Kassai Ujság, 1923. április-június (85. évfolyam, 76-147. szám)
1923-06-02 / 124. szám
IXX IV. évfolyam, 124 szám ;Wrk«axiS»éj> és kicdéJuretai: Kancs-Kacsa. Pfi-ak* M. tilaauxi (N*e««0 sziakéczal «zeniten^ TaMausta: 1*5. ovoeaoa* Magfal«A MfKRita. •••••••a ramjee szerkesztő. D ® KÖVES ILLÉS r«m«í 35« <Bfak helybe, ttém M8 ém vidékem ! Egy cfl Lmom, megytoltvn 54 Verem«. — Egyes mmém én 1 Letartóztatták a besztercebányai her. szoc. párt elnökét. — Egy milliós fűrésztelep regénye. — A hírhedt nagy Ksod-csalás összeomlás előtt, A rákosszentmihályi hulla mögött tömeggyilkosságot fedeztek fel. A határincidensből kifolyólag kiutasítottakat Magyarország visszaküldte Csehszlovákiába Magyar képviselők A Prágában járt magyar delegáció szereplése minden jelenség szerint új külpolitikai és gazdasági lehetőségek perspektíváját nyitja. Ebből a szempontból is különösebb figyelemre tarthat számot az alábbi két beszámoló cikk: Csehszlovákia külpolitikája és fegyverkezése írta: dr. Dréhr Imre, nemzetgyűlési képviselő. Azt hiszem, hogy nem élek vissza a Prágában élvezett igazán páratlan vendégszeretettel, ha bizonyos politikai természetű észleleteimet nyíltan közlöm. Nekünk is érdekünk, hogy legalább gazdasági téren tűrhető viszonyt teremtsünk a Csehszlovák Köztársassággal, azonban ebben a tekintetben is számot kell vetni azzal, váljon állandósult-e annyira a mai prágai rezsim, hogy vele hosszabb lejáratú megállapodásokat köthessünk. Benes külügyminiszter úrnak, a saját hazájában egyre nagyobb az ellenzéke, a rendkívüli nagy terheket a nép és a közvélemény alig akarja tovább viselni és a kormány tagjainak nagyobbik része is a panaszok túllengése ellen keres valamelyes kivezető utat. Ezen jelenség mellett egyrészről a szélsőséges sovinizmus, másrészt a baloldali szocializmus, sőt a kommunizmus nyugtalanító mozgalmai a külföldet ugyancsak nyugtalanítják, de megnehezítik a belpolitikai és a gazdasági helyzetet is. A csehszlovák gyáripar szenved, a munkások nagy része semmit sem, vagy csak hetenként két-három napon át dolgozhatik és így a munkáskérdés napról-napra fenyegetőbb problémává alakul. A csehszlovák kereskedelmi és ipari, valamint a pénzügyi világ — általában a magánvállalkozás a szélsőséges nacionalista politika teljes feladását és olyan külpolitikai irányváltozást sürget, amely akár áldozatok árán is piacokat teremthet a cseh-szlovák termelés számára. Ugyanezek a magángazdasági tényezők a legnyíltabban hangoztatják, hogy Csehszlovákiára a legnagyobb gazdasági és ennek következtében szociális megrázkódtatás következhet be, ha az eddigi törekvésekkel nem szakítanak rövidesen. El kell ismerni, hogy a csehszlovák nép már békét akar egyszer. Józan ember még Prágában sem hiszi el, hogy a magyarok titkos katonai készülődéseket folytatnának. II. Csehszlovákia gazdasági politikájának szüksége van Magyarországra írta: Beck Lajos, ny. államtitkár, nemzetgyűlési képviselő A prágai nemzetközi kereskedelmi konferenciára utazó magyar delegátusokat az a cél vezette, hogy Európa képviselői előtt feltárják Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét. És amikor a régi prágai hangversenyterem képviselőházzá átalakított helyiségeiben először foglaltuk el helyünket az angolok és olaszok közé ékelve és fönt az elnöki szék magasában megjelent Benes törékeny alakja, hogy a csehszlovákok államalkotó erejének dicsőségét hirdesse: — kétség fogta el lelkünket, vajon helyesen cselekedtünk-e, amikor eljöttünk, fogunk-e ügyelőfülre, megértő agyra találni ? Az első teljes ülés lefolyása igazolni látszott ezt az aggodalmunkat. Mert úgy Nagy- Brittania képviselőjének, Stewartnak, mint a francia delegáció elnökének, Leredu, volt földmivelésügyi miniszternek és Pavia volt miniszter, olasz küldöttségi elnöknek üdvözlő szavai csak az entente diadalát és Cseh- Szlovákia térfoglalásának jelentőségét hirdet prágai impressziós ték. E hangulatban némi enyhülést csak Benesama szava hozott, amellyel a megjelent nemzetek sorában különös nyomatékkal üdvözölte a két felszabadult nemzetet: Magyarországot és Izlandot! A bizottsági tárgyalások folyamán azonban teljesen megváltozott a helyzet képe . Bár a vitát a francia, angol és olasz nemzet képviselői irányították, mégis nagyszerű előzékenységgel hallgatták meg a kis államok előterjesztéseit is. Különösen Cseh-Szlovákia, Olaszország, Románia és Jugoszlávia kísérték élénk figyelemmel a mi ejtegetéseinket. Jellemző volt erre az érdeklődésre a pénzügyi bizottságok ama két ülése, amelyen az egyes államok pénzügyi helyzetét és bajainak orvosszerét tárgyaltuk. Románia képviselője fejtette ki, először a kis államok talpraállításának szükségét, de nyomatékot e felfogásnak az elnöklő Kramarz adott, a csehek futó nacionalista vezére, aki nyíltan kijelentette, hogy Csehszlovákia ipara megfulladna a saját zsírjában, ha nem sikerülne a körülfekvő kis államoknak, tehát Magyarországnak is talpraállaniok. — Ne higgjék, — mondotta Kramarz — hogy mi cseh-szlovák politikusok olyan rövidlátók, vagy olyan vakok vagyunk, hogy ne értsnék meg, hogy önökre — s ezzel felém fordult — minekünk szükségünk van. Mert hiába gyártjuk textíliáinkat, papírunkat, termeljük szenünket és borunkat, ha nincsen, — lehetőleg a közelben — aki azt megvegye tőlünk. A modern politika mindig gazdasági kérdéseken fordul, mert a gazdasági eredmények biztosítják a politikai sikert is. Szavai végén odakonkludált, hogy a jövő politikája két szóban foglalható össze: „Termelni és eladni!" Siettem válaszolni szavaira ; — Teljes mértékben aláírom szavait, —» mondottam. — amelyek a jövő gazdasági politikájára vonatkoznak. Mi sem törekszünk e téren másra, mint termelésre és fogyasztási piacok teremtésére. És ne higgjék, hogy a mi e téren való előhaladásunk összeütközésbe hozna bennünket a körülfekvő államokkal. Maga Csehszlovákia igazolja ezt.Mert bár behozatalunk legfőbb tételét textiliák, mégpedig a csehszlovák textíliák képezik s iparosodásunk e behozatalt a jövőben fokozatosan csökkenteni fogja, azonban e helyett fokozottabb mértékben szükségünk lesz arra a csehszlovák szénre és kokszra például, amely a Ruhr-vidék békéjének helyreállása után fogyasztókra mégis csak mifelénk fog találni. —s hozzáfűztem: — Ha Csehszlovákiának valóban olyan életbevágó érdeke piacot teremteni termékei számára, a szomszéd helyzetének megjavításával, akkor ennek bebizonyítására itt van a legnagyszerűbb alkalom —: ne gördítsenek akadályt kért kölcsöneink felvételének útjába. Mert már Keynes megmondta: az olyan országot amely pénze elértéktelenedésének olyan stádiumába jutott, mint mi, a pusztulás útján megállítani csak egy külföldi kölcsön megszavazásával lehet, a retablirozás lehetőségét nyitja meg számára. Ha össze akarom foglalni az eredményt, amelyet négy napi együttlétünkkel elértünk, úgy azt abban fejezhetem ki talán a legjobban : sikerült bekapcsolódnunk abba az európai láncba, amelyből a háború kilépett. Sikerült belekapcsolódnunk úgy, hogy megértettük a lánc többi szemeivel, hogy munkájuk nem lenne gyümölcsöző, fáradozásuk nem lenne teljes, ha a mi helyünk üresen maradna. Gömbös és Wolff tromfja Bethlen ellen Budapest, junius 1. (Saját tud. táv.) Bethlen miniszterelnöknek tegnapelőtt az egységes pártban mondott beszédét a politikai körökben igen élénken tárgyalják. A beszéd láthatólag változást fog előidézni az egységes pártban, amennyiben a jelek és Gömbös egy kijelentése szerint határozottan állást foglal a „középút“ politikájával szemben, s ha Bethlennel megállapodni nem tud, illetőleg, ha Bethlen nem teljesíti követeléseit, akkor kilép a pártiból és az ellenzékbe megy. A kormánytámogató Wolff-párt megmozdulása is várható Bethlen ellen a miniszterelnök minapi beszédjével kapcsolatban. Bethlen kihallgatáson fogadta a pártonkívülieket: Ripponyit, Zichyt, Andrássyt, Hallért, Micskót és Ugrón. A pártonkívüliek nevében Ugrón kijelentette, hogy ők honorálják Bethlen beszédét, mint olyant, amely lehetővé teszi neki és társainak azt, hogy Bethlen fokozottabb támogatását megígérjék, miért ők is a középút politikáját vallják. Bethlen majd Vázsonyit, Rassayt, Peidlt, Ruprechtet, Peyert és Ruppertet informálta a belpolitikai helyzetről, kérve a baloldali pártok támogatását a kölcsön sikeréhez szükséges rend és nyugalom fentartásához, parlamenti béke biztosításához, szóval a „Treuga Dei“ fentartásához. A politikusok megnyugvással vették tudomásul Bethlen fejtegetését. A szocialisták külön is hangoztatták a Treuge Dei megőrzését, majd az összes jelen voltak, a szocialista képviselők is, egyértelműen biztosították a miniszterelnököt arról, hogy Bethlen számíthat az ő támogatásukra a kölcsönnel kapcsolatos belpolitikai ügyekben. Bethlen pozíciója minden illetékes tényezőnél mi a megingathatatlan. Bármely taktika próbál Bethlennel szembeszállni, ő mindenkivel szemben állni tudja az egységes pártban kifejtett irányelveket. Bethlen mégis jön Prágába ? A „Ceské Slovo“ — Benes külügyminiszter hivatalos orgánuma — a csehszlovákmagyar közeledési lehetőségekkel foglalkozik s megállapítja, hogy a lapokban elterjedt ellentétes hírek dacára Magyarország külpolitikájában változás állott be. A magyar miniszterelnök a külügyi politika többi faktoraival egyetértésben új tervezetet dolgozott ki, amelyek a kisantánttal való megegyezésre irányulnak. A magyar politikát főképpen a kölcsöntárgyalások sikertelensége vezette ennek a legújabb orientációnak a kiépítésére, mert a kölcsön megtagadása okvetlenül maga után vonja a magyar korona erős csökkenését Bethlen a kisantánttól — főképpen Csehszlovákiától akar kölcsönt kapni — mégpedig a nagyántánttól kért összeghez hasonló külföldi valutában fölvett kölcsönt. A kisantánt nem utasította el a limite e tervet, kétségkívül követeli azonban Magyarországtól, hogy a kölcsön biztosítéka fejében ne folytasson a kisantánt államaival szemben intranzigens külpolitikát. Az idevonatkozó tárgyalásokat a kisantánt egyik államfának fővárosában, valószínüleg Prágában tartják meg. Érdekes — írja tovább a C. SÍ. —, hogy a szlovenszkói magyar politikai pártok nem fogadják túlságos szimpátiával a legújabb ?iuuj ua u i ftott. jui_u uo - Száz csszl. korona Zürichben 16.51 (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.11 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.0071 (esett) Száz magyar korona Prágában 0.62.71 (emelkedett) Száz német márka Prágában 0.5.31 (esett) Egy dollár Prágában 33.50—33.21 (esett) Egy csszl. korona Bpesten 157—161 t emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 155—161 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 25.70( magyar külpolitikai orientációt, mert ez kétségen kívül megakadályozná az eddig folytatott irredenta irányú politika folytatását. A Hlinfra-per hatalmas fináléja Derer volt teljhminiszter gazembernek és rágalmazónak nevez a védőt. (Saját tudósítónktól) Megírtuk, hogy Hlink Krisztinát a bratislavai esküdtszék verdiktjs alapján a bíróság felmentette a sajtó ulján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége alól, Hlinka Krisztina védője Lábaydi nemz. képviselő tüzes beszédet mondott védence érdekében és többek között vehemen támadást intézett Dérer Iván volt teljes miniszter ellen is. Dérer Iván most a következő nyilatkozattal felel a védőnek: A Hlinka Krisztina elleni sajtóper tegnap tárgyalása alkalmával a vádlott képviselőj Lábay dr. ügyvéd és országgyűlési képvisel oly tényeket állított rólam, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Kijelentem, hog nem vagyok tagja semmiféle hasznot hajt társaságnak és nem ülök egyetlen egy társaság igazgatóságában sem. Az uj államalakulás óta számtalan esetben kínáltak nekem igazgatótasági tagságot részvény- és egyéb társaságokban; minden ilyen ajánlatot kivéte nélkül elutasítottam. Az „Uslredné druzstvo" hoz soha sem volt és nincs semmi közön nem vagyok és sohasem voltam tagja sem e igazgatóságban, sem másként. Nem igaz, hogy mint miniszter felelős volnék azért, hogy a állam az „Ustredné druzstvo-nak törvényileg 30 milliós kölcsönt biztosított. Amikor ez a törvény (1920. április 8-iki 253. sz.) meg lett hozva, nem voltam még miniszter; miniszteri kinevezést csak 1920. május végén nyertem. Az említett törvényt és a 30 millió koronás biztosítékot a parlamentben a szlovák néppárt képviselői is megszavazták, akik akkor az úgynevezett Szlovák-klub tagja voltak a többi párttal együtt. Nem igaz, hogy a magyar katonai hatóságok előtt síró hangon lojalitást ígérten volna, amikor a háború első napjaiban megjelent „Hiénák háborút akarnak" című újságcikkem miatt felelősségre vontak. Lábaydi úr jól tudja és tudta, hogy a bratislavai esküdtszék előtt tegnap rólam csupa valótlanságot állított. Tette ezt azért, hogy engem mások előtt igazságtalanul befeketítsen. Ak