Kassai Ujság, 1925. május (87. évfolyam, 99-122. szám)
1925-05-01 / 99. szám
2. oldal, KASSAI ÚJSÁG MBOrrrTT KOSICEW^ m , ^tETMABM&QR NGi divetldilimJeKessékek Áruháza, legolcsóbb bevásárlási forrás! Vagy válasz áh. — Mintaküldés vidékre. — K ü 1 ISIDI divatla ok. Törvényszékkel szemben akik a háborút ki akarták küszöbölni, szomorúsággal tölt el, mégis remélhető, hogy Hindenburg oktalan vállalatba nem kezd. Egy azonban bizonyos, hogy a francia államférfiaknak arra kell törekedniök, hogy a francia és a német tömegeket egymáshoz közelebb hozzák, hogy ezzel minden olyan politika lehetetlenné váljék, amely a két ország között konfliktust akarna előidézni. Végül megjött a hivatalos amerikai vélemény is, amely szerint az amerikai kormány pénzügyi szempontból a választás eredményét nem tartja fenyegetőnek. Némely körben az a vélemény kelt lábra, hogy a választás eredménye visszahatással lesz az amerikai pénzpiacra, ezt hivatalosan tagadják, mert az amerikai tőke egyáltalában nem törődik a politikával, különösen, ha a német kormány ezentúl is oly pontosan fog kötelességeinek eleget tenni, mint eddig. A nagykövetek tanácsa, mely Párisban a német elnökválasztás megbeszélésére ült össze, bizonytalan időre elnapolta magát, miután a nagykövetek nem kaptak pontos utasítást kormányaiktól. egyéb politikai kérdésekben messze távol esnek a német nemzetiek politikai felfogásától. Eddig tehát úgy áll a helyzet, hogy Hindenburg megválasztása sem a bel-, sem a külpolitikai kérdésekben nagyobb eltolódást nem fog okozni. Ezt igazolja a külföldnek ma már higgadtabb felfogását igazoló nyilatkozata. Anglia kormánya hivatalosan közli, hogy abban a meggyőződésben él, hogy a német kormány most éppen úgy fogja teljesíteni kötelességét, mint eddig. Hindenburg megválasztása miatt semmi ok sincs aggodalomra és szalomra. Az angol kormány most is amellett van, hogy Németország felvétessék a Népszövetségbe. Az angol kormány arról is meg van győződve, hogy Hindenburg megválasztása egyáltalában nem jelenti Preussentum visszatérését, azt sem az jelenti, hogy Hindenburg miatt új tárgyalásokat kell kezdeni a függő kérdésekben, hanem azokat ott fogják folytatni, ahol Hindenburg megválasztása előtt abbanhagyták. Az angol kormány Hindenburg megválasztását a német nép tiltakozásának fogja fel a kommunizmus ellen. Másrészt ez a választás intelem, hogy Németországhoz csak olyan követeléseket intézzenek, amelyeket az ország teljesíteni tud. Legfeltűnőbb azonban Millerand lapjának mérsékelt hangja. E lap felveti a kérdést: egyúttal vájjon a marsall megválasztása a német köztársasági kormány eltűnését jelenti-e? Minden kétséget kizárólag nem! — állapítja meg a lap. Az új elnök a tárgyalásokban sokkal megfontoltabb lesz, mint katonai beszédeiben, amelyeket a háború után tartott. Az internacionális tekintetek arra fogják Hindenburgot kényszeríteni, hogy úgy bel-, mint külpolitikájában óvatos legyen. Bár Hindenburg megválasztása a világon mindazokat. Az angol kormány új vámpolitikája elősegítette a főnt javulását London, április 30 (Saját tud. táv.) Az alsóház tegnapi ülésén Churchill kincstárnok beterjesztette az új költségvetést, melynek leglényegesebb pontjai a következők: 1. Anglia a mai nappal áttér az aranystandardra és megszünteti az aranykiviteli tilalmat. A domíniumok szintén visszatérnek az aranystandardra. 2. A jövedelmi adót 6 shillingről 4-re szállítják le, ami százalékban kifejezve 2 és fél percentet tesz ki. Az adómentesség létminimumát az eddigi 130 fontról 250-re emelik fel. 3. Visszaállítják a MacKenna-vámokat. A bor, cukor és szárított gyümölcs behozatala mérsékelt vám alá esik. 4. A selyem- és műselyemkészítmények és a komló vámpótlék alá esnek. 5. A kiviteli tilalmak megszűnnek. Churchill nyilatkozata a font árfolyama erősen előretört. Délben 4.815— 4.857, délután öt órakor 4.84 dollárra jegyezték. A költségvetés 454 millió font bevétellel számol a tavalyi 439 millióval szemben. 99. szám, S ríszí Jó bófeembSmiségben minden szeli ItAnnna üzletben kapható. Ára: “bt aA<J Fifterattal én vezérképrmaelet a Intkóaiársoná* területére! Schwarz Ernő és TsalUaíairfnér í« na<ryk«rcabedó dg Kealce, Szobái aL 18. Telefon «98. sso Hérjen árjegyzékei. I város eladta Fő utca 196. számú házát az ipartársulatnak A demokratikus elv érvényesülése a felmondásoknál. Magas illetékeket vetnek ki a kereskedőkre. A fűrészüzemi munkások béremelése. (Saját tudósítónktól.) A város képviselő - testülete tegnap délután 5 órakor dr. Novák Bál polgármester elnökletével ülést tartott. Napirend előtt dr. Polák Gyula alpolgármester interpellál a városi tisztviselőknek tegnap elrendelt szlovák nyelvi vizsgája ügyében. Dr Novák polgármester bejelenti, hogy a vizsgákra azért volt szükség, mert a zsupanátus kérdőívet tévesztett be a városi alkalmazottak személyi adatairól, melyben az is benne volt, hogy ki mennyire bírja az államnyelvet Mizsik (komm.): Nemzeti terror! Dr. Pollák tudomásul veszi a polgármestwwMwrjB«»« ni mii.... ter válaszát és arra kéri, hogy végre vessenek véget annak az áldatlan állapotnak, mikor a tisztviselő maga sem tudja, hogy véglegesítik-e, így örökre ideiglenes alkalmazott marad. A város lakóinak felmondása ügyében dr. Polák és Bárdos indítványára elhatározzák, hogy a város csak oly esetben él felmondási jogával, ha saját helyiségeinek elhelyezésére van szüksége, de a magánérdekeket nem veszélyeztetik, mert ezáltal példát statuálnának a háziuraknak. Ezen elv alapján nem is mondanak fel Glück Adolf szállítónak és Minaru mérnöknek, ellenben felmondanak a vasútigazgatóság két Iotta Brownné. — Ha Oliviának nincs ellene kifogása, mehetünk. Olivia szomorú fejét beleegyezőleg ingatta meg. Néhány óra múlva gyorsvonaton szágultak Brownék Svájc felé, hogy soha., soha többé ne találkozzanak János Szalvátor főherceggel. Nem is beszéltek többé róla, de mindhárman a tisztelet virágaival koszoruzták meg szivükben nevét... osztályának a jegyzői tanfolyam épületében, a Fekete Sasban levő zsupanátusi menzának és a kétgyemekes Ocsics András csermelyvölgyi vendéglősnek. (?) Nagyobb vita fejlődött ki a Fő-utca 106 számú háznak az ipartársulat részére való eladásánál is. A tanács azt javasolja, hogy az 510 ezer korona becsértékű telket a közérdekre való tekintettel 250 ezer koronáért adják el, de kötelezzék az ipartársulatot, hogy a rozoga épület helyén 5 éven beül modern iparpalotát építsen és az átadás csak akkor történjék meg, ha a városnak a Fekete Sasban levő hivatala elhelyezéséről gondoskodás történt Eötvös Géza (iparospárt) súlyosnak találja a feltételeket, mert a mai gazdasági krízis mellett az iparosság nem garantálhatja, hogy öt éven belül önerejéből fölépítheti a palotát, sőt, ha kormánysegélyre számít, az sem bizonyos, hogy idejében megkapja. A házért 200 ezer koronást ajánlottak fel, nem ígérhetnek tehát érte többet, mert csak ennyi fölött rendelkeznek és a vételár lefizetése után az épület azonnali átengedését kéri Polák ragaszkodik az ötesztendős terminushoz és miután a város fejlesztéséről van szó, a 200 ezer koronás vételárat indokoltnak tartja. szemnek megint jelentős szerepe lesz életében. Talán sorsdöntőn fog beleavatkozni élete pályájának irányába.M De kié e két szem? Megtalálja-e valaha?... És János Szalvátor főherceg elindult kereséséreTM Az Óceán fiba (Orth János főherceg és Sínbe! Mill színésznő szerelmi drámája) REGÉNY. 49 — Lehetne már magának annyi sütnivalója, ha ezt az én húgom előtt jelentem ki, akkor kár le is tagadnia, mert hiszen a titokban átadott levélről egyedül húgom informálhatott engem. De különben is nem erről van szó. Feleljem kérdésemre: az az úr, aki magának a levelet átadta: itt van-e még a szállóban? — Nem tudom. Vagyis itt van. Mondja meg neki, hogy nagyon megtisztelve éreznők magunkat, ha csak néhány percre becses látogatásával megtisztelne. Siessen... A leány távozása után megjelent Mundákovics Arzén. Kölcsönös tisztelgések és bemutatkozások után az orvos avval a kéréssel fordult a hadnagyhoz, hogy tudassa a főherceggel, hogy minden jót, nemeset, szépet feltételeznek róla, elhiszik, hogy szándéka nagyon komoly és feltétlenül becsületes, de nincsenek abban a helyzetben, hogy udvarlását elfogadják és kivárják akár azt a pillanatot, amikor a császár jóváhagyását sikerül neki a házassághoz kiverekedni, akár pedig ama időpontot, amikor arra szánja rá magát, hogy valójában megváljék eddigi életétől, társadalmi állásától, rangjától.. Erre nekünk nincsen kedvünk és türelmünk... De ha volna is, én mindig ellenezném az egymáshoz nem illők házasságát, mert ebből semmi jó sem származnék sem rája, sem rájuk, sem ránk... — iDe kérem, orvos úr!._ — Ne szóljon bele. Vitára nem vagyunk ma berendezve. Különben tudom, mit akar mondani .. Azt, hogy hugocskám sorsában a döntőszót őt illeti meg... — Ugy van!... — Ezért kérettem magamhoz, hogy húgom saját szájából mondja meg Önnek, hadnagy úr, az üzenetet. Olivia erre felkelt és fagyasztó hidegen, lelketlenül ridegen, üzleties flegmatikussággal, szinte lenéző egykedvűséggel nyújtotta át a levelet az alhadnagynak és bámulatos nyugalommal, minden izgalom nélkül jelentette ki: — Mondja meg a főherceg urnak, hogy máskor ne alkalmatlankodjék. Leveleit válasz nélkül, olvasatiam: visszaküldöm. Ha pedig közeledni próbálna hozzám, kénytelen volnék a legridegebben visszautasítani. — Ez nagyságodnak az utolsó szava? — kérdezte el ámulva az alhadnagy. — Ez! És miért csodálkozik ezen? — felelte elleni kérdéssel a leány, miközben hidegen beletúrta a szemét a katonáéba, aki ettől a fölényes tekintettől annyira megzavarodott, hogy minden szó és ellenmondás bennerekedt. A kínos csendet az orvos határozott, szinte parancsszámba menő kijelentései törték meg . Újból ismétlem, itt nincs semmi vitának helye. Így lesz, mert így tartom jónak, mert így tartja helyesnek Olivia is. Kár minden szóért... önnek, uram, csak egy kötelessége van: gazdájának átadni üzenetünket Az alhadnagy próbált még tiltakozni, hogy János Szalvátor főherceg neki nem gazdája, de azután gondolt egy nagyot, minek ezekkel vitatkozni és miért ne higgjék, hogy ő a főherceg szolgálatában áll. Az neki semmi szb. alatt nem árthat. Különben is: ez a célja. Átvette hát a levelet. Köszönt és magukra hagyta az angolokat. Az orvos megölelte, megcsókolta Caviát és örömmel kiáltott fel: — Brávó, leány, ezt nagyszerűen csináltad. Most már hiszek neked és bízom elhatározásodban Most pedig egy-kettő: csomagolni és megyünk. — Hová? — kérdezte Brownné. — Mindegy, skárhová! Csak el innét! Nehogy ez a szerelmes szabadon alkalmatlankodni próbáljon. Kimegyünk az állomásra és felülünk az első vonatra, amely innét elvisz. Megint van uj lelki betegem. Újabb gyógyszerekről kell gondoskodnom.» — Menjünk a svájci hegyek közé — ajánl Amikor János Szalvátor főherceg megtudta, hogy Brown orvosok kikosarazták, nagy fájdalom költözött a szívébe. Eleinte sehogysem tudta megérteni, miért nem tudtak őszinte, igaz szavai hitelt találni? Miért kételkedtek benne? Miért nem bíztak benne? Arca vonaglott, könnyei keserűen peregtek le arcáról és megborzadt a jövőtől, amely reá vártaM A jövőtől, amely kietlennek, üresnek ígérkezett, amely nem engedi meg, hogy sasként kiterjesztve szárnyait, magasba repüljön fel.,, fel., a magasbaTM a felhők közé rakott, maga csinálta fészkébeTM János Szalvátor főherceg még többször tett kísérletet a közeledésre Leveleket irt Oliviának. Mind visszakapta. Mundákovicsot kérőként küldte ki Londonba, még csak szóba sem álltak vele.M Sokáig küzdődött, vergődött, amig lassan belenyugodott a megváltozhatatlanba és igyekezett Oliviát elfelejteni... A munkában keresett vigaszt, de itt is csak keserűség érte... Nem akarták, nem tudták megérteni és csak ellenmondást váltott ki minden szavával, minden tettével.. Angélának és Oliviának szemei jutottak eszébe János Szalvátor főhercegnek a húsvéti körmenet alkalmával, amikor megint két mélytüzű szemmel akadt össze.M Ez a két szem megbabonázta... Felkavarta minden érzését... Mámoros gyönyörűségbe szédült és egész nap ezt a két szemet látta és várta... Valami azt súgta neki, hogy ennek a két ÖTÖDIK FEJEZET. A Prater sárga füve felett langyos szellő kerekedett. Megmozgatta a sárga-barna fák levéltelen, lombtalan ágait, azután felfelé szaladt a magasba. De ugy látszik, nem érezte jól magát sem a magasban, mert hirtelen megint levágódott, megsimította az esőáztatta földet, azután a bokrok között legyeskedett Keresztülsiklott a sovány, reszketőágú cserjék között, megcirógatta az öreg hársfák sok időt látott, kopott kérgét, szelíden végigcsókolta annak a néhány vén fenyőnek a derekát, amelyek véletlenül kerültek a Prater hársfái közé, azután elért a város széléhez és lusta, ábrándos hömpölygéssel végigszaladt a sötétlő utcák között. A járókelő, sétáló, munkások után szaladgáló emberek örömmel köszöntötték langyos szellőt Mélyet lélegzetnek. Kinyitották tüdejüket a jövevénynek és lelkük megtelt a tavasznak várásával, az uj élet vágyával Stubc Milli kinyitotta az ablakot. Kinézett Délután öt óra volt. Az emberek siető serege lekötötte figyelmét. A kocsik összevisszás zenebonája kellemesen csengett fülének. A lóvonatok sípolva, tülkölve és csengetve rótták mindennapos megszokott ujjukat. De mintha ma mindez elevenebb, üdébb, mozgalmasabb lett volna. Mintha még az állatok is vidámabban húzták volna terhüket. Az út két oldalán végigfutó fák örömmel és mélyen hajoltak meg a langyos szellő üde cirógatása alá. Néhány fa mellett, magas létra állott. Emberek dolgoztak rajtuk. Szürke, elmosódott alakú emberek, akik óriási ollóval kezükben nyesegették a fák ágait. A hideg télben elhalt száraz ágak zörögve hullottak a földre. Stube! Milli teli tüdővel szívta magába az új életet hirdető szellőt. (Folyt. köv.)