalkoznunk, ezúttal csupán a nagymegye vezetőinek figyelmét kívánjuk felhívni erre, mert csak befolyásuk képes segítséget hozni. (Saját tudósítónktól.) A szegény jó zempléniek néhány hét óta egyik küldöttséget a másik után küldik fel hol a vasútigazgatósághoz, hol a zsupanárushoz, ám a küldöttségek évszázados története megmutatta, hogy segítséget egyáltalán nem jelent. Pedig nagy, nagyon nagy és gyors szüksége van Zemplénnek gyors segítségre, mert különben rövid idő alatt ősterületté lesz — a hatóságok jóvoltából. Aki Kosice felöl zempléni községet alkar megközelíteni, Legenyemihályon éri el a zempléni vasutat. Nem tudom, a modern expressz és gyors Purlman-kocsi, nem-e veszik sértésnek, ha ezeket is vonatnak merészelem, nevezni. Inkább vasúti kocsi alakú tákolmányok. Töröttek, töredezők, az ország „elsőosztályú megyéiből“ kidobott ócska vas -és favázak. Az ablakok rosszul, vagy egyáltalán nem csukódnak, a fűtőtesteik napirenden felmondják a szolgálatot, a II. osztályú ülések szakadozottak és jaj annak, ki tiszta ruhában gondtalanul reá ül. Mert a piszok, a szemét minden képzeletet felülmúl. A falaikat, üléseket évek óta egyre reá tapadó szen y ujjnyi vastagon lepi el és mindezekhez járul esténkint egy kis faggyú mécses, amely a harmadik-negyedik állomásig rendszerint kiég, ■ teljes sötétségben hagyván a szerencsétlen utasokat.Azon községek, amelyek a Trebisov—Varannó, Bánóc—Ungvár, avagy Homonna— Talcsány helyiérdekű vasutak vonalain feltesznek, valósággal megközelithetetlenek, mert a menetrend olyan, hogy minden átszálló helyein 3—5 óra hosszat kell várakozni. .A vasútigazgatóság a menetrend készítésénél csupán a két végállomás összeköttetésére gondolt, a kívül fekvő állomásokról érkező vonatok csatlakozásával azonban egyáltalán nem törődött. Közbiztonság. A vasúti mizériákhoz méltóan illeszkedik a közbiztonság. Zemplén legtöbb községében ma „jó reggeli“ helyett „hol történt betörésesei üdvözlik egymást az emberek, annyira napi-, illetve éttrenden vannak a betörések. A pálma azonban e téren alighanem Homonnát, Gálszécset, Varannót és Nagymihályt illeti meg. Szőnyegek, függönyök és takarók nagy választékban kaphatóak Dörmer Géza KoSice, Fő-utca 55. sz. alatti kizárólagos szőnyeg- és linoteum-áruházában.