Kassai Ujság, 1923. április-június (85. évfolyam, 76-147. szám)

1923-06-02 / 124. szám

IXX IV. évfolyam, 124 szám ;Wrk«axiS»éj> és kicdéJuretai: Kan­cs-Kacsa. Pfi-ak­* M. tilaau­xi (N*e««0 sziakéczal «zeniten^ TaMausta: 1*5. ovoeaoa* Magfal«A MfKRita. •••••••a ramjee szerkesztő. D ®­ KÖVES ILLÉS r­«m­­«í 35« <Bfak helybe, ttém M8 ém vidékem ! Egy cfl Lmom, megytoltvn 54 Verem«. — Egyes mmém én 1 Letartóztatták a besztercebányai her. szoc. párt elnökét. — Egy milliós fűrésztelep regénye. — A hírhedt nagy Ksod-csalás összeomlás előtt, A rákosszentmihályi hulla mögött tömeggyilkosságot fedeztek fel. A határincidensből kifolyólag kiutasítottakat Magyarország visszaküldte Csehszlovákiába Magyar képviselők A Prágában járt magyar delegáció szereplése minden jelenség szerint új külpolitikai és gazdasági lehetőségek perspektíváját nyitja. Ebből a szempont­ból is különösebb figyelemre tarthat számot az alábbi két beszámoló cikk: Csehszlovákia külpolitikája és fegyverkezése írta: dr. Dréhr Imre, nemzetgyűlési képviselő. Azt hiszem, hogy nem élek vissza a Prá­gában élvezett igazán páratlan vendégszere­tettel, ha bizonyos politikai természetű ész­leleteimet nyíltan közlöm. Nekünk is érde­künk, hogy legalább gazdasági téren tűrhető viszonyt teremtsünk a Csehszlovák Köztár­­sassággal, azonban ebben a tekintetben is számot kell vetni azzal, váljon állandósult-e annyira a mai prágai rezsim, hogy vele hos­­­szabb lejáratú megállapodásokat köthessünk. Benes külügyminiszter úrnak, a saját ha­zájában egyre nagyobb az ellenzéke, a rend­kívüli nagy terheket a nép és a közvéle­mény alig akarja tovább viselni és a kor­mány tagjainak nagyobbik része is a pana­szok túllengése ellen keres valamelyes ki­vezető utat. Ezen jelenség mellett egyrészről a szélső­séges sovinizmus, másrészt a baloldali szo­cializmus, sőt a kommunizmus nyugtalanító mozgalmai a külföldet ugyancsak nyugtala­nítják, de megnehezítik a belpolitikai és a gazdasági helyzetet is. A csehszlovák gyár­ipar szenved, a munkások nagy része semmit sem, vagy csak hetenként két-három napon át dolgozhatik és így a munkáskérdés nap­­ról-napra fenyegetőbb problémává alakul. A csehszlovák kereskedelmi és ipari, va­lamint a pénzügyi világ — általában a ma­gánvállalkozás a szélsőséges nacionalista po­litika teljes feladását és olyan külpolitikai irányváltozást sürget, amely akár áldozatok árán is piacokat teremthet a cseh-szlovák termelés számára. Ugyanezek a magángaz­dasági tényezők a legnyíltabban hangoztat­ják, hogy Csehszlovákiára a legnagyobb gaz­dasági és ennek következtében szociális megrázkódtatás következhet be, ha az eddigi törekvésekkel nem szakítanak rövidesen. El kell ismerni, hogy a csehszlovák nép már békét akar egyszer. Józan ember még Prágában sem hiszi el, hogy a magyarok titkos katonai készülődéseket folytatnának. II. Csehszlovákia gazdasági politiká­jának szüksége van Magyarországra írta: Beck Lajos, ny. államtitkár, nemzetgyűlési képviselő A prágai nemzetközi kereskedelmi kon­ferenciára utazó magyar delegátusokat az a cél vezette, hogy Európa képviselői előtt fel­tárják Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét. És amikor a régi prágai hangver­senyterem képviselőházzá átalakított helyisé­geiben először foglaltuk el helyünket az an­golok és olaszok közé ékelve és fönt az elnöki szék magasában megjelent Benes törékeny alakja, hogy a csehszlovákok állam­alkotó erejének dicsőségét hirdesse: — két­ség fogta el lelkünket, va­jon helyesen csele­­kedtünk-e, amikor eljöttünk, fogunk-e ügyelő­fülre, megértő agyra találni ? Az első teljes­ ülés lefolyása igazolni lát­szott ezt az aggodalmunkat. Mert úgy Nagy- Brittania képviselőjének, Stewartnak, mint a francia delegáció elnökének, Leredu, volt földmivelésügyi miniszternek és Pavia volt miniszter, olasz küldöttségi elnöknek üdvözlő szavai csak az entente diadalát és Cseh- Szlovákia térfoglalásának jelentőségét hirdet­ prágai impressziós ték. E hangulatban némi enyhülést csak Benes­ama szava hozott, amellyel a megjelent nemzetek sorában különös nyomatékkal üdvö­zölte a két felszabadult nemzetet: Magyar­­országot és Izlandot! A bizottsági tárgyalások folyamán azonban teljesen megváltozott a helyzet képe . Bár a vitát a francia, angol és olasz nemzet kép­viselői irányították, mégis nagyszerű előzé­kenységgel hallgatták meg a kis államok előterjesztéseit is. Különösen Cseh-Szlovákia, Olaszország, Románia és Jugoszlávia kísér­ték élénk figyelemmel a mi ejtegetéseinket. Jellemző volt erre az érdeklődésre a pénz­ügyi bizottságok ama két ülése, amelyen az egyes államok pénzügyi helyzetét és bajainak orvosszerét tárgyaltuk. Románia képviselője fejtette ki, először a kis államok talpraállítá­­sának szükségét, de nyomatékot e felfogás­nak az elnöklő Kramarz adott, a csehek futó nacionalista vezére, aki nyíltan kijelen­tette, hogy Cseh­szlovákia ipara megfulladna a saját zsírjában, ha nem sikerülne a körül­fekvő kis államoknak, tehát Magyarországnak is­ talpraállaniok. — Ne higgjék, — mondotta Kramarz — hogy mi cseh-szlovák politikusok olyan rövidlátók, vagy olyan vakok vagyunk, hogy ne értsnék meg, hogy önökre — s ezzel felém fordult — minekünk szükségünk van. Mert hiába gyártjuk textíliáinkat, papírunkat, termeljük szenünket és borunkat, ha nincsen, — lehetőleg a közelben — aki azt meg­vegye tőlünk. A modern politika mindig gazdasági kérdéseken fordul, mert a gazda­sági eredmények biztosítják a politikai sikert is. Szavai végén odakonkludált, hogy a jövő politikája két szóban foglalható össze: „Ter­melni és eladni!" Siettem válaszolni szavaira ; — Teljes mér­tékben aláírom szavait, —» mondottam. — amelyek a jövő gazdasági politikájára vonat­koznak. Mi sem törekszünk e téren másra, mint termelésre és fogyasztási piacok terem­tésére. És ne higgjék, hogy a mi e téren való előhaladásunk összeütközésbe hozna bennün­ket a körülfekvő államokkal. Maga Cseh­szlovákia igazolja ezt.­­Mert bár behozatalunk legfőbb tételét textiliák, még­pedig a cseh­szlovák textíliák képezik s iparosodásunk e behozatalt a jövőben fokozatosan csökkenteni fogja, azonban e helyett fokozottabb mérték­ben szükségünk lesz arra a csehszlovák szénre és kokszra például, amely a Ruhr-vidék béké­jének helyreállása után fogyasztókra mégis csak mifelénk fog találni. —­­s hozzáfűztem: — Ha Csehszlovákiának valóban olyan életbe­vágó érdeke piacot teremteni termékei szá­mára, a szomszéd helyzetének megjavításával, akkor ennek bebizonyítására itt van a leg­nagyszerűbb alkalom —: ne gördítsenek aka­dályt kért kölcsöneink felvételének útjába. Mert már Keynes megmondta: az olyan országot amely pénze elértéktelenedésének olyan stádiumába jutott, mint mi, a pusztulás útján megállítani csak egy külföldi kölcsön megszavazásával lehet, a retablirozás lehető­ségét nyitja meg számára. Ha össze akarom foglalni az eredményt, amelyet négy napi együttlétünkkel elértünk, úgy azt abban fejezhetem ki talán a legjob­ban : sikerült bekapcsolódnunk abba az európai láncba, amelyből a háború kilépett. Sikerült belekapcsolódnunk úgy, hogy meg­értettük a lánc többi szemeivel, hogy mun­kájuk nem lenne gyümölcsöző, fáradozásuk nem lenne teljes, ha a mi helyünk üresen maradna. Gömbös és Wolff tromfja Bethlen ellen Budapest, junius 1. (Saját tud. táv.) Bethlen miniszterelnök­nek tegnapelőtt az egységes pártban mon­dott­­ beszédét a politikai körökben igen élénken tárgyalják. A beszéd láthatólag vál­tozást fog előidézni az egységes pártban, amennyiben a jelek és Gömbös egy ki­jelentése szerint határozottan állást foglal a „középút“ politikájával szemben, s ha Bethlennel megállapodni nem tud, illetőleg, ha Bethlen n­em teljesíti követeléseit, akkor kilép a pártiból és az ellenzékbe megy. A kormánytámogató Wolff-párt megmozdu­lása is várható Bethlen ellen a miniszter­­elnök minapi beszédjével kapcsolatban. Bethlen kihallgatáson fogadta a párton­­kívülieket: Ripponyit, Zichyt, Andrássyt, Hallért, Micskót és Ugrón. A pártonkívüliek nevében Ugrón kijelentette, hogy ők hono­rálják Bethlen beszédét, mint olyant, amely lehetővé teszi neki és társainak azt, hogy Bethlen fokozottabb támogatását megígér­jék, miért ők is a középút politikáját vallják. Bethlen majd Vázsonyit, Rassayt, Peidlt, Ruprechtet, Peyert és Ruppertet informál­ta a belpolitikai helyzetről, kérve a balolda­li pártok támogatását a­­ kölcsön sikeréhez szükséges rend és nyugalom fentartásához, parlamenti béke biztosításához, szóval a „Treuga Dei“ fentartásához. A politikusok megnyugvással vették tudomásul Bethlen fejtegetését. A szocialisták külön is han­goztatták a Treuge Dei megőrzését, majd az összes jelen voltak, a szocialista képvi­selők is, egyértelműen biztosították a mi­niszterelnököt arról, hogy Bethlen számít­hat az ő támogatásukra a kölcsönnel kap­csolatos belpolitikai ügyekben. Bethlen pozíciója minden illetékes ténye­zőnél mi a megingathatatlan. Bármely takti­ka próbál Bethlennel szembeszállni, ő min­denkivel szemben állni tudja az egységes pártban kifejtett irányelveket. Bethlen mégis jön Prágába ? A „Ceské Slovo“ — Benes külügyminisz­ter hivatalos orgánuma — a csehszlovák­­magyar közeledési lehetőségekkel foglalko­zik s megállapítja, hogy a lapokban elter­jedt ellentétes hírek dacára Magyarország külpolitikájában változás állott be. A­­ ma­gyar miniszterelnök a külügyi politika többi faktoraival egyetértésben új terveze­tet dolgozott ki, amelyek a kisantánttal való megegyezésre irányulnak. A magyar politikát főképpen a kölcsön­­tárgyalások sikertelensége vezette ennek a legújabb orientációnak a kiépítésére, mert a kölcsön megtagadása okvetlenül maga után vonja a magyar korona erős csökke­nését Bethlen a kisantánttól — főképpen Cseh­szlovákiától akar kölcsönt kapni — még­pedig a nagyántánttól kért összeghez ha­sonló külföldi valutában fölvett kölcsönt. A kisantánt nem utasította el a limite e tervet, kétségkívül követeli azonban Magyaror­szágtól, hogy a kölcsön biztosítéka fejében ne folytasson a­­ kisantánt államaival szem­ben intranzigens külpolitikát. Az idevonatkozó tárgyalásokat a kisan­tánt egyik államfának fővárosában, valószí­­nüleg Prágában tartják meg. Érdekes — írja tovább a C. SÍ. —, hogy a szlovenszkói magyar politikai pártok nem fogadják túlságos szimpátiával a legújabb ?iuuj ua u i ftott. j­ui_u uo - Száz csszl. korona Zürichben 16.51 (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.11 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.0071 (esett) Száz magyar korona Prágában 0.62.71 (emelkedett) Száz német márka Prágában 0.5.31 (esett) Egy dollár Prágában 33.50—33.21 (esett) Egy csszl. korona Bpesten 157—161 t emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 155—161 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 25.70( magyar külpolitikai orientációt, mert ez kétségen kívü­l megakadályozná az eddig folytatott irredenta irányú politika folyta­tását. A Hlinfra-per hatalmas fináléja Derer volt teljh­­miniszter gazem­bernek és rágalmazónak nevez a védőt. (Saját tudósítónktól) Megírtuk, hogy Hlink Krisztinát a bratislavai esküdtszék verdiktjs alapján a bíróság felmentette a sajtó ulján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vét­sége alól, Hlinka Krisztina védője Lábay­di nemz. képviselő tüzes beszédet mondott vé­dence érdekében és többek között vehemen támadást intézett Dérer Iván volt teljes mi­niszter ellen is. Dérer Iván most a követ­kező nyilatkozattal felel a védőnek: A Hlinka Krisztina elleni sajtóper tegnap tárgyalása alkalmával a vádlott képviselőj Lábay dr. ügyvéd és országgyűlési képvisel oly tényeket állított rólam, amelyek nem fe­lelnek meg a valóságnak. Kijelentem, hog nem vagyok tagja semmiféle hasznot hajt társaságnak és nem ülök egyetlen egy társa­ság igazgatóságában sem. Az uj államalaku­lás óta számtalan esetben kínáltak nekem igazgatótasági tagságot részvény- és egyéb társaságokban; minden ilyen ajánlatot kivéte nélkül elutasítottam. Az „Uslredné druzstvo" hoz soha sem volt és nincs semmi közön nem vagyok és sohasem voltam tagja sem e igazgatóságban, sem másként. Nem igaz, hogy mint miniszter felelős volnék azért, hogy a állam az „Ustredné druzstvo-nak törvényileg 30 milliós kölcsönt biztosított. Amikor ez a törvény (1920. április 8-iki 253. sz.) meg lett hozva, nem voltam még miniszter; mi­niszteri kinevezést csak 1920. május végén nyertem. Az említett törvényt és a 30 millió koronás biztosítékot a parlamentben a szlo­vák néppárt képviselői is megszavazták, akik akkor az úgynevezett Szlovák-klub tagja voltak a többi párttal együtt. Nem igaz, hogy a magyar katonai ható­ságok előtt síró hangon lojalitást ígérten volna, amikor a háború első napjaiban meg­jelent „Hiénák háborút akarnak" című újság­cikkem miatt felelősségre vontak. Lábay­di úr jól tudja és tudta, hogy a bratislavai es­küdtszék előtt tegnap rólam csupa valótlan­ságot állított. Tette ezt azért, hogy engem mások előtt igazságtalanul befeketítsen. Ak

Next