Kassai Ujság, 1923. április-június (85. évfolyam, 76-147. szám)

1923-05-10 / 107. szám

# A vasárnapi munkaszünet Ruszinszkóban A zsidó Központi Iroda a munkaszünet ügyében. (Saját tudósítónktól.) A Kassai Újság beszá­molt róla, hogy a ruszin­szkói zsidó vallási­ ke­reskedők hatalmas akciót indítottak a vasár­napi munkaszünetre vonatkozó miniszteri ren­delet módosítása érdekében. Ruszinszkó keres­kedőinek mintegy 90 százaléka ugyanis zsidó vallású és ezek a vallási rítus értelmében a szombati napon is zárva­­ tartják üzleteiket. A vasárnapi munkaszünet kötelező elrendelése te­hát ezeket a kereskedőket kétszeresen érinti, mivel ilyképen két munkanapot veszítenek he­­tenkint. A ruszinszkói kereskedők tehát képviseletük útján beadvánnyal fordultak a prágai kereske­delmi miniszterhez, akitől a vasárnapi munka­szünetről kiadott rendeletének oly módosítását kérték, hogy tekintettel arra, hogy ők szomba­ton is zárva tartják üzleteiket vasárnap délelőtt zavartalanul árulhas­sák portékáikat. Amint tudjuk a kereskedelmi minisztérium az ügyet a minisztérium ungvári referátusához küldte le jelentéstétel és véleményadás végett és a referátus tudomásunk szerint jóindulattal kezeli a zsidó kereskedők kérését, úgy, hogy annak kedvező elintézésére van kilátás. A ruszinszkói kereskedők mozgalmát most magáévá tette a pozsonyi orth. központi iroda vezetősége is és támogatni fogja a kereskedel­mi testületek hasonló célú munkáját. f*55 ® mm i­ szlovenszkói gyáripar mai álla­pota Irta: PETRI PÁL dr. KÖZGAZDASÁG és AGRÁRPOLITIKA! A ruhrvidéki konfliktus valamelyest ja­vított a csehszlovák ipar helyzetén. A­­ csehországi nagy vasművek az utóbbi idő­ben egymásután fújják meg kohóikat. Tex­til- és bőrgyáraink jobban vannak foglal­koztatva, a műtrágyagyárak is elég jól ál­lanának, ha nyersanyagbevásárlásukat a hirtelen valutaváltozások kedvezőtlenül nem befolyásolták volna. A szlovenszkói gyáripar állapota mind­azonáltal szomorú képet nyújt. A betegse­­gélyző pénztárakban biztosított munkások száma az utóbbi öt hónapban 300.000-ről 240.000-re csökkent. Azok az iparágak, melyeknek igazi bázisa itt van, komolyan meg vannak bénítva. A faipar, a papír- és üvegipar, a zománcedénygyárak, a pirit- és vasércbányák, a gépgyárak majdnem­­ kivétel nélkül évekre kimenőleg beszüntet­ték üzemüket. A korompai és zólyomi vasművek a le­szerelés gondolatával foglalkoznak, né­hány textilgyár már ki is vándorolt, a kő­­­olajfinomítók ugyancsak napról napra ten­gődnek. E súlyos válság okai nagyrészt olyanok, melyek ma meg nem szüntethetők. A ba­jok egy része azonban orvosolható. Szlo­­venszkó földrajzi alakjának gazdasági hát­rányait nagy koncepciójú tarifapolitikával lehet csak mérsékelni. A sok helyiérdekű vasút igazgatóságára hárítja vasútügyi minisztériumunk — részben jogosan és­­ részben jogtalanul — a felelősséget. Az állami szállítások körül még most is sok szabálytalanság történik. A közszállí­­tási szabályzat azon rendelkezését, mely szerint a közszállítások eredményét közzé kell tenni, ritkán tartják be. A kereskedelemügyi kormány javasla­tát, hogy az állami szállítások ellenőrzé­sére központi szerv állíttassák fel, az ös­­­szes reszortok elvetették. Igaz viszont, hogy sok közszállítás során tapasztalták,­­hogy itteni cégek nem helyesen kalkuláltak. Az adóügyi politika sem olyan, hogy a gazdasági tényezők ne hangoztatnák után­­utfélen annak igazságtalanságait. Azon adótételek — melyek a történelmi orszá­gok tételeinél súlyosabbak — sok panasz­ra adnak okot. Egyes speciális kérdések­ben — például a szolgálati szerződések illetékszabályzatát illetőleg — különösen kirívó az igazságtalan bánásm­ód. Az ipari vállalatok nosztrifikálása na­gyon lassan halad előre. E tekintetben azon vállalatokra vonatkozólag, melyek szék­helye előbb Magyarországon volt, sem­miféle jogszabály nem exisztál. Sok vál­lalat nosztrifikálási kérvényét évek óta nem intézték el. A kereskedelmi szerződések terén a kor­mány agilisan dolgozik. Itt a szomszédos országok támasztanak nehézségeket. Kü­lönösen a kölcsönös jogsegélyre vonatko­zó megállapodások okoznak a külügyi és kereskedelmi kormányzatnak — persze a gazdasági érdekeltségnek is — sok és ko­moly gondot. Az utóbbi időben a szociális biztosítás körül is sok panasz hallik. A történelmi országokban a balesetbiztosítási illeték jó­val alacsonyabb, mint nálunk. A betegsegé­lyezési illetékeket is bátran le lehetne szál­lítani az egész köztársaság területén. Fi­gyelemreméltó, hogy amíg minden magán részvénytársaság nyilvános számadásra van kötelezve, az országos balesetbiztosító intézet és országos betegsegélyző pénztár Szlovenszkóban 1918 október 28-ika óta titokban tartja mérlegeit. A szlovenszkói ipari krízist tárgyalva, talán arra is rá kell mutatnunk, hogy alig van Középeurópában terület, mely oly sze­gény gazdaságilag alaposan képzett szak­férfiakban, Összefoglalva a mondottakat, a szloven­szkói ipar válságának speciális okai: a ki­csinyes vasúti politika, a közszállítások körüli igazságtalan bánásmód, az adópoli­tika helytelensége és képzett szakemberek hiánya. Kisí­inő állapotban lévő 2 darab személy ausló olcsón eladó. Érdeklődők felvilágo­sítást a „E.YSSA“ hangverseny iro­dában Kosice Fő­ n. 23. kaphatnak. 7- oldal Angliával és Franciaországgal szemben fennálló csehszlovák tartozások rendezése Az 1922. február 17-én kelt törvény felhatal­mazta a kormányt arra, hogy csehszlovák alatt­valóknak oly személyekkel szemben 1918 októ­ber 28-ika előtt keletkezett és nem osztrák­magyar koronákban, hanem más valután kifize­tett követeléseinek és tartozásainak összeírását elrendelje, mely személyek (cégek) az illető jogviszonyok létesülésekor idegen illetőségűek voltak, illetőleg a volt osztrák-magyar monar­chia területén kívül bírtak állandó lakóhellyel (székhellyel). A kormány az ezen törvényben nyert felha­talmazással csak Anglia tekintetében élt (az 1922. március 30-án kelt 109. sz. kormányren­delettel), azaz csupán azon követelések és tar­tozásoknak összeírását hajtotta eddig végre. Csak az 1922. június 30-án kelt 208. számú ke­rettörvény hatalmazta fel a kormányt arra, hogy csehszlovák állampolgároknak külföldi alattvalókkal szemben fennálló és az 1922. feb­A losonci májusi vásár. Tudósítónk jelenti: hires losonci májusi gyapjuvásár forgalmában az idén lényeges visszaesés tapasztalható. A vásár nem hatott irányítólag az áralakulásra (mosatlan egynyi retyüs merinói 20—22 koronás áron kelt el). Az állatvásár forgalma sokkal élénkebb volt. Erős felhajtás mellett nagyobb forgalmat főleg tehenekben és bikákban­­­ értek el. A tehenek ára a múlt hónapi vásárral szemben kb. 1000 koronás emelkedést mutatott. A bika­árak élősúlyban 7—8 korona körül mozogtak. A nógrád-gömöri gyapjuvásár, melyet folyó hó 25-re Losoncra hívtak össze, elmarad. Mezőgazdasági munkaadók szervezkedése Kékkőn. Nógrádi tudósítónk jelenti: A kékkői járásban lakó mezőgazdasági munkaadók érte­kezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy gazdasági érdekeik védelmére szervezetet ala­kítanak. A megalakult szervezet elnökének dr. Lázár Pál alsósztregovai földbirtokost, alelnö­­kének Balogh Viktor podluzsényi bérlőt, titká­­rának Szatmáry Béla uradalmi főtisztviselőt s pénztárosának Benda Lajos kürtösi földbirto­kost választották meg. A kisantánt megegyezett a hadikölcsönök kérdésében. Prágából jelentik: Az elmúlt napok­ban Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között az osztrák és magyar hadikölcsönök be­váltásának ügyében megegyezés jött létre, mely szerint a 'három állam' Ausztriától és Ma­gyarországtól a hadikölcsönkötvények arany­ban való beváltását fogja követelni. Az arany­értéket a kibocsátás napja szerinti átszámítás szerint fogják megállapítani. Felmerült az a terv is, hogy az aranyértéket az egyes államok kontingense szerint lejben, dinárban, vagy so­­kálban követeljék, azonban ezt a tervet elejtet­ték és az­­ érdekelt két állami tetszésére bízták a kiegyenlítés módozatainak megválasztását. Ma­gyarország már korábban kijelentette, hogy kész az utódállamok területén lévő hadikölcsön­­kötvényeket beváltani, azonban a beváltásra hosszabb haladékot kért, minthogy ez főszerint csak papírkoronákban fizethetne azon arány szerint, amint a magyar hadikölcsöntajdono­­sok kaptak megtérítést. Végső döntés ez ügy­ben csak a magyar jóvátétel problémájának végleges eldöntésekor fog történni. Kényszeregyezégek Rosenfeld Jakab bőrke­reskedő, Érsekújvár, Popper Jenő kereskedő, Galgóc, Adamecz István molnár, Tardoskedd, Wertheimer Margit kereskedő, Besztercebánya. Munkanélküliek deputációja a munkácsi zsu­­panátuson. Tudósitónk írja: A várpalánkai kő­művesek nagyszámú deputációja jelent meg a munkácsi zsupanátuson, hogy sérelmeiket elő­­­­adják és orvoslást kérjenek a munkanélküliség enyhítésére. A deputáció szónokai előadták, hogy Kassáról és egyéb városokból csendőrfe­dezettel zsapoltatták ki a munkát kereső kő­műveseket, itt pedig az idegen munkások nyu­godtan, mintegy hivatalos támogatással de­­­uár 17-én kelt 79. számú törvény értelmében összeírt követeléseit és tartozásait rendezze. Ezen kerettörvény végrehajtási rendeletét azonban eddig még nem adták ki. Az 1922. évi 208. számú törvényből kitűnik, hogy a kormány fel van hatalmazva arra, hogy a fent említett angol követelések és tartozások kiegyenlítésére külön hivatalt létesítsen. Ennek ellenére a pénzügyminisztériumnak nincsen kifogása az ellen, hogy csehszlovák adósok a Kc-nak a font sterlinggel szemben való jelenlegi kedvező árfolyamának felhaszná­lásával egyenlítsék ki tartozásaikat. A Franciaországgal szemben fennálló tarto­zásoknak kiegyenlítése tekintetében a fenti tör­vény értelmében még nem tétektek meg a szük­séges lépések és jelenleg sem gondolnak ily in­tézkedéseknek kiadására, így tehát e tartozá­soknak magánúton való rendezése ellen nincsen semmiféle kifogás. gozhatnak, azaz az itteni munkásoktól elveszik a kenyeret. A deputáció kérte a zsupánt, hogy az idegen munkásokat utasítsa ki és a helyi munkásoknak adjon munkát. A zsupán megígér­te, hogy a dolgot felülvizsgálja. A ruszinszkói földreform a valóságban A ruszinszkói földreform keresztülvitele oly nyug­talanságot szült a nép között, hogy ezt beve­zetni igazán a legnehezebb feladatok egyike lesz. Minden községben alakultak kommissziók, amelyek működése ellen a községek lakossága között nagyon sok helyen rengeteg a panasz, így pl. Fogaras községben sok rokkant és föld­­szegény nem jutott földhöz, de különösen nagy a fölháborodás, hogy Tokár fogarasi cseh agrár­párti agitátor, akinek 8 hold saját földje van, 27 kat. holdat kapott mintagazdaságra. Tokár mintagazdaságának pikáns részlete is van. Ugyanis Tokár a mintagazdaságra kapott föl­det máris kiosztotta felibe és harmadába más községbellefkmeik megmunkálása végett, már csak azon egyszerű okból is, mert ő maga nem tud a földdel mit csinálni. A község lakossága a sé­relmeket a földügyi hivatalnál feltárta, amely hivatal bizottságot küldött ki a sérelmek meg­vizsgálására. Új mezőgazdasági kísérleti állomás Rima­szombatban. Tudósítónk jelenti: mezőgazdasági kísérleti állomások hálózatát már a legközelebb erősen kiterjesztik Szlovenszkóban és a terve­zet szerint az eddigi ily intézmények mellett Rimaszombatban is állítanak fel új állomást. Ezen új állomás főleg az itteni és környékbeli mezőgazdasági növények ültetésével s az ég­hajlati és talajviszonyok állandó megfigyelésé­vel fog foglalkozni. Külföldiek Magyarországon zárolt korona­követelései. Budapestről jelentik: A pénzügymi­nisztérium elrendelte, hogy külföldiek a jövőben a devizaközpont engedélye nélkül értékpapír­­vásárlásokra fordíthatják a Magyarországon zárolt koronaköveteléseiket. Földparcellázás. Az állami földbirtok­hivatal a következő földbirtokon hajtja végre a parcel­lázást: Forgách Károlyné Alsószelezsény, Frankl Ede Nagysáros, Janicsek Nándorné Ina, Kosztolányi László Ipolypásztó, Kosztolányi István Perlep, Majthényi Rezső örökösei Ge­­rény, Majláth György Ipolykér, Nagysurányi cukorgyár Barsharacska, Tarisch Rezső Füs, Thomet-család Nagyugróc, Salzberg József Si­mony, Schöller és Társa Alsóbaka, Szentiványi Egon Perlep, Szentiványi Oszkár Bélád, Maj­láth István Nagyherestény, Mirbach Emilné szül. Kelecsényi-Fakóvozokány Kissalló. A központ a földreform végrehajtásával Paryzek Károly mérnököt bízta meg, akinek Aranyos­­maróton a zsupanátuson van a hivatala s csak hétfőn és pénteken 8-tól 12-ig fogad. A prágai terménytőzsdén hivatalosan a kö­vetkező árakat jegyezték: Búza 160—170, rozs 105—­110, árpa 115—120, zab 130—140, amerikai liszt 2.65 (Tetschen), magyar liszt 2.70 (határ- * állomás). A rizskása irányzata lanyha. Taka­mánymagvakban nincs üzlet. Vörös lóher 28-at kínáltak, de csak inkarnátot kerestek —13-at, francia lucerna 19.50, téli bükköny 7.. —8. Cseh széna préselve 105—110, szlove­szkói édes széna 100—105. A prágai állatvásáron 1189 marhát hajtott­ föl. Következő árakat jegyezték: Belföldi­ek 5.70—7.80, bika 6.75—9, tehén 6—8.50, üsző szlovenszkói ökör 6.40—7.75, bika 8.50—9,2 tehén 6—8, borjú 6.50—9 csehszlovák korai kilogrammonként élősúlyban. A prágai húspiacon következő árakat jegye­zék: Üsző 8—14, borjú 10—14, kecske 5—8, be földi sertés 16—19, jugoszláv sertés 16, bakon sertés 15.50—17, dániai sertés 15—19.50, be földi marhahús: ökör eleje 12—14, hátulja 13 16, külföldi marhahús eleje 11—12.50 csehszl­­ák korona kilogrammonként. A pozsonyi piac takarmányárai: Széna (őre: 55—120 K, takarmánybab 75 K, lóhere 115—L K, mohár 90—120 K, takarmányszalma 70—1 K, alomszalma 53—65 K, kötegszalma 3—5­1 A pozsonyi terménytőzsdén jó látogatottsi ellenére az irányzat lanyha. Jegyzések: (Ára 100 kg-ként Pozsony állomásról vagy kikötő­ből, a forgalmi adót beleértve.) Gabona: Bu. 77—80 kg 165—175 K, 76 kg 160 K, rozs 71—1 kg 120—125 K, árpa merkantil 110—115 K, 1 125—130 K, zab 125—130 K, zab, magyar 115 120 K, tengeri uj, időszerint száraz morzsa 120—125 K, cinquantin vetésre 140—150 1 köles 125—130 K. — Hüvelyes: Fehérbab 180- 185 K, tarkabab ehető 120—130 K, takarmány bab 90 K, lóbab 170—180 K, lencse (szloven­szkói) 250—350 K, borsó (szlovenszkói) 220- 330 K, hámozott borsó 370—450 K, vető bal köny —­— K, — Olajmagvak: Mák (kék) 750- 800 K, köménymag 2300—2500 K, lenmag 285- 300 K, — őrlemények: Búzaliszt nullás 285- 300 K, buzafőzőliszt 240—250 K, buzakenyérlis­ ötös 200—210 K, 7 és feles 150—160 K, rozslist nullás 220—230 K, egyes 185—195 K, rozsegyer liszt 180—190 K, rozsliszt sötét 140—160 K, bi­zaliszt nullás (magyar) 290—295 K, rizs Burm II. uj aratás ab Oderberg 255—265 K, tavaly aratás —.— K. — Takarmány:­korpa 70—75 1 takarmányliszt 100—105 K, malátacsira 90—S K, szárított répaszelet préselt 90—100 K, laz 300—110 K. — Széna és szalma: Az állomás széna laza minőség jótállás nélkül 60—70 P préselt félédes 130—135 K, zsupszalma 80—9 K, magyar határállomástól 60—65 K, préselt 8 —90 K. — Burgonya: Ehető burgonya 20 i­­pari burgonya 13—14 K. — Zsír: Amerik: disznózsír ab Oderberg 1150—1200 K. — Bői ajánlat: Vegyes bazini fehérborok 1922. évi: 2 hl. (9.5 fok) 4.50 K, 25 hl. (9.2) 4.50 K, 60 h (9.6) 4.50 K, 90 hl. (9.6) 5.— K, 180 hl. (10.0) 5 ] literenkint adó nélkül, ad pince, vevő hordóiban készpénzben. Prágai től»d#3sárlat (Május 9 ) DEVIZÁK VALUTA!» Amsterdam 1337’— — Berlin 0­0950 — Zürich •— Christiania 570-75 — Koppenhága 631 50 — Stockholm 910 50 Róma 165 * 8 —•— Paris 224-25 London 157 Va —■­New­ York 34-10 34-— 33-85 Brüsszel — Madrid — Belgrád 353's —•—­Szófia 27 80 —•— Konstantinápoly —•— —• Bécs 0-452 Varsó 0 6775­­ Budapest 0-635 058 Cafcel New York — ■— Buenos Aires — Helsingfors i — Zürichi d*vls5S»árfoly*ifflo& Nyomta és kiadja: „ATHENAEUM" * áss»! &3ayv*yon»da 4* ta&usál­t, t. Május 9 ! Május 8. Berlin 0 0147 0 0148 Bécs 0 0078 Prága 16 47 1645 Holland 217- ----­Newyork 5 555 5545 London 25 635 — •— Paris 36 61 36 45 Milano 26­ 83 26 90 Brüsszel 3180 —•— Belgrád 5 775 5 80 Koppenhága 103 25 —•— Stockholm 147-50 —•— Krisztiánia 93 — 93­ 50­­ Bukarest —•— _• Buenos Aires 202 — —•_ Budapest 010 010 ; Varsó 1 00115 — Osztrák korona —­­ Szófia 1 0 007

Next