Kassai Ujság, 1924. április (86. évfolyam, 76-100. szám)
1924-04-30 / 100. szám
LXXXTII. étfolyam. iOO. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ko§ice-Kassa. Fő utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám : 185 oooooooo Megjelenik naponta: oooooooo (Kaschauer Zeitung) FELELŐS SZERKESZTŐ D*- KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken : Egy egész évre. 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes számára 1 korona A tisztviselők törvénytelen fizetéslevonásáról szóló döntvény részletei. A bodrogkereszturi csodarabbi Kassán. Újabb fegyelmi a városházán egy interpelláció miatt. — Fogházőr pere egy fogoly ellen. Seeckt tábornokot a kommunisták halálra ítélték Új európai szövetségek szálai Benes Rómába készül. — Olaszország, Jugoszlávia és Csehszlovákia újabb szövetséget köt. (Saját tudósítónktól.) Európában már annyi szövetséget kötnek, hogy mármár képtelen az ember kiigazodni belőlük. Ma az a hír terjedt el, hogy nemcsak Masaryk köztársasági elnök utazik egészségének helyreállítására Olaszországba, hanem Benes is Rómába készül. Ennek az útnak az volna a célja, hogy Csehszlovákia is belépjen abba a szövetségbe, amelyet Olaszország és Jugoszlávia kötöttek egymással. Már Benesnek legutóbbi parlamenti beszédje alkalmával feltűnt, hogy Benes roppant melegséggel emlékezik meg Olaszország iránt érzett meleg baráti viszonyról és felemlítette azokat a szolgálatokat, amelyeket Olaszország kifejtett Csehszlovákia felállításáért. Kihangsúlyozta annak szükségét, hogy Csehszlovákia és Olaszország mindig együttműködjenek és örömmel üdvözölte, hogy Róma és Belgrád ráléptek a megértés útjára. Időközben a külpolitikai helyzet igen kedvezően alakult Csehszlovákiára nézve, hogy Itáliával közelebbi viszonyba léphessen. Amíg ugyanis Itália és Jugoszlávia megértették egymást, addig másrészt Csehszlovákia és Magyarország is közeledtek egymáshoz, ami eddig gátul szolgált arra, hogy Csehszlovákia harmadiknak lépjen be az olasz—jugoszláv szövetségbe. Ennek a készülő szövetségnek az volna az értéke, hogy Olaszország és Jugoszlávia között a viszonyt mélyítse, másrészt üdvös, kiegyenlítő és békéltető hatása volna Franciaországra is. Ma úgy ugyanis Róma a világpolitikában szerepel, mint Párisnak riválisa. Franciaország nem is csinál belőle titkot, hogy annak idején nem érintette őt kellemesen Fiuménak Jugoszláviához való csatolása, illetőleg ennek a kérdésnek elintézéséből keletkezett egyetértés. Ezt a kellemetlen érzést Romániának állásfoglalása kissé csökkentette ugyan, amennyiben Románia eleinte Olaszország felé kacsintott, később azonban egészen beleesett Franciaország karjaiba. Benesnek tehát az volna a célja, hogy amint sikerült a francia— angol ellentéteket kisimításában a közvetítő szerepet játszani, akként fog neki sikerülni most a francia—olasz ellentétekben valamelyes közeledést létrehozni. Tény az, hogy a szövetség kötések roppant nagy száma maguknak a szövetségeknek értékét csökkenti. A szövetség kötések ugyanis mindig komplikáltabbak lesznek, amelyeknek érdekei egymással nem azonosak. Franciaország Romániával és Lengyelországgal kötött véd- és dacszövetséget, ebbe tartoznék Csehszlovákia is, amennyia francia—csehszlovák titkos szerződésben eddig is mindenütt Franciaország politikai érdekeit támogatta, és most Csehszlovákia Jugoszláviával is összeköttetésbe akar lépni, holott Lengyelországnak és Romániának politikai érdekei Oroszország ellen irányulnak, ezzel szemben Jugoszlávia oroszbarát. A belgrádi lapok a leghevesebben támadják azon országokat, amelyek Oroszországban ellenségüket látják. Már most hogyan lehet ezeket az ellentéteket kiegyenlíteni? Milyen lesz az álláspontja Csehszlovákiának abban az esetben, ha lengyel—román, i orosz konfliktus támad? Franciaországnak letogadhatatlanul az a törekvése, hogy Európában döntő befolyását minél jobban kiépítse. Csakhogy hatalmi céljainak valóraváltásában beleütközik Angliába, amely — mint emlékezünk — nem a leghízelgőbben emlékezett meg Benesről, amikor aktái napfényre kerültek és amely éppen a napokban készül erős hangon tiltakozni a francia—román szerződés ellen. Franciaország terveinek keresztülvitelében Olaszországot is szemben találja magával. Olaszország a jóvátételi kérdésben mutatta ki foga fehérét és erélyes állást foglalt ama terv ellen is, hogy Franciaország a Balkánon is megvesse a lábát. Ezzel a szövetségek ügye alaposan összezavarodott. Mit fog csinálni ugyanis Csehszlovákia, ha Róma és Paris nyíltan elválnak és szembekerülnek egymással? A szövetségkötések roppant nagy száma semmi mást nem igazol, csak azt, hogy Európában még mindig nagy nyugtalanság és még nagyobb bizonytalanság uralkodik és egymás ellen egymás szövetségében keresik érdekeiknek védelmét. De még evnél is érdekesebb jele annak, hogy a győztes antantban véres komolyságú ellentétek dühöngenek, amelyeknek beláthatatlan következményei fenyegetik a világháborúnak rájuk nézve kedvező eredményeit. ; 1924. Száz csszl. korona Zürichben 16.50 (esett) _ .a Száz magyar kor. Zürichben O.OOTJ^/i (emelkedett) 10.900 magyar kor. Csszl.-ban 4.05 (ugyanaz, mint tegnap) Egy dollár Prágában, 34.45—34.49 (ugyanaz, mint tegnap) Egy csszl. korona Bpesten 2380—2450 (esett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 159—162 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 326.000 Puccs&l foglalták el a forradalom napjaiban csehszlovák katonák Losoncot Cikksorozat a szlovenszkói városok megszállása történetéből. A prágai Tribuna folytatásokban közölte Losonc város elfoglalásának történetét. A cikk szerzője Weisz Károly naiv történettel vezeti be mondókáját, mikor azt írja, hogy 1918 novemberében, közvetlenül a forradalom kitörése után 16 éves fia katonának akart menni. Eleinte nem engedte, később azonban már nem bárt vele s így elengedte katonának. A kis Pepi mundurt kapott s egy-kettőre lekerült Szlovenszkóra. A szülők megijedtek s így Klorac hadügyminiszter intervenciójára hazahozatták a kis „Napóleont“, aki elmesélte az öregeknek, hogyan foglalták el Losoncot. Weiss Károly eleinte nem akart hinni kis fiának s elhatározta, hogy utánajár a dolognak. Összegyűjtötte szorgalmasan az anyagot s most három, folytatásban napfényre hozta kis fia vitézi tetteit. Losonc szlovák lakosai — irja — 1918 december utolsó napjainak egyikén Zólyomba mentek dr. Fajnor zsupánhoz. Elmondották, hogy a magyarok Losoncról nagyértékű anyagot szállítanak el, de ha a csehszlovák csapatok sietnek Losoncra, úgy sok mindent lehet még megmenteni. A szlovákok tehát kérték Losonc azonnali megszállását legalább egy ezred katonával. Dr. Fajner csupán azonnal a katonai parancsokságra sietett. Tanácsot adni •onban nem tudott. Zólyomtól 52 kilométernyire fekszik Losonc. Az út mentén magyar katonaság, a vonaton magyar vasutasok vannak. A katonai parancsnok, az erők mérlegelése után az akciót elejtette. A döntés Érem József főhadnagy tudomására jutott, aki erre titkos megbeszélésre hívta össze földjeit és tiszttársait, akik amúgy is túl lassúnak tartották a megszállást s mindenáron előre akartak rukkolni. A titkos konventáriusomon, rövid vita után elhatározták Losonc megszállását. Krem főhadnagy pontosan kidolgozta a bevonulás tervezetét s egy nappal terve végrehajtása előtt fölszerelte a katonákat, összehozott 7 géppuskát, mozgókonyhát s 11 lovat. S hogy a parancsnok a titkos puccsot ne is sejtse meg, este kávéházba vitték, ahol késő éjjeli órákig cigányzene és jó bor mellett mulattak. Amíg a tisztek együtt mulattak és táncoltak az őrnagy-parancsnokkal, addig megbízható legénység minden szükséges holmit vonatra szállított. Adott jelre hazakisérték az őrnagyot s aztán ők is az állomásra siettek. Mielőtt azonban elindultak volna, sürgönyt menesztettek Prágába ezzel: Losoncot elfoglalták! A vonatvezető mellé egy zászlóst és két fegyveres katonát állítottak s így indultak Losonc felé... Az első megállónál Érem főhadnagy a vasúti távirati irodába szaladt, revolvert szegzett az inspekciós vasutas mellének: — Értesítse a következő állomást, hogy a vonalon személyvonat van. Ha becsap bennünket, utánunk jön még két katonai transzport s akkor rosszul járhat! — kiáltotta. Az energikus fellépés használt. A magyar vasutas hitt a főhadnagynak, de féltette saját életét is, tehát a parancsnak engedelmeskedett. S ez a jelenet megismétlődött minden állomáson... Reggel négy,óra felé Losonc elé érkeztek. Az állomás előtt egy kilométerre a vonat megállóit. Érem főhadnagy Stepanek és Adarec zászlósok, négy katonával az állomásra mentek, ahol azonnal lefoglaltak két géppuskát és 40 fegyvert, az őrséget pedig lefegyverezték, majd a főhadnagy a forgalmi irodába rohant s kiabálta: Föl a kezekkel! Állva maradni! A vasutasok felugráltak, csak egy kisasszony telefonált tovább valamit. Éppen ezen pillanatban berobogott a vonat. A katonák kiszálltak. Az állomáson 10 katona Styndl zászlóssal maradt, a többiek Éjem főhadnaggyal a városba indultak. Magukkal vittek egy leszerelt katonát is, aki kitünően beszélt mácyarul és szlovákul. A városháza előtt egy magyar szakaszvezető állott, a városházi őrség parancsnoka, aki mikor meglátta a csehszlovák katonákat, futásnak eredt, aláruirozni akarta a helyőrséget. Mikor futás közben lelövés terhe mellett megállásra szólították fel, visszafordult. Persze azonnal lefegyverezték az őrséggel együtt. Ezen aktussal elfoglalták a városházát is. Ezután sorra került a postaépület, szeszgyár s a 25-ik gyalogezred laktanyájának elfoglalása, ami könnyen ment, mert a magyar katonák a váratlan rajtaütés következtében szétszaladtak. A főtéren a csehszlovák katonák rögtön géppuskáikat állítottak föl. Érem fölkereste dr. Bazovsky Lajost, aki nagyot nézett, mikor meglátta a hirtelen betoppant cseh katonákat, mert későbbre várta őket. Bazovsky nagy elővigyázatosságot ajánlott,mert közelben vannak a vörösök s a városban magyar polgárőrség működik. A fő tanács nem hatotta meg a főhadnagyot, hanem megkérte dr. Bazovskyt, kisérje el őt a városházára s legyen a tolmácsa. A városházára érkezve az egybegyült ta- KOZÁR LAJOS UZ50R0D-UNGVÁR Sorony- és rabiczszövet, kerítés, gazdasági telkek, udvarok, parkok bekerítése, kavicskosarak és áthágó rosták, ágybetétek, menyezet nádfonal és szita áru. — Műlakatos vasrácsok, ablakok, kapák vasszerkezeti munkák legszebb kivitelben, tűzhelyek csempés, zománcozott, vaslemezből niikelezett és egyszerű alkatrészekkel, falazott tűzhely alkatrészek mindenféle kivitelben, kereskedelmi lemezára, külön osztály mindenféle tárgyak nickelezésére.